Fórum témák
» Több friss téma |
Mérd ki, hova mennek az adatlábai, az az IC fogja vezérelni. Fénymásolóknál van, hogy egy külön 16-bites uC-re bizzák a kijelző vezérlését, de Toshibáéknak van természetesen hozzá vezérlőjük is (mellette találsz egy 32-64k SRAM-ot is). Sajnálatosan, ahogy eddig tapasztaltam, a buszrendszernél a cím/adatbusz multiplexelést alkalmazták jópár 74157-et alkalmazva (tehát nagyon hasonlít a RAM hozzáférés a 6845 szerű, Motorola kapcsolgatós buszhoz). Más esetben egyedi CPLD-ket tettek be a meghajtáshoz (az halál). A kijelző bekötését nézve viszont nagy esély lehet a T6963-as használatára, de lehet. hogy a SED13xx is meg tudná hajtani, LC7981 is nyerő ha elég a címtartományuk. (a x=640-ben nem vagyok biztos, régen volt...) A "Táp"-al jelölt rész biztos a CCFL háttérvilágítás; a transzverterről jön. (nem tapizni!)
Hello
Kitapogattam, de sajnos mind a 8 adat-szal/vezetek egy kozponti adatlapra megy (a feltoltott kepeken csak az a dugasz/csatlakozo van rajta hagyva), hogy melyik hova azt mar nem tudom, mert a panelt le vagtam a testrol / elvagtam a szalakat. Az IC ami azon a lapkan van az erzekelo panelre van bekotve azon a 4 db SMD tranzisztoron (gondolom az dolgozza fel az erintopanelt). Kulomben egy asztalnyi gepezetrol van szo, a kepen lathato lapon kivul (amin 2 USB - „on board”, es halozati lapka van + egy 40 GB merevlemez) van meg ket felakkora tele sok-sok es nagyon sok labu IC-vel. Szoval, szerinted van ertelme hogy meg kutakodjak ?, vagy nezzem meg mi van a kijelzo belsejebe. A hozzászólás módosítva: Okt 11, 2016
Az első képen az a fehér címkés IC egy 256 kb FRAM (lemostam a címkét).
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2016
Oszinten szolva en nem szenvednek vele, mert nem tul dragan lehet venni olyan kijelzoket, amik mar TFT-sek es belso vezerlo ICjuk van memoriaval, szoval kivulrol csak idonkent megszolitod, a tobbit intezi o maga.
Hacsak nincs tobb db ebbol, akkor szerintem nem erdemes vele foglalkozni. Esetleg hirdesd meg, hogy valakinek potalkatresznek kell-e.
Azert szeretnem elinditani mert eleg nagy, kb. 21x8 cm aktiv feluletu, de ha nem talalok semmit hozza akkor megnezem mi van benne.
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2016
Megneztem mi van benne. A vilagitas egy fenycso, a tobbirol a kepek
Nagyjabol ugyanigy nez ki mindegyik LCD/TFT belulrol.
Az egesz lelke a foliakabel, amit az uvegre ragasztanak a vezeto savhoz. Ha ez felvalik, kuka a kepernyo, altalaban sotet savok, csikok formajaban jeletkezik, amik mindig ugyanott vannak, nyomkodasra esetleg ideiglenesen eltunnek. A regebbi laptopokban pont ilyenek voltak, csak ott a videokartya is alkalmas volt hozza. Szerintem max a polarfoliaert erdemes szetkapni.
hopp, igazából erről akartalak lebeszélni, mert elég sérülékenyek ezek a hozzávezetések.
No, mivel van valami bekötésünk, akkor próbaképp a FRAME (FLM) bemenetre egy 10-20Hz-es négyszögjelet adj, Display On/Off az +5V-ra, a tápok természetesen és bizergáld a CL1-CL2 jeleket, akkor vagy szemetet vagy teljes aktív kijelzőt kell látnod. Az FLM jel az fontos, mert az adja a váltóáramú meghajtást, anélkül néhány másodperc múlva csak "kifehéredik" és károsodást is szenvedhet. Ha ekkor jónak tűnik, lehet próbálkozni PICcel meghajtani (valami gyorsabb fajtával), másra sok ideje nem lesz. A paneleket elnézve nagy valószínűséggel egyik uC-ben van a meghajtója, elég nagy teljesítményű gépnek néz ki (már a hétköznapi uC-hez képest). A CL2-vel léptetheted be a 4-bites adatbuszon a pixeleket egy sorba, ha kész, akkor a CL1-el tárolódik és lép a következő sorra. Hogy aztán milyen átfedéssel/szinkronizálással, az még titok. A FRAME jel minden kép után ellenkezőjére kell váltani. Alapban ezt egy akármilyen kontrollerrel ki lehet kísérletezni (ha van elég idő). Vagy nézd meg olyan kontroller leírását, ahol van CL1 és CL2 jel, ott szokták mutatni a folyamatot.
Hello.
Vettem a hestoren egy 16x2-es LCD kijelzőt I2C vezérlővel de sehogy sem akar kiírni szöveget. Arduinoval próbálkoztam. A GND-t mínuszra a VCC-t az 5V kötem, SDA-A4 SCL pedig az A5-ös. Ezt a kódot próbáltam:
De nem történik semmi. Nem tudom mi lehet a probléma. Üdv. A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2016
Szia,
A linkjét eltudod küldeni? Le/felhuzó ellenállások vannak az I2c vonalon?
Ezt vettem meg, de a hátlapján ezt írja: QAPASS
Ezt nem értem: Idézet: „Le/felhuzó ellenállások vannak az I2c vonalon?” A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2016
Probáld meg az SDA és SCL vonalat 1-1db. 4,7K-os ellenállással felhuzni az 5V-ra.
De azt irja, hogy arduino UNO-nál nem kell.
És nem biztos, hogy van itthon 4,7K-s ellenállásom de megnézem.
Egy probát megér.
Én már jártam az UNO-val hasonló esetben. Oszcilloszkópod van? Probáld meg az oldal alján lévő kódot feltölteni az Arduinora, ez majd megmodnja, hogy lássa-e az LCD modult. Amit a soros monitorban kiír, azt másold be a forumba.
Nincs oszcilloszkópom.
ezt irja: I2C Scanner Scanning... I2C device found at address 0x3F ! done Scanning... I2C device found at address 0x3F ! done Scanning... I2C device found at address 0x3F ! done
Átállítottam így a kódot:
És most jó. Köszönöm szépen.
Sziasztok!
Elromlott a telefonomon az érintő panel (egy része), viszont az LCD tökéletesen működik. Ennek a meghajtására keresek valamiféle modult, lehetőleg készen, mert magamat nem érzem kompetesnek egy ismeretlen HD-kijelző meghajtó áramkör építésére . (OnePlus One, 1920x1080) Mondjuk, hogy HDMI-n bejövő képet meg tudjon jeleníteni. Ha valaki találkozott már ilyennel, vagy hasonlóval, tudna valami ötletet adni, hogy merre induljak? Egyáltalán lehetséges-e? Kijelző még a telefonban van, a maradék használhatő felületével még kibírom amíg megjön a csere. Utána tudok talán mondani minddenféle azonosítót, ha rá van nyomtatva. Ha kiméregetés kellene, tudtok valami használható módszert a szuper-pici szalagkábelen lévő csatlakozó kezelésére? Előre is köszi!
Helló.
Tegnap még működőt az lcd ma meg már nem. Lehet, hogy a LiquidCrsital i2c library nem jó mert valamit ott cserélgettem de már nem emlékszem, hogy mit. Valaki tudna küldeni letöltési linket hozzá? Köszönöm.
Már megoldottam.
A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2016
Szia,
Ha a libraryt nem modósitod (ami .c és .h file-okból áll), akkor nincs amit az Arduino IDE alól elronts. Még nem volt dolgom az I2C-s képernyőkkel, de szerintem a libraryn nincsen amit javítani. A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2016
Üdv!
Kérdésem a következő: Van egy NEC NL 8048BC19-02C kijelzőm: Bővebben: Link Ezt valahogy arduinoval életre lehetne kelteni?
Itt a jó link.
A képernyőd 6 vagy 8 bites (választható) LVDS interfészt használ. Sajnos ezt majdnem lehetetlen meghajtani az Arduinóval, mert már indulásból 800*480*3=1 152 000 bitnyi (144 000 bájtnyi) RAM kell neki. Kb. egy ilyen nyákra van szükséged és már kötheted is rá a PC-d VGA portjára. A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2016
Sziasztok!
Van egy a képen látható lcd-m ezt valahogyan életre tudom kelteni arduinonal?
Sziasztok! Van egy Fahrenheit pákaállomásom, aminek a kijelzője sajnos ,,csupán" reflektív. Kérdésem a következő: mennyire macerás megoldani, hogy háttérvilágításos legyen? Helyem van hozzá, nem közvetlenül a NYÁK lapon van a lcd, hanem lábakon áll. A kérdésem: alulról(akár pl valamelyik fólia eltávolításával-csak akkor ha szükséges) vagy oldalról lenne jobb megvilágítani a kijelzőt?
Igen. Vagy oldalról vagy alulról. Függ a hátsó refleksziós fólia anyagától. Van, amelyik jól tükröz, viszont nem átlátszó, annál oldalról tudsz fényt bevinni (de lehet, hogy foltos lesz). Oldalvilágításra alkalmas kijelzőknél még használhatnak spec fóliát, ami mint "másodlagos" fényforrásként viselkedik (tehát nem csak szór, hanem az általában kék LED UV tartalmára is világít, így azt a hatást kelti, mint ha jobban terítené a fényt, bár ezek régebben elég vastagok voltak, nekem is csak minta van belőle, iszonyat szép és aranyárú) A fóliát ne szedd le (vagy egy részét nagyon óvatosan), mert: 1: nagyon jó ragasztót használnak, 2: egybe lehet egy polarizátorral és ha leszeded, nem fogsz semmit sem látni (én beleszaladtam, dobhattam is ki azt a típusú kijelzőt)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |