Most olvastam a hozzászólásod és meg kell mondjam, igen hasznos volt számomra. Sokat foglalkozom hasonlóval. Meg egyébként érdekel is.

Egy másik munkám során foglalkoztam optos visszacsatolással. Valahol olvastam egy nagyon jó cikket erről a visszacsatolásról.
A mellékelt megoldásban is kettős visszacsatolás van. A TL431-es söntöt egy feszültségosztó "kapcsolja" be. Amennyiben a kimeneti feszültség nagyobb a kívánt értéknél, úgy a feszültségosztón megjelenő feszültség nyitja TL431-et (az osztót úgy kell méretezni, hogy a beállított feszültségnél nagyobb érték esetén a leosztott feszültség nagyobb legyen 2,495V-nál: A TL431 ezután "kapcsol be" és indul meg a söntáram (feedback_2)). A másik út R8-on át vezet. Ez az ellenállás pedig a kimeneti áramot figyeli. De hogyan is? Ha megnézzük, a kiementi feszültség R8-as ellenállás feszültsége, az opto AK feszültsége és TL431 feszültsége adja (ami 2,495V). Tehát ha nől a kimeneti feszültség vele arányosan R8-on is, kvázi a rajta átfolyó áram is nől, mégpedig a számunkra fontos, a kimeneti feszültséggel arányosan. Amennyiben elér egy határt, a led dióda nyit és a visszacsatolás teszi a dolgát.

5V 1A-t írnak rá, de 5V 200mA-rel lesz terhelve maximálisan. Szerintem arra, hogy meghúzz pár relét, tökéletes. A uC meg kap egy AMS1117-3.3-at, és neki is szép lesz a tápja. Ha magamnak kellene ilyen, én legalább 3 évet saccolok élettartamnak, de inkább többet. Az előtétkondis megoldásnál nagyságrendekkel jobb.

...olyanom van nekem is...
Viszont ezt rá kell terveznem (rajzolnom) egy félig kész tervembe, ami CD4017 el, és 5V-os relékkel kapcsol. Nem szeretnék még egy külön panelt ami a táp.

Na ez hogy is van kérem???

Az áramgenerátoros rajzrészlethez annyit fűznék hozzá, hogy ott sem ártana az opto ledjével egy soros ellenállás, mert ha hirtelen rövidre zárod a kimenetet, akkor a kimeneti puffer, az opto ledjén és a párhuzamos RS-en sül ki. A kondiban tárolt energia pedig ilyenkor kinyírhatja a ledet.

Van bocsi, csak lemaradt a rajzról. Áramgenerátorként csak egyszer próbáltam ki, elkönyveltem hogy jól működik, azóta nem foglalkoztam vele mert nem kellett.

Sziasztok! Szeretnék építeni egy ZVS drivert.
Őt: Bővebben: Link
A kapcsoláson ugye 0,68uFkondi van, de ilyenem pont nincs... Szerintetek ha 2 db 0,47µF-el helyettesíteném az nagyon sok lenne ide?

Egy kérdést csak egy helyen tegyél fel, továbbá a "LINK" gombot is bátran használd!
Üdv.: Moderátor

Szia!
Inkább a menetszámokat növeld meg 2 x 6-ra és maradj 1 db 0.47 µF-nál ( esetleg több darabból összerakva ! ).
Kisebb lesz a nyugalmi áramod is. Ha kihasználod a teljes bemenő tápfeszt, a kondi legalább 400 voltos legyen és jól hűthető. Az se árt, ha nem tekercselt kivitel ( "indukciómentes" ).
Egyébként ez a téma inkább az indukciós hevítőbe tartozik.

Sziasztok,
Egyes kapcsolásoknál szokott lenni a trafó primer és szekunder között egy "Y kondi", mely zavarok elkerülése miatt raknak be. Kérdésem, hogy ez nem veszélyezteti az érintésvédelmet? Gondolom nem, de nekem elég fura, hogy leválasztjuk trafóval a hálózatot, majd mégis kapcsolatba kerülünk vele egy kondival.. Szóval ugrott a galvanikus leválasztás. Mi van ha a kondi átmegy drótba? Vagy ennek 0 az esélye?

Az Y kondi csak szakadás irányába tud meghibásodni, zárlatot nem csinálhat. A kérdésed többi részére én is kíváncsian várom a választ.

Mivel a hálózati 50Hz -esetén 1,5-3MOhm a látszólagos ellenállása, ezért nem alakulhat ki áramütés.

Bocsi, nem tudtam, hogy van indukciós fűtő téma is.
Köszi!

A galvanikus leválasztás nézőpont kérdése, mert valójában van is meg nincs is. Ha úgy nézzük egy kondi is leválaszt galvanikusan, hiszen a két fegyverzete között szigetelés van. Ha meg úgy nézzük akkor a trafó sem, mivel a primer-szekunder között kapacitás van, tehát ebből a szempontból kondenzátornak is tekinthetjük.
Nem vagyok a zavarok nagy szakértője, de részben az is ide vezethető vissza. A hagyományos 50Hz-es trafóval ebből a szempontból nincs gond, mert ugye a feszültsége meg az árama is (már amikor) szinuszos, úgymond lágyak az átmenetek. A kapcsolóüzemű tápok esetében pedig van(nak) a primer oldalon kapcsolóeszköz(ök), ami(k)től az alacsony veszteség érdekében megkívánjuk hogy a lehető leggyorsabban kapcsoljanak át. Tehát lesz a primer oldalon jó nagy és gyors feszültség illetve áramváltozás amikből még harmonikusok meg parazita rezgések is lesznek, és erre kötjük rá a trafó primerjét. A trafó meg ebből a szempontból olyan mint egy kondi, a szekunder a másik fegyverzete, amin ugyanúgy ott lesznek ezek a zavarok. Ha nincs az adott tápegység szekundere a védőföldre kötve, vagy egy Y kondival a primer körre visszakötve, akkor ez a sok zavar ott fog lebegni a szekunderen, és az szinte antennaként fogja azokat sugározni. Nagyon szemléletes erre a dologra az a kis TNY-s táp aminek a rajzát feljebb csatoltam. Ha ebből ki van hagyva az Y kondi, és teszünk a táp kimenetére egy feszültségmérő műszert, akkor ha az digitális egyszerűen összevissza fog mutatni mindenféle értéket. De ha egy analóg műszert teszünk az is úgy fog viselkedni, hogy mutatja az adott feszültséget, viszont ha elkezdem közelíteni a kezemet akár a műszerhez akár csak annak a mérőzsinórjához, akkor a feszültség elkezd lecsökkenni, pedig csak 5-10 centire van a kezem a mérőzsinórtól. És ez a dolog visszahat a táp működésére is. Egy másik táp esetében figyeltem meg azt, hogy míg az Y kondival rendesen működött és a hangja is egyenletesen fütyülő volt, addig ha kivettem az Y kondit a táp elkezdett összevissza sziszegni, és bizonyos üzemmódokban más értékeket is produkált.
Ha megnézel egy PC tápot, annak a szekunder nullája is le van kötve a védőföldre.
Az Y kondi meg elvileg olyan, hogy ha baj történik vele akkor sem lehet semmiképpen zárlatos, és nem okozhat áramütést, ezt a gyártó garantálja. Én is kétkedve fogadtam amikor először olvastam, de jobb híján elhiszem neki.

Köszi a választ!
Valószínűleg én is így leszek ezzel, de azért várom a többiek véleményét is (bár ők is valószínűleg ezt írják).

Az az Y kondi amire 300V AC (üzemi) feszültség van megadva, általában legalább 2kV-os átütési szilárdságú, és elvileg meghibásodás esetén is csak szakadásba mehet át, zárlatba nem.
Amikor mindenképpen biztosra akarok menni, pl. mert kettős szigetelésű készüléket építek, és a szekunder oldal megérinthető, akkor Y kondiból többet sorbakötve használok. Pl. itt az oldal alján levő áramkörben ha a PE be van kötve akkor, ahoz csatlakozik az Y kondi, ha nincs bekötve a PE, akkor további 2db Y kondival csatlakozik az L és N pontokhoz.

Köszönöm szépen válaszod!

Szakértő Urak!

Először is Boldog Új évet mindenkinek!

Másodsorban...
Kis segítséget kérnék. Van egy 200W-os elszívó ventilátor, ami egy tekercses. Kollégám szokta úgy bekötni, hogy nagy fordulat telibe 230v, lassabb fordulat relé, trafó 170V ra tekerve. Ezt váltanám ki...
Tehát mi a legegyszerűbb mód arra, hogy 200w-os 230V-os motort 170V-on járassam. (triak, tirisztor, stb????) A Conrádnál lehet kapni valami motor fordulat szabályzót, ami egy pici fekete dobozka, + egy potméter. ( szerintem valami triakos-tirisztoros szabályzó; de nem tudom, csak sejtem...) Szerintetek??

Szia!
Ha csak 170 voltig akarod letekerni, elmegy a triacos cucc is.. azt még kibírja az a motor.
Viszont nagyon lefelé már nem ajánlatos, mert már a színuszból semmi se lenne, meg nyomaték se maradna....

170V elég... Van rajz is???

Azt írtad, a Conradtól veszel.. - de biztos van ( lesz ) rajz is...
Nézz be privátba...

Vennék... 2000 forint... de én építettem egy elektromos vezérlést aminek két kimenete van, és oda beletervezném a panelra direktbe. Azt a vásárolhatót pedig nem lehet.

Küldtem rajzokat privátban...
Ez a téma különben sem való ide..

Üdv!
Szükségem lenne egy 2x60V-os, (külön szekunder) kapcsolóüzemű tápra a mellékletben szereplő labortáphoz (2 db épül belőle). Van valakinek egy jól bevált, megbízható kapcsolása?
Az sem lenne baj, a PC táp főtrafójából lehetne összehozni valamit, akár áttekercselve.
Előre is köszi!

Imádom az ilyen kéréseket.És ha nem müködik az utánépítőnek,valami oknál fogva ?a rajz küldőt modja el mindennek hogy sza....t küldött.Neten van rengteg,itt a képek között is dögivel ha nem vagy jártas a kapcsoló üzemű tápok építésében,inkább analog tápot építs.Nem baj hogy PC táp trafó?Teljesen mindeggy.Mindenféleképp számolni kell,és aztán mérni,és megint mérni.Ha már a kapcsoló üzembe lépnél akkor egy előszabályzóst kéne építeni.

Helló!
Nem építettem még kapcsolóüzemű tápot, egyszer el kell kezdeni!
Egy jól bevált konstrukciót keresek, de nem gond ha számolni kell. Néztem Skori rezonáns tápját is,
meg még jópárat, de nem tudom melyiket lenne érdemes megépíteni erre a célra.
A sima táppal meg az a baj, hogy nagyon drága a trafó!
Köszi a választ! Akkor keresgélek még!

Skori verziók nem szoktak szarok lenni... Sőt, kicsit túl vannak bonyolítva- Mert maximalista -ez persze működés szempontjából hasznos...

Ekkora teljesítményre egy Skori féle önrezgő bőven megteszi, attól bonyolultabbat nincs értelme építeni. Persze nem ártana rá tenni egy megcsapolást is, mert rövidzárban elég rendesen fognak fűteni az áteresztőtarnyók. Mindazonáltal egy analóg áteresztős labortápot bármilyen kapcsolóüzemű táppal vagy előtéttel kombinálni a legrosszabb megoldás, mert az is zajt, zavart fog belevinni.
A helyedben építenék a 723-as kapcsolás sokkal egyszerűbb megoldásából (a rajzát megtalálod a topikjában) egy mezei analóg labortápot 50Hz-es trafóval, meg építenék mellé egy kapcsolóüzeműt. Aztán hogy utóbbi milyen, 50 vagy éppen 100V, és 5A vagy éppen 30A a vége az már csak igény kérdése.

Üdv!

A műhelyvilágítás LED szalagjainak a tápegysége elromlott. 12V 8A-es Vaterás-kínai "ipari kapcsoló üzemű táp" A szekunder felén a pufferek elpuffantak, és a hozzájuk vezető toroid fojtó por és hamu.
Puffercsere, toroid tekerés és működik. De a toroid fojtó iszonyúan melegszik, 20-30 másodperc után már szaglik. 3A-es a terhelése.
Esetleg javítható, vagy inkább már most rendeljek egy másikat.
Köszi!

Szia !
A puffer kondenzátorok jók-e, nem raktad e be rosszul, nem nagyobb e jóval a feszültség a kondenzátorokon 12 V nál. Ha van szkópod nézd meg a trafó sekunder oldalán a jelalakot, nem túl nagyok e a "tüskék".

A kondik jól vannak, rögtön azzal kezdtem.
Ha a fojtót áthidalom, akkor a táp tilt, mert villognak a LED-ek.