Szia!
Az a másik típusú elektróda nem bázikus bevonatú?
Vagy eleve olyan, ami csak egyenáramra alkalmas.

Köszönöm az infókat! Akkor marad a próba, aztán lesz ami lesz. Vision61, én rákerestem az elektródára, és elvben váltóáramú hegesztésre alkalmas.

Fejlemények: Hagyományos 2.5-ös elektródával (amivel eddig is ment a hegesztés, csak az ívgyújtás volt nehézkes az elején) a megnövelt feszültséggel sokkal könyebb volt ívet húznom, bár kicsit égette az anyagot, ahogyan várható is volt, de nem volt vészes, kezelhető. Viszont a másik 2.5-ös elektródával ugyancsak nem jártam sikerrel, pedig 3 lépcsőben próbálkoztam. 5v,10v,15V hozzákapcsolásával, talán a 15v-al kb 1s-ig megmaradt az ív, de könnyen ragadt. A hegesztőtrafóm kb 90A-ra volt beállítva, a toroiddal sorban volt egy pár menetes tekercs hegesztőkábelből I trafólemez pakkra. Leírom azért az elektródák típusát, hátha jobban ismeritek, és tudtok véleményt mondani. 2.5 - OK 55.00, 3.2 - FOX OHV 6013, 3.2 - UTP 66 E 410, 3.2 - FOX DCMS Ti 8013-B 2 A 3.2mm-esekkel is kísérleteztem, de semmi eredmény, persze ott már kevés lehetett az áram.

A OK 55.00 bázikus elektróda szerkezeti acélokhoz, elvileg használható a trafóval is, viszont ezeknek a gyújtófeszültsége 60-65 V.
UTP 65 S elektródát ismerem, azt használom, kiválóan lehet vele hegeszteni trafóval is, könnyen gyújt újrakezdésnél is.
Az UTP 66 E viszont az adatlapja szerint bázikus, kizárólag egyenáramú használatra, hegesztés előtt a darabot előmelegítve.
A két Böhler FOX szintén rutilos, nem kellene hogy gond legyen vele, OHV nekem is van, még a kis Einhell géppel is használható.

Köszönöm a választ! Inverteres hegesztővel is ki lett próbálva az összes elektróda és szépen mentek kb 80-90A körül. Így hát rendeltem egy hetra inverteres hegesztőt, ami maximum 160A-re képes ami nekem sok is, de legalább ha nő az igény akkor ez ki fogja elégíteni. És be lehet állítani 90A is rajta, és talán úgy mint a trafónál elég lessz a 16A betáp.

Kedves Barátaim!
Régi idők szabályzása...
A melléklet szerinti 7.a ábrán az állítható légrésű fojtó légrését növelve csökken a a fojtó induktivitása, így kisebb váltóáramú ellenállást képvisel, miáltal nagyobb lehet a hegesztőáram. Így van?
Hogyan alakul a fojtón a teljesítményveszteség, mekkorák voltak ezek a fojtók geometriailag és "induktivitásilag"?

Kiválóak a korszerű, félvezetős szabályzók, de még soha nem hallottam, hogy a "légrés elromlott". Ezért szeretnék ilyen szabályzást.

Előre is köszönöm!

Igen. úgy van ahogy írod.
Mondjuk a gyakorlatban még nem láttam ilyet, de miért ne lehetne?

Ormótlan böhömök voltak. Kisszekrény méret, 80-150 kg.
Ennél sokkal célszerűbbek, kisebbek, könnyebbek a Hetrák és a mai kereskedelmi trafók söntszabályzói. Rajzot, képet is bőven találsz itt róluk.

Köszönöm kedves Barátaim!

Tiszteljetek meg azzal, hogy vettek egy pillantást a plazmavágó fórumra, és tovább segítetek tanácsaitokkal. Nem akartam "ideoffolni"...

Köszönettel; Tambi

Phile80 barátunk már kisegített.

helo topik
hozzá nem értő kérdésem a következő:
Adott egy hoki hegesztő ami egyik pillanatról a másikra se kép se hang.
Többször kioldott már a hőbiztosítéka de most úgylátszik végleg valami tönkrement.
Nincs égésnyom égésszag látszatra sértetlen.Kábelek nem égtek el,vezetékekben nincs szakadás ,kapcsolója se rossz.
Lefotóztam a kapcsolási rajzát ami a belsejében van feltüntetve.
A hozzá nem értő kérdésem annyi hogy az a kis túlmelegedést jelző lámpa ha tönkremegy akkor a hegesztő sem működik?

Elméletileg ha a kis lámpa meghibásodik attól még a hegesztőtrafó működik. Honnan gondolod, hogy az a kis lámpa rossz? Az egy ú.n. glimm-lámpa, multiméterrel mérve szakadás. Gyakorlatilag nemes gázzal töltött ballonban van két elektróda, ami bizonyos feszültség hatására "begyújt" onnantól kezd el rajta áram folyni. A két sarka között fémes kapcsolat nincs. Amúgy nem szokott meghibásodni, amíg el nem törik (vagyis a nemesgáz benne van) működik.

Szia! Ezt a problémát próbalámpával kellene leellenőrizni. A glimmlámpa akkor jelez ha a hőfokkapcsoló kikapcsol. Ha ki tudnád lámpázni a hőfokkapcsolót, hogy át ad e vagy csak megnőtt az átmeneti ellenállása a többszöri kimelegedés alkalmával és nem működteti a glimmet az segítene a hiba valódi okát kideríteni. A lámpával a hálózati feszültség meglétét kell nézni a hőfokkapcsoló előtt és után, feszültség alatt bekapcsolt állapotban. Így már a betáplálási oldalt le lehet ellenőrizni folytonosság szempontjából.

Laikusént ránéztem a kapcsolási rajzra és erre a fura lámpára amiben én nem tudtam van e egyéb elektronika,ebből lett kétségem hogy talán ez nem működik mert annyira nincs más a hegesztő dobozában.Tekercs,főkapcsoló,bimetál meg ez a lámpa ennyi.

Elsőre a bimetál hőkapcsolót néztem meg visszakapcsolt e,és szakadásvizsgálóval átfolyt rajta az áram.Lámpával ugyenezt érném el gondolom.Más hőfokkapcsoló úgylátom nincs...?

Azért írtam, hogy lámpával kellene megnézni, hogy nagyobb áramot is képes e átvezetni vagy csak meg van "nyúlva" (ki van melegedve) ez az érték. Ezek a hőfokkapcsolók ikerfém korongos kialakításúak amik kissé homorúra vannak kialakítva. Amikor túlmelegszik és kiold akkor a homorú fele domborúra vált, megszakítva ezzel az áramkört amibe be van építve. A korong felülete képes olyan mértékben oxidálódni, hogy a mérést meghamisítja.

Szép estét.
Volna egy co hegesztőm, régebbi hozzászólásban olvastm, hogy jobb ha rézzel van tekercselve mint aluval.Foglalkozik valaki tekercselésel, vagy tudna esetleg tekercselőt aki megtekercselné?
E Mail en hamarabb elér mindenki : fulesman@gmail.com
Köszönöm segítségeteket.

Sziasztok,van 1 HETRA hegesztő trafóm,80-100A-es lehetőséggel.Szeretnék készíteni 1,5-ös pálcával hosszabb varratot,anélkül hogy a pálca fölizzon.Szerintem 40-50-A -ra elég lenne lecsökkenteni.De ha valakinek van jobb ötlete,szívesen veszem.Üdv:Hobitibi.

Ha valakinek meglenne egy EINHELL CEN140 hegesztő trafó tekercselési adatai nagyon megköszönném. Vagy, 25 cm2 vasmag keresztmetszetre érdemes e erőlködni vele?
A korábbi e témában írt hozzászólásokat átolvasva vannak kétségeim a kis keresztmetszet
miatt. Főleg nekem, akinek kevés a tapasztalata ezen a téren.

Szerintem másként közelítsük meg a kérdést:
- Leégett? Akkor ott a méret és a menetszám...
- Van valami hasonló vasad, és arra szeretnél valamit tekercselni?
- Nulláról most kezdenél hegesztő trafót készíteni, és ez lenne a minta?

Egy szatyorban kaptam szétszedve. A fokozatkapcsolója hiányzik mert összeégett. A primer tekercs, amely a szekunder mellett van, zárlatos. A szekunder alatti talán nem, mert ott nincs égési nyom. Ezt a külön állót leszedtem és meg is számoltam. Az első és a második leágazás közötti részen volt összeégve menetzárlat miatt. Azt még megfejtettem, hogy ez különálló primer tekercsrész melyik kivezetéssel kötődik a másikhoz, mivel a másik végkivezetés egy hőkapcsolóra megy. De a fokozatkapcsoló bekötése már kérdéses, mivel mindkét oldalon van leágazás. Ez önmagában is talány, mert a címkézés szerint a kikapcsolt állapot után csak három fokozat van, de a kivezetések szerint, eleve három kiágazás van, amihez még a tekercs vége mint negyedik hozzájön. Szóval még azt sem sikerült kiderítenem ebben az állapotában, hogy a fokozatkapcsolót hogyan kössem be. Azt a részt, amely a szekunder alatt van, ha nem muszáj nem bolygatnám. Egyébként van egy 39cm2-is trafóm is, de ez nem hegesztő. Gondolkodtam azon , hogy ebből érdemesebb lenne hegesztő trafót csinálni, végül is beférne az EINHELL dobozába. Mindezzel együtt sajnálnám kidobni, ha nem muszáj.

Szia!
Akkor azok az alkatrészek valami máshoz (is) valók, vagy valaki már átalakította. Az a gép a vasmagban lévő járom mozgatásával szabályozható eredetileg.
A sajátom egy CEN 150 is ilyen, de a barátom CEN 140-es gépe sem fokozatkapcsolós.
(Vagy csak én találkoztam még ilyen kivitelűvel.)

Az internetes kereső dob fel képet róla, amely egyértelműen mutatja, hogy fokozatkapcsolós. Fekete az eleje. Egy apróhirdetés képanyaga. Lehet, hogy létezett más belső felépítéssel is, de ez biztosan fokozatkapcsolós.

Hátha másnak is hasznos infó. Ide csatolom az EINHELL_CEN140 hegesztő trafó bontással feltárt adatait.

Ez is valami izmos jószág lehet az 1,3-as primerrel... Az 1,3-asból még 2db párhuzamosan is elég necces egy valamirevaló trafóban. De legalább van benne hőbizti (már ha az az a képen). Remélem olyan helyen hogy átkötni sem lehet, hanem le kell bontani a szekundert ha megszakad.

A hőbizti hozzáférhető helyen van. Annyi kiegészítés képen, hogy a huzal méretek nem keresztmetszetek (a jelölés megtévesztő lehet), hanem átmérők.

A jelölések jók, mert átmérőt jelentenek, de azok a huzalok elég gyengék...

mpisti-nek.
Erről a trafóról lenne szó.

Üzenet elküldve.

Erre gondoltam, hogy utólagos megcsapolás, mert más a két szigetelés mint a többi.