Nem tiszteletlenségből mondom, de javaslom, olvass el könyvet vagy leírást arról, hogy a szkópot hogyan kell használni. A 10 és a 300V-os bemenet, nem az aminek gondolod.
"10 V"-os, az külső X eltérítés, ha nem a belső fűrészt használod. Ha benyomod a mellette lévő c/x gombot, akkor.
A "300V"-os a "normál" jel (Y) bemenet. A feszültség értékek csak a max megengedett feszültséget adják.
A függőleges eltérítést "méréshatárát", az alsó kapcsolósor adja. V/osztásban (vagy mV/osztásban)
A felső kapcsolósor pedig az időeltérítés s/osztásban.
A képen a jel periódus ideje 5 osztás, feszültsége kb 4 osztás cs-cs , ha a műszer pontos, ezekből ki kell jönni a feszültségnek és a frekvenciának, ha z időalap és a benementi osztó jó. Figyelembe véve a finombeállításra szolgáló tekerőt is, aminek szélső állásban kellene lennie, kalibrált időalaphoz.

Szerk: bocs, nem láttam, hogy van egy további oldalnyi válasz még, ahol nagyjából már mindent leírtak. Még annyit, hogy ez a szinusz tökéletes, figyelembe véve, hogy mi szokott kijönni a hálózatól és, hogy ez a szkóp mire képes.

Nem egészen. Az amplitúdó annak a vektornak a hossza, ami forog. Ez rajzolja ki időben a színuszt. Az amplitúdó a csúcsfeszültséggel egyenlő, ennek a kétszerese a csúcstól csúcsig mért feszültség, ezt általában csak szkóppal lehet mérni.

Gondold meg mit irsz, mert alapvetö tévedések és a figyelmetlenség hemzseg az irásodban. Elöbb irtam par perccel hogy a 10V-s jel amplitudoja ( reméljük megtanultad ezt a szavat) 28 V. Ha figyeltél volna akkor tudnád, hogy a 220V amplitudoja 2,82szer ennyi ( vedd elö a logarlécet vagy a tintaceruzát és számold ki ez mennyi. Utánna olvasd el mi van a szkopra irva, és hasra ne ess, ha ez joval 300V felett lesz és örülj, hogy kibirta a bemenete és téged sem vágott a falnak.
Szoval nem ártana némi tanulgatás, ha már ilyen komoly müszert kézbe mersz venni.

Ha multiméterrel 220 V -ot mérsz, akkor annak a csúcsfeszültsége 312V (a közepétől a tetejéig, a csúcstól csúcsig mért 624 V. Ez már biztos nem fér a képernyőbe, de veszélyes a szkóp bemenetére nézve. Egyébként se nagyon nézegess szkóppal közvetlenül hálózati feszültséget, könnyen, óvatlanul rövidzárat csinálsz, és életveszélyes is. De ha mégis, akkor egy trafó földfüggetlen alacsony feszültségű szekunderén mérj. Meg amúgy sincs sok néznivaló a hálózati feszültségen, jobb is ha nem tudjuk mit eszik az áramkörünk.

Sziasztok!
Nem tudtok véletlen valakit, aki javít Hitachi V-212 szkópot?
Ha lehet, akkor Bp-en.

Köszönöm a segítséget!

Ez a válasz két lájkot érdemel. Egyet szóban kapsz: köszi a választ. Most már értem, miért nem fért be 220 volt görbéje a képernyőbe. A szkóp nekem arra fog kelleni, ha már kaptam, hogy ha építek egy invertert, beállítsam a frekvenciát, Néhány haver panaszkodik, hogy az egérriasztónak semmi hatása, azt megmérni, meg ilyenek.

Ha ilyesmiket akarsz méregetni, nem árt ha szerzel hozzá 1:1, 1:10, 1:100 osztású mérőfejet. Az inverterekben sűrűn előfordulnak rövid idejű nagy amplitúdójú (feszültségű) tüskék.
Nem árt beszerezni leválasztó trafót is, ha hálózati oldalon is kutakodni szeretnél.
Frekvenciát ezzel a szkóppal mérni nem lehet, periódus időt mérhetsz, abból számolhatod a frekvenciát. A hálózati frekvencia periódus ideje 20 ms (teljes színusz)

Még egy lájkot érő segítség: frekvencia méréséhez használj frekvenciamérős multimétert, jelalak vizsgálathoz pedig oszcilloszkópot.

A 325 nem tetszett?

Azt meg rég javítottam mire le lettem dorongolva...

Ilyen tudással amivel a kolléga rendelkezik 9V-s elemnél nagyobbat kézbe sem volna szabad venni, nem egy szkopot meg 230V-s cuccukat mérecsgélni..

Akkor én is kérek egy lájkot. A legtöbb frekimérős multiméter meglehetősen korlátozott a triggerelési lehetőségek beállításában, simán csak nullátmenetre számol. Így zajjal, tüskékkel terhelt vagy simán bonyolult jelalak esetén tud egészen mást mérni, mint amire számítana az ember. Ilyenkor jön jól egy rendes frekvenciamérő.
Persze ez szkópon látszik, ha van elég sávszélesség, pl. a meredek tüskék megjelenítéséhez.

Egy egész világ dőlt bennem romba. Oszcilloszkóppal se feszültséget, se frekvenciát nem tanácsos mérni, csak egy görbében gyönyörködhetek.

Ne dőljön össze egész világ, sok dolgot csak szkóppal lehet vizsgálni.
Lehet mindkettőt, csak kisebb pontossággal mint a multiméter, vagy a frekimérő. Sok esetben elég a szkóp pontosság is. Tehát függőleges irányban leolvasod a raszter -ami lényegében skála- értéket, egy raszter annyi, amennyit a bemeneti osztó gombokkal beállítasz. Hasonlóan mint mutatós multiméternél, ahol kézi méréshatár beállítás alapján kell a skálát átszámolni. De ehhez tudni kell az alap 0Volt pozíciót, amihez képest olvasod le az értéket. Ez pld. négyszögjelnél látszik (ha 0V-ról indul)
Vízszintes irányban az időt adja a raszter, egy raszter osztás annyi idő, amennyit vízszintes eltérítés gombokkal beállítasz. Megnézed a raszterekből számolva egy teljes periódus idő mennyi, és ebből számolsz frekvenciát.
Ha van a gombokon kívül potméteres finomállítás, azt is alaphelyzetbe kell hozni a méréshez.
Pontos mérés azért nincs, mert a raszterek közötti helyzetet csak ránézéssel kb. lehet meghatározni, tehát kb. két raszter között egyharmadnál van a rajzolt vonal. Pld. egy periódus 5.3 raszter, a 3 tizedet csak kb. lehet leolvasni. Ezen kívül a szkóp elektronikája is eléggé pontatlan, az is hibát visz be.

Bennünk is, olvasva értekezéseidet......, de bele fogsz jönni, csak sok mindent el kellene még olvasniod könyvböl, és nem a netröl.
Sok sikert!!

Azért vigyázzunk, mert nem egyértelmű az amplitúdó definíciója. Szimmetrikus jeleknél általában az amplitúdó a nyugalmi helyzettől mért legnagyobb kitérés. Egy szinuszos jel jelalakja: u(t)=A*cos(omega t + fi). Omega-szögsebesség, 2 pi frekv. fi fázis.
Itt A az amplitúdó, ami az középértéktől vett legnagyobb kitérés lesz, amikor cos(omega t + f) pont 1 vagy -1.
Aszimmetrikus jeleknél, amikor a nyugalmi érték nem 0V, és a + és - csúcsérték nem egyezik, ott ez nem definiálható, ott inkább a csúcstól csúcsig mérté értéket szokás amplitúdónak tekinteni. Normál szinusz esetben Az effektív érték (RMS) pedig annak az egyenáramnak/feszültségnek az értéke, amely a kérdéses váltóárammal/fesszel azonos teljesítményt ad. Szinusznál ez a csúcsérték / gyök kettő,, pl. négyszögjelnél megeszezik a csúcsértékkel (nem a cs-cs értékkel!).
Ezek alapján a konnektorból kijövő 230: Effektív értéke 230V, csúcsértéke 230*gyök kettő= 325V, csúcstól csúcsig pedig 650V. A 0-hoz képest pedig -325-től +325-ig változik, a jelalak: u(t)=325*cos(314*t)

Na most van olyan szkóp, amellyel szuper módon lehet mindent vizsgálni, de a tiéd inkább csak saccolásra jó, van ott valami, nincs ott semmi kategóriában. Tehát azt meg tudod nézni vele, hogy például egy tévé sorvégtranzisztora kap-e vezérlést vagy nem kap. Finomkodásra nem alkalmas.

Ne ess kétségbe!
Ha jól vettem ki, neked pont a görbe a fontos. Ha a szkóp képes a vizsgált maximális frekvencia (invertereknél 50-100Hz?) kb. ezerszeresének a megjelenítésére, akkor az inverter kimeneti jelalakjának hibái (lyukak, tüskék stb) is jól láthatók. Ezt a szkópot 100KHz-ig szerintem bátran lehetne használni.
Ha beszerzel egy osztót, akkor lehet vele a kívánt feszültségtartományban vizsgálni, és ha az adott frekvencián (mert az sem mindegy!) a valós feszültség-léptéket már ismered, akkor a feszültségek is meghatározhatók, csak a leolvasási pontatlanság korlátoz.
Ugyanez vonatkozik a periódusidőre is, ha le tudod olvasni, a körülbelüli frekvencia számítható. Egy párezer forintos funkciógenetátorral rendszeresen lehet ellenőrizni az időalap, pontosságát.

Szerintem az amplitudo definicioja teljesen világos, többnyire semmi köze a szinuszhoz meg a coszinuszhoz, azonkivül, hogy azokra a jelekre is értelmezhetö és számithato. Az amplitudo valoban az amit irsz, hogy csucstol csucsig mennyi, és érvényes bármilyen jelalakra mégha nem is mindig számolhato matematikai képletekkel ( nem mindig tudjuk mennyi is annak az RMS értéke, ill mit mutat egy ilyen jelre egy voltméter). Pl egy eltolt négyszögjelnél ahol az also szint -5v a felsö meg +15V, az amplitudo továbbra is 20 V mégha nem is szimmetrikus.
Az RMS stb meg egész más kérdés, nem sok köze van a szkop mérésekhez.
A 230V amplitudo számitása rendben van és erröl beszéltünk már tegnap is, hogy egy 300V-s szkop képernyön aligha lehet 650V amplitudoju jelet nézegetni.

Nem. Éppen ezt mondom, hogy nem egyértelmű a definíciója. Szimmetrikus jelek esetében (lásd: harmonikus rezgőmozgás) az amplitúdó a nyugalmi helyzet és a maximális kitérés távolsága. A 230Vnál ez a 325V.
Ez bármilyen periodikus szimmetrikus jelre értelmezhető, a Fourier felbontás egyes tagjaira.
A csúcstól csúcsig más kérdés, az nem szimmetrikus jelek esetében áttekinthetőbb.
De természetesen igaz, hogy 650Vcs-cs jel megjelenítéséhez kb. 100V/div szkóp kéne, az itt taglalt készülék - mérőfej nélkül legalább is - nem az.

Igen, én is rosszul tudtam, tehát a nulla és a legnagyobb kitérés közti "távolság" az amplitúdó.

Ez szerintem téves megállapitás. Itt keveredik az amplitudo és annak az un. abszolut értéke |A| amit a matematikai képletek használnak. Az abszolut érték az a bizonyos 325 V, de az lehet pozitiv meg negativ is, igy semmiképp nem fér el a 300V-s képernyöre. Itt meg arrol beszélünk, és egy szkopnak az egész jelet fel kell tudnia dolgoznia azaz a jel min és a max értékét is. Igy itt csak AC állásban beszélhetünk az amplitudo abszolut értékéröl, ami DC állásban már nem igaz, ott jel abszolut értéke 650 V ha mérni akarod.

Az amplitúdónak van egy fizikai definíciója: a legnagyobb kitérés az egyensúlyi állapottól.
Ha a szkóp bemenetére 300V van írva, akkor arra 300V csúcsértékű feszültséget köthetsz károsodás nélkül, függetlenül attól, hogy meg tudja-e jeleníteni.

Ezt senki nem vitatja, csak azt, hogy ezzel a szkopon hogyan kell dolgozni és értelmezni. ( a kolléga azon csodálkozott, hogy nem látja a 300V-s szkopon a 220V-s jelet...).

Ebben az AC/DC állasban biztos vagy? Ennek semmi köze az amplitúdóhoz.
AC állásban a jel DC komponense lesz kiszűrve (ha szőrszálhasogatók vagyunk, akkor a valami alacsony freki alatti komponensei). Ennek az eredménye az, hogy a jel a képernyőn a 0 vonal körül helyezkedik el, méghozzá úgy, hogy az ehhez képest pozitív és negatív átlagértékei egyenlőek legyenek.
DC állásban meg a DC komponense körül fog ugyanígy elhelyezkedni. Az amplitúdó mindkét esetben ugyanaz lesz és DC komponenest nem tartalmazó jel esetén, pl. a hálózati színusz, semmi különbség nem lesz a megjelenítésben.

Igen, előbb én is beleszaladtam ebbe a zsákutcába, a teljes jelalak nem jeleníthető meg.

Kedves István. Ne hallgass senkire, többen igyekeznek túllihegni a dolgot. Igenis lehet szkóppal feszültséget, frekvenciát (de leginkább időt) mérni, sok esetben csak szkópos módszerrel. Azok állítják, hogy nem lehet, akik a tápfeszültséget is három tizedes pontossággal mérik, közben fogalmuk sincs a pontosság fogalmáról, csak látják a multiméteren a számokat, és akkor már pontos is. Egy szkóppal jó beállítás, kalibrálás után lehet akár 5 % pontossággal is mérni, ennél pontosabbra nemigen szokott szükség lenni. mielőtt bárki belekötne, egyszerű analóg szkópról van szó, és nem arról, ami feszültség, idő (frekvencia) markerezhető.
Úgyhogy tanuld meg használni a szkópot, ha van saját gépkönyve akkor abból, de ha nincs, akkor bármelyik szkóp gépkönyve megeszi, sok szkóp gépkönyvében még mérési módszereket is találhatsz. De mindig kérdezhetsz csak nem ebben, hanem hogyan kell használni topikban.
Egészségedre.

A 300V-nak semmi köze ahhoz, hogy mit tud a szkóp megjeleníteni. Ez pusztán annyit mond, hogy a bemenetre nem köthető ennél nagyobb jel, mert a bemeneti osztó vagy akármi nem bírja. Ez egy határérték, amit még károsodás nélkül biztosan elvisel.
Az, hogy mi jeleníthető meg, azt az mondja meg, hogy mi a legnagyobb V/div érték az osztón. Mondjuk egy tipikus 20V/div esetében 160V cs-cs tud lenni a képernyőn teljes egészében megjeleníthető jel. Ettől még a bemenete bírhat többet, vagy jóval kevesebbet is.
A kettőt ne keverjük össze.

Nem jó az ilyen beszólás. Gondolom neked sem szkóp volt a gyerekágyban az első játékszered.
Istvánnak most került először ilyen a kezébe, úgysejtem régi álma valósult meg, nem kéne mindjárt leoltani, inkább segíteni, hogy minél hamarabb biztonságosan használni tudja.

Ez így van, annyit még hozzátennék, hogy ha semmi index nincs a 300 V után, akkor ez 300 V -nyi szinusz jel effektív értékét jelenti, a max ráadható csúcsfeszültséget ebből kell számolni, ami nagyjából 450 V. Ezt az értéket leginkább a bemeneti osztóban felhasznált alkatrészek feszültség tűrése korlátozza, nomeg az érzékeny bemeneti fokozat védelme.