Egy hagyományos tápban nyilván nem, mert ott csak a teljesítménytrafó szekunderével kerülhetsz kapcsolatba (mondjuk végfokot hajt, LED-et, vagy bármi mást). Viszont nekem van ilyen labortápszerűségem kétféle is, ahol a kezelőszervek is a vezérlésben vannak, illetve a vezérlés a szekunderrel is galvanikus kapcsolatban van, mert nem optós hanem közvetlen visszacsatolás van. Ilyen esetben a gate trafónak ugyanúgy leválasztótrafóként is funkcionálni kell, mert az nem történhet meg hogy a feszültség vagy az áram poti tekergetése közben megcsípjen a delej.
Egyéb esetekben nincs rá szükség, mert ha át is ütne a gate trafó, maximum tönkremegy néhány alkatrész, de emberi életet nem veszélyeztet.

Egy évvel ezelőtt gondolati síkon volt nálam szinkron egyenirányítás. Ott a trafónak leválasztó funkciót is meg kellett volna valósítani. Gondolkodtam a duplán zománcozott rézhuzal használatára (annak elvileg 5kV az átütési-je).
Két tekercselésen gondolkoztam:
Trifiláris (itt kérdéses, hogy a zománcréteg mennyire sérül a három szál összefonásánál)
A három szál egymás mellé tekerése (itt nem sérül a zománc, de sokkal rosszabb a szórt induktivitás)

Sziasztok!

Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy lehet meghatározni, hogy egy ferritmag mekkora teljesítményig használható vagy legalább saccolni? Milyen paraméterek fontosak? Nem akarok pontos és hosszú számítástok csupán az itthon fellelhető magokat akarom felmérni, miből milyen tápegységet lehetne készíteni.

Szia, Talán lorylaci osztotta meg (ha mégsem elnézést mindenkitől). üdv:

Kösz. Esetleg toroidhoz is van?
Van két ilyen magom is, ezekről is keresnék némi infót. Az átvihető teljesítményt nem tudom hogy lehet megsaccolni, az adatlapban nem találtam rá utalást.

Nekem nincs, de a gyártói adatlapoknak része ez.

Ha le is kell választani akkor ezt felejtsd el, életveszélyes! Az ilyet úgy lehet megcsinálni hogy 2 szállal többet fogsz össze, ez a 2 szál még jobb ha mondjuk damil, mert akkor azt vissza sem kell bontani. A plusz 2 szál fogja adni a primer távolságát a szekunderekhez képest, utána viszont az egészet alaposan be kell mártani valami szigetelő lakkba, műanyagba vagy műgyantába. Nem vagyok biztos benne hogy a végeredmény jobb lesz mintha csak simán egymáson lenne a 3 sor, köztük a szigeteléssel.

Ami lényeges az az hogy meddig lehet gerjeszteni a magot, mert az fogja meghatározni a menetszámot. A legvacakabb magot is lehet 0,18T-ig különösebb melegedés nélkül, de ezt meg is lehet mérni.
A másik az átfolyó áram, mert az határozza meg hogy milyen vastag huzal kell. Utána már csak azt kell megsaccolni, hogy az adott menetszám a kívánt huzalkeresztmetszettel belefér-e a mag ablakába, illetve a gyűrű közepébe, ha gyűrűről van szó.
A neten fellelhető ilyen táblázatokat felejtsd el, a zöme marhaság, még a hasraütéstől is nagyon messze van.

Sziasztok!
Kérdésem az lenne, hogy a GDT megtekerhető e 0,2mm vastag pvc szigeteléssel borított vezetékből?
Táblázat szerint, a pvc átütési szilárdsága 100KV, igy a 0.2mm pvc átütési szilárdsága 2000V. Két egymás mellett levő vezeték között 0,4 mm a szigetelés és ez már 4000 volt átütési szigeteléssel bír. Szóval véleményt kérek!

Sziasztok ránézne erre valaki? Transztyuszeres felhasználó cikkében bemutatott ZVS tápegységről lenne szó.

Sziasztok
Tönkrement a ledes lámpámban a táp!
Újat nem tudtam venni (nem lehet kapni)
Nem tűnik túl bonyolultnak az egész panel, megpróbálnám javítani ,ha valaki tudna segíteni benne.
Válaszokat köszönök!

Keress zárlatos diódákat, ellenőrizd a mosfetet (7n65). Lehet a vezérlőt is cserélni lesz szükséges (6 lábú miniatűr alkatrész az elhagyott smd rész mellett)
Ha van még ugyanilyen lámpád akkor az elhagyott SMD ellenállás típusát is hasznos lenne meglesni.

A hagyományos alkatrészek jóknak tűnnek.
R13 és R9 cserére szorul.
A mosfet középső lábától a két szélső felé 300ohm ,a két szélsőtől pedig a középsőhőz mérve 200ohm ot mutat a műszer.(feltételezem hogy jó mert van szimmetria a mérésben, de csak tipp)

Sajnos nincs másik ilyen lámpám és nem is vagyok biztos benne hogy ott volt egyáltalán ellenállás mert az ón túl símának tűnik a mosfet középső lábával szemben, persze én nem értek hozzá, lehet hogy volt...
Takarítás utáni állapotról pár kép.

A6lábú vezérlőre ez van írva: 50G04a
017
Nem tudom mivel lehetne pótolni, google nem adott rá semmit.

Az a mosfet kuka, zárlatos.

Azt a tápot se nehéz pótolni. 24V 500mA nem nagy ügy, 24V 1A-es tápot kapsz Ebayen 5$-ért. Ha nincs otthon FETed, akkor azt is meg kell venni, el is kell érte menni. A 6 lábú bogarat meg lehet nem is találod meg sehol.

Szia!
Fentebb azt írtad, hogy nem bonyolult, rajzold vissza, a 6 lábu Ic könyékének a kapcsolását, és keres a neten olyan kapcsolást ami megegyezik vele.

Itt egy kapcsolás a netről, talán indulásnak elég lesz, de van sok csak böngészni kell.

Amit linkeltél, az egy izolálatlan led driver (áramgenerátor), ami a srácnak van, az egy 24V 0.5A-es feszültség generátor, talán még izolált is.

Sziasztok!

Egy kapcsolóüzemű tápegységbe kellene Y2 kondenzátor, elvileg 160-270V között üzemel, amiket eddig találtam Y2 kondikat mind 250V-osak. A kérdésem, hogy ezeket kibírják e ha esetleg 270V AC kerül a bemenetére. A másik kérdésem, hogy minden Y2 kondi kék színű? Mert 1kV-os kék színű kondit lenne, de nincs ráírva csak a kapacitása és a feszültsége, de Y2 nem szerepel rajta.

Csak egy példa volt, nem mondtam, hogy az vagy olyan. Keresni kell, és talán lesz szerencséje.

Nem a színétől függ, rá szokták írni.

Melyik jobb ha teszek bele Y2 250V-ost vagy amire nincs ráírva az Y2, de 1kV-os?

Mindenképpen Y-kondi kell oda! Mással meg ne próbáld!

Ha meg kevésnek tűnik a meglevő feszültsége, akkor kapacitáscsökkenés nélküli megoldás: kettő-kettő sorba és ezek párhuzamosan kötve. Azaz 4 db Y-kondi és semmi gond...

Sziasztok a segítségeteket szeretném kérni
Egy olyan tápegységet kellene építenem ami 54v-ot és 4ampert minimum tud de az 5 az csak jobb lenne, a kérdéssem az hogy hol induljak el. A megépítes nem akadály csupán szeretném a teknikai tanácsotokat kérni, esetleg egy jólbevált kapcsolás bármi
Erősítőhöz kellene ami már majdnem kész és a tápforrása az egyedüli gondom csupán mert 54 volt váltó 4-5 amper az kicsit sokba kerülne egy trafó tekercselésénél szóval marad a kapcsoló üzemű táp.

Szia! Egyszerű a kérdés. Elolvasod a megjelent cikkeket a honlapon. Legalább 3 bevált megoldás van fent nyáktervvel együtt. Összességében a trafónál nem lesz olcsóbb, főleg ha az első tápodat intézed.

Az a cikk engem is érdekelne. Hol is találom ?

Sziasztok!

Mekkora teljesítmény vehető ki egy ilyen ferritmagból?
Egy galvanikus leválasztás nélküli boost konvertert szeretnék majd csinálni, a végcél majd 3-4kW lesz, de csak fokozatosan akarok haladni.
Az adatlapból nekem nem derül ki pontosan mekkora teljesítményig használható, sőt eddig nem találtam semmilyen trafóméretezőt toroid maghoz.

Hát a cikkek között: Bővebben: Link

Aha, most hogy így leírod... Szóval valami hasonló történt, mint amikor eléd tesznek egy hibás szavakkal teli szöveget és azt mégis értelmes szövegnek egészíti ki az agy. Tehát rápillantottam és: "Elolvasod a megjelent cikkeket a honlapomon". Máris szendi001 honlapját kezdtem keresni... No ezt csak a tanulság kedvéért írtam le. Egyébként köszi !