Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   487 / 977
(#) levaitamas válasza Bakman hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
A statisztika szerint hétfőn reggelente volt felfedhető a kár.
(#) c27 válasza proli007 hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Én nem a földelési ellenállásra gondoltam, hanem a védőföldelés és a nulla vezető közötti ellenállásra. Ha jól tudom amikor bejön a házba a 3 fázis és a nulla akkor a nullavezetőt kettéválasztják az egyiket leföldelik és kinevezik védőföldnek. Ha ez igaz akkor a nulla és a védőföld között ohmmérővel csupán a vezetékek ellenállását kellene mérnem bármelyik konnektorban ami max pár ohm.
Ez nálam a "végtelenbe" tart elkezd szépen ugrálni felfelé és túlmegy a méréshatáron (természetesen a kismegszakító ekkor le volt kapcsolva).
(#) Alkotó hozzászólása Nov 8, 2016 /
 
Több rajzon is látom, hogy a vízvezeték hálózatot, és a gázvezeték hálózatot igyekeznek egyenpotenciálra hozni a védővezetővel, és a helyi földelő szondával (összekötik őket egy-egy vezetékkel).
Hozzám -és gondolom sok más helyre is- műanyag csövön jön a víz is, és a gáz is. Aztán a gáz már hegesztett acélcsőben kanyarog a házban, tehát tekinthető egyetlen potenciálnak, de a víz a házon belül is több helyen műanyag (minden hosszabb szakaszon), és csak a kád meg a kézmosó környékén van pár méter acélcső.
Ekkor is van értelme ennek az összekötősdinek?
(#) kadarist válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Szia!
Éppen ilyenkor van igazán értelme az egyenpotenciálra hozásnak, mert a nem vezető anyagból készült, földben húzódó csövek nem adhatják meg a földpotenciál kialakulását a fémes részeken.
(#) gyuszo válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Persze azt se hagyd figyelmen kívül, hogy a fűtési és a vízvezeték csövek nem üresek, víz van benne, és az vezető részt képez.
(#) Alkotó válasza gyuszo hozzászólására (») Nov 8, 2016 / 1
 
Óvatosan merem csak szóba hozni, mert tévhitek vannak sok ember fejében. A víz ellenállás nagy, alig vezet, nagyjából inkább szigetelőnek tekinthető. Persze azon lehet polemizálni mit tekintünk víznek, mert ami a csapból jön, abban sok egyéb anyag is van/lehet, ami csökkenti az ellenállását. De ezzel együtt is barokkos túlzás a vizet vezetőnek tekinteni.
A melléklet 4. oldalának alján konkrét értékek vannak különböző vizekre
(#) kendre256 válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Idézet:
„barokkos túlzás a vizet vezetőnek tekinteni.”

Erről alighanem más azoknak a véleménye, akiknek valamilyen rokonuk pl. a fürdőkádba esett hajszárítótól halt meg...
Inkább maradjunk abban, hogy a víz vezet (ha nem is úgy mint a réz), mint hogy nem.
(#) Gafly válasza kendre256 hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Két adalék:

Gyöngyösön a "tranzisztor gyárban" tiszta vizben áztatták a lapkákat. A tisztaságot vezetőképesség méréssel folyamatosan ellenőrizték. A vezetőnk demonstrációképpen egy pillanatra beledugta az ujját. A műszer mutatója majdnem kiugrott

(Diesel) villamos mozdonyok próbázását "vizellenállással" szokás végezni.

+1
Vásárokon a körhintát is szokás vizellenállással inditani...
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2016
(#) Alkotó válasza Gafly hozzászólására (») Nov 8, 2016 / 1
 
Éreztem, hogy ez kényes téma, de akárhogyan is közelítjük, a víz semmiképpen sem tekinthető még rosszul vezetőnek sem, mert szigetelőnek tekinthető.
Azután ahogy "szennyezzük a vizet" mosakodó szerekkel, sóval, egyéb ásványokkal és stb., úgy egyre jobban vezetni fog, de így is csak minimális mértékben (ami akár elég lehet a megrázás érzéséhez).
Amit a vásári körhintánál látsz, abban nem víz van, hanem kénsav. Most majd valaki írni fogja, hogy ő tutira látta, hogy vizet tettek bele, és ha így is van, akkor azt vélhetően mocskosul megsózták
(#) Ge Lee válasza c27 hozzászólására (») Nov 8, 2016 / 1
 
Ha nem is a 2,5-es hanem csak a 1,5-es huzalt nézzük, annak olyan 11-12mohm körül van a méterenkénti ellenállása. Ha vesszük egy átlagos lakás távolabbi pontját, akkor mondjuk elkanyarog a nulla a falban 25 métert, meg elkanyarog annyit a védőföld is, ez ugye 50 méter, aminek az ellenállása 0,5-0,6 ohm. Ehhez még hozzájöhet a kötések ellenállása anyag és kötési mód függvényében, de akkor sem nagyon lehet 1 ohmán több, és a 2,5-es vezetékkel számolva még ennyi sem lehet.
(#) proli007 válasza c27 hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Azért nem lehet OHM mérővel mérni, mert a hálózatnál mindig van potenciál különbség, akár lekapcsolod akár nem az automatát. A műszer kis feszültséggel és kis árammal mér, amit megzavar az idegen feszültség. Ilyen vezetési ellenállásokat úgy mérnek, hogy ismert áramot hajtanak át a vezetőn és a feszültségeséseket mérik.
De tök mindegy, mert amit Te mérsz az nyilván szakadás. A műszer csak azért megy állandóan felfelé, mert kapacitások is vannak. (Arról nem beszélve, ha valami készülék is van bedugva a lakásban, és miért ne lenen.) Kézi digit műszerrel ilyesmit mérni értelmetlen, mert csak bolondot csinál belőled..
Keresd már meg végre, hogy nálad hol nincs összekötve a védőföld a nullával!
(#) proli007 válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Hello! "a víz semmiképpen sem tekinthető még rosszul vezetőnek sem"
Nos ez egy erős tévhit. A desztillált víz "nem vezeti az áramot". De a csapvíz nálunk átlagosan 1500uS értékű. A 150uS-es vízet már csak előlágyítással lehet elérni. Az ioncserélt víz amit ipari kazánoknál használnak, 2..10uS körül vannak. De a 0,2uS-es vizet egy pohárban az asztalra téve, kb. 10 perc alatt 2uS-essé válik. Mert felveszi a levegő széndioxid tartalmát és "szénsavvá válik". Az ivóvízben pedig a sókon kívül számtalan szerves és szervetlen anyag van még.
De elfelejted, hogy ezek a mért értékek, egymástól 1cm-re lévő két elektróda között mérik, ahol a szemben álló felület 1cm^2. A berendezések felülete pedig nem ennyi. Valamit 1000uS az 1kohm-nak felel meg. De ha így lett volna amit állítasz, akkor a seregben nem tudtunk volna két borotvapengére kötött 220V-al egy lavór vizét felforralni. Igaz, hogy ez maga az életveszély, de láttam már anno amerikai gyári ilyen szerkezetet ami mintegy "átfolyó vízmelegítőként" működött. Kellemes volt, hogy a kiömlő vízben 110V-ot lehetett mérni. Igaz, náluk eleve 110V (volt/van) és az emberélet annyit számított mint a "valahai barátainknál"..
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2016
(#) Alkotó válasza proli007 hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Kiragadtad a gondolatom első részét, és a lényeges második rész nélkül idézve, valóban furán hangzik.
Véleményem szerint a víz az csak H2O, és ez akárhogyan is piszkáljuk, egészen jól szigetel. A "szennyezett" víz, amiről beszélsz, az más kérdés, annak valóban eltérőek a vezetési tulajdonságai (amit eredetileg mellékeltem pdf-et, abban is vannak értékek, hasonlóak a te számaidhoz).
Persze, teljesen joggal kimondhatjuk azt is, hogy mi most nem a H2O-t tekintjük víznek, hanem azt ami a csapból folyik, és ha ezt a valóban durva közelítést megengedjük, akkor megváltoznak az alapfelvetések.
Munkám okán, naponta (2x) mérek vezetőképességet (nem vízét hanem vegyszerét), és valóban egy adott távolságra lévő felületei vannak a szondának, amit holnap le is fotózok az érdekesség kedvéért. A berendezések felülete valóban nem 1 cm2 (tippre a szondáé kisebb ettől), de szintén csak felvetés szinten, talán nem csak a felület számít hanem a távolság is.
(#) Gafly válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Most kinek akarsz és mit bizonyítani?
Bocsánat hogy megkérdezem.
(#) gyuszo válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Az EPH lényege, hogy minden csövet, víz, fűtés, gáz, össze kell kötni és a védőfölddel is, lényegtelen mi folyik benne.
Ha éppen sör, akkor azt is.
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2016
(#) Alkotó válasza Gafly hozzászólására (») Nov 8, 2016 /
 
Én is érzem, milyen kilátástalan a dolog. Kár érte. Nem feszegetem tovább. A víz meg úgyis éppen annyit fog vezetni, amennyit...
(#) yulo5310 válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 / 1
 
A víz mindig annyira vezet,amennyire "szennyezett" egyéb más anyaggal!
(#) tibibalogh520 válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2016 / 1
 
Szia!
A felvetésed jogos. De az oldal profilját tekintve, veszélyes is lenne, ha a "pórnép" agyában az rögzülne, hogy a víz nem vezeti az áramot!
Mert ugye, Ők nem fognak fajlagos ellenállásmérőért rohangálni, "hiszen a Hobbielektronika fórumán azt olvasták, hogy a víz nem vezeti az áramot"!
Nos, ne ültessünk el ilyesmit, senkinek az agyában!!!
Amiről Te beszélsz, az már sokkal szakmaibb, tehát nem itt van a helye!
Üdv Tibi.
(#) jdani hozzászólása Nov 9, 2016 /
 
El tudná valaki magyarázni, és egy helyes bekötést mutatni, hogyan kell bekötni egy fi-relét?
,, akkor kapcsol le, ha a fázis a földelés felé folyik, nem a nulla felé,,
Ha a relébe csak fázist és nullás kötök, akkor hogy jön a képbe a földelés?
Meg ha a földelést és a nullást nem lehet összekötni.
(#) pucuka válasza jdani hozzászólására (») Nov 9, 2016 /
 
Leírták többször. A fázison befolyó, és a nullán kifolyó áram összegének nullának kell lenni. Ha nem nulla, és meghaladja az érzékelési küszöböt, a relé leold. Az az áram ami nem a nullán folyik vissza, az bármerre folyhat, akár rajtad keresztül is, de pl. a földelés felé a védőföld vezetékén, akkor leold. Ezért nem szabad a földelő vezetéket (azt, amelyik a fogyasztó testét összeköti a földelő szondával) a relén átvinni. Ha a konnektorban (is) összekötöd a védőföldet a nullával, akkor a hibaáramot visszaviszed a nullavezetőbe, és helyreáll az egyensúly, a relé nem old le, mert a be-, és kifolyó áramok között nem lesz különbség.
A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2016
(#) Kovidivi válasza pucuka hozzászólására (») Nov 9, 2016 /
 
Azt tegyük hozzá, hogy: "ha fent marad az FI összekötött védőföld és nulla mellett."
(#) pucuka válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 9, 2016 /
 
Mondjuk ennyire nem ragoztam. Természetesen ha a konnektorban van védőföld vezeték, és össze van kötve, vagy bárhol máshol mégegyszer össze van kötve, akkor lesz két párhuzamos vezeték, az egyik a nulla, ami átmegy a FI relén, a másik a védőföld vezetéke, ami viszont nem megy át a FI relén, így a fogyasztó árama megoszlik a vezetékek ellenállásának arányában, ezért a védőföld vezetékén folyó áram hiányozni fog a FI relé egyensúlyából, így az le fog oldani akkor is, ha egyébként minden rendben is lenne.
A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2016
(#) jdani válasza pucuka hozzászólására (») Nov 10, 2016 /
 
Értem már, értem. Tehát a fogyasztó, se a konektorban nem lehet összekötve. Tehát ami az fi relé előtt van, ott ilyen összekötés nem lehetséges. De ami mondjuk kijön a villanyórából, bele a fő kismegszakitóba, akkor eközött a kettő között a földelést még össze lehet kötni a nullával, igaz?
(#) gyuszo válasza jdani hozzászólására (») Nov 10, 2016 /
 
Nem. Csak a villanyóra és az első túl áramvédelmi eszköz ( kismegszakító) előtt ott történik a PEN szétválasztása PE ( védővezető ) és N ( nulla ) vezetőre, a kép szerint. Elmű- ÉMÁSZ területen is ez az elfogadott.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2016
(#) pucuka válasza jdani hozzászólására (») Nov 10, 2016 /
 
Ahogy gyuszo írja: NEM. Nemcsak azért mert nem elfogadott, meg nem szabványos, hanem, mert az előzőleg írt logika szerin sem jó, hibásan működik. A mérő óra előtt össze van kötve (a szétválasztás miatt), mégegyszer nem lehet összekötni, mert ezzel kerülő utat alakítasz ki, ami a FI relé helytelen működéséhez vezet, ill. a védőföld védelmi szerepe is megszűnik.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2016
(#) jdani válasza gyuszo hozzászólására (») Nov 11, 2016 /
 
Kösz a választ.
Egyébként a villanyóra után a ,,fő,, 3fázisos kismegszakító, egy átlagos családi házban, hány A legyen?
(#) Bakman válasza jdani hozzászólására (») Nov 12, 2016 /
 
3 x 10 A jár, a további teljesítmény extra. Ha a pénztárca megengedi, 3 x 16 A javasolt.
(#) gyuszo válasza jdani hozzászólására (») Nov 12, 2016 /
 
Sok tényezőn múlik. A fűtés mivel van megoldva, a meleg-víz, a főzés-sütés . De általában ha már nem 1 fázis 32 A van bekötve, ami alanyi jogon jár, hanem 3 fázis, nyilván oka volt, akkor legalább 3 x 16 A legyen.
(#) Alkotó válasza Bakman hozzászólására (») Nov 12, 2016 /
 
Nálunk összesen 32 A "jár", és minden e fölötti áramra kb. 4.300 Ft/A egyszeri hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni.
Pl. 3x16 A = 48 A. Ebből 32 ingyen van, a maradék 16-ért pedig 16x4.300 = 68.800 Ft-ot be kell fizetni. Ez csak az energiamennyiség, mert a szerelgetésért is kell egy kis áldozatot hozni (csak a szerelők egy kis részének van erre jogosultsága).
(#) Bakman válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 12, 2016 /
 
Kis hazánkban minden háztartásnak 32 A jár de három fázis esetén 3 x 10 A untán 3 x 16 következik. Ezért nem kevertem bele a 32 A-es értéket.
Következő: »»   487 / 977
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem