Sziasztok!
Érdeklődnék, hogy valaki csinált-e / hallott-e olyan PIC-es áramkörről, amit android telefon USB portjára lehet csatlakoztatni, és egy android app kezeli a PIC perifériáit. Tehát egy android programmal kiolvasom a PIC bemeneteit, feldolgozom az adatokat (a telefon a kijelző, beviteli eszköz stb is) és a PIC kimeneteit kapcsolgatom.

Köszönöm: Baumi

Talán a Microchipnek van valami ilyen videója a youtue-bon, de ha a telefon host üzemmódba is megy és tudsz valamilyen nyelven androidra olyan progit írni ami hozzáfér az usb-hez és a PIC-hez is van egy usb stack-ed akkor elvi szintem megvalósítható, de ezt azért gyakorlatban nem olyan egyszerű megvalósítani. Ha van lehetőséged akkor nézz rá a BT-re is azzal szerintem egyszerűbben meg lehet írni és Arduino-ból ki tusz guberálni valami libary-t hozzá.

Embedded cuccokkal is foglalkozom, gyártottam már hozzájuk usb-s eszközöket is. Jellemzően működnek, bár a telefonok némelyikével macera van. (Például ha frissített os van azon az android telefonon, lehet, hogy az usb sdk nem akarja majd az igazságot.) Ha leírod kicsit részletesebben is, amit szeretnél, talán részletesebb tanácsot tudunk adni.

Szia!
Egyenlőre inkább a megvalósíthatósága / értem ezalatt hogy nekem van-e esélyem megvalósítani :o) / foglalkoztat. Most pl otthon a fakazános fűtésem mellé be van rakva egy 1500 literes puffer tartály. Ennek a hőmérsékletét 8 helyen egy PIC-el mérem, ebből számolom, hogy mennyi meleg van még benne, mikor kell begyújtani a kazánba, esetleg átkapcsolni a gáz fűtésre. Ehhez a PIC-hez kijelzőt, pár gombot biggyesztettem, de ha érdekel az állapota, le kell mennem a kazánházba.
Ugyanígy egy napkollektoros rendszert is csináltam, szintén méregetem a tartály, kollektor hőmérsékleteit. De ennél pl ha be akarom állítani, hogy csak a jövő kedden kapcsoljon be, mert szerdáig nem leszek otthon, akkor most egy OBI-s időzítőóra programozgatásával oldom meg.

És itt jött a nagy álom: mi lenne ha a PIC csak a periféria illesztéseket csinálná, (hőmérséklet mérés, kapcsolók lekérdezése, relék ki-be kapcsolása, akármi), az adatokat USB továbbítaná és a tényleges feldolgozó sw egy okosabb eszközön futna = androidos mobil. Ami utána USB-n visszaszól a PIC-nek, hogy mely kimenetét hogy kapcsolja.

Általam gondolt előnyei :
-Nem kell vacakolni a megjelenítéssel, a mobil képernyőjén szuper minőségben tudom az adataimat megjeleníteni - szemben a 2 soros LCD kijelzővel :o)
-Az adatbevitel is profi érintőképernyős
-A mobilban ott az SMS, a Wifi, a 2-3-4G, így csak programozás kérdése, hogy az összegyűjtött adataimat SMS-ben vagy interneten lekérdezzem, esetleg távolról állítgassam.

A kezdő lépésként egy kis példát keresnék, hogy egy USB képes PIC-et (mondjuk 18F14K50, mert ilyen hever előttem) és egy androidos eszközt hogy lehet rávenni, hogy szóba álljanak egymással, és a droidon lássam a PIC egy bemenetének állapot változását.

Előre is kösz:
Baumi

Még én sem csináltam hasonlót, de kihagynám belőle az android eszközt.
Választanék egy megfelelően erős PIC -et , szerintem az általad írt 18F14K50 elég lenne.
Megfejelném egy Wifi modullal amit AT parancsokkal irányíthatsz. Akkor böngészőn keresztül akár mobilról is az egész lakásban pöcögtetheted a beállításait.
Ha viszont a kazánházban akarod ezt megtenni akkor még UART on ráköthetsz egy Nextion HMI érintős kijelzőt.

Már elhangzott, de megismétlem. Bluetooth egyszerűbb megoldás lenne, és ilyen kis adatforgalomhoz bőven elég lehet a sebessége. A PICen komoly memóriamegtakarítást jelentene, és így intelligensebben tudná kezelni a ki/be kapcsolatokat.

Amit leírtál, annak alapján nekem úgy tűnik, hogy egy kazán túlfűtéssel jelentős statikai károkat okozhatsz egy lakóépületben. Biztos jó ötlet olyan vezérlést interneten keresztül ország-világnak odaadni?

A vezérlés nyugodtan maradhatna a pic-en, nem kell oda extra számítógép. Egy rtc áramkör sem a világ legbonyolultabb eszköze, és olcsóbb is egy csörgős vekkernél

Ha nem szeretsz több szintnyit sétálni, kábelezd be. Vasbeton / tégla / több szintnyi különbség (esetleg le a föld alá), olyat a wifi nem szeret. Egy galván leválasztott ttl soros port lenne a legegyszerűbb alacsony sebességgel (pld 300 baud) folyamatosan küldeni állapot információkat, és fogadni vezérlési parancsot. A végére egy db9-es csatlakozót, és ha éppen usb-ről akarod vezérelni, akkor egy usb / rs232 átalakító kell csak hozzá, ami meg 1-2 ezer huf akármelyik számtek boltban. Számítógép meg gondolom akad otthon. Apropó usb kábelhossz max 3.5 méter szabvány szerint. Le a pincébe meg gondolom kelleni fog vagy 25. Na arra már nem usb van, hanem ethernet vagy soros port. Az ethernet drágább, de földhurok probléma immunisabb. Arra jó a galván leválasztás az rs232 mellé. A műanyag szálas fényenergia továbbítás lehetőségeit még nem nézegettem, de talán azt is meg lehet reszkírozni, hogy vannak már hozzá olcsó szerelési anyagok.

Ha csak nem vagy otthon usb-ben, android programozásban, webezésben, ne akarj két pillanat alatt keresztül rongyolni rajtuk. Nem fog összejönni. Egyik sem megtanulhatatlan, de rigolyáik vannak, amiket szokni kell. Vannak tanító eszközök / tutorialok mindegyikhez, összeismerkedhetsz velük egyesével.

Egyszerű RF modullal megoldható a dolog, egy példa: Bővebben: Link.

Szia
ESP8266? 1 Wire-en rákötöd a hőmérő(ke)t és kész. Akkor kábel sem kell.
Az "Androidos eszköz" meg biztos tud intraneten kommunikálni.
Az ESP maga is tud portokat kezelni, de lehet PIC-ről soros porton vezérelni.
Van egyébként külön topicja.

A Pk2 n van egy gomb ( Function ) már gondoltam utánna olvasok ez mire is van de még
ez nem történt meg, de ha valaki leírná ennek lényegét megköszönöm.

Nyilván a PK3 azért ír lassabban, mert vagy folyamatosan közben ellenőriz is
esetleg rövid szakaszok olvasása időveszteséggel jár és amikor a PK2 olvas akkor
a parancsra egyből egy memória blokk azonnal lejön vagyis ha az írás művelet végén lenne
ellenőrzés akkor az lenne hatékonyabb gondolom.
Illetve nem hinném, hogy címenkénti utasítással jön le 1 byte.
apropo csak szimplán olvasás PK2 kontra PK3 mérte már valaki ? vagy erre is lassabb a PK3.
Akkor lehetne mondani, hogy a gyorsabb az ideálisabb és hatékonyabban elkészített programozó.
Ilyen PDF leírást látva a jelekből látszik ha e törvény szerint adunk neki munkát, akkor
ő arra dolgozni is fog vagyis, ha arra találták ki, akkor a gyors az ideális és tévesztésnek vajmi kevés az esélye, hogy inkább a lassabbat használjuk.
Valaki mondta hogy azért használják a méreg drága programozót, mert lassan dolgozik
és jobban bíznak, hogy nem elkapkodott hiteltelen állományokat olvassanak ki.
Én azért megnézném, hogy100-ból hányszor jött le a gyors programozókkal hibás anyag.

Ha ezt elolvasod amit mellékeltem akkor abból sok mindent meg lehet tudni.
A nyomógombra tuti meg kapod a választ.

A Pk3 -os és a Pk2 -n is állítható a programozás sebessége. A Pk3 -n többféle érték beállítható, a Pk2 is ismer többféle értéket, de a kezelő programjával csak kétfélét (lassú - gyors) lehet beállítani. A vezetékek szórt kapacitása az ICSP csatlakozás kialakítása határozza meg azt, hogy mekkora maximális sebesség mellett sikeres a programozás.

Köszönöm a véleményeket, igyekszem végiggondolni az általatok felvetett különböző megoldásokat.
Mindenkinek szép napot!

Baumi

Sziasztok!
Egy itteni cikken keresztül kezdtem el ismerkedni a PIC programozással, de kiderült közben, hogy mélyebb elektronikai (és programozási) ismeretek híján nem fog működni a dolog. Tudtok ajánlani egy olyan könyvet/jegyzetet, ami részletesen, lebontva ismerteti a pic működését, a legalapvetőbb dolgoktól kezdve kifejtve? Autodidakta módon foglalkozom a dologgal, kellenek a szükséges alapok. Csak c programnyelv érdekelne.
Válaszokat előre is köszönöm.

Pl ez szerintem tökéletes könyv az alapok elsajátításához. Ez szépen elmagyarázza az alapokat is.

PIC Mikrovezérlők alkalmazástechnikája PIC Programozás C nyelven,...ózsef

A c-t még nem nehéz elsajátítani, alapok bőven fent vannak neten is Bővebben: Link

A kicsit unalmasabb része, hogy miután a C már okés, kézbe kellene venned 1-2 pic adatlapot is, és elolvasni. Az elején temérdek sok dolog lesz majd, amit nem értesz meg. Semmi vész. Csak olvasd el, jegyezd meg, és idővel leesik majd a tantusz. A pic-ben valójában egy mini számítógép van összezsúfolva végrehajtó maggal, perifériákkal, és párhuzamosan zajlik a működésük. Kell valamennyi idő megemészteni.

Szerezz be előre gyártott boardokat, amikhez példa kódok vannak. A gyakorlat a legjobb tanító.

Ez valóban így van. Én ma foglalkoztam először USB HID -PC kapcsolattal. Minta program alapján A PIC oldal nagyon egyszerűnek tűnt, de mégsem indult el. Gyakorlatban kellett mire felfogtam mit csináltam rosszul. De adatlap és korábbi tapasztalat nélkül nem ment volna. Én ugyan csak Mikropascalban programozom, de az a meglátásom, hogy az adott mikrovezérlő és az assembly kód valamilyen színtű ismerete is szükséges.

Sziasztok.
Meglévő C fájlt, hogy tudok MPLAB X IDE v3.40-al lefordítani?
Több órája próbálkozok de nulla sikerrel.
Pic16f628A-ra szeretném de hiába keresgéltem leírást róla nem találtam semmit.
Ha csak egy linket tudnátok adni ahol le van írva lépésről lépésre megköszönném.

Telepítsd az MpLab X -re az XC8 -at is. Tegyél fel képet a fordítás hibaüzeneteiről.

XC8 telepítve van, ezt a hibát írja ki.

Mintha nem PIC16F628 lenne beállítva, hanem PIC16F54.

Meg én úgy látom Hi-Tech C-vel akar fordítani állítsd át XC8-ra, mert nem telepített fordítóval nem fog menni, de ha Hi-Tech C-s nem biztos, hogy XC8-al fordulni fog.

Igen ez nekem is szemet szúrt már de nem tudom miért lett abból F54 pedig 16f628-at állítottam be.
New Project-et választom, kiválasztom, hogy Mid Range 16f628 és ebbe tallózom be a C fájlt és úgy akarom lefordítani.XC8-at állítok be fordítónak.
Vagy valamit nem jól csinálok?

Ezt a forrást szeretném lefordítani de az is elképzelhető, hogy hibás és azért nem engedi.

Nem hibás, hanem MikroC-s kód. Ezt XC8-al nem tudod lefordítani.

De át lehetne írni azt a pár utasítást, hogy elfogadja neki?
sbit... at és config?

Persze, arra gondoltam, hogy így nem fog lefordulni, de úgy láttam vannak itt páran MikroC-s emberek ők biztos tudnak benne segíteni én csak futólag találkoztam vele, de nem ismerem.

Akkor egyszerűbb ha telepítek másik fordítót,nem??
Csak melyiket és honnan szedjem le hozzá?

A Micro C fizetős, csupán 250 dolcsi.

Köszönöm, akkor ezt azt hiszem kihagyom
Akkor marad úgy ahogy van Micro C-be.