Amikor én nagyon kezdő voltam, ha részben is de legalább megfogadtam a hozzáértőbbek tanácsát. Mutattam egy, a kitűzött célodnak tökéletesen megfelelő és működő kapcsolást, amivel már semmit nem kell csinálni csak megépíteni és használni, ráadásul jóval egyszerűbb mint amit építeni szándékozol. Neked ez nem jó, mert a fullbridge így meg úgy.
Teljes hidat 2-3kW fölé érdemes építeni, annál kisebb teljesítményre teljesen felesleges mert megoldható félhídban vagy sima kéttranyós nyitóüzemben is. Feszültségszabályozás nélkül a kimenet feszültsége sosem lesz stabil, az árammódú szabályozás meg nagyon is célszerű egy nagyobb teljesítményű táp esetén.
Egyébként bármiféle megoldásra ott vannak a vezérlők adatlapjai, leírásokkal, példakapcsolással, amiből ki lehet hámozni hogy hogyan ajánlja a gyártó a feszültség és/vagy áram szabályozásának a megoldását. Bár a kérdéseid alapján az nem kis falat lesz.

Sziasztok !
Ge Lee fórumtárs által már linkelt TÁPEGYSÉGET szeretném megépíteni és ezzel kapcsolatban kérnék elméleti - gyakorlati tanácsokat Tőletek. Azzal kezdem, hogy én olyan 1.5 kW-nál húznám meg a limitet, 50V és 30A. A gyakorlati kivitelezés azért nem ennyire 3D-s lenne. Az első kérdés, hogy egy vagy több panelen érdemes (kell !) az alkatrészeket elhelyezni ? (esetleg ezekről egy vázlat szerű rajzot szívesen vennék. Hogy mi az aminek pl fizikailag is feltétlenül egymás mellet van a helye, stb . )
A második kérdés az IGBT. Én IRG4PC40W-re gondoltam. Ez megfelelő lesz ?
A harmadik - számomra legproblémásabb - a Tr1 trafó és annak kivitelezése. 6-8 cm2 keresztmetszetűt ajánl a szerző. Ide milyen anyagú nagyságú vasat javasoltok ? Továbbá a szekunder tekercs keresztmetszete kivitelezése hogyan történjen ?
Tudom, hogy ez sok kérdés egyszerre, de a javaslataitok alapján azt is el kell döntenem, hogy be merjem-e vállalni az elkészítést.
Előre is köszönöm !

A válaszok egy részét már privátban megírtam. Jobb ha egy nyákon van az egész, ezzel csak az szokott a gond lenni hogy nagyok a bordák, meg a trafó, a fojtó. A meghajtásnak (gate trafó szekundere utáni rész) illik az IGBT-k tövében lenni, a gate trafó már lehet messzebb is. A primer puffernek is közel kellene lennie hozzájuk, ha nem megy, akkor kell mellé tenni fóliakondit, közel az IGBT-k lábához. A D7-D7' diódákra elvileg nem kell hűtés, a venti által kevert levegő is elég nekik. TR1-et leírtam, TR2-t a lehető legkisebb szórásúra kell megcsinálni, betartva az érintésvédelmet, mert ugye ez is leválasztást valósít meg, mert a vezérlés galvanikus kapcsolatban van a szekunderrel.
Ebből érdemes tekerni 3 próbacsévét, mert meg nem mondom hogy melyik lesz a 3-ból a legjobb.
1. szekunder-primer majd a másik szekunder
2. primer egyik fele-szekunder-másik szekunder-primer másik fele, majd a két fél primer sorba kötve
3. vékony primer-szekunder-másik szekunder-vékony primer, majd a két primer párhuzamosan kötve.
Ahhoz hogy a feszt ne csak 3V-ig tudd letekerni hanem közel nulláig, az IC 2-es lábára kell egy ellenállás a 8-as lábról (értékét ki kell számolni), azaz meg kell emelni a 2-es láb feszültségét olyan 2,3-2,4V környékére a referenciából, így ha 100mV van a szekunderen akkor már átbillen, azaz 100mV környékére is letekerhető a fesz. Elvileg. A nyák elrendezésére meg majd rajzolok egy sémát.

Ok, köszönöm a kiegészítéseket ! Közben átolvastam újra az eredeti oldal fordítását. A Tr1 szekunder 28 szál összesodrott 0.5...0.6 mm-es rézhuzal. Ennek az elkészítése is külön csévén történjen a prim. és a szek. oldal ?

Mit jelent az hogy külön csévén? Trafó(k)ról beszélgetünk, ami(k) úgy néz(nek) ki hogy van a csévén egy primer, meg rajta egy (vagy több) szekunder.

Bocs, rosszul fogalmaztam...Osztott csévére gondoltam. De akkor ezek szerint alul a primer, aztán sok-sok szigetelés, fölötte meg a szekunder ?

Azért nem olyan sok, mert akkor nagy lesz a szórás. Ha van normális szigetelőd (3M vagy kapton) azokból 2 réteg elég, rétegenként 4-7kV az átütési szilárdságuk. A kúszóutat is be kell tartani, ha szedtél már szét mondjuk PC trafót abban láthattad hogy hogyan van megoldva. A lényeg hogy nem szabad kitekerni a cséve széléig a huzalt, hanem elhagysz 3-3mm-t a szélein ahova betekersz valami szigetelőt. Tehát ne lássa a primer és a szekunder egymást csak 6mm távolságból "légvonalban", azaz a szigetelést megkerülve.
Ja és itt a prespán, szigszalag meg hasonlók az felejtős.

Egy hevenyészett (gyári) elrendezés ami működik (hegesztő). A vezérlés egy kis álló panelen van SMD-ben, ami tüskesorral csatlakozik a nyákhoz. Igazából jobb lenne úgy ha sorban lenne, primer dolgok relé graetz puffer, fölötte az IGBT-k, utána a trafó, aztán legfelül a diódák majd a fojtó és szekunder puffer. Csak lehet hogy úgy furán alakulna és elrontaná a hűtést (nem lennének sorban a bordák, meg útban lenne a levegőnek a primer puffer), így meg egy combos venti végig tudja fújni az egészet. A pufferektől jó vastag fólia megy az IGBT-khez, plusz van a közelükben fóliakondi. A vezérlés ugyan jó messze van tűlük, viszont a gate trafó ott van közvetlen mellettük, a többi alkatrész meg alattuk SMD-ben.

Köszi a vázlatot, majd akkor nekiállok a panel tervezésének. Hogy ha a Te általad javasol fizikai sorrendet követném, akkor mi lenne a a puffer kondikat a forr oldalra tenném ? Így nem lenne a hűtés útjában. Vagy nagy marhaság az ötletem ?

Ha U57-el csinálom a Tr1-et, akkor ilyen módon kell megcsinálni ?

Illetve kultúráltabban gondolom, hogy így.

Nagy. Van az alaktrészoldal, meg a fóliaoldal, ahol csak a forrszemek vannak. Oda akarod rakni az 5-6 centi magas kondikat? Mégis hogyan?

Nem. 2-3 párat összeraksz egymásra, és gyűrűt csinálsz belőle. Az U57 és a vele készült trafó így néz ki (régi sorkimenőkből bontva), amit a másik linken mutatsz azok monitor trafók ferritjei. Az U57 elég régi vas, 30kHz-nél nagyobb frekin nem nagyon érdemes hajtani. A ret-nél van egész tűrhető áron E mag, ETD49 is már szerintem megfelel, de van nagyobb is.

Ok, gondoltam, hogy hülyeség a kondi elhelyezés ötletem...
Így már a trafó is érthető. De ugye nekem a tekercseket egymás tetejére kell helyezni ? (alul a primer, fölötte a szek.) Lemaratott nyákból jó lesz a csévetest ? A szekundernél az összesodrott szálakat belehúzzam csőbe (zsugorba) ?

Lehet hogy értelmetlenül írogatok? A képen én nem látok csévetestet. Azért mert nincs, maga a mag a csévetest, szigetelés után. Ha a kép alapján akarod megcsinálni akkor nem kell összesodorni, ahogy a képen sincs, csak összefogva kell feltekerni, és igen, nyilván a primerre a szekundert. A vett maghoz (pl. ETD) pedig lehet venni csévét is, annál a tegnap leírtak az irányadók. Itt nyilván nem, mert körben van tekerve, körkörös a szigetelés is, nem tud kialakulni kúszóút.
Nekem az a véleményem hogy ne állj ennek neki, mert áramütés lesz a vége.

Ok, akkor a megvalósítás elhalasztva...Idén még olvasgatok, tanulmányozom a témát, aztán maj jövőre meglátjuk...
Viszont a tanácsaidat most ezúton szeretném megköszönni !...

Szevasztok!

Van egy Orion DVD3000 tápom, amelyik nem akar elindulni. AQW SX001A a táp, kicseréltem az összes kondit, ellenállásokat ellenőriztem, kicseréltem a diódákat - primer, szekunder - bár jónak mértem őket, cseréltem Viper22A, TL431. Konkrétan a rajzát nem találtam meg, de mivel szerintem a primer nem indul, találtam olyan rajzot, ami majdnem teljesen megegyezik a primer oldallal. Akkor sem indult, amikor teljesen lekötöttem a szekunder oldalt. A táp kondin 310V, a Viper22A 4.lábán 12.6V ot mérek. Teljesen tanácstalan vagyok, mi lehet a baj. Ötletetek?

Nézd meg a trafót is bár az nem nagyon szokott tönkremenni. Ha a 4-es lábon 12,6V van akkor nem csoda ha nem indul, mert ahhoz hogy elinduljon legalább 13-14V-nak kell ott lenni, üzem közben már lehet kevesebb is (adatlap start up threshold).

Hát a formámat ismerve trafó lesz. Amúgy a képen látható tápról van szó.
ugye arra gondolsz, hogy menetzárlatos lehet. Ha így lesz, honnan a fenéből lehet pótolni? Bár a kimérése is gond lesz. Erre nincs valami tipped? A trafó tipusa SX-EE25W

Ha megnézed az IC doksiját, 12.6V-nál még nem indul, tehát az a gond, hogy nem töltődik fel eléggé a kondi. Nem lehet, hogy 47uf-ot raktál mondjuk 4.7µF kondi helyére?

Nem gondolnám menetzárlatosnak, ha meg esetleg szakadt azt ki tudod mérni. Persze többre mennél ha lenne szkópod, de mint azt már írtam, ha meg sem nyikkan akkor az azért van mert kevés a 4-es lábon a fesz. Kell mennie oda egy nagy értékű ellenállásnak a +300V-ból, lehet hogy meg van nyúlva. Amíg nem indul be és nem kap feszt a segédtekercsről (a rajzodon A1-A2), addig azon az ellenálláson keresztül kap tápfeszt az IC. De lehet a C2 is döglött.

Most egy kicsit összezavartál. Hol szerepel a 4,7 uf kondi? A primer R-C körben van egy 4,7 nF kondi, a VDD és a föld között egy 22 µF kondi. A táp kondija 47 µF/400V. A trafót kivettem a tekercsek között nem mértem átvezetést, zárlat sincs, csak impedanciát tudok mérni, de nincs mihez viszonyítani. 12 V-nál nagyobb feszt sehogy nem tudok előcsalni.

Más, hogy gépeled be a mű-t? (mikro)

Az IC DRAIN lábain tápfesz -320V - van, amit a trafón keresztül kap meg. Amúgy a szkóppal mit, és hol lehet mérni? Lehet tudok kölcsönben. A trafót visszaraktam de a szekunder oldalon csak az 5 V-os rész kötöttem vissza. De továbbra is semmi.Egy rohadt egyszerű kapcsolás ilyen problémát okozzon, felfoghatatlan. Kezdek idegbeteg lenni. Nincs ott ellenállás, csak az R-C tagban, és az optónál a 10 kOhmos. Egyáltalán azt sem értem, hogy a 12v-ot honnan kapja? A viperből?

Csak példa volt a 4.7 uf, lehetett volna 2.2 és 22uf is a példa. Cseréld az 1N4148-at, hátha zener dióda lett belőle.

Jó, így már világos, nem 4148 van benne, hanem egy f107 dióda, ami mérve jó volt, de kicserélem 4148-ra. aztán próba.

Köszönöm a segítségeteket, megint egy tanulsággal lettem gazdagabb, egy rohadt diódát kivéve jónak mérve, kiderül, hogy mégsem jó. Tehát akármilyen jó, CSERE! Betettem a 4148-at, és láss csodát, működik! Még egyszer köszönöm a segítségeteket.

Akkor ezekszerint tényleg zener lett belőle, amúgy elég gyakran előfordul.

Mintha feljebb azt írtad volna hogy kicseréltél minden diódát is.

A szekunder oldalon.

Helló!

Egy push-pullos tápegységet szeretnék csinálni. 24*20A=480W-os kimeneti teljesítménnyel. TL494-es IC-vel szeretném megoldani a szabályozást. Tud valaki segíteni nekem, hogyan kéne összerakni az IC-hez tartozó dolgokat? Soha nem csináltam ilyet, ez az első alkalom, és baromira nincs ötletem, hogyan kéne megcsinálni. Németes vagyok sajna, így a katalógust is kín szenvedés olvasni. :/