Ha hiszed, ha nem, amerikában már a kemping utánfutókból létezik elektromosan fékezett is. (nyitható sátor, nem a lakókocsi verzió, terepre járó kiszerelés). Nem ráfutófék van, hanem valószínű, hogy a féklámpa jelére kapcsolja a generátorokat. Más a vonóhorog, más az elektromos csatlakozó, más előírások, viszont már sorozatban alkalmazzák, lehet nemsokára megjelenik erre is.

Azt nem értem - a napelemes megoldás miért nem opció? Előtetőt sokszor kell kihajtogatni - az lehet napelem is. 18kg 1db. 4db napelem 1kW. Arról már tisztességesen lehet akkut tölteni. A lakókocsi tetejére is lehet fixen feltenni párat. akkor menet közben is működhet.

Koszonom a tanacsot, egyelore nem tudom mit csinaljak, muszaj lesz valakit talalnom akinek megvan a megfelelo tudasa es a segitsegevel fogom megepiteni.

Opciónak opció, terveimben szerepelt is, csak akkor még elég drága volt ('80) Csak időközben okafogyottá vált a dolog, el kellett adni a lakókocsit.

Ezen nem nagyon csodálkozom, mert ott sokan életvitelszerűen lakókocsiban élnek. Ez amolyan modern kori nyomornegyed a szememben. De majd beérjük Őket.

Meg lett a hiba nálam, a falban egy szakaszon volt a vezeték tönkre menve. 70-es évjáratú a ház azon része, vele egy idős vezetékekkel, így nem is csoda. Azon a szakaszon van 2db nagy fagyasztó, mosógép, meg apróságok. Az utolsó csepp annak a szakasznak az volt, amikor a gáztűzhelyet újra cseréltük, és villany sütőset vettünk, ami szintén arra a szakaszra került, amíg a gázszerelő letesztelte. Már akkor mondta is, hogy így nem maradhat, külön vezeték kell neki az órától, amit meg is kapott másnap. Ekkor kezdődtek a csípések. Azt hiszem ideje elkezdeni spórolni, és az alu vezetékeket lecserélni lassan újakra.

Csak emlékeztetőnek:

Ezt bizony észre kellett volna venni.

A hiányzó Fi-relé is jelezte volna, hogy valami nem jó. És akkor amikor a hiba bekövetkezett.

A gázszerelő ( nem a "villanyos" ) értett az elektromossághoz. Nem lassan, azonnal cserélni kellett volna a vezetéket.

Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogy faházon belüli villanyszerelésre van szabályzás? Előre is köszönöm. B.

Csak azért mert hogy "faház"?

Gondolom 16-os csöveket és MCU vezetékeket kicsit macera lenne ott használni.

Fa szerkezetű és gipszkarton burkolatú vagy tömör fa az a ház?

Meg talán kevésbé hűl, mert nem vakolatban megy, cserébe könnyebben leég az egész...
De nem értek hozzá...

Elég nagy baj, ha melegszik. Kabáthoz a gombot, terheléshez a keresztmetszetet és kismegszakítót.

Igen a kérdés a faház mivoltára irányul. A tervem az, hogy falon kívül viszem a vezetéket műanyag csatornában, mert egy nem akarok a faház "rétegei" között vezetéket vinni, kettő pedig könnyebb az esetleges módosítás. A ház fa szerkezet és belül OSB lapos burkolattal lesz. A faház műhely lesz, az órától a házig villanyszerelő lefekteti a földkábelt és behozza a 3fázist, amit én nem sűrűn fogok használni, de azért nem árt ha ott van. Én csak a világítást valamit a konnektorok felszerelését fogom megcsinálni.

Direkt előszedtem az Ipari Szakkönyvtár sorozatból az Épületek Villanyszerelése című könyvet.
2.1 Szigetelt vezetékek feladatai, alkalmazási területei
2.1a, Alapterhelés táblázat, A vezetékek terhelhetősége
Vezeték keresztmetszete mm2 (réz):
1,0:
A csoport, 10A
B csoport, 13A
1,5:
A csoport, 16A
B csoport, 20A
2,5:
A csoport, 20A
B csoport, 27A

A csoport a vakolat alá helyezett, védőcsőbe szerelt vezetékeket...vezetékcsatornába szerelt vezetékeket...
B csoport a vakolatba helyezett, vagy falra ragasztott vezetékek...
Mert ugye jobban hűl.

És akkor van a
2.1 b Módosító tényezők a hőmérséklettől függően

Az általad leírt felhasználásnál és építési módon jó meleg is lehet.
Műhely lévén, esztétikára nem kell adni, viszont cserében jó nagy terhelések is előfordulhatnak.

Röviden:
Használj nagyobb keresztmetszetet.
Szabályos kötéseket.
Mindenhol legyen külön érintésvédelem.
Kábelcsatorna ne essen le a falról.
Külön, saját főelosztó doboz, akár külön kismegszakítóval a nagyobb gépekhez.
Saját FI relé (akár külön főkapcsoló is).

Ja, meg beszéljétek át a villanyszerelővel is.

De vannak itt ehhez értő emberek is, őket is hallgasd meg.

Valamiért a 1,5-es vezetékeket ma már inkább csak 10A-re szokták biztosítani (legalább is fórumos kollégák). Valójában a 13A lenne talán megfelelő, csak ilyen kismegszakítót alig lehet találni (nekem csak C-sben sikerült). Lehet a vezeték anyaga már nem az igazi és a keresztmetszetet is bőven alul lövik hibahatárra több ember mérései alapján. Nekem 16A-es védelmet tanítottak 2 éve.

Én MBcu-val oldanám meg és az elérhető részeken használnék védőcsövet kiegészítő mechanikai védelem miatt. Kötést falon kívüli dobozban és legalább IP54-esben csinálnék a pára és a műhelyben keletkező por miatt, elérési magasság felett.

Gafly sorolása jó. Én nem tudok semmi különleges előírásról. Nem a ház anyaga meghatározó, hanem a rendeltetése (amúgy falon kívüli védőcsöves szerelés az ajánlás). Nyilván oda kell nagyon figyelni a kötések létesítésénél, mert könnyebben lehet tűz belőle. MBcu-val könnyebb szerintem szerelni, mert ahol már nem éred el, mehet szabadon is. A kábelcsatornás megoldás is esztétikus, de szerintem nehezebb elkészíteni.

Ha messzebb van a faház, akkor tessék lenyomni egy földszondát is pluszban és EPH kiépítésére is gondolhatsz (gépparktól függően). Fi relé alap ilyen helyre, lehetőleg a házétól külön, hogy ne azt csapd le baj esetén (akár a világítással ezt meg is kerülheted, hiszen egy kioldás esetén akár veszélyes is lehet a sötétben botorkálni, de azt nem mondom, hogy arra tegyél külön, nem előírás).

Lehet csinosítani, nem tudni mennyire komoly műhelyet szeretnél ott, hobbi vagy valami iparibb célú. Ha igényes vagy és van rá pénzed, akkor fém elosztószekrény, főkapcsolóval stb. Ebbe belefér mindenféle. (vateráról vagy innen olcsón lehet használtat beszerezni, én is vettem mostanában kettőt néhány ezer forintért. Ha csak hobbi, akkor meg falon kívüli IP védett lakáselosztó, de ne a legkisebb, mert nem fogod tudni könnyen bővíteni.

10A 1,5mm² vezetéken 29m-ig vihető a 3%-os feszültségesési maximumot feltételezve. 13A-nál 22m, 16A-nál pedig 18m. Mostanság a háztartásokban megnövekedett nagy áramfelvételű eszközök miatt használatos a 2,5mm²-es kanóc, nem beszélve arról, hogy a melegedésre is gondolni kell. Mostanság már olyan elvetemült eszközzel is találkozni, pl. átfolyós vízmelegítő csaptelep, aminek 3kW-a teljesítményfelvétele!

Itt a táblázat a vezeték terhelhetősége és a hozzá tartozó kismegszakítóról.
A falon kívüli védőcsöves szerelés, falon kívüli kötődobozokkal, kapcsolókkal, konnektorokkal.
Akár faház, pince, műhely ez javasolt.

Jók ezek a táblázatok, gyakran szoktak velük számolgatni, csak épp a vezeték hosszával nem számolnak, pedig arra is figyelni kell, ahogy Szamóca írta.

Macera ? Hidd el ez a legjobb megoldás.
Ceruzával berajzolni a nyomvonalat. Az OSB lapra rá kell csavarozni a kapcsolókat, konnektorokat, a kötődobozokat . Közte összekötni MÜ II 16 csővel . Utána csak be kell húzni a megfelelő vezetéket.

Igen, ez az alap, vannak ehhez még kiegészítő táblázatok, figyelembe véve a környezeti hőmérsékletet ,távolságot stb.
Egy faházban fűtés nélkül, vagy nyáron a nagy melegben sokkal nagyobb különbség lehet a terhelésben, mint befolyásoló tényező, mint az a néhány méter távolság.
A befolyásoló tényezőket figyelembe véve a 1,5 vezetékhez a 10A, a 2,5 vezetékhez a 16A kismegszakító a megfelelő .

A 1,5 mm2 keresztmetszet és 10 A kismegszakító esetén rátehetsz akár 100 m vezetéket is, csak a végponton kivehető teljesítmény fog csökkenni a feszültségesés miatt.

100m-en 2,9A vihetsz rajta feszültségesésre méretezve, 10A-nál már 35W fűtőteljesítménye lesz a vezetéknek.

A terhelhetőségi táblázat két variációban létezik.
Az egyik az utolsó, túláramvédelmes oszlop nélküli. Azzal csak az a baj, hogy ez egy régi magyar sztenderd. Van helyette ropogósabb európás, aszerint meg más értékek jönnek ki (lásd 13 A).
A másik a biztosítóbetétes oszlopos. Ezzel meg az a baj, hogy ez utolsó oszlop nyilvánvalóan egy mellélövés eredménye. Pláne, hogy abban a Hámoryban, amelyikben ez megjelent, abban található egy ilyen mondat is:
A vezetéket védő olvadóbiztosító áramát, a megszakító beállítási áram értékét a vezeték terhelhetőségéből határozzuk meg. Ha a terhelhetőséget megállapítottuk, akkor a biztosító áramerőssége a terhelés értékéhez legközelebb eső, annál kisebb (vagy egyenlő) legyen.

Szóval ki kéne már gyilkolni a köztudatból.

Tehát akkor az eredeti(nek tartott) kérdés:

Érdekes, hogy senki nem említette meg (vagy csak átsiklottam felette), hogy ha éghető anyagra szerelünk fel elektromos szerelvényeket (pl. kapcsoló, konnektor, elosztódoboz stb. fára) akkor tűzálló anyagból alátétet kell alá szerelni (pl. egy fémlapot), vagy el kell emelni az anyagtól, ha jól tudom legalább 15mm-re, de lehet hogy több, bár szerintem praktikusabb a fémlemez.
Vagy ez csak Felvidéken előírás? Itt ezt nagyon szigorúan veszik.

Én a mintaszerelésen ilyet nem láttam és az vizsgamunkának készült. A kötődobozok amúgy biztosítanak némi tűzvédelmet. Ettől még lehet előírás, nem tudok ilyenről.