Egyik társasházban mindenhol 3 fázisú órát tettek, 6+10+16a-os kismegszakitókkal.

3 fázisnál lehet még köztes is : 6-10-16 = 32 A vagy 10-10-16 = 36 A és 10-16-16 = 46 A.
De ez már részletkérdés, ezeknek már nehezebb az elosztása.
A szerelésről annyit, hogy a földkábeleket, csatlakozó vezetéket a szerelvényeket 3 fázisra célszerű ( kell) kialakítani, hogy könnyebb legyen az átkötés.

Érdekes, ilyet sem láttam még, ami nem jelenti azt, hogy nem is létezik. Ma is érdemes volt felkelni.

Melyik szolgáltató? ZSE? Őtőlük "hány A-t" igényeltél? Ez ettől függ. De vigyázz mert lehet, hogy a revíziós nem veszi át, mert a szabvány szerint ha a fogyasztásmérő szekrénybe fel van szerelve mondjuk B25ös akkor az utána következőnek már egyel kisebb dimenziójúnak kell lenni, ezt beszéld meg egy helyi szerelővel (sőt jobb lenne, ha inkább rábíznád a szerrelést), mert ő tudja, hogy az adott terület revíziósa mi az amit elfogad és mi az amit nem.

Dani, ezekkel a kérdéseiddel van egy nagy probléma. A STN (Slovenská Technická Norma) nem egyezik meg az MSZ-el (Magyar Szabvány), bár részben fedi egymást az EU csatlakozás óta. Ezekkel a kérdéseiddel sokkal jobb lenne, ha egy helyi szakértőt kérdeznél meg, aki otthon van az ott érvényes és elfogadott rendszerrel. A többiek hiába szeretnének segjteni, csak félrevezetnek, mert ők a magyarországi helyzetet mondják, de az nem egyezik meg azzal ami Felvidéken van!
Például amit itt a többiek írnak az sem. Bár Magyarországon ezt tényleg így is szokják ( 3fázis 6A-10A-16A), nálunk ez elképzelhetetlen. A ZSE még csak C karakterisztikájú kismegszakítót sem enged felszerelni a fogyasztásmérő szekrénybe, nem hogy három különböző áramerősségű és különálló kismegszakítót!

Ezzel teljesen egyetértek. De az az igazság, ha már 3 fázis, akár nálunk, akár STN , én nem mennék 3 x 16 A alá.
A kiépítés, szerelés, anyag költség nem kerül kevesebbe.

Nem tudom mostanában hogy van, de régebben bele szokott férni a 36A (16+10+10) a 32-be, és nem is szoktak szólni érte. Ami valahol normális is, mert az alapkiépítést 1 fázison sem 10-re hanem 16-ra csinálják meg.
De jártam több helyen ahol pár éve még a szerelő is megcsinálta "okosba" a 3x16-ot mindenféle fejlesztési költség nélkül. Persze ismerték a tulajok, nem vadidegen volt a fickó.

Ha a szerelő megcsinálja "okosba" , lehet a kismegszakítókkal matekozni, a csatlakozó vezeték meg gyenge, Nulla vezeték szakadás esetén kié lesz a felelősség ?
Ha a lakás készülékei ilyen okból tönkre mennek ?
A hálózatfejlesztési hozzájárulást nem véletlenül kell fizetni.
Bővítés esetén felülvizsgálják, szükség esetén cserélik erősebbre.

Hali!
1990 be építettem a házam, ragaszkodtam a 3 fázishoz, mert ahol előzőleg (szülői ház) laktam, ott is van. 3x16 A em van, (akkor egy 20 as ba került) eddig soha nem lett volna többre szükségem.

Gyakorlatban ez úgy működik, hogy a hálózatfejlesztés előtt, kérni kell egy szakvéleményt, a meglévő hálózatról, amit a véleményező szaki aláír, és be kell nyújtani az áramszolgáltató felé, innen övé a felelősség.

Mitől lenne gyenge? Amennyire tudom az oszlopról alapból nem húznak le 6 vagy 10A-re méretezett kábelt.

Oszlopról 4*16-os vagy 4*25 alu légvezeték jön be.Én sem hiszem hogy nulla szakadás bekövetkezne.

Ez pontosan így van, de a véleményezés csak a mérőhely helyére, kialakítására, annak az éppen érvényes szabványoknak való megfelelőségére, és a növelt teljesítmény fogadására való alkalmasságára vonatkozik. Itt esetemben talált eltéréseket, amiket azonnal meg is csinált (érdekes módon eleve fel volt rá készülve minden szükséges eszközzel, és kapásból tudta mennyibe fog ez nekem kerülni).
Az "elmenő" rész, és a házban lévő egyéb kötések nem érdeklik a szakembert.
Gyakorlatilag ez úgy néz ki, hogy az "akkreditált" szerelő lebont minden plombát, darabjaira szedi az összes kötést, mindent újrahuzaloz, és kialakítja a kötési pontokat. (Éppen az erre jogosult szakembert nehéz megtalálni, és rávenni, hogy elvállalja a munkát.)
Mikor az áramszolgáltató megjött, akkor neki a kismegszakítókat kellett kicserélni a kért értékekre (még a táblát sem vették le újra), és felraktak vagy 5 plombát is. Ez utóbbiak jegyzőkönyvezése tovább tartott mint az egész szerelésük.

Itt a lényeg az " okosba "-n van.
Ha a csatlakozó vezeték az 1970-es években készült és az 10-es alu és csak a kismegszakítókat cserélik " okosba" 3 x 10 A- ről 3 x 16 A-re ?
Én erre értettem nyilván feketén, szakvélemény nélkül, mert akkor miért nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni ?

Egyébként van valami íratlan (vagy akár írott) szabály, hogy a vezetékeket milyen magasan kell a falba vágni?
Lentre, fentre, hány centire a földtől /plafontol. Vagy ahogy jobban jön, úgy tervezem be?

Bárhol mehet.
De később hasznos lehet tudni, jó eséllyel hol vannak kábelek, ezért a lakáson belül szokás a plafon alatt kb. 30 cm-es vízszintes magasságban vinni a csövezést, és ebből függőlegesen leállni a szükséges kapcsolókhoz, konnektorokhoz, és egyebekhez, illetve felkúszni a lámpákhoz. A vízszintes és a függőleges találkozásba mehet a kötődoboz.
Érdemes lehet mérlegelni egy-egy egyedi megoldást is, ha ezzel sok méter kábelezés spórolható meg.

Én a helyedben azért akárhol nem vinném, nehogy később megfúrd.
Szobákban általában a konnektorok 30-40 cm magasságban vannak a padlótól, vizes helyiségben 150 cm. konyhában 115 cm, a konyhapult magassága miatt.

Ez nagyon bátor kijelentés volt, lelked rajta...

Persze ha ugye úgy értetted, hogy "Mekk Elek" bárhol vihette, és mielőtt felfúrod a beépített szekrény felső polcát mindenképpen érdemes kideríteni a "hol mennek a cuccok", akkor nem árt az óvatosság. Átlósan kicsit tényleg kevesebb "drót" kell hozzá.

De nem értek hozzá.

Természetesen ahol vezetve lesz, meg is lesz jegyezve egy papíron, ha később tudni akarom, csak előveszem. (ha megtalálom még )
Nade persze alap, hogy nem átlósan fogom húzni.
Bent a házba a benti biztosítékszekrényig magam is meg tudom oldani nem?
Oda annyira nagy tudomány nem kell.
Falat vágni nem gond.
Mondjuk ilyen alap dolgok, vagy tippek jól jönnének.
Mondjuk minden szoba konektora külön megszakítóra?
Vagy egy megszakítóra hány konektor.. Stb

Miért kell annyira alacsonyra rakni a konnektorokat? Nem lehet 120cm-en? Csak a baj van vele, ha alacsonyan van. Konyhában 140-150cm. Mi baj van, ha lefelé mennek a csatlakoztatott kábelek? Vagy minden alkalommal élvezet padlóig hajolni?

.
Több dolog is van.
Azt szándékosan nem kérdeztem meg, hogy van-e családod, gyereked, stb...
Most csak egyet mondok: Ha a konyhapult felett van a konnektor, akkor akkor fúrsz lyukat a mosogatógépnek az "aranyáron vett" konyhapultba? És mivel elszívó is kell, ezért rögtön a dupla konnektorból lóg le is, meg fel is egy "drót". És akkor hová dugja a kenyérpirítót?

Szia. Ha még sosem csináltál ilyen, akkor miért akarod te saját kútfőből megoldani egy lakás elektromos hálózatát? Tudod mennyi buktató van? Rengeteg. Ez nem olyan, hogy varrok egy ruhát magamnak, és kész, itt emberéletek múlnak egy jól bekötött dugaljon, vagy egy kötés minőségén. Az elején nem te kérdezted, hogy egy FI hogyan működik, és hogyan kell bekötni? Én már itt gondoltam, hogy ha ez sem tiszta, akkor nem érdemes belekezdened.

Amit te itt tippnek kérsz (egy áramkörön hány konnektor lehet stb.) azzal a "Vyhláska 508/2009 z.z." foglakozik, és szabványról van szó, nem tippekről. Nem akarlak megsérteni, de hihetetlen sok buktató van egy családi ház elosztószekrényének elkészítésében, ezzel a tudással inkább ne állj neki. Persze a konnektorok, kapcsolók, gégék helyét kivághatod, kivésheted ha spórolni akarsz, akár még a drótokat is behúzhatod (konnektor 2,5mm², világítás 1,5mm² és minden szerelvényhez odahúzni a fekete,kék,zöld-sárga drótot), ezzel spórolsz annyit, hogy a villanyszerelőnek ezt már nem kell megcsinálni. De az elektromos rendszer kötésit, az elosztószekrényt, konnektorok, kapcsolók felszerelésér bízd inkább szakemberre. A felülvizsgáló (revíziós) kérni fogja a ház elosztószekrényének pontos kapcsolási és szerelési rajzát amin fel kell tüntetni többek között a szerelést végző szakképzett (minimum §22 vizsgával rendelkező) villanyszerelő nevét, aláírását. A mérési jegyzőkönyvet a földelési ellenállásmérésről sőt talán még szigetelési ellenállást is kéne mérni, de ez utóbbiban nem vagyok biztos (régen kellet, ma nincs tudomásom róla, hogy szoknának).

Épp ezért kérdem, tanulok, tanuljmányozom. Ha nincs ki segítsen, akkor úgy nehéz.

Nem tudom, mennyire boldogulsz jól a szlovák nyelvvel, de ajánlom beszerezni ezt a könyvet, ebben minden benne van amire szükséged lehet. Ez mellé már csak tapasztalatot kell szerezni, de abban a legjobb, ha "betársulsz" egy helyi villanyszerelő mellé tanoncnak. Nem tudom, milyen mesze laksz tőlem, mert ha a "szomszéd falu" akkor szívesen segítek (lakócímem az adatlapomon látható).

Ezt a bárhol viheted dolgot felejtsd el. Volt rá valamikor szabvány, hogy jelenleg mi van vagy nincs érvényben azt meg nem mondom. Nem véletlenül találták annak idején ki, pont azért, hogy elkerülhetők legyenek az olyan dolgok mint amit a múlt héten kellett csinálnom, miszerint végig kellett néznem vezetékkeresővel az egész lakást, hogy ne fúrjam meg a kábelt.
Így is csak részben sikerült, még van egy hely ahol át kell fúrnom a falat, de fogalmam sincs hogy merre mehet a kábel, mert ahol fizikailag mehetne ott nem jelez a műszer semmit.
Társasházról van szó, folyosó bal oldalába érkezik a villany a falon keresztül az óraszekrényből, majd átmegy a folyosó jobb oldalára, és ott megy végig. De átmenni logikusan csak 1 helyen tudna, a bejárati ajtó felett, ahol van 5cm-nyi fal a mennyezet és az ajtó között, egyébként ugye a bejárati ajtó kettévágja a folyosó 2 oldalát. Csakhogy ott biztosan nem megy, tehát sehol máshol nem vihették át a kábelt csak a mennyezetben. Csak az meg vasbeton áthidaló teliben, így fél méter szélességben mindenhol jelez a műszer.

Hát társasházi panelnél minden elképzelhető, mint ezen a képen is, sem függőleges, sem vízszintesen nem ment, hullámalakba és persze gégecsőbe az alu vezeték. Az előszobából indult, de a fürdőszoba " blokk" háta mögött, így hozzáférni sem lehet. Össze volt égve, olvadva a gégecsővel, így áthúzni sem lehetett.
Új lett kiépítve, ami a függőleges vésésen látni lehet. Persze mindezt egy teljes lakásfelújítás után, lecsempézve, beépítve minden.
Szerencsére ezt a részt egy konyhaszekrény eltakarta, egy glettelés és festéssel kb 1 m szakaszon. Ennyivel meg lett oldva.
Azért írtam, mert itt pont a folyosó oldalán ment a vezeték, amire te nem számítottál.

4mm2 mkh vezetéken mekkora maximum áramot vihetek át?

50 méteres hosszabbítót akarok csinálni, ideiglenesen egy építkezésre, ahol légszárító gép is fog üzemelni.
Kültéren fog futni, tehát a táblázat szerint 45 ampert átvihetek rajta maximum, így egy 40A-es kismegszakítóval biztosítanám.

Rendben lesz ez így?

Nem. 20 A ehhez a keresztmetszethez a megfelelő kismegszakító.

De úgy voltam vele hogyha a táblázat 45-öt ír akkor még arra biztos van biztonsági ráhagyás... vagyis a 40-es megszakító jó lesz.
De akkor a 45A-ert tartósan kibírná egyáltalán a kábel?

De amúgy csak zárlatvédelemre lenne... nem lépnénk túl. A betáp villanyóra 3*65-re van biztosítva.

Illetve a kábel végére milyen elosztót szereljek ami nem olvad szét mondjuk tartós 25 amper körüli felvételtől?

Mert egy sima kapcsolós elosztót ( 230V) szeretnék rádugni, mobil klímák mennének amik kapcsoláskor rántanak nagyot.

De hogy adjak jó ötletet használj helyette 4x16 mm2 alu kábelt, olcsóbb, mint a 3x4 mm2 MKH és azon már 50 m távolságra elviheted. Persze helyi földelést ki kell építeni ilyen távolságra.
Bővebben: Link