Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Kikötött csatolókondival is sajnos ugyanez a jelenség. Ha kiveszem a csövet akkor stabil az előfeszültség.
Akkor szerintem egyszerűen kevés a -40 V rácselőfesz, vissza kellene tenni a katódellenállást, megmérni azon mennyi esik és attól valamivel több rácselőfesz kell fixnek (mert az ellenálláson eső feszültséggel megnő az anódfesz).
Gerjedés ellen meg lehet próbálni a vezérlőráccsal sorba kötni egy 1 Kohmos gerjedésgátló ellenállást (ezt közvetlenül a foglalatra kell forrasztani, ennek másik végére jön a rácslevezető és a csatolókondiról a jel).
Közben nézegettem a rajzot és én is ilyesmire jutottam. Legalábbis hogy nagyon sok neki a 420V ha fix biasszal csinálom. A g2 rácsra az adatlap szerint max 250V mehet, viszont a rajz szerint ahogy kötve van, úgy 420V megy rá 150R keresztül. Bár a rajz csak jó.
Arra mi lehet a magyarázat hogy eltűnik az előfesz? Kétszerezhetem csak nem tudom hogy mennyire használna, lehet maradok a katódellenállásnál.
Visszaépítettem katódellenállással, szépen beáll a nyugalmi áram 56mA-ra, kicsivel több mint ~52V-os előfeszültséggel. Most szól, szépen működik. Egy kis kékes derengés van benne.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy mennyire egészséges úgy járatni ahogy a rajzon van? Közel 420V-ot kap a g2, amit ha a megemelt katódhoz nézem akkor még így is 370V, ami több mint az adatlap megengedett 250V-ja.
Fix előfeszültségnél kevés a -40V, és sok a 420V.
Nézd meg a P50-es cső adatlapját, rajta vannak a tródás beállítások. Csatoltam a GU-50 triódás görbéit is.
Készülékházon belül hasznos a trafók árnyékolása és ha igen az alu, vagy az acéllemez a jobb erre a célra?
Idézet: Egyedi mérlegelés, nincs két hasonló eset a DIY-ben. ALU zéró, acél jobb, de problémát hozhat. „Készülékházon belül hasznos a trafók árnyékolása”
Visszakötöttem katód ellenállásosra. Így is sok lesz a táp?
Az "alu zéró..." hogy értendő, semmit sem árnyékol, vagy semmi zavart nem enged ki?
Mitől függ, hogy kell-e? Gyanítom, ha alapon csendben van, se brumm se búgás se sisegés akkor elvileg felesleges. Csak azért érdeklődöm, mert most kezdenék hozzá a csöves előerősítő dobozolásához, most kellene eldönteni. Ma este próbálom ki a panelt, még minden lehetséges. A fűtést egy külön toroidról kapja, a táp hagyományos vasmagos, az egyenirányítás is csöves. Elég zajtalannak ígérkezik.
Köztes megoldást is választhatsz, katód ellenállással a hiányzó előfeszt pótolnám csak.
20V katódfeszültséget előállítva elegendő a -40V és munkapont beállítási lehetőség is megmaradna. A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2017
Most egyenlőre hagyom így, aztán majd lehet kipróbálom. Bár a kétszerezett feszültségnek már elegendőnek kellene lennie. A mostani megoldás előnye hogy beáll magától a cső. Valamit valamiért
![]()
Értem, tehát acéllemez burkolat, vagy elválasztó "paraván" ami érhet valamit.
Kábeleken a réz és alufólia bevonat mi ellen véd? Pl. antenna coax, ethernet kábel
Az a villamos zavarok ellen vés az Ethernet kábelnél, a koaxiális kábeleknél viszont nem csak védelem (árnyékolás), hanem a hullámvezetésben is részt vesz.
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2017
Végső jelentésem: Mostmár szépen szól, van egy nagyon halk brumm, de ennyi a hibája. Szépen kivezérelhető, szépen szól, most volt egy hosszabb próbaüzeme, minden gond nélkül!
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segítséget!
400 V-ig mehet triódás kötésben (szokásosnak nevezhető, adatlapon csak azért nincsen mert nincs "civil" adatlapja, de mint írták P50-é simán megfelel). Amatőr viszonylatban rendesen túl is lehet lépni, nagyon pechesnek kell lenni ahhoz, hogy olyan példányt fogjál ki, ahol számít néhány 10 V-nyi többlet (modern (ha lehet ilyet mondani egy elektroncsőre), stapabíró csőről van szó, nem könnyű gallyra vágni. Én is vegyes rácselőfeszt javaslok, mint CHZ, katódellenálláson ejteni 20-30 V-ot, a többit meg trimmerrel beállítani a fixből. Ne elégedj meg kis brummal, érd el,hogy brum mentes legyen (de persze ne görcsölj miatta). Ha elszalad az anódáram rácsáramos lesz a cső, 220 K rácslevzetőt simán semmissé tesz egy ilyen triódás kötésű cső, vagy egy komolyabb trióda.
Ez így azért nem egészen igaz. Váltakozó mágneses térnél, amilyen a trafó szórt mágneses tere, a mágneses térerő változása minden vezető anyagban áramot indukál, aminek a mágneses tere ellene hat az őt létrehozó mágneses térnek. Ezért árnyékolni fog. (pl. koaxiális tápvonal stb)
Persze a vaslemez mágnesezhető is, meg vezető is, ezért jobb árnyékolást biztosít.
Ez a "vegyes" munkapontbeállítás jó ötlet szerintem, én is gondolkodtam rajta. Méretezni sem nehéz. Kissé bonyolultabb kivitelezni, mint a sima "fixed bias/cathode bias"-t, de sok előnye lehet. Kérdés, miért nem alkalmazzák a profik. (Vagy én nem nem olvasok eleget..)
Hát mert sokkal inkább kényszerű, mint profi megoldás.
![]() ![]()
Okozhatta a jelenséget az a 470nF-os csatolókondenzátor, ha átvezet.
Tápegység hiba is lehet, nincs összekötve az előfeszültség "+ " pontja a főtáp negatívjával, így csak mérve van meg az előfeszültség, terhelve eltűnik! Ha a felépítés jó, a huzalozás sem túl hosszú, akkor ennek az egyszerű áramkörnek mennie kell. Én ugyan utálom a GU50-es csövet, de ettől még működhet. ![]() Üdv!
Mostmár tökéletesen működik! A fix előfeszültség lett átkötve katódellenállásra. Nem zárom ki hogy esetleg elronthattam valamit a tápban, de a + pont össze volt kötve a főtáp negatívjával. Mostmár brummentesen működik, szép a hangzása és ami a legfontosabb hogy nekem nagyon tetszik
![]()
Tudom, hogy nagyjából esélytelen, hogy egy hozzám hasonló elektronikailag erősen alulképzett fazon így találjon megoldást a problémájára, de hátha...
Kaptam egy csöves előerősítő panelt. Trafókkal, működőképesen, de pucéran csatlakozók és hangerőszabályzó nélkül. Öszepakoltam. Igen jól szól, de van benne egy folyamatos brumm, ami állandó erővel szól, függetlenül a hangerőszabályzó állásától. Mindkét hangsugárzóból egyformán hallható. A hálózati trafó le van földelve, a jelföld egy ellenállással van leválasztva a hálózati földeléstől. Ha lenne valami processzus, praktika amivel egy hozzám hasonló amatőr is elboldogulna, hálás lennék ha kapnék valami tippet, hogy hol és hogyan keressem a hiba okát?
Én sem vagyok nagy profi mint kiderült, de érdemes lehet a tápegység tájára ránézni. Mennyire régi, vagy új építésű? Ha régi lehet a pufferelkók kimerültek már és nem szűrnek úgy ahogy kéne.
Tök új, nem ment még fél órát sem. Minőségi cuccokból van összerakva. Csöves egyenirányítás, F&T, Mundorf kondik, nagy böszme teflon csatolókondik, fűtés külön toroidról stb. Ez persze semmit sem jelent, ha valamit nem jól raktam össze.
Közben sikerült felvennem a kapcsolatot a haverommal, akitől származik. Neki volt ötlete, kérdése, lefotóztam a gyanús területet, most várom a távdiagnózist. 100 km-re lakunk egymástól, nem tudok csak úgy elugrani hozzá.
Csatlakozva az előttem szólóhoz, először a tápegység tájékán érdemes nézelődni. Egy csöves előerősítőnél általában több fokozatú szürő kell a tápba. Könnyen kipróbálható a mostani táphoz egy plusz fokozat hozzárakása (pl. 10 Kohm+20-50 uF). Trafó sem mindegy, hol és hogyan van elhelyezve,
Egyenlőre még csak "deszkán" ül minden, készülékházra várva. De amig nem szűnik a ciripelős brumm, addig nincs tovább. Egyébként baromi jól szól, most is azt hallgatom, csak a medve húzna már el a redvásba.
Az alkotó szerint is tápgyanús. Holnap talán okosabb leszek.
Fűtés közepelés hiánya is okozhat brummot…
Nem ezt kérdeztem. Fillérekről szól a történet. A lényeg a munkapont beállításáról szól. Részben fix előfeszítéssel vannak a csövek, stabilabb munkapont, és a katód ellenállás miatt a munkapont is önbeálló.
A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2017
A fűtés közepelés alatt, egy potméterrel állítható megoldásra gondolsz? Mert ha igen, olyan az én erősítőmön nincs.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |