Az R23-at tudod még kivenni.. De ez kb. 3mA-el csökkenti 30V mellett mért értéket. A többi, már valahonnan máshonnan folyik.

A 2.7.4 verzóban lévő módosítási javaslatok közül az "A" éppen erről szól.

Egy alacsony offset feszültségű, nagyimpedanciás bemenetű műveleti erősítő (LT1002) kell:
A tápellátás a +24V és a -5V pontokról. Egy differenciál erősítőt kell kialakítani: a differenciál + bemenet az Rx kimeneti pontja, a differenciál - bemenet az Rx táp felöli pontja. Hogy a diffefenciál erősítő saját ellenállásai ne okozzanak jelentős mérési hibaát, elegendően nagyra kell választani az értéküket. A fokozat erősítését az igényekhez kell beállítani.

A mérő(, vagy műszer) erősítő kapcsolást is megépítheti. (10.oldal az általad linkelt adatlapon), csak az 3 műveleti erősítőt használ el.

Seat: Ha már pic-es a műszer, akkor nem lehetne szoftveresen egyszerűen levonni az offszetet? Lehet, hogy így sem lesz atom pontos, ha az a belső terhelés változó, de szerintem sokkal jobb lesz.

PIC -el megoldott különbségi mérésnek nagyon nagy lesz a hibája. A különbség 3(A) * 0.1 (Ohm) = 0.3(V) azaz az AD 5V referencia mellett 61 (kerekítve) különbséget jelezne. Az AD hibája +- 2 LSB. A különbségi mérés eredménye tehát 55 és 65 között lehet, +/-24 mA azaz +/- 6.5%
Egy erősítő mindenképen kell, akkor miért ne legyen differenciál erősítő...

A legujabb szerzeményem. 0-46V 0-5A programozhato tápegység mini kivitelben. Már csak a doboz meg a ventillátor hiányzik.

Elnézve ott az árakat, leginkább semmilyent. Nem értem miért nem jó az ami egyszerű. A 723-as kapcsoláshoz nem kell semmilyen kiegészítő fesz vagy segédtekercs. Ha megelégszel apró mérési hibával akkor még a műszerekhez sem kell, mert a táp betápjából kapja a működéshez szükséges feszt, és méri a kimeneti feszt és áramot is egyben.
Egyetlen hátránya hogy 35V-os, tehát ennél nem lehet több a bemenő fesz trükközés nélkül.
Annak idején 1-2 nap alatt összedobtam, és meg vagyok vele elégedve, még úgy is, hogy zömében inkább kapcsolóüzeműt használok. Egyetlen 12V-os trafó van benne amit a fiókból kotortam elő, 28V/2,5A a vége, mert nagyobb áramot nem bír a trafó.

Üdv.
Köszönöm a segítséget, ma kifogom próbálni ezekkel a módosításokkal.

Hp41C:Köszönöm a segítséget, de sajnos most nincs ilyen műveleti erősítőm,de ha nem tudjuk megoldani a problémát akkor kipróbálom ezt a lehetőséget is.

Nekem is a 723-s már 4. X-t rugja és még mindig megbizhatoan megy.

Vegyél két független, 27 .. 28V 3A terhelhetőségű szekunder tekerccsel rendelkező toroid transzformátort, ami nincs kiöntve. Aztán tekerj rá bekötő huzalból 10 .. 20 menetet és mérd meg e tekercs feszültségét. A feszültség és a menetszám alapján meg tudod határozni, hogy hány menet adja ki a 8V -ot. Készíts rá 4 db ilyen tekercset.

Ha nagyobb offszetű erősítő akadna, azzal is meg lehet csinálni, csak a nagyon kicsi áramokat pontatlanabbul mérné. Az LT1002 kapható DIP8 tokban, ha majd lesz, ki lehet cseréni.
Jut is eszembe. Amikor méregettem az árammérés hibáját az LM358 és az LT1004 erősítőkkel, a negatív tápban a zéner előtét ellenállását le kellett csökkentenem, mert nem maradt munkaponti árama a zénernek.

Az Attila féle panelmérő szoftverből korrigálja a saját ofszethibáját, avval nem kell szórakozni. A linkelt táphoz inkább a 0,22Ohmos beállításhoz kellet volna beforrasztani az alkatrészeket, mert az van a legközelebb hozzá. Én inkább visszaraknám az eredeti söntöket, és egy osztót tenni rájuk, ami leossza a felére a feszültséget, ha nem szeretnéd átforrasztani a panelmérőn levőket. Persze ami áram a söntön folyik, azt mérni fogja.

Jómagam az Alkotó 2.7.4-es kapcsolást készítettem el, Alkotó panelmérőkkel.Nálam 1-2mA között mozog a kijelzett érték. Számomra ez teljesen elfogadható.

Én csak arra gondoltam, hogy a 0 kimeneti áramnál megmért értéket (most már 13mA-nél járunk), egyszerűen vonja le minden kiírandó értékből. Minden más ez előtti fokozat (hw, sw) csináljon úgy, ahogy egyébként csinálna. Ha csak ennyi volt a baja, minden más (pl felbontás) rendben van, és ha hozzáfér a szoftverhez, ez a legegyszerűbb szerintem. Attila86 nem épített bele egyébként kalibrálási lehetőséget? Lehet diff. erősítő is, nem beszélek le róla senkit. A mérő erősítőt is amiatt javasoltam, hogy a minél nagyobb legyen a bemeneti impedancia.

Udv Mindenkinek!
Alkoto altal javasolt modositasokkal mostmar 30V-nal 0,007A van a kijelzon,szerintem ez igy is marad,
Mindenkinek koszonom a segitseget

(Arrol mi a velemenyetek,ha a pozitiv kimenetre tennek egy 0.1R ellenallast es azon mernem a feszultseget a labortap sontje helyett? Ott mar nem lenne "parazita"aram,vagy tul egyszeru ez a megoldas ahoz,hogy pontos legyen?(Bocsanat ha hulyeseget kerdeztem.))

Ha kimenetre tennél soros ellenállást, akkor az a feszültségszabályzó körön kívül lenne.
Valóban nem folynék rajta csak a kimeneti áram, de ezért a kimeneti feszültség stabilitását kellene feláldozni.
Az ellenálláson folyó áram hatására, azon feszültség esik, és ez a feszültség áramfüggő ingadozást jelent a kimeneti feszültségben. Pl. 0,1R estén, ha Iki=3A, akkor 300mV-al csökken a kimeneti feszültség.
Az én gyakorlatomban sokkal fontosabb az ismert értékű, és lehetőleg stabil feszültség, mint mondjuk 1-2 mA nagyságrendű árammérési hiba. (Magának a digitális kijelzőnek is van hibája, ami közel éppen ebbe a nagyságrendbe esik.)

Megoldodott a problema! Dobozolas elott gondoltam kiprobalom megegyszer,es a kijelzon 0,000A jelent meg,eloszor azt gondoltam,hogy nincs jol osszeforrasztva a kijelzo a tappal,de nem,minden rendben van es mukodik. Megmertem multimeterrel a sonton eso feszultseget(terheles nelkul),es az meg mindig megmaradt,de viszont a panelmero mar nem jelzi ki. Talan a bekapcsolas sorrendje oldotta meg a problemat,mert eloszor a tapot kapcsoltam be es aztan a kijelzot,es igy korrigalta a szoftver az offszetet...de mostmar mindegy,hogy hogyan kapcsolom be a kijelzon 0,000 marad.

Szia!Ezt a verziót éleszteném: 2.7.4 van esetleg valami különleges dolog a panel élesztéssel kapcsolatban vagy mehet rá az áram és kész? Köszönöm!

Ne zárjuk ki, hogy lehet valami probléma, ezért célszerű egy soros izzót bekötni, áramkorlátként. Én ezt a szekunder körbe javaslom tenni, és pl. egy 24V/20W-os körüli érték jó lehet. Ez ad némi biztonságot, mérhető az áramkör, és a feszültségmaximumot is jó közelítéssel be lehet állítani.

Ha megkérhetnélek letudnád rajzolni?Köszönöm szépen evvel nagyon sokat segítenél,cserébe én is küldök képeket!

Volt már zárlaton a kimenete ?

Nem egészen világos mit szeretnél rajzon látni.
Ha a soros izzóra gondoltál, akkor azt lerajzoltam, és mellékeltem, de nem tudom ez valóban indokolt volt-e.

Köszönöm már így világos!

Dupla táp lesz,kérdés hogy a tranzisztorok 1 bordán lesznek,akkor a bordától elszigetelve kéne lenniük?

Egyböl lekapcsol amint nagyobb az áramfelvétel. Még a teljes teljesitményen nem probáltam mert csak ma indult el benne a ventillátor. A hütöborda enyhén szolva egy vicc, de lehet,hogy másképp oldották meg a stabilizáciot.

Igen.
Sőt egy táp esetén is célszerű, mert így lehetőség nyílik a bordát a házzal közös potenciálra kötni.

Minden esetben szigetelni kell, lehetőleg csillámmal és hővezető paszta!

Tisztelt Alkotó Mester !
Úgy gondolom annyival tartozom Neked, hogy a terveid alapján elkészült labortápomat néhány fotóval bemutassam. Ez még az első verzió alapján készült. Minden működik rajta úgy ahogyan kell. Az építés során csupán két hibát kellett kijavítanom. Mindkettő vezető szakadás volt. A panelműszerek is a TE terveid alapján készültek azok is hibátlanul működnek. Évek óta készült már. Több ide szánt alkatrész máshova került beépítésre ezért néhány dolog nem ideális, de működik minden. A hűtésről is Proli mester és a Te általad közösen kidolgozott kapcsolás gondoskodik ami túl meleg bordánál lekapcsolja a fő tápot. Még egyszer hálás köszönetem mindkettőtöknek!

Sziasztok! Viszonylag új vagyok az elektronikában, persze ezt-azt már csináltam. Azt szeretném kérdezni, hogy 12,5 A-t mivel tudok stabilizálni? Érdemes negatív oldalt is stabilizálni?

Akár így. Más tranyó is lehet de a hűtés szempontjából a TO-3 as tok a legjobb