Sziasztok. Egy ismerősömtől kaptam egy EMG 1567(tr-4654) szkópot, természetesen működésképtelenül. Főkapcsolóra bekapcsol, világít az üzemlámpája és működik még az osztások megvilággítása is. A csőhöz tartozó egyéb szabályzószervekre nem reagál. Kerestem hozzá leírást és rajzot is. A biztosítékokat átnéztem azok mind jók. A hátuljában lévő táppanelt mérve a leírás alapján -45V helyett -42 körül mérek, -15V az -21V, 15V kb. 6V amit mértem még az a 100V ez tökéletesen megvolt. Tanácsot kérnék merre induljak tovább.Ez az első szkópom, ez új terület nekem.

emg használati emg melléklet

Szia !
Első feladat a tápot beállítani, a pozitív tápágon + 15V DC kell mérjél, a 6V zárlatra utal, valószínű a nagyfeszültségű tápegységben van zárlat, de lehet máshol is. Meg kell keresni a zárlat helyét.

Egyre inkább a cső köré való építkezésen töröm a fejem....

?? Mit értesz a cső köré való építkezésen ? Át akarod alakítani teljesen?

Nem akarom, de nem biztos, hogy a meglévő kiépítés javítása, és beállítása egyszerűbb, mint összehozni egy kétsugaras nagy képernyős 20MHz-eset

Ha jó általános állapotban van vétek lenne szétszedni. Egy 20 MHz sávszélességű kiépítés legalább annyira feladja a leckét mint ennek javítása. Nagyfeszültségre ott is szükség van, az osztók jó minősége fontos, ebből ugyan felhasználhatod de adoptálása és az Y erősítő kiépítése s kritikus. Egy pár kép kívülről belülről sokat elárulna, érdemes e a javítására időt fordítani.

A javítás azért mindíg egyszerűbb, mint újat építeni. "Csak" meg kell találni a hibát, és azt kell javítani, a többi megvan, hozzá sem kell nyúlni. Van benne néhány kritikus alkatrész, aminél még az elhelyezés is kritikus. Ehhez azért nem biztos, hogy egyáltalán hozzá kell nyúlni.
Először fény legyen, ez pedig a nagyfesz oszcillátor körüli hibát jelent. Ott kell kutakodni.

Ha lekötöm a táppanelről az elmenő szálat a 15 illetve -15V-ról úgy tudom elenőrizni és beállítani ezeket a feszültségeket? Okozhatok ezzel valamit? Valakinek van tapasztalata ezzel a szkóppal(EMG1567) hogy mellyek a leggyakoribb nagyfesz oszcillátor hibák? Olvasva a fórumot elég sok ember ezzel a gondal küzdött.

Az hálózati táprész önálló egységet képez, vizsgálható és beállítható terhelés nélkül is.
A nagyfeszültségű táp 21V DC nem stabilizált tápfeszültséget igényel, beállítása csak működő
készülékben lehetséges. Legtöbbször a nagyfeszültségű sokszorozó kondenzátorai, és a ferrit
transzformátor és a KS cső áramköre hibásodik meg. Ismerem a típust, belseje szinte megegyezik az 1555 típussal, nagyfeszültségű része KS csöve ugyanaz, sávszélessége alacsonyabb és nincs késleltetett időeltérítés.

Köszönöm a segítséget, ígymár sokkal könnyebb lesz keresgélnem.

Szívesen, ha megakadsz írj hátha tudok segíteni.

Képet most sajnos nem tudok, de általános állapota egész korrektnek látszik. Azóta találtam egy jobblétre szenderült elkót a táp fiókban, cserélem és körbemérem. Épp az ilyesmik miatt kellene egy kapcsolási rajz mérőpont-jegyzékkel és értékekkel.

Szia!
Egy tanács a csavaros elkók anyáit huzd meg biztosan lelazultak már és nincs érintkezés!
Üdv

Az igaz, de késleltető művonal az van.

A kapcsolási rajz, az általad mellékelt gépkönyv mellékletében van, alkatrész listával, de a kapcsolási rajzon is fel vannak tüntetve az értékek. Amúgy a nagyfesz részben tanácsos egy alapos alkoholos tísztítás, mert a lerakódott szennyeződés is le tudja állítani a nagyfeszt előállító oszcillátor működését.

Jó, de a kettőnek mi köze egymáshoz?

Nyert. Bocs, összekevertem a két eseményt sorry

Az van, nagyfrekvenciás oszcilloszkópok kötelező tartozéka a késleltető művonal. Lehet rosszul fogalmaztam, azt szerettem volna jelezni hogy a vízszintes eltérítés csak egy fűrészgenerátorral dolgozik.

Jól látom, hogy mégsem nekem szól?

De, jól fogalmaztál, közben pucuka is helyesbített.
A késleltetett kettős időalap egy baromi hasznos dolog, ha valaki rendesen tudja használni, nagyon sok olyan dolgot megmérhet egy analóg szkóppal, amiért mások már DSO-ért kiáltanának.

Csak egy picit. A kettős időalapnál természetes a késleltetett indítás lehetősége, másképp mi értelme lenne, a késleltető művonal padig arra való, hogy láthassuk a keskeny, ritkán jövő impulzus első élét is. Persze a kettős időalappal is látható a második impulzus kezdő éle, de nem az elsőé. Már ha egyébként nincs benne késleltető művonal.

Sikerült kiszelektálnom hogy melyik 15V-os ág huzza le a feszültséget, így már minden stabilizált feszültségem megvan. Ez a szál felmegy a nagyfesz oszcillátorhoz (az a panel amelyiken a BD245A tranzisztor található). Innen szerintetek merre tovább? A pár napos kutakodásom után az interneten a legeséjesebb az 500pF 20KV-os kondenzátor a feszültség sokszorozó végén ami simítja a 8,5KV-ot. Ha a készülék kikapcsolt álapotban van és levan választa a hálózatról ez a nagyfesz rész kisütött állapotban van? Hogy közelítsek ehez a részhez?

Nem, még akár órákig vagy napokig képesek energiát tárolni ezek a kapacitások. Célszerű valami jó nagy méretű (átütés miatt) és jó nagy értékű (jó esetben akár több száz megaohm vagy több gigaohm) ellenállással lesöntölni az érintett kondikat.

Ismert belső ellenállású műszert mondjuk multimétert ki tudsz egészíteni nagy értékű ellenállásokkal, így tudsz építeni egy nagyfesz mérő előtétet. Ennél nem is a pontos mérés a lényeg, csak a nagyfesz körülbelüli detektálása. Leírást találsz róla a neten.
Az EMG nagyfesz részével lehet szívni rendesen. Kettőből sikerült fölélesztenem egyet, aztán az sem ment néhány hétnél tovább.

Azt meg tudod nézni viszonylag egyszerűen, hogy az oszcillátor működik-e, a primer oldalon nincs nagyfeszültség. Persze a szekunder oldal zárlata is megszünteti az oszcillátor működését, ezért nem árt, ha a fesz sokszorozót leakasztod a szekunderről. Azt elegendő akkor vizsgálni, mikor az oszcillátor már megy. Ha már megy, visszaakasztod a ks csőhöz csatlakozás nélkül, ha leáll, akkor zárlat van a sokszorozóban. Ha szakadás, akkor nincs nagyfeszültség, de az oszcillátor nem áll le. Azt, hogy nagyfeszültség van, azt óvatosan testhez közelítve áthúzással (műszer hiányában) tudod megállapítani Ha nincs nagyfesz, akkor feszmentes állapotban diódák kimérésével tudod vizsgálni, ha azok jók, akkor a kondikat cserélned kell, mert lehet, hogy a vizsgáló feszültségen jónak mutatkoznak, de nagyfeszültségen nem jók. A kondenzátorok kisütését egy darab szigetelt vezetékkel el lehet intézni, egyik végét a testhez rögzíteni, a másik végével közelítve, majd érintve.
Ne feledkezz meg a ks cső nagyfesz csatlakozójának kisütéséről sem, az a legnagyobb, és legjobb kondenzátor a nagyfesz körben.

Igazad van, elég szívatós a nagyfesz javítása. A blocking oszcillátor amilyen egyszerű, annyira kényes. Mint egy kétütemű motor, nem sok mindent lehet állítani rajta.

Szia !
Jelalak a HV táp BD245 kollektorán

Szia!
Én úgy emlékszem, hogy a nagyfesz szinusz oszcillátor. Tehát itt szinusz jelalakot kell látni kb 25v p-.p.
Üdv: Attila

Szia! Jól emlékszel, szinusz teljesítmény oszcillátor kb 50 KHz frekvenciával.
Az előző képen a BD emitterén lévő jelalak van a mostanin pedig a kollektoron lévő.
Az elsőn jobban látszik a szinus csúcsán a "beharapás"