Rátapintottál a lényegre, ablak mérete is fontos.

Emlékszem, pont aznap hiányoztál a suliból.
Az is igaz, fordítva van, az "A" a hitványabb.

Na jó akkor most nem sokkal vagyok előrébb. Vagy inkább bevitettek az erdőbe és otthagytatok.
Van ez a trafóméretező program ott elég gyalázatosan nagy teljesítményeket is be lehet adni bármelyik vasmagomnak, persze lehet, hogy alapból nem férne rá annyi menet és tekercsátmérő.
Csak így nagy közelítéssel, adott egy 12cm^2 keresztmetszetű vasmag, ha nem számít az ablakméret mekkorát lehetne belőle kisajtolni? A program szerint pl. 12cm^2 keresztmetszetű hipersil vasmagból 1,5T gerjesztéssel ki lehet venni 550W-ot. Az azért nem semmi. Biztos melegedne már valamennyire a vas, de ha a progival számoltatom ki a keresztmetszetet, akkor is 450W-ot számol kb. 409VA.

Lényeg, hogy a kívánt teljesítményhez ráférjen a megfelelő keresztmetszetű huzallal a szükséges menetszám. Kisebb keresztmetszetű vasra több menet adódik, viszont ha nagyobb az ablaka rá fog férni. Tehát a kivehető teljesítményt nem csak a vasmag keresztmetszete határozza meg.

Vannak veszteségek is, amivel számolni kell.
Ez egy elég autentikus magyarázat transzformátorok számításához.
Bővebben: Link
Ebből is látszik, nem egyszerű dolog, de nem lehetetlen.

Ennyire azért nem merülnék bele általában megy sima trafóméretező programmal, az EI-vel még ellennék, csak ez a hipersil. Közbe most látom az előző hsz-ben felcseréltem a W-ot és VA-t. Látszik milyen jártas vagyok. Minden esetre amúgy a hipersileknél ahogy észrevettem főleg az ablakméret határolja be a teljesítményt. Nekem amúgy is rövid üzemidőre kellene a trafó 20-30 percre, szünetmentes (offline) tápegységhez, mert a hipersileknek jobb a teljesítmény/tömeg és térfogat arányuk.

Nem "főleg", hanem "mindig"

A vasmag keresztmetszete és "jósága" pedig a menetszámot. És a kör bezárult, mert innen már csak optimalizálni kell a veszteségeket.

Nem éppen vitatkozásképpen, de van 2 olyan trafóm aminél akkora ablakméret van, hogy csak a vaskeresztmetszet korlátozza, bár ezek eléggé ritka kialakításúak.
Akkor maradok a méretező programnál kiszámolom ami nekem tetszik megnézem belefér e aztán addig módosítgatom amíg elfér az adott keresztmetszet adott menetszámmal.
Bár még egy kérdés, hipersilnél van valami képlet a menetszámra úgy mint az EI-nél a n= 1/222*A?
Vagy inkább úgy kérdezem mennyivel érdemes gerjeszteni egy hipersilt és akkor beteszem a nevezőbe a T-t (csak ellenőrzésképp nem mindig bízok meg a programban).

Semmi gond.
Fene sem akar veled vitatkozni (fizika és matematika meg tőlünk független).
De nem értek hozzá

Igen, ez így van

Felejts el ezeket a "méretező program"-okat! Minden trafót egyedileg méretezni, szükség szerint (írtam már erről). Ott az alapképlet; nem tudom, miért olyan nehéz használni (ált. 3. o. számtan)
A nagy-ablakú trafó olyan helyre kell, ahol sok különböző feszültség kell (pl. csőmérő), amit nem egyszerre használunk. Továbbá nagyfeszültségűhöz, ahol a szigetelések, távolságok lényegesek.
Az ALAPEGYENLET-be beírod a 1.5 (1.7) T-t, és azzal számolsz, semmi hókuszpókusz.
AZ EI-nél is baromság az idézett "képlet", mivel egy rakás dologtól függ a trafó méretezése!

Na de hol az alapegyenlet? A neten nem találtam meg (vagy nem jól kerestem: transzformátor méretezés képlet és egyenlet kifejezésekkel nem adott megfelelő találatot) könyv pedig nincs itthon sajnos. Fejből meg már nem emlékszek rá.

Np=Up*10000/(4,44*B*Av*f) ez lenne? (Av cm^2-ben)

Nézd a topic képeit és menj vissza az elejére! Többször szerepel az egyszerűsített alapképlet.
1/4,44*f*A*B. Számítási példákat is találsz bőven.
Ha alaposabban meg akarod ismerni, Magyari Béla: Rádióamatőrök kézikönyve...

Ha egy transzformátort szupravezetővel tekernénk meg akkor mi korlátozná az átvitt teljesítményt?

A vasmag telíthetősége!
De ne gondolkozz a szupravezetőségen, hiszen az ellent mond az energia megmaradás törvényének!
Ha nem így lenne, már rég alkalmaznák...

1: A szupravezető csak korlátozott indukcióig, áramig, hőmérsékletig marad szupravezető.
2: A mágneses tér erőhatása egyrészt összeroppanthatja a tekercset, másrészt a rezgés hőt generál, és ez is kiviszi a szupravezetőt a megfelelő állapotból.
3: A vasmagban örvényáram indukálódik, ez szintén a szupravezetőt fűtve okoz gondot, és az indukció is korlátozott, ezért lehet hogy inkább légmagosban kéne gondolkodni, de az meg elsugározza az energia egy részét.
4: Jó csatolás mellett nagyon macerás a nagy feszültségű szigetelés. (Kis feszültségen pedig értelmetlen az egész konstrukció, mivel a hűtésre fordított energia több, mint amit egy kis feszültségű trafó eldisszipál). Gyengébb csatolás mellett pedig a szórási indukció okoz gondot az 1-2 pontok alapján.

Még szerencse hogy a BME Villamos Energetika Tanszéken nem tanulták az energiamegmaradást!
Ezért működnek ott a szupravezetők.

Már rég alkalmazzák pl. MRI készülékekben.

Lényegében ugyan azt írtad le, mert a tiéd a voltonkénti menetszám az enyém pedig a teljes primer menetszám (csak az A nálam cm^2-ben van, nem m^2-ben).

Bizonyos váltószámok alkalmazásával egyszerűbb a számolás. Valamint könnyebb a veszteségekkel számolni, ha a voltonkénti menetszámot használod. Leírva a témában.

Sziasztok. Nekem az lenne a kérdésem hogy, st151 modulokhoz elég lenne ez a trafó?

Primer: 220V. Szekunder: 2x49V. 28 voltnál leágazással. Szekunder2: 8 V. kb 200 mA.

Nagyteljesítményű : KB 500VA.

Vastest méret: 11,5x10x6,5 cm

Teljes befoglaló méret: 13x13x10,5 cm.

http://www.kovacselektronika.hu/product/transzformator-vasmag-cseve...ga6775

Sziasztok!
SM102b hiperszil transzformátorom van, 220V-os rész rendben van, szükségem lenne 12V 10-15 A egyenfeszültségre. Kérdésem: mekkora szekunder feszültséget tekercseljek rá kb.? Egy autós kis kompresszort kellene megtáplálni végezetül vele. Egész egyszerű kapcsolás kell csak hozzá.

2x0.7V a diódákra.

10x1.41-2x0.7=12.7

De szerintem inkább több legyen kicsivel.

Köszi! De miért 10×1.41? nem 12×1.41 lenne a megfelelő?

Ezt így nem tudod kiszámolni, függ a primer huzal ellenállásától meg a tekercsek csatolásától is. Én tennék rá 12-13V körül, rátenném a terhelést, és a mért feszültség függvényében tekerném vissza azt a néhány menetet ha kell.

Motorhoz nem kell pufferkondi, akkor már felesleges a " * 1,41". 13-14 V lehet a szekunder. A kis kompresszor terhelés nélkül is felvesz ~10 A-t. Néhány bar és már elszáll az ampermérő.
Nem kell más, mint a trafó, diódahíd, egy biztosíték. Na jó, lehet egy kapcsoló is primer oldalon.

Én is így gondolkodom ...

Diódahíd, kapcsoló, biztosíték eleve van az áramkörben, mert én is így gondoltam, de hogy ne kelljen annyiszor szétszedni a trafót, azért merészeltem feltenni a kérdést: mennyi legyen a szekunder fesz.