6V6 sugártetróda van a rajzon de mindegy.

Hol lehet ilyen su75B készletet venni? Esetleg osztott csévés is van?

Mivel TINA nem tartalmaz EL84 csövet. Ez ne zavarjon.

A 6V6 sugárnak sugár, de nem sugártetróda. A saját szülőanyja is csak sugár teljesítmény csőnek nevezi, az utángyártó RFT pedig sugár pentódának.
A sugár tetródának a segédrácsa a sugárformáló, ennek a fékező rácsa. Nem mindegy.

Roppant egyszerűen is lehet számolni a C=10/k^2*L gyakorlati képlettel (ez 100 Hz-en C=2,5/L , 50 Hz-en C=10/L), ezeknél az eredmény µF-ban lesz (a k az egyenirányítás útjainak a száma). Az általad is használt rezonanciaképlet is jó (azzal 126.7 nF-ra jön ki az eredmény, csak biztos a farad, nanofarad átváltásnál elcsúsztál egy tizedest (0,00000012677 F)).

Majdnem készen van a csöves erősítőm most is azt hallgatom, ezt a kapcsolást építettem meg:
EL84PP
abból is a Circuit #2 ami szimpatikus volt. A segédrácsot átkapcsolható a kimenőtrafó primer leágazására.
Milyen élettartamra számíthatok, hány óra után lehet számítani csőcserére? JJ gyártmány.
Ha megnézzük az adatlapot EL84
akkor ha leágazasát használok a segédrácsra akkor a katód ellenállásokat felvehetem magasabbra 390 + 47 Ohm így csak 28mA nyugalmi áram lenne. Érdekes hogy bekapcsoláskor nagyon felvillant az EL84 fűtőszála ezért úgy kapcsolom be hogy ellenálláson keresztül majd rövidrezárom időrelével, így rendesen lassan izzik csak fel, illetve az anódfesz is később kapcsolom fel. Képek majd később de csak a külsejéről.

Szoktam ilyen számításokat régebben, pl. 3000 órás cső, heti 3 óra időm van zenehallgatásra.
19 év élettartam... Az enyém sokkal kevesebb...

Ja. De ebbe nem kellene belemerülni. A külföldi meg a magyar szakirodalom sem egyértelműen fogalmaz. Volt pár akadémikus vita (itt is) a rács kontra lemez elektródákról feleslegesen, ami nem vezet(ett) sehová. Talán indián nyelven lehetne legjobban megfogalmazni. "Ő 6V6, aki nem pentóda. 6l6 testvérünk kisöccse. Indián, de nem tartozik az EL84/34 pentóda törzshöz"....

Gondoltam, h. van tapasztalati képlet, de nem találtam meg. Közben CHZ is kiszámította nekem TINA-val. Mindenkinek köszönöm.

Orosz katonai, valami lövegvezérlő-, vagy szabályzó elektronikából származik. Eléggé méretes darab, de be van öntve. Este megnézem.

Azért csúsztatni sem kellene. Ha valamit a szülőanyja elnevezte pistikének, az nem józsika. Akkor sem ha valakinek jobban tetszik, és a szomszédra hivatkozik.

A beam power tube szerintem szokásos elnevezés sugártetróda esetén, 6l6-nál is használatos. A 6v6-nak nincsen fékezőrácsa, felépítése gyakorlatilag megegyezik a 6l6-al, katódhoz kötött sugárterelő lemeze van fékezőrács helyén (nem fékezőrács a funkciója), tipikus sugártetróda felépítésű. Az RFT elnevezések semiképpen nem mérvadók. Persze ezt nem azért mondom...csakmertígyvanhanemdemégis.

Minek csúsztatnék? Csak tényeket írok, nehogy a fiatalabb nemzedék besétáljon felesleges csapdákba.
Pont ezért mondtam, nem kellene belemerülni. Nem az elnevezés a lényeg.

Én 1.5 hónapja csináltam meg a 6C33C-t, és az üzemóra számlálója már 200 óránál jár lassan...

Vagyis már kicsit többnél.

Ezen gondolkoztam hogy vajon "hogy néz ez ki".. Hát egész jó. Komoly..

Tolnai vas, fastron hungária kft.

Ma egy 6N6P-m elrepedt, 2db 330R és egy 33R bánta, semmi más, nah meg persze a cső. Gondolom hibás volt.

Az erősítőt még festeni kell, jobban fog kinézni.

Illetve az arduinó programját is majd kicsit finomítom, pl meleg csöveknél ne kelljen 2 percet várnom, hővédelmet is beleprogramozom, normálisabb kiírásokat, stb.

Valószínűleg be volt feszülve a cső.

Ez mennyire gyakori eset lehet?

Mit értesz "befeszülés" alatt?

Például - nemrég tudom - a csőfoglalatot ajánlatos egy beledugott csővel beforrasztani, mert egyébként az egyes érintkezők olyan ferdén is be tudnak állni, ami a jelzett befeszülést, repedést képes előidézni. Elég valamelyik lábnál egy hajszálrepedés, aztán a cső belsejében megváltozik a "légkör."

Ajanlatos meg a nyakos foglalatnal a tulmeretes furat hasznalata .cso bele lehetoleg nem mukodo es ugy forraszrani.
A tulmeretes furatban be tud igazodni a foglalat.laba rendesen .

Milyen kis apró fogások, amire figyelni kell és nem kerül semmibe.
Érdemes megjegyezni.

Ezt eddig nem tudtam, és lehet már el sem felejtem.

Most épül-készül az új csöves előerősítőm. Kellő rutin hiányában egy profi barátom készíti el az élesztett panelt, nekem igazán csak a dobozolás, csatlakozók, trafó- és hangerőszabályzó beépítése marad.

A hangerőszabályzón agyalok már hetek óta. Szeretem az egyszerű, ortodox megoldásokat, de egy távos hangerőszabályzót mégis szeretnék. Legegyszerűbb egy 100k motoros ALPS lenne, emberi áron beszerezhetők, de aggaszt, hogy a gyári specifikáció is +/- 20%-os eltérést emleget az együttfutás tekintetében. Ez azért nem kevés.

A jelenlegi, bontásra ítélt előfokban egy 24 pólusú léptetős jackley van. Logikus lenne ezt átemelnem az új cuccba, kicserélném minőségi ellenállásokra és le van tudva a dolog. De ezt nem tudom távvezérelni.

Komolyabb, relés kapcsolásra nem akarnék annyit költeni, amibe kerülne, gagyi relékkel meg visszalépés lenne.

Nagyon gáz lenne a léptetőshöz képest egy ALPS poti? De 40-50 ezret meg nagyon nem akaródzik fizetni egy komolyabb modulért.

Nekem van jópár db motoros potim, ekkora eltérés, hogy +/-20% ?
Nem tudom elképzelni... pl. 50k-s 25k-ra állítva 5k eltérés legyen?
Nem sok értelme van ilyen szórással használni.
Amúgy még nem jöttem rá, hogy az egy sorban 6 kivezetéses, 1 lapkás potméter pálya hogyan is van kialakítva.

pl így:

Köszönöm, felderítem...

Egy kommersz Panasonic motoroson mértem 2x100k ráírva.
Végértékre, pályák értéke 88.9k - 92.4k
Nagyjából fél ellenállás érték körül 1k eltérés van.