Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Alkatrészek - hitvita, nem kell.
Idézet: „Volt már hogy néztem hogy "mi a frásznak szól ez így?"” Szól is egy darabig. Ha szerencséd van, akkor túléli.
Túlélte.. Pedig rácsok cserélődtek figyelmetlenségből.
Elhisszük. A PCL85 képkimenő alkalmas, de csak áttekerve, így nem a legjobb.
100K nagyon sok, nem számoltam, de 220-330 ohm körül, de ez csak tipp. Nincs olyan, hogy bemeneti kondi, helyette puffer, és utána szűrőkondik vannak, ellenállás(okk)al elválasztva, RC tagnak hívják őket. Utóbbit nem látom a rajzodon. Ha csak így "fellógatod" a tápra a segédrácsot, nem biztos, hogy hálás lesz, oda is kéne valamilyen ellenállás. Kéne egy gerjedésgátló ellenállás a pentóda vezérlőrácsára, mondjuk 10K. Trióda vezérlőrácsára tegyél egy rácslevezető ellenállást, és és az 1nF is sok, mondjuk lehetne 68pF, a 10µF meg felesleges. Továbbá nem szerencsés a bemenet GND -jét a táp negatívjával közvetlenül össze kötni. A nagyobb áramú komponensektől haladunk a kisebb áramúak felé. Van itt az oldalon is talán rajz. Érdemes lenne áttanulmányozni.
Pl500, PL504 hasonló móka.. nincs nagy különbség. Csereszabatos.. fűtés, minden. A PL504 az egy "javított paraméterű" PL500. 250-300V anódfeszültségről (és lehet a segédrácsra is ezt adni.. igaz 200V-on van maximálva. Így ide max. csak annyit adnék). meg -25V negatív előfeszről. A PL500 Push Pull kapcsolásban ,olyan 15-20W-ot fog adni. Nagy és érzékeny hangfalon nagyot szól! PCC89-et valóban felejtsd el ilyen célra. Sokkal inkább PCC88, vagy valamilyen ECC.. vagy orosz megfelelői. Esetleg PCF80/82. Továbbá kérdés még a kimenő. Az a fránya kimenő. (Nekem Junoszty televíziókból származó táptrafók azok)
A hozzászólás módosítva: Júl 26, 2016
A rajzod alapján a táp hamarosan hangot ad. 200V váltó után az egyenre van 200V határfeszültségű elkó. Valami elhagyott kőbányában üzemeld be...
A végcső katódjában a 100 kOhmos ellenállás nem engedi vadulni az erősítőt...
Tényleg. Az ott kicsit kiesik a tűrésből. Csitt, csatt.. durr.. Főleg a bekapcsolás veszélyes. Menet közben eldöcög, de egy bekapcsolásnál irgalmatlan nagy csatt lesz ebből.
Hát, nem melegedett, de akkor le cserélem hogyha holnap hazadöcögök Apropó! ellszállt a kondi ami a 100K-ellenállás helyén lenne az egy 330 Ohm ellenállás és egy 16V/100µF kondi. akár mit rukkoltam neki, a kondi elkezdett irgalmatlanul forrósodni (Még a 250voltos is), és elszállt. Érdekesség hogy a másik felén (amihez volt éppen akkora amekkora kellett) nem csinálja ezt. Annak a kapcsolási rajzát innen szedtem. Az is szól, de ahhoz képest nagyon nagyon halkan, mint ahogy a másik ordít! Meg, megpróbáltam egy másik 100K-s ellenállást bepakolni oda, mert ami most ott van melegszik eléggé, de nem túl vészes. az értéke ugyan annyi, és mégis rohadt halkan cammog vele. Ha viszont egy kisebb értékűt tettem oda, akkor pedig a bemeneti jelet mikor erősítettem (feltekertem az mp3-on a hangerőt) elkezdett irgalmatlanul csattogni. Errefel írtam hogy ez ki lett kísérletezve! Rohadt nehéz sokszor fesz. alatt forrasztani, full minden szigetelten :-S Így viszont ami kijöhet a torkán, így szerintem ki is jön nameg tisztán. nem mondom mert mikor nincs rajta semmi, búg egy kicsit(éppen hallható) de ezt betudom annak hogy nem csővel van egyenirányítva kétfelőlről. (légszerelt dróttenger, de nekem jó.)
Jó lenne megismerkedni a csövekkel. Elméleti tudás nélkül csak alkatrész dobálózás az egész.
Idézet: „Rohadt nehéz sokszor fesz. alatt forrasztani” Talán egyszerűbb anélkül. Így is lehet alkatrészeket forrasztgatni, csak más a fogásuk.
Igen, csak úgy sokkal több idő, meg macera állandóan kirángatni a konnektorból a dugajjat. Meg így azonnal látom, ha valami nem okés, nameg működés közben tanulmányozhatom őket ha látok egy kapcsolási rajzot, megépítem, de ha valamiért nem működik, akkor keresek magamtól valami olyat, ami tényleg működik Mert a gyakorlat mindig nagyobb tudás mint az hogy a miértre a választ megtaláljuk ha működik akkor működik az a fő Emiatt nem nagyon szeretem a tranzisztorosokat mert ott valaminek 1 voltal többet adol, és elszáll
A hozzászólás módosítva: Júl 26, 2016
Egy filléres kisütő ellenállás, és egy kapcsolós elosztó. Nem hiszem, hogy ezen kéne múlnia.
Idézet: „a gyakorlat mindig nagyobb tudás” Még jobb az elmélet ismerete, és a gyakorlatban megszerzett tudás együttes alkalmazása. Pl. a te esetedben is csak elő kellett volna venni a cső adatlapját, és megtervezni az áramkört. És akkor nem kell kisérletezgetni, elszállt alkatrészeket találomra pótolni, fals következtetésekre jutni. Tudom hogy senki nem születik úgy hogy mindent tudjon, és kevés a magyar nyelvű irodalom a témában, de azért akad, érdemes rászánni az időt. Kezdetnek mindjárt át lehet nézni az elektroncso.hu kezdőknek szánt részét a csövek működéséről, meg az alapkapcsolásokat. Igen kevés erőbefektetéssel sok szívástól kímélhetnéd meg magad. Az meg hogy működik valami egy dolog, az meg egy másik dolog hogy jól működik. Kérdezni nem szégyen, elfogadni a témában nagyobb tudással rendelkezők tanácsait sem az... Idézet: „Kérdezni nem szégyen, elfogadni a témában nagyobb tudással rendelkezők tanácsait sem az...” Ezzel teljesen egyetértek! Csakhogy nagyon remélem hogy ott le lessz írva, miként is kell olvasni az adatlapon szereplő grafikonokat Köszönöm a tanácsot! Igaz, még sohasem terveztem kapcsolást, általában, csak az tudott támpontot adni hogy hova, mekkora feszültséget szabad maximum adni, onnan pedig kilogikáztam kútfőfejem után hogy hogyan is lenne az jó. Mert jól mondta egy régi TV-szerelő ismerős.: Idézet: Én meg hallgattam rá. Bár nem teljesen értettem hogy ez mit is takarhat pontosan! „A csöveknek lelke van. Ha kicsit megismered majd ő rávezet hogy neki mi a jó” A hozzászólás módosítva: Júl 27, 2016
Idézet: „A cső hihetetlen toleráns jószág.. Hidd el átpréseli a hangot még olyan elkötéssel is mint a ház. Volt már hogy néztem hogy "mi a frásznak szól ez így?" Hát durván elkötöttem.. hoppá.” Nem kéne megmagyaráznod amit nem lehet. Ez a kapcsolás nem működőképes, meg sem fog szólalni! Fizikát nem lehet megerőszakolni, trióda rácslevezető ellenállása hiányzik, végcső katódjában 100k. Tápegységről már nem is beszélek. A hozzászólás módosítva: Júl 27, 2016
Teljesen igazad van amúgy. Ez így teljesen elfogadhatatlan, ez nem vitás. Ha valóban így van megépítve, az egyenesen veszélyes. A téma képei közt (PCL85) rajzokat át kellene néznie és a képekhez tartozó témákat is átolvasgatva kijavítania.
Idézet: „Mármint, hogyan értve? Hogy így nem is működhet a kapcsolás, avagy nem is működhet próbálgatások nélkül?” Szó szerint értendő, amit lerajzoltál nem fog hangot kiadni. Durva hibák vannak a rajzodon.
válaszút elé kerültem: "kacatok" vagy család? Jesszusom.. őszinte részvétem. A forrasztópákád is eladod? Csak viccelek..
Erre az unokàm is csak annyit mondana sàrkàny!
Kezdj el kocsmába járni elektronika helyett...
Lehet egy idő után visszasírják a régi hobbydat.
Megvagyok. Teljesen igazat adok azoknak akik kiokítottak. A cucc szólt, de a bemeneten visszafele is fojt feszültség! Nem is kevés! (198V) Ma meg is csapkodott mikor kihúztam az MP3-ból. Előtte szólt, miután kihúztam belőle a jack-dugót, megsült. szó szerint. Itt a fájl mellékletekben találtam egy kapcsolást, hát, tényleg brutális hibákat vétettem belátom, de hát kárán tanul az ember nagyobb baj nincs is vele! Ma még kicseréltem a tápnál a kondit (400V, 350uF). Holnap összepakolom másképp, kíváncsi leszek a végeredményre!
Idézet: „Ma meg is csapkodott mikor kihúztam az MP3-ból.” Nem hiába mondtam én, hogy feszültség alatt nem szerelünk. Itt az életed lehet a tét. Mióta meguntam, hogy sokszor odavágott, azóta így szerelek. Gergő, a kép Neked is szól. 6N3P - 6N6P füles, egyáltalán nem zajos, és a várakozásaimat is felülmúlta.
Kimenő trafóhoz is való kalkulátor. Kérdés milyen áramsűrűséget (current density) írjak neki.
Primerben ne menj 2.5 fölé (csak, ha nagyon muszáj; max: 3), szekundernél minél kisebbet (ha az ablakban elfér a vastagabb drót). Én még mindig az egyedi kiszámolást (nem táblázatokkal, kalkulátorokkal, mert mind torzít valahol) pártolom, alapképletekkel. Kicsit tovább tart, de pontosabb, rugalmasabb.
Most a magánéleti kudarcok miatt NAGGYON háttérbe került minden építő projekt. Nincs motiváció. Off téma zárva.
Arra a bemenetre aligha "folyt" feszültség, hanem valami súlyos hiba miatt ott is megjelent. Hidd el, hogy érdemes az elméletet is tanulni; egyébként a bekapcsolt készülékben való alkatrészcsere már csak azért is butaság, mert ilyenkor az adott környezet biztosan helytelen "munkapont"-ban van, már csak azért is kikapcsolandó, hogy ne legyen még több hiba. Magyar szakirodalom a neten min. több 10Gb.- nyi van.
A hozzászólás módosítva: Júl 27, 2016
Az áram folyik, a feszültség pedig két pont között mérhető...
Ezt a fejhallgató erősítőt én is megépítettem a te jóvoltodból nagyon nagyon szépen szól köszönöm hogy a kapcsolást megosztottad velem.
Nincs mit, szívesen. Jól néz ki. Belvilágról is kaphatunk képet?
Ha a tápot egy picit át alakítanám, valahogy így Bővebben: Link akkor a brumm úgymond megszűnne? (a PCL86-ra kellene, van egy kis brummja)
Köszi. Természetesen de csak bedobozolás előtti van, most meg nem tudok fényképezni mert tesztelésre kölcsön adtam.
Ettől nem szűnik meg a brumm, ez csak az anódfeszültség késleltetésének egy módja, ráadásul feszültséget is vesztesz a diódán.
Meg nem is biztos hogy a táp miatt brummos az erősítőd, lehet földelési gond, a hálózati trafó megszórja a kimenőt, stb. Jó lenne látni milyen tápod van most (CRC, CLC, stb.). |
Bejelentkezés
Hirdetés |