Kimenő trafót nem igazán szoktak lánc típusú trafóra tekerni. Akkor lenne igazán jelentősége a -lényegesen kisebb- átlagos menethossznak. Ha jó a cséve, teljesen mindegy, hogy négyzet vagy téglalap formájú a belseje.

Leszámítva azt a kis nehézséget, hogy minél hosszabb az oldala, annál inkább szeret kidagadni, ami vasalásnál elég gond szokott lenni.

Ez már csak minőségi kivitel kérdése. A gyári tekercsek nem szoktak hasasak lenni.

Házilagos kivitel, soronként nem ragasztva.

Úgy is lehet szépen dolgozni. Persze idő, türelem és ügyesség kell hozzá.

Idézet:
„Kimenő trafót nem igazán szoktak lánc típusú trafóra tekerni.”

Ebben is igazad van.
Kimenő tekercselése kicsit több tényezőtől függ, mint egy hálózati trafó elkészítése. Nem lehet azonos szinten kezelni. Hálózati trafó jól fog működni, ha megfelelő méretű magra, pontosan kiszámított menetszámot feltekerjük.
Kimenőnél már nem ennyire egyszerű. Nem 50Hz átvitelére méretezzük, több menetszámmal elvileg megoldható, alacsonyabb frekvenciára is. Tekercsek osztásával magasabb frekvenciás átvitele is kivitelezhető. Vasmag minősége itt már lényegesebb tényező. Cséve méretei, arányai is befolyásolják átvitele minőségét. Szórt induktivitások, kapacitások alakulása szempontjából sem mindegy a cséve geometriai mérete.

Nyilván, semmi sem mindegy, az elérni kívánt hangminőség szempontjából. De ugye, ez is csak egy transzformátor és minden olyan érvényes rá, mint egy erőátviteli trafóra. És ha tudod az elérendő paramétereket, akkor ugyanúgy méretezheted, mint egy akármilyen trafót. Csak a kiindulási adatok,- vagyis az elérendő cél által meghatározott paraméterek mások. De ettől még ugyanolyan transzformátor, mint amit a feltalálók annak idején kitaláltak. Ugyanúgy működik, stb. Bizonyos dolgokban jobb, bizonyosakban meg rosszabbak. És ugye a helyettesítőképe is ugyanolyan... nem kellene ezt a dolgot ennyire ragozni.

Az, hogy 300Hz...15 Mhz-ig működik, attól még ugyanolyan, mint egy akármilyen transzformátor, csak felépítésében más, hiszen mások a követelmények. De attól az még transzformátor. És ugyanúgy érvényes rá a feszültség-idő terület ( fluxus ), az indukcióváltozás és a mágneses keresztmetszet összefüggései, mint egy akármilyen transzformátorra.

Szia! Az azonos működési elven túl, alapvetően és lényegesen eltérnek. Teljesem máshogyan is méretezzük a kettőt. Az erőátvitel transzformátorok állandó frekvencián működnek, ezért a méretezéskor viszonylag egyszerű dolgunk van. A kimenőtranszformátoroknak a HF frekvenciatartományban kellene lineáris átvitelt megvalósítaniuk, ami több nehezen kezelhető elméleti és gyakorlati problémát is okoz. Ezek erőátviteli trafóknál nem léteznek. Külön szakirodalma van, Pl. Günter H. Domsch - Híradástechnikai transzformátorok.

Sajnos, ezt a könyvet nem ismerem, de ha tudsz adni egy linket, akkor szivesen elolvasnám.

A méretezési alapelvek biztosan ugyanolyanok mindkét esetben. ( indukció, telítés, stb.) Nem arról beszélek, hogy milyen megoldások vannak a gyakorlatban az optimalizálásra, hogy megfeleljen egy kimenőtrafó elvárásainak.

ITT lelhető néhány napig a könyv.

Köszönöm, lejött, már csak egy dezsávű olvasót kell találnom...

Irfanview ingyenes képnézegető szépen megnyitja (ezt is). Bővebben: Link (Az előtérbe tett verzió tartalmazhat adaware vackokat, de ha kicsit mélyebbre nézel az oldalon, akkor lehet találni tiszta verziót is. A plugin csomagot is érdemes letölteni.)

Köszönöm, közben megoldottam a problémát.

Átnézve ezt a könyvet, a 81. oldalon található az, amire gondoltam. Menetszám méretezési kérdések. És az ugyanaz, mint egy erőátviteli transzformátornál. Kicsit sajnálom, hogy csak szinuszos feszültségre van megadva a képlet ( általánosságban elvárható lenne, hogy leírják, hogy miért az a képlet, nem pedig csak annyit, hogy "az ismert képlet szerint"), általánosságban ennél jóval egyszerűbb a dolog. A könyv többi része olyan finomságokról szól, amit sosem vitattam, de az első hozzászólásomban utaltam arra, hogy egy kimenőtrafó esetében mások a kiindulási adatok. Ettől az még transzformátor. A hozzászólók meg csak annyit tudtak mondani, hogy az teljesen más... valóban. Egyáltalán nem más, csak mások a szempontok, ami szerint meg kell építeni. De attól az még alapjaiban egy transzformátor.... most már csak arra lennék kiváncsi, hogy ki az, aki egy kimenőtrafó méretezése ( nem a netről letöltött ajánlás alapján! ) ezeket a nagyjából empirikus formulákat ki tudja számolni, vagy legalább figyelembe veszi... De szerintem, még a fellépő indukciót sem tudja kiszámolni senki...

Van kifejezetten Kimenő transzformátor méretezése téma is.

Igen, láttam, egy tungsram nevű felhasználó egész jól megközelítette a valóságot, bár nem írta le a miérteket. ( Csak egyszer csináltam csöves végfokot, 2 x EL34-gyel, 850 V-ról, de akkor elhatároztam, hogy többet nem csinálok. De ez izlés dolga. Úgyhogy nem érdekel különösebben a téma.)

Még gyerek voltam (másodikos ipari tanuló, 1968...), mikor a munkatársaim tucatjával tekerték 250-400 W-os higanygőz fojtókból a kimenő trafókat. Külön méretezve a gitárhoz készülőket. Engem szerencsére elkerült ez a mánia.

Én is gitárhoz csináltam, kb. akkoriban. 16 év körül voltam. Ha jól emlékszem, EI 130-hoz készült a kimenő és ugyanilyenre a hálózati trafó. ( Ez volt kéznél... ) Mindkettőt én tekertem. Aztán néhány hónap múlva kaptam egyenesen Svédországból néhány pár bontott 2N3055-öt. Utánna nem volt menekvés, eszembe sem jutott a cső. Egy szkópot még csináltam, mert az igaz, hogy volt 2n3055-öm, de kisjelű Si tranyóm nem volt. Meg pénzem sem rá... Azóta nagyot változott a világ...

Idézet:
„...tucatjával tekerték 250-400 W-os higanygőz fojtókból a kimenő trafókat.”

Aztán kiderült, hogy a félvezetősök túlnyomó többsége egy jó anyagokból - nem bilivasból - csinált kimenős csöves minőségét meg sem közelíti. Amikor anno megláttam - rakott palacsinta??? - itt a 3055, mindent tud, hagyjuk már az elavult csöves holmikat! Anno végig építettem az összes jó hangúnak tartott erősítőt. Texas, Quad405, Mini Crescendo (FET) Alexander (IGBT)
Most ezeket söpri el a csövi...Aminek a záloga, hogy ne roncs TV-kből kibányászott holmikból legyen tákolva. Mellesleg annak is van helye, akit érdekel a téma és szeret kísérletezni, barkácsolni. A csövesekhez ajánlott irodalom GIZMO írások.

És ezt miért nekem címezted?

Nagyon kevés erősítőt építettem, ennél sokkal értelmesebb dolgokkal foglalkoztam. Esetleg a pwm még érdekelne, talán majd egyszer.

Hálózati trafó méretezése befejeződik a menetszám és huzalvastagság kiszámításával.
Kimenőnőnél ezt követően kezdődik a lényeg, meghatározott menetszámot felosztani.
Teljes sorokat kiadó osztások kialakítása, elrendezése. Huzalátmérőt itt nem csak terhelhetőség határozza meg. Kimenőnél rétegek közötti szigetelés vastagsága és anyaga is lényeges, gyakorlati tapasztalat nélkül, kísérletezni kell. Szerintem ezek jelentős különbségek.
Részletesebb kitárgyalásának nem itt van a helye...

Hát, ha neked csak ennyi egy hálózati trafó, akkor neked biztosan jó...

A kimenőtrafóknál egyáltalán nem vitattam azt, amiről írsz, mindössze annyit írtam, hogy méretezni ugyanúgy kell. Ez is csak egy trafó. Hogy te hány részre osztod a tekercselést, az a te dolgod, de a legelején én is leírtam, hogy szendvics szerkezet. Sajnos, én csak azt látom, hogy mindenképpen be akarjátok bizonyítani, hogy az nem is egy trafó, hanem valami csoda alkatrész...

De, ha te annyira értesz hozzá, akkor feltehetek neked ebből a tárgykörből egy kérdést. Jöhet?

Bővebben: Link

Helló!

Nekem egy 1-tranzisztoros Forward konvertert kellene csinálnom, árammódú szabályozással. A kimeneten 20V és 20A lenne. Így max kimenetei teljesítmény 400W.Kinéztem egy E55-ös magot. Az egész kapcsolás 20kHz-en üzemelne.

A kérdésem az lenne, hogyha én szeretnék a szekunder oldalon 15-20V-os segédtekercset külön földdel, abban az esetben, mi a módja a méretezésnek? Azt tudom, hogy 1 primer és 1 szekunder tekercs esetén, hogyan kell eljárni.

-Av*Aa meghatározása
-Áttétel meghatározása a feszültségviszonyok alapján
-N1,N2 meghatározása
-jmax ismeretében vezetékkeresztmetszet meghatározása
-Huzal kiválasztása

Ugyanezeket a lépéseket kell végigjárnom, vagy más összefüggés van erre? Gondolom a két szekunder tekercs nagyobb gerjesztő áramot igényel.

Előre is köszönöm a segítséget!

Ezeken a helyeken nézz szét a témákban.

Helló!
Ha tudod 1 primer és 1 szekunder esetében, akkor egy plusz szekunder sem okozhat gondot.
A szabályozás gondolom a főtekercsre fog történni, így inkább az a kérdés, hogyan oldod meg, hogy a segéd tekercseddel kialakított táprész feszültsége az elvárt tartományon belül legyen. Ez hasonló a PC tápoknál meglévő problémára; ha üresen marad valamelyik kimenet, erősen megbillenhetnek a feszültség szintek. Célszerű az ott alkalmazott megoldást követned; ne csak a trafó, hanem a fojtó vasa is közös legyen.
A foward-nyitóüzemű átalakítóknál a minél kisebb mágnesező áramra szokás törekedni (nincs légrés a vasban), hogy annak energiája minél kisebb legyen. Így is jelentős veszteséget fog okozni a primer oldalon a túlfeszültség védelemben. Ha plusz tekercset teszel plusz terheléssel, a nyitóüzemű áramterhelésedet növeled.

Sziasztok!

Van egy 6V/12V-os akkumulátor töltő trafóm. Három vezeték van a szekunder oldalon a 6V és a 12V kimenet és egy 'közös'. A 6V a multiméter szerint 8V, a 12V az meg 15V. A 12V és a 6V kimenete között is mértem feszültséget úgy lett 6V. Ezt így hasznàlhatom? Köszi a válaszokat!

Használhatod, terhelten csökkenni fog a trafó feszültsége.

Köszi a választ!

Azért sokat ne csökkenjen, mert ugye DC 14,8 voltra kellene töltenie...

Én elolvastam ezt:

Innéttől mi lehet még a kérdés?
Nevében, mire készült.