Naggyából értem Köszönöm.
A szóban forgónak 4 lába van és az érkezőről semmilyen állásban nem vezet tovább.
Később teszek fel képet is.

Vélhetően az egy hálózati kapcsoló volt és elégett már a kontaktusa. Dobni kell vele egyet..

Sziasztok. Egy aktív sipolóra lenne szükségem tehát ha 5V-ot kapcsolok rá akkor egy adott frekvencián sípoljon ez alkalmas rá? Bővebben: Link

Igen, ez egy aktív buzzer.

Sziasztok!Én itt új vagyok ,nem szoktam elektronikával foglalkozni,inkább jobban a villanyszerelésre vagyok beállva!Egy olyan kérdésem lenne,hogy egy nikecell vágót szeretnék csinálni.Van egy 230/24V -os trafóm.,nekem kb. 12-18V-ra lenne szükségem,mert akkor vág jól a fűtőszál.Ezt hogy tudnám,mivel összerakni.Potméterrel szeretném szabályozni kívülről a szekrényen.Köszönöm.

Van saját témája:
Habvágó készítése
Olvassad át, ott megtalálod a választ is a kérdésedre.

Idézet:
„Én itt új vagyok”

2009. március 9 talán nem számít újnak, igaz ez az első hozzászólásod ( az is rossz helyen ).

Köszönöm a linket,de itt aztán van többféle megoldás.Az enyémre mi lenne a legjobb megoldás,egyszerűen leírva.

Használd a "Válasz" gombot. A megoldást Neked kell kiválasztanod, a 15 oldal biztosan tartalmaz olyan hozzászólást ami megfelelő.

Laptoppal adódott egy eléggé kínos probléma, amit csak elektronikai bütyköléssel lehetne már megoldani.
10 éves múlott notebook, a ventillátora megadta magát. Ebay-ről rendeltem olyan típust, amihez egy hazai laptop szalon pontosan a nálam levő géptípushoz ajánlott. A csomag megérkeztével jött a pofon, hogy a ventillátor még bele se fér a hűtőbordába, de még a csavarhelyek se stimmelnek.
Ezt a problémát óvatos köszörüléssel amennyire csak kezem és szemem engedte, megoldottam.
A sors cinizmusa folytán viszont sajnos, vagy amiatt mert nem vettem észre hogy a két ventillátor Vcc-GND-Data portjai nem megegyező sorrendben voltak, vagy én magam amikor a ventillátort bekötés előtt labortápegységgel teszteltem és lehúztam a műanyag csatlakozófejet, kevertem össze a vezetékeket..... sajnos az alaplapi ventillátor-meghajtóellektronika kényeskedve leégett. (lehet, én is hibás voltam, de akkor is.....)
Minden bekötési permutációt kipróbáltam, minden kombinációban multiméterrel amit kellett, megmértem ( bekapcsolástól folyamatosan 3V, terhelésre 1V, ventillátor meg se moccan, 60 fok felett is változatlan helyzet (szoftveresen figyelve)), ventillátor labortápegységen mindenkor vígan jár....
Ezt én már tovább nem tudom hogy próbálgatni, egy nap elment rá, többi felesleges.....

Kollégám egy új ötletet adott a megoldásra : Próbáljam meg termisztorral. (az nekem is eszembe jutott, s meg is csináltam, hogy az alaplapon a forrasztásra hozzáférhető USB portról lopom le az 5 Voltot, de a még alvó állapotban is folytatódó folyamatos ventillátor sűvítés eléggé zavaró.

A ventillátor 5.0 Voltos. Névleges teljesítménye 2 Watt, labortápegységem szerint 5.0 Volton az áramfelvétele 0.36-0.37 Amper körül mozog (tehát aszerint 1.8 Watt).
Eszerint úgy számoltam, a szükséges termisztornak szobahőmérsékleten kb. 100 Ohm-nak kéne lennie, vagy nagyobbnak, 60-70 fok környékén pedig kb. 13 Ohm-nak.

Elmentem elektronikai boltba, ott mondták, hogy nagyon kicsi az esélye, hogy natívan erre az értéktartományra találok megfelelő termisztort, kiskereskedésbe pedig kizárt. Arra is határozott nemet mondott a bácsi, hogy plusz soros- és/vagy párhuzamos kapcsolású ellenállásokkal ki tudnám alakítani a tartományt.
Ellenben az öregúr, mivel látta, hogy a diszkrét elektronikához nem/alig értek, felrajzolt egy kapcsolást, amivel AZT meg tudom oldani, hogy 60 fok felett kapcsoljon be a szellőztetés, 60 fok alatt pedig ki. Erről egy fényképet mellékletként csatolok alul.

A kapcsolás (a ventillátoron-tápon kívül) a termisztor mellett egy tranzisztort és 3 plusz alap ellenállást tartalmaz. A kapcsoláshoz annyit mondott, hogy a ventillátor kívánt fokon való kapcsolásához a termisztor intervallumát a mellette levő, a tranzisztor bázisának felőli oldalán levő két ellenállással lehet belőni. Az emitternél (ha rosszul mondom, bocsánat) levő harmadik ellenállásról nem mondott semmit, arról így én se tudok semmit.
Mivel nem vagyok szakmabeli, ezért nem tudom, az öregúr pedig így nem mondott semmit, hogyan kell az ellenállások értékeit (az esetemben adódó paraméterekkel számolni); annyit mondott, hogy kísérletezzek.

Valaki ki tudná számolni, s esetleg levezetni, hogy a leírt esetemben milyen ellenállásértékek kellenek számszerűen, s azokat hogyan lehet kiszámolni? (beleértve az emmitter-felőli ellenállást is)

Előre is köszönöm! A kép remélhetőleg alul megjelenik....

Az emitter és a negatív közé nem kell ellenállás, a tranzisztor helyett jobb FET-et hazsnálni stb. Egy egyszerű megoldás: Bővebben: Link.

Sziasztok, ATmega328 ról akarok kapcsolni egy kisseb terhelést, nem tudom milyen tranzisztort használjak. Egy 7805 meg egy boost converter áramkör lenne a terhelés, amit kapcsolni szeretnék, max fogyasztás kb 0,5A. Két sorba kötött LiIon cella a táp, így max 8,4V a kapcsolandó fesz. Olyasmi kéne ami kikapcsolva nem fogyaszt áramot, tudom kapcsolni kb 3V-al (Az ATmega 1 celláról megy csak), illetve van smd kiszerelésben. Valami PNP BJT-re gondoltam, szerintetek it kéne használnom? Nagy hőtermelsétől nem kell tartani, általában ilyen 5 másodpercekre lesz bekapcsolva a terhelés.

A regényíró szenvedélyedet ne itt elégítsd ki legközelebb!

Tudom nagyon amatőr kérdés, de már este van vagy nem tudom, de az a 6,6 V, hogy jön ki az alábbi kapcsolás alapján, ha valaki nagyon ráér a 4 Voltot is leírhatja

V_M1=V_S1* (R₂+R₄)/(R₂+R₄+R₁)
V_M2=V_S1* R₄/(R₂+R₄+R₁)

Nagyon szépen köszönöm!

MI?!
Na ez azért túlzás!
Microf... soft mobilról írtam! Ott a fene fog "regényírásba" kezdeni pötyögéssel, elég kényelmetlen is. Munkahelyemen kívül most nincs gépem.
Szerintem pont, hogy tömören fogalmaztam.

Ha nem írom le a dolgokat, akkor meg az a gond...

Mindegy.... nem akarom túlragozni.

Szia!

A feladathoz nem inkább egy NPN vagy egy N-FET kellene...?
Ha 3V-al kapcsolod akkor egy PNP vagy P-FET pont hogy inkább le fog zárni.
Én a helyedben egy (logic levels) N-FET-et használnék.
pl: FDS6890
20V és 7.5A -t tud, nem mellesleg az Rds(on) = 0.02ohm (mondjuk ez egy dual FET, de van single is)
Egy FET azért is lenne célszerűbb mert sokkal kisebb a maradék feszültsége.
A gate-re viszont egy megfelelően méretezett gate ellenállást javasolnék! (ATmega meghajtó árama) A kapcsolási idő gondolom nem kritikus.

Közben át akartam írni a hozzászólásom, csak lejárt az idő
Szóval a lényeg:

Közvetlenül nem tudsz egy P-FET-et vagy PNP-t kapcsolni.
Felraktam egy egyszerű kapcsolást, ami megoldja a feladatod.
M1 az lehet npn tranyó is, persze némi módosításal.
M2 mindenképpen egy P-FET legyen.

üdv,

Esetleg valami hasonló: Bővebben: Link

Ugyan már válaszoltak a kérdésedre, de mindig lehet tanulni valamit. Azt javaslom, ha a jövőben hasonló problémába ütközöl, próbáld átrajzolni a kapcsolást, hogy jobban átlásd.
Felülről lefelé haladj, a legmagasabb potenciáltól a földpont (vagy negatív) felé.

Ha pedig több generátorod van, akkor jöhet a csomóponti potenciál illetve a hurokáram módszer.

Köszönöm a segítségeteket! Azért akartam PNP-t, mert táp oldalon akartam szakítani, nem a föld oldalon, de elég kevés a hely a nyákon, nincs hely extra alkatrészeknek, akkor inkább használok N-FET-et. Amit ajánlottál tetszik, csak a single verzió kéne, FDS8884 megfelelhet helyette? Gate ellenállást hogyan számolok? Nem látom a datasheetben mit kéne néznem. ATmega max meghajtóárama ha minden igaz 20mA lehet. (Gondolom a Gate-Source lehúzóellenállást se kéne elfelejtenem.)

Szia!

Miután megírtam az első hozzászólásomat, utána leeset, hogy azért szeretnél PNP-t, mert tápoldalt szeretnél kapcsolni. Arra a megoldásra csináltam a rajzot. Azt láttad? Az a megoldás azért is jó, mert M1 driverként is funkcionál, így nem kell az ATmega-dat félteni.
A GS ellenállást semmiképpen se hagyd ki! Legalábbis szerintem erősen ajánlott.
A gate ellenálláshoz ismerni kell a meghajtó kimeneti ellenállását és a FET bemeneti kapacitását.
Ugye a FET bekapcsolásakor a FET belső kapacitása feltöltődik (gate), ezek néhol ampereket is jelenthet.. A gate ellenállás ennek a belső kapacitás töltő áramát korlátozza. Szerintem ha beteszel egy 100ohm-ot az elég lehet.
Ebben én sem vagyok profi, ezért szoktam inkább LTspice-ra bízni az ilyeneket.

Ha teljesen az adatlapra alapozunk a gate ellnállás a következő képpen méretezzük (maximálisan):

Ig=Qg/tr

Rg=Vgs/Ig

Itt most:
Ig=9,2nC/9nS=1,022A
Rg=10V/1,022A=9,78 Ohm

Ennél jóval nagyobbat kell betenni kisebb áramok esetén. Ha az áram 20mA, egyszerűen azt írod be a képletbe:

Rg=10V/0,02=500 Ohm

5V-os Vgs esetén pedig a fele: 250 Ohm

Sziasztok,vettem egy 70 w-os pisztolypákát,adtak hozzá hegyet,kipróbáltam,elégeti az ónt.A hegy 1,5mm átmérőjü.Tehetek bele vastagabbat?

Milyen átmérőjű az ón?

Egyébként én úgy szoktam forrasztani, hogy nem a pákára veszen fel az ónt. Az alkatrész/vezetékhez nyomom és úgy melegítem az egészet.

Mit forrasztasz?

Az ilyen pákák többnyire túlfűtenek, tehát normálisnak mondható a jelenség. Próbáld meg csökkenteni a primer oldali feszültséget pl. egy triakos szabályzóval.

Ugye nem folyamatosan nyomod a ravaszt?

Dehogynem, akkor csinál ilyet...

Majd megtanulja elengedni időnként

Köszönöm a segítséget mind a kettőtöknek, külön köszönöm a normális magyarázatot, így legközelebb már magamtól is meg tudom csinálni. Akkor feltételezem a FDS8884 megfelel a célra. Egy kérdésem lenne még, a stabilizátor nélküli akkumulátoros üzem miatt az ATmega magas jelszintje is változik, 4,2V és 3V között, inkább a nagyobb ellenállás felé húzzak vagy inkábba kisebb felé, vagy ennyire nem lényeges az értéke?

slimcolt: Igen, láttam a rajzot, arra írtam hogy ennyi alkatrésznek nincs hely a nyákon, egy tranyó egy ellenállás és kész.

Akkor most mégsem a táp oldalt szakítod meg, mert érdekelne az egy tranzisztoros megoldás. A föld kapcsolgatása nem biztos, hogy jó megoldás.