Tisztelt Fórumozók!

Tanácsokra lenne szükségem egy hőszivattyú elemeinek kiválasztásánál, mely egy családi házban a központi fűtést hivatott üzemeltetni.

Adottságok:

• Egy közepesen szigetelt ház, 90W/m^2*K
• alapterület (ebből 90% fűtendő) 300m^2
• átlagos belmagasság 3 m
• egy ásott kút, nem túl nagy vízhozammal, kb. 500l/h, de nyáron szokott ki szokott apadni.
• Nincs nagy kert, pláne nem felásásra váró terület

Számolásaim szerint kéne 20-30kW, a mostani gázgazán is 30kW-os.

Elsősorban a hozzá értők értékes véleménye, tanácsai érdekelnének, milyen kültéri egységet érdemes használni, megtérül-e, ha kutat furatot, mivel a talajvíz csak úgy 10-12 méterre van. Érdemes-e egyáltalán a talajvizes hőnyerést megoldani, úgy hogy pl. az ásott kútból szívom fel a vizet, és egy fúrtba ami max. 15 méterre lehet, engedem vissza.
Mennyivel rosszabb a ventilátoros kültéri egység, ha melegvíz előállítására is akarom használni a rendszert, nem hatékonyabb nyáron mint a talajvizes?

Köszönök minden tanácsot, linket, cégnevet, címet, telefonszámot! Reklámtól eltekintve nyugodtan lehet linkelni cégeket, ha valakinek van tapasztalata velük.

Köszönöm: deguss

p.s. Elfagynának a gyümölcsfáim, ha a talajvizet télen lehűtöm?

szia.

nem akarok beleugatni.de viszonyitás képpen mondok egy példát.

szoval ujjonnan épitett ház höszigetelt falakkal.(38-as tégla 5cm-es nikecell) 170 m2 hasznos alapterülettel.

ehhez lett kivitelezve a höszivattyus rendszer ami állt összesen 4 darab furt kutbol.kutanként 60 méter mély.
fal fütés/hütés minden helyiségben.és igyis éppen hogy elég lett a rendszer. a kutat 5000 huf/ méterét furták.

üdv Sergei

sajna nem tudtam javitani a hsz-en igy ismét irok.

Bővebben: Link

ezen nem gondolkoztál?

Szia!

Köszönöm válaszod, tudtam, hogy valamit kihagyok, szóval úgy néz ki, hogy a meglévő radiátoros és padlófűtés rendszerre kéne csatlakozni ezzel a hőszivattyúval.

A 4 szonda 60 méter mélyen van, mekkora a fűtőteljesítmény? Ez ugye a zárt rendszer, tehát nem a talajvizet használja fel, hanem furatonként van egy le- és egy felszálló ág, amin felmelegszik a fűtőközeg?

Köszi a tanácsokat, nem azt kértem, hogy nem szabad példázni, csak hogy a "miért nem építesz peltier-elemből?"-esek kíméljenek.

igen zárt rendszerü a dolog.fütö/hütö közeget használ.ezt lehet kazánhoz is használni.a teljesitményére már nem emlékszem kb 2 évvel ezelött történt meg a dolog
ha jol rémlik akkor olyan 35-40 fok nyerhetö ki belöle.ez a padlofütéshez jo is lenne de a radiátorokhoz kevés.
létezik ebböl egy másik verzio.ami ugy nézki hogy a kiszemelt területet felássák 2,5 méter mélyen.majd pvc csövet 250 mm átméröjüt fektetnek le.és igy a talaj höjét használják.igaz egyiksem olcso mulatság.

Én is szeretnék takarékos, környezetbarát megoldásokat ezért igyekszem figyelemmel kísérni a dolgok állását. Nem enyém a bölcsek köve de van néhány pesszimista gondolatom. Ez a legjobb tudásom szerinti személyes véleményem a dolgról, Bizonyára utána olvastál a reklámoknak ezért sok dolgot ismertnek tekintek.
1. A hatásfok (COP) elmélti maximuma tudomásom szerint 4 azaz a befektetett villamos energia négyszerese nyerhető hőenergia formájában. 1 m^3 gáz jelenleg cca. 110 HUF =35 MJ 1 kWh villamos energia cca. 45 HUF =3,6MJ
2. Beruházási költség millió HUF nagyságrendeben
3. A beruházáshoz egy rakás engedély szükséges ez sem nem olcsó sem nem egyszerű.
4. A berendezések várható élettartama ismeretlen. Én legalábbis nem ismerek senkit aki tapasztalatokkal rendelkezikk.
Összefoglalva, ha a hőszivattyú működtetéséhez szükséges villamos energiát olcsóbban kapod/állítod elő mint a szükséges fűtési energia költség 1/3 -a akkor érdemes megfontolni a használatát. Természetesen az energia árak jővőbeli változása jelentősen befolyásolja a megtérülést, de véleményem szerint nem nagy esély van a jelenlegi árarányok kedvezőbb változására.
Érdekes hogy abszorpciós megoldást még nem láttam! Itt érdekes lenne hogy a fűtésre használt nem elektromos energia még a hőszivattyút is működtetné.

Ásásra nincs lehetőség, ahhoz túl szép a kert.

Ezért a régi ásott kút jöhetne szóba, vagy esetleg egy másik fúrása a talajvizes megoldáshoz. Vagy a levegős kültéri egység.
Egyébként így cégek honlapját böngészve nagy eltéréseket látni mint COP-ban (jósági szám), mint árban.

Földgáz: éves alapdíj 5000Ft, és 3.12 Ft / MJ.
Áram: vezérelt időszakban (=éjszakai áram) 11 Ft / kWh = 3.05 Ft / MJ.
Tehát az éjszakai árammal való fűtés olcsóbb is, mint a gázzal történő. Azon túl az osztrák Ochsner cég értékesít 28kW-os fűtőteljesítményű hőszivattyút, melynek COP-ja 4,8! Nagyobb teljesítménynél van 5 feletti is! Tricolor Bt.

Ha ezt számolod, már megéri, hisz így csak 0.7Ft/kWh leadott hőenergia. (éjszakai áramról számolva)

Az viszont tény és való, hogy iszonyat drága technológia.
Ha meglévő kutamra építem, senkinek semmi köze hozzá, ez nem kér külön engedélyt. Más a helyzet, ha talajszondát fúratnék.

Hol veszed az éjszakai áramot?
Mert az E-ON 25,16Ft/kWh-ért adja.

Szia!
ilyet nem -de másfélét láttam üzemelni...
magán horgáztó parton benzinmotorral hajtott -kamion hűtőból készitve.gázzal gazdaságos + áramot is ad...

Sokat "utazok" az energetika terén. Vannak olyan technológiák amik nem a mi rablógazdaságunkhoz és nem a mi jövedelmeinkhez valók. Persze szeretnék eladni, mert minden "veréb " egy újabb bevétel... Gondolt-e valaki arra, hogy mibe kerül, pl egy szélegergia hasznosító rendszer, ami a hálózatra feltáplál. Nyugat-Európában
az évi szeles órák száma eléri a 4-5 ezret, nálunk ez a szám 1500-1800,.. számoljunk utána az áhított megtérülésnek, micsoda lobbi kell hozzá, hogy ezt támogathatóvá lehessen tenni, illetve nagy része állami támogatás... Az energetikában nagyon sok befektetés 10-20 évre tervezett. Ezt értem azalatt is, hogy pl egy német, vagy osztrák hőszívattyúval fűt, vagy vegyesen villamos árammal, viszont a hőszigetelés rendbetétele, adott esetben 2-3 szoros megtakarítást eredményez.
Egy év alatt !!! Viszont ez nem amortizálódik, mint adott
esetben a hőszívattyu...Ott abban a "kulturában" ilyen körülmények mellet is 10 év felett van a tényleges megtérülés. Kozmetikázni lehet, mert sok minden viszonylagos, pl időjárás, vagy éppen milyen belső hőmérsékletet szertnék éppen, vagy leginkább a hőszigetelés...
Kiegészítésképpen megjegyzem: rengeteg éghető anyag van pl a klasszikus tűzifa ami egy jól méretezett
őntöttvas kályha, (esetleg kerámia külsővel) kettős huzatjárattal, a hatásfoka eléri a 80-85%-ot, újra reneszánszát éli és nagyon esztétikusak is vannak...
Hősz_példa

Szia! Megpróbálok rövid lenni: A COP érték erősen (teljesen) függ a felszivattyúzott víz és a fűtésre használt víz hőmérsékletkülönbségétől. A leírt COP értékek mindíg a maximumot jelentik és nem egy üzemi körülményt vesznek figyelembe, így az általában csak egy álom érték. A másik probléma esetedben a radiátor ami tudvalevő, hogy viszonylag magas méretezett vízhőmérsékletre készül, namármost minél melegebb fűtővíz kell neked annál alacsonyabb lesz a COP érték, azaz a "nyert" energia, így ténylegesen csak erősen túlméretezett felületű radiátorhoz ajánlott a hőszivattyú. A másik amit már írtak az engedélyek és kutak kérdése ez elég körülményes és drága. A következő probléma az ár: hát ma egy ekkora házhoz tervezett hőszivattyús fütés a fűtőkörök nélkül is 3-3.5 millió forint körül van és még akkor a melegvízellátás erre plusszként jön rá. Én az elmúlt évben gondolkodtam ilyen rendszerben (170m2)lakásterületben, de az sem állt volna meg 3,5 millióból és nálam alacsonyhőmérsékletű falfűtéshez lett volna, de ez az összeg soha nem térült volna meg a számítások alapján, így nem is lett megépítve. Magyarországi támogatási rendszerrel egyenlőre ez csak a gazdagok kiváltsága marad. Ha továbbra is érdekel akkor néhány szakcikket tudok neked küldeni, csak írj. Egyébként épületgépészeti technikával is foglalkozom, ezért engem is érdekel nagyon az ilyen jellegű szerkezetek, de egyenlőre még drága.

Szevasz!
A Vatera-n keress rá a hőszivattyú szóra.Itt egy magyar gyártó hirdeti magát folyamatosan.Már többször beleolvastam a neki feltett kérdésekbe,pl. az ő számítása szerint a fűtés költsége 1/3-a a gázzal történő fűtéshez viszonyítva.A telepítést is elvégzi, benne van az árban.A folyamat megfordítható,tehát nyáron hűt s a felmelegedett kútvíz alkalmas használati melegvíznek vagy akár medence feltöltésre.
Ha jól emlékszem 5 év cseregaranciát ad a készülékre.
Saját tapasztalata is van,mivel maga is használja a házában. Többféle teljesítményben is készíti.Érdemes megnézni.

Köszönöm a felvilágosítást a COP értékről, így más mindjárt máshogy fest a dolog.

Hát valószínű úgysem lesz belőle semmi a magas ár ellenére, de érdekelne, hogy ha egyszer kifizethető lesz normál halandónak is, hogy pl. az én házam adottságaival milyen hőforrást érdemes választani.

Köszönöm István, felveszem vele a kapcsolatot!

Hello!

Mielőtt bármi okosságot leínék, ajánlom figyelmedbe ezeket:

http://permanent.hu/katalog/solar/heatsys.php#HP
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=30&t=9...order=

Illetve, ha már hőszivattyú, még szóba jöhet a kogeneráció.
Gázmotor->elektromos áram->hűtővíz fűtés->hőszivattyú

üdv.

Heló!

Én most regisztráltam a lapon. Egy barátom hívta fel a figyelmem erre az oldalra és témára.
Én hőszivattyúkkal foglalkozom. Ha még érdekel akár téged, akár mást, szívesen segítek információval, ha kell. Egy kicsit bonyolultabb a történet annál, hogy egy-két mondatot írjak csak és ezért lehet, hogy félrevezető lenne. Vagy erre a címre lehet írni, de ha kell megadok egy másikat is. A telefonszámom 70-369-29-32.
Várom bárki kérdését vagy hívását!

üdv!!

Sziasztok!

Most vettem egy olcsó hőszivattyút(küllföldről). A típusa: Fujitsu WPYA080LF
Ez egy monoblokkos 8kW-os egység.
Ehhez sajnos alapból nem jár a controll box, és anélkül nem megy, nameg szeretném a lakásvezérlőmről majd piszkálni. A neten azt találtam, hogy a control boxa kiváltható a következő multifunkciós vezérlővel: uvr1611.
Ezt már rá lehet kötni számítógépre egyből. Ez nagyon jó lenne nekem.

A kérdésem, ha valaki jártas a témában megerősítené, hogy ez így működhet?
Mennyire lesz nehéz összehozni? A bekötése mennyire egyszerű?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Sziasztok!

Eddig teljesen más témákban voltam aktív, most azonban úgy gondolom megosztom ebben a témában tapasztalataimat.
Nemrég telepítettem egy Vaillant 8,5 kW-os levegő/víz hőszivattyús rendszert.

A házról: építés rendszerváltás után, felújítások 2008-ban, és miután én megvettem 2014-ben. Pince, földszint, emelet. Fűtött alapterület 137m2. Gázszilikát falak 5cm PS szigeteléssel, 15 cm üveggyapot padlásfödémen és tetőn szarufák között. Földszinten padlfűtés, emeleten radiátor. Tipikus B energiaosztályú ház hőszivattyú előtt. Éves fűtés költségem 200eFt, használati melegvíz (HMV) előállítása 60eFt évente.
Volt 42kW vegyes kazán, amiben eltüzeltem egy szezon alatt két disznóolat, majd eladtam. Volt 24kW gázkazán, ami szintén eladtam a hőszivattyú telepítése után.

A hőszivattyú fagyálló körre dolgozik, ami a pincében rövid utón érkezve egy hőcserélővel táplál a puffertartályra (itt már víz a kör). Hidraulikus váltót követi két szivattyús keverő blokk, az egyik a földszinti padlófűtésre, a másik az emeleti frissen kialakított mennyezetfűtésre.
Hőszivattyú vezérlőt és kiegészítő modult (2 kevert kör miatt) én kötöttem be elektromosan, és én programoztam fel. A szerelés és kábelezés nem volt bonyolult, aki saját házában villanyszerelt már, meg kell tudja csinálni. A programozáshoz pedig épületgépészeti ismeretek kellenek.
Az épületgépészeti szerelést szakember csinálta.

Az energetikai tanusítványt tanulmányozva kiszámítottam, hogy -7°C esetén 4,2kW, -17°C esetén 5,6kW a teljesítmény igény. Ehhez 8,5kW névleges teljesítményű hőszivattyút választottam, amihez korábban úgy becsültük, hogy nagy hidegek esetén 4-6kW kiegészítő fűtés kell. Legyártattam 4db 1kW-os patront, amit a pufferbe terveztem becsavarni, de mivel csálén forrasztották a menetes dugóra, nem mentek be. Gondoltam próba szerencse, legfeljebb benyomok egy hősugárzót majd. A rendszer december első hetére lett kész, és -10°C-os hidegeken sikeresen teszteltem, elektromos kiegészítő fűtés nélkül.

Tapasztalatok:
- A vaillant értékesítő (rokon) úgy becsülte, hogy az előremenő nagy hidegek esetén 40°C körül lesz, így a W30-35 és W40-45 görbe között lesz az igazság - ez bejött -7°C esetén 40°C-ot akar a vezérlés a hőszivattyúból, ekkor 2,6-ös COP-val megy, -10°C-nál 2,5-ös COP (de ekkor már csak 38°C-os előremenőt tudott, mert az összes hőt elvitte az elosztó)
- A 8,5kW névleges teljesítményű hőszivattyú időátlagban (leolvasztások!) -7°C alatt nem képes a szükséges 4,3kW-ot leadni, így nagyon hideg estéken a ház elkezd hűlni. Azonban mivel a ház hőkapacitása baromi nagy, ez -10°C-ban mindössze 0,5°C hűlés napfelkeltéig. A padló ekkor is kellemes langyos, ha valaki ezzel együtt tud élni (23°C az én feleségem komfortzónája), akkor nem kell elektromos kiegészítő fűtés
- A K értékeket jól be kell lőni (kell külső hőmérő!), és a vezérlésnél be kell állítani, hogy a beállítot hőmérséklet meghaladása esetén ne kapcsolja ki a fűtőkört teljesen. Ez nagyon fontos! Ha ezt bekapcsoljuk, akkor a fűtőkör, majd rá kis késére a hőszivattyú kikapcsol. A padló hőtehetetlensége miatt később adja le a hőt, majd 2-3 óra múlva csökken a beállított hőmérséklet alá a levegő, de ekkor a padló már hidegebb, így újra kell fűtenie. Ez azt fogja eredményezni, hogy az amúgy frekvenciaváltós hőszivattyú 0-100% között ugrál. Hagyni kell hagy menjen, legfeljebb ha besüt a nap 0,5°C-kal melegebb lesz, de jobb a házban hőt tárolni, meg nappal amúgy is jobb hatásfok lesz.
- Ha eddig szerettünk nagyon eltérő nappali és éjszakai hőmérsékletet megadni, akkor erről le kell szoknunk, vagy nem ez a fűtésünk. Mivel a teljesítmény kisebb, így nem tud gyorsan nagy házat felfűteni. Ha mondjuk 0,5°C-kal vagy 1°C-kal kisebb hőmérsékletet adunk be, az tapasztalat szerint jó, mert csendesebb lesz estére és én jobban alszok 22°C-on.
- Most épp 2°C van és ekkor 3,7 a COP, és a teljesítmény töredékén (20%-ot ír és 1,1kW-ot vesz fel) megy. Ritkán olvaszt le, az sem tart sokáig, szépen megy.
- HMV-t eddig éjszakai árammal működő tárolós bojler csinálta, amit meghagytam, mert a jelenlegi havi 5.000 Ft kiadás, és a várható többlet beruházás minimális előnnyel járt volna. Ráadásul nyáron, amikor a HMV gazdaságos lenne hőszivattyúval, a hűtési igény miatt drágább lenne (fűtés és hűtés között kell kapcsolgatni a rendszernek, nagy tárolókkal működik csak jól).

Beruházás:
Mivel korszerűtlen fűtési rendszert (például nem volt keverő, padlófűtés direktben kapta a gáz és vegyes kazánból a meleget...) kellett lecserélnem, így a teljes beruházás 4MFt volt, aminek 1/3-a volt a hőszivattyúhoz szorosan köthető. Ha csak a kondenzációs gázkazánt nézem, akkor 600eFt-tal lett volna olcsóbb, de mivel új egyedi koax kémény és engedélyezés kellett volna, így már csak 300eFt-tal volt több, mint a gázkazános megoldást alkalmazó de megfelelő műszaki tartalmú ajánlat. Tény, az a HMV-t is csinálta volna, ahol évi 25000 Ft-ot nyertem volna. Ha a hűtési lehetőséget is figyelembe veszem, akkor egy árban lett volna a kéményes-gázkazános rendszerrel és klímák telepítésével. Mivel utálom a fan-coilokat (csakúgy mint a radiátorokat), ezért a klíma nálam eleve kizárva volt.

A beruházásból még hátra van a H tarifa igénylése. Tekintve, hogy költözéskor bővítettem (1x16A-ről 3x16A-ra), ez nem jelentős költség, csak idő a bürökrácia miatt. H tarfia előtt a becsült éves megtakarítás 30eFt, H tarifával (következő fűtési szezontól) 90eFt. H tarifával azonos műszaki tartalmú gázos rendszernél a többletköltség megtérülése 4 év. A fűtési rendszer cseréjével a ház energiaosztálya A lett, hátralévő szigetelési munkával (padlásfödém, lábazat és pincefödém) A+ lesz.
Továbbá hátra van még a gáz kikötése, amire beadtam az igényt, de ez megint idő lesz, mire végbemegy.

Szubjektív vélemények: kültéri levegő/víz hőszivattyúval ne akarj HMV-t csinálni, ha hűtésre is akarod használni. Ha te is utálod a fan-coilokat (= klíma beltéri egysége), akkor meg fogja érni a többletköltség a hűtési lehetősége.

Sziasztok!
Már régóta ismerem a hőszivattyús fűtési lehetőséget, de mostanában már a csapból is ez folyik.
Mik a tapasztalatok hatásfok területen? Úgy tudom hogy a hőszivattyú működtetése jelentős elektromos energia felhasználásával jár. Ha az elektromos energiát szimplán elfűtöm, akkor annak 100%-a hasznosul hő formájában. A hőszivattyúnak nyilván csak akkor van értelme, ha mondjuk 1kW betáplált elektromos energia mellett ennél magasabb hőteljesítménnyel fűti a házat.
Erre vannak már konkrét adatok, számok?

Nagyon régóta nagyon sok szám van erre. Laboratóriumi (katalógus-) adat is, tapasztalati is.
Keress rá klímákra/hőszivattyúkra, és nézd meg az SCOP értéket (SCOP): ez a szorzó (vagy inkább arányszám), ami a felvett és a leadott teljesítmény között kapcsolatot teremt.