Úgy látom az idősebb szakik jobban belemélyedtek ebbe a problémába. - Szóval ennyit az átjárhatóságról. Úgy látom nem csak nekem vannak ezzel gondjaim. Én SI-ben nőttem fel. Megőrülök az álllandó számolgatástól. Persze lehetne rosszabb. Múltkor olvastam egy indiai eredetű vasztu könyvet. próbáltam egy méretet értelmezni a térrendezés okán, de a tizedik idegen mértékegységnél feladtam, mert annyit kellett számolni egyetlen méret megállapításához, hogy a legújabb szuperszámítógép is füstölne bele. Mindegyik valamiből származtatott egység volt.

Ne keress logikát ezekben a mértékegységelben (mert nincs), ök egyszerüen a szakások és a tapasztalatok alapján gondolkodnak, ritkán számolgatnak, inkább keresnek a táblázatokban. (Mi idösebbek még talán emlekszünk, amikor a logaritmus, szinusz (stb) táblázatokkal számolgattunk. A világ nem SI részén a mai napig ezt teszik, igy szinte mindenre vannak táblázatok és jelölések a drot átméröjétöl kezdve a menetvágókig ( és egyik sem fejezi ki a méretet - rendzserint minél nagyobb a szám annál kisebb a méret). Rendszerint nincs az a mérömüszer ami megmutatná, hogy miért pl 30-s a 1/8 collos furo.
Még hentereg valahol egy sablonom amit még a 80-s években kaptam az Albionban, egy kis acéllemez amin lyukak meg kodok vannak ( méret nincs!) - ezzel állapitottuk meg ott a csavarok, furok meg menetfurok méretét. (Már akinek még nem volt szemmértéke).

Akik képesek délután teát inni tejjel, és az utca rossz oldalán közlekednek, azok más aljasságokra is képesek...

Nekik is át kellet volna térni az SI-re mikor EU tagok lettek, és igaz hogy kaptak haladékot rá, de az is lejárt, és nem tették. Most már meg nem is kell ugye. Én egyszerűen nem engednék forgalomba hozni ilyen mértékkel ellátott termékeket az EU-ban. Ha az fontos, hogy az aranyhal depis a gömbben, ez még inkább fontos lenne.

Papiron már régen áttértek ( a suliban az SI-t oktatják), csak az utcán a kutya sem tartja be. A féleszü , politikailag korrekt brüsszeli bürokratáknak meg a papir elég......

Ha már SI, itt van egy vicces formába öntött magyarázó videó róla. Én nemrég beteg voltam, végignéztem.

Elkészültem a korongcsiszolómmal.

Teljesen rendben van. Gratulálok. Gyárinak kinéző külleme van.
A csiszolófelületet mi tartja a forgó lapon? Hogyan lehet cserélni?

Köszönöm az elismerést. Tépőzáras.

A tépőzár nagyon jó megoldás.
Jól gondolom, hogy lehet kapni olyan csiszolóvásznat (vagy papírt), aminek eleve ott van a hátán a tépőzár? Korábban kerestem ilyesmit rezgő csiszolóhoz, és értetlen tekintetekkel találkoztam.

Kiver a sárga irigység amikor a mérőeszközeidet látom. A mérőszalag is prémium kategória (amit persze csak nehezéknek használsz), de a szögmérőtől tényleg elolvadok. Melyik vursliba lehet ilyet lőni, és hány pálcás?

Nem egyszerű ezeknek a beszerzése. Több héti kutatómunka, telefonálgatás mire sikerült, 300mm-es átmérőjű tépőzáras csiszolóvásznat (alutömböt) szerezni. Mert az igaz, hogy több helyen is van, de vagy horribilis összegeket kérnek, vagy csak heteken át hitegetnek, és olyan is volt, aki azt mondta ilyet nem fogok tudni szerezni sehol. A tépőzáralátét meg külön történet, mire méterben kaphatóan sikerült találni egy helyen. És el kellett utaznom érte, mert nem postáznak. Szóval kalandos dolgok ezek. Az asztalosok között volt aki azt mondta, "miért nem veszek egy kínait?"
Mondjuk tényleg olcsóbban megúsztam volna, de ez brutál 1,5kW-os gép, és az örökkévalónak készült, meg a "magam csináltam" érzés ugye..
A mérőszalagot pár napja szereztem be (köszönet érte Doncso-papának) még most tanulgatom a kezelését. A szoftvert is csak most szedtem le hozzá. A szögmérő meg nagyon olcsó volt, a Lidl-ben vettem.

Sziasztok!

Nemrég, múlt hétfőn volt akciós a Lidlben a saruzó fogó, kb. 4000 Ft-ért. Tud erről valaki valamit, hogym ilyen minőség? Mert mostj utottam el oda, hogy én is veszek valamilyen erre való szerszámot, mert csak szigetelt sarukhoz van préselőm.

Hello!
Használható,de szerintem vékony anyagból van. Láttam ugyanolyan kivitelű fotót Unior gyártmányút,az dupla vastag volt. Szebben dolgozott.
István

Ez tényleg nagyon jó állvány, nekem is ilyen van. Az a baj, hogy a proxxon leállt a gyártással, és azt találták ki, hogy ez van helyette 2x annyiért, de forgatható sínnel.

Nekem ez a plusz funkció nem ér meg +16000-et, úgyhogy örülök a régebbi verziónak.
Talán valahol elfekvő készleten még akdhat belőle...

Itt talán van .

Üdv!
Nagyon jól néz ki a géped
Nemrég csiszoltam a kerítést, és elsőre a boltban a tépőzáras csiszolóvásznat ajánlották, az volt az egyetlen probléma hogy elolvadt a tépőzár a tárcsán, amikor rákérdeztem a boltban hogy ez hogy történhetett, annyit mondott az eladó hogy "túl nagy fordulatú a gépem" nem mint ha nem vittem volna el a flexem, direkt hogy lássa, mire kell...aztán vettem egy központosított, agyacsavaros megoldásút.
Szerintem az ilyen nagy tárcsás tépőzárat a nagyflexre is árulnak, úgy emlékszem.
Nem tudom mekkora lehet az átmérő, de nem 40 centi.
Megatoolban nézz körül.
Üdv!

A flexek alapból túl gyorsak csiszolásra. Kivéve, ha hegesztést szeretnél csiszolni. Ezt én úgy oldottam meg, hogy kitermeltem egy porszívóból egy fordulatszám szabályozó elektronikát. Azt egy darab hálózati zsinórral ás egy aljzattal együtt beépítettem egy dobozba. Ezt dugom a flex elé a konnektorba. így beállítható a fordulata a megfelelő értékre. akár polirozni is lehet vele. A nagy flex korong 230mm.

Nem vagyok ebben biztos. Van tépőzáras korongcsiszolóm (szalagcsiszoló második funkciója) és van ragasztott. A ragasztott ezerszer tovább bírja. Lassan cserélni kell majd. De a tépőzáras nagy előnye hogy finomabbra cseréled pillanatok alatt míg a ragasztott fix. Ezek 150 esek, nem nagy , de elvégre kiegészítő funkcióba tették rá a gépre csak. Azért egy 300 as hatékonyabb. Mondhatni ég és föld.

Szamócának is címezve!
Ha már szóba hoztad ismét a méretet, akkor kérdezem Szamócától, mekkora a motorfordulat? Feltételezem ez egy 4 pólusú motor, aminek nagyjából 1470 körül lehet a fordulata.
A gép jellegéből adódóan a forgó sík "egészével" csiszolni akar a használója, ezért számítani kell két kényelmetlen és elkerülhetetlen sajátosságra.
- A középpontban gyakorlatilag nulla a csiszolószemcsék sebessége, mi közben a külső kerület közelében akár szélsőségesen is nagy lehet (300-as átmérőnél ez 23 m/s-ot jelent). Az eltérő sebességek eltérő forgácsolási körülményeket és ezzel arányosan eltérő hőmérsékletet jósolnak.
- A tárcsának az egyik oldala lefelé halad, azaz nekiszorítja a csiszolt anyagot az asztalnak, de a másik fele felfelé jön, tehát igyekszik elemelni a munkadarabot. Ez akkor válik érdekessé, ha a csiszolni kívánt "sík" nagyobb mint a tárcsa fele. Már egy 50 cm-es deszka esetében is számolni kell ezzel, ha azt végigtoljuk a forgó tárcsa előtt. Persze itt nem nagy a leválasztott forgácsmennyiség, ezért nem is kell nagy forgácsoló erőkre számítani, de a kis erő is erő, és az irány kedvezőtlen is lehet.

Korábban, felkérésre magam is terveztem ilyen gépre rögzítést (akkor még tépőzár csak a nagyon menő sportcipőkön volt és azok is elég hamar megadták magukat). Ők fajáték alkatrészeket csiszoltak vele. Ott a csiszoló felület cseréjét a tárcsával együtt oldották meg. Konkrétan 3 tárcsa volt, amik 22 mm vastag rétegelt lemezből készültek, amiket a motoron lévő kisebb tárcsához 3 csavarral lehetett rögzíteni. Így az éppen pihenő tárcsán lehetett cserélni a szerszámot.
A vásznat ki kellett vágni, a szélét becakkozni, és még a hornyot is bele kellett nyomni előre, de utána prímán funkcionált.
Halványak az emlékeim, de talán ott 6 pólusú motor volt, ami szűk 1000-es fordulatot jelent, és 350 mm körüli volt a csiszolólap.

Igen, 1400f/min a fordulat 300mm-es átmérőnél.
Ezeknél a gépeknél nem használjuk a teljes átmérőt csiszolásra, csak a lefelé forgó felet. A portól meg sem maradnál a közelében amit a másik fele felver, nem beszélve az általad említett erőkről, amik elég balesetveszélyesek. A menőbb gépeknél ez a fél burkolt is. Még ez a fordulat is elég magas egyébként bizonyos faanyag-szemcseméret kombinációnál, mert a bütü felől égetheti a fát. A gép felépítéséből adódik, hogy az átmérő arányos az abrazív hatásfokkal, ami bizonyos munkáknál előnyt jelenthet. Ha egyforma anyagleválasztás szükséges nagy felületen, akkor arra a szalagcsiszoló, vagy felületcsiszolásnál a dobcsiszoló a megfelelőbb eszköz.
Létezik más rögzítési eljárás is, mikor a korong szélét bemarják, és egy csavaros karimával rögzítik a vásznat a koronghoz. Ezt régi, 600-as gépen láttam. Nekem ez elég avétos, és veszélyes megoldásnak tűnt. És van jó drágán öntapadós is, amit a legnehezebb beszerezni talán idehaza.

Ha volna, akkor sem vennék öntapadósat, mert minek. Nekem a tárcsacsiszolómra ragasztva van a csiszolópapír, mégpedig teljesen mezei csiszolópapír, csak kétoldalas öntapadós ragasztószalaggal.

Attól, hogy Te ellenzed, még a világ más tájain egyszerű cseréje miatt, előszeretettel használják.

Én nem ellenzem. Ha valakinek van a zsebében annyi, hogy ilyet vegyen az vegye. Hidd el, hogy ha nekem volna annyi pénz a zsebemben, hogy hobbira ilyet vegyek, akkor én is azt venném. Hivatásos asztalosoknak megéri, mivel amit elkészít, majd elad abból visszajön az ára, én ezt itthon, főleg havi egy-két használattal nem tudom elérni. A kétoldalas ragasztó majdnem ugyan ez, talán csak a leszedés nehezebb egy kicsit (még nem próbáltam).

Sziasztok Mesterek!
Rezgőcsiszolóval pucolok le fenyőgerendákat, de a gyanta másodpercek alatt teletömi a papírjaimat. Ti mivel oldanátok meg a gondot?

Gyaluval

Flexen lévő drótkorong, és jó kéz a dolog nyitja. Ez leviszi a festéket, de utána azért nem árt legalább érintőleg átcsiszolni.

Forro levegövel meg spahtlival.

Ezt a szót még így soha nem láttam leírva.
Mindig ez a kabaré jut eszembe róla.

Halvány fogalmam sincs, hogy mi annak a szerszámnak a hivatalos neve. De egy pendrájv, szett meg vincseszter után a magyar királyi nyelvakadémia talán majd ezt is elfogadhatja.

Helyesen így írjuk: spachtli, németül. Vagy spakli, ha a magyar alakban szeretnénk.