Nagyon szívesen, bár a nevem nem Mester, hanem Pafi. Gondolom iróniának szántad, és azt szeretnéd sugallani vele, hogy te ezt mindig is tudtad, csakhogy amit írtál az ellentétes vele:

Idézet:
„nem az ablakot”

Ha netán mégis őszintén írtad, akkor csak ennyi:
Szívesen, de légy szíves ne nevezz Mesternek! Nem szeretném ha valaki KD Mesterrel keverne össze!

Én egy másik Mesterre gondoltam. Az ablak nem igazán meghatározó, mint írtad is.

Köszi a választ!
A belső összeforrasztás felejtős?

Dehogy! Teljesen korrekt a belső forrasztás. Úgy szokták megoldani, hogy a két vezetéket kb. 10-15 mm hosszan egymás mellé teszik, és így forrasztják össze. Ezt egy szélesebb csíkkal külön szigetelni kell, és esetleg mellett is hagyni fél-fél menet helyet. Így lesz két menetnyi többlet helyigény, de ez általában elfér.
A legmacerásabb ebben a forrasztás előtt a lakk szépen de alaposan történő eltávolítása.
A külön kivezetés inkább akkor racionálisa, ha a toldás nem oldható meg. Ilyen esetem volt pl. mikor 8x3 mm-es lapos alumínium profilból tekertem hegesztő trafót.

Pontosabban azt írtam, hogy "önmagában egyik sem határozza meg a teljesítményt, csak együtt". Nem mindegy.

Köszi a választ!
Lenne még egy kérdésem, ha nem baj. Láttam itt a fórumon, hogy van aki úgy csinálja a sorközi szigetelést, hogy az rálóg az oldalfalra. Akkor ahogy eddig csináltam az nem jó? (a kapton csak a drótot fogja átmenetileg)

Erre nem lehet jó/nem jó választ adni. A sorszigetelésnek az a legfontosabb funkciója, hogy növelje az átütési szilárdságot. Ez éppen a sorok elején-végén a legkritikusabb mert ha mondjuk egy sorban van 25 menet, akkor az 2 sorban már 50 menet, és ha a sorszigetelésről "lelóg" a menet, akkor az alatta lévő sor menetéhez nagyon közel kerülhet a vezeték, és itt 50 menetnyi feszültség próbál átütni. Ezt az oldallecsúszást fékezi hatékonyan ha a sorszigetelés rálóg az oldalfalra. Persze ha szélesebb lenne, akkor nem lehetne gyűrődés mentesen betenni, ezért a széleit be szokták vagdosni.
Egyáltalán nem ismeretlen az a megközelítés sem, ahol a sorszigetelés nem ér ki az oldalfalra, sőt akár nincs is oldalfal egyáltalán. Ilyenkor a széltől egy bizonyos távolságban meg kell állni, és így hagyni egy kis biztonsági tartalékot. Ennek a megoldásnak az lehet a hátránya, hogy a szélső menet esetleg kilazulhat, ami ellen remek védelem lehet az impregnálás. Az otthoni tekerésnél a kész sort simán ecsettel is belakkozhatod, és erre jöhet még száradás előtt a sorszigetelés.
A toldásnál elfelejtettem mondani, hogy lehetőleg ne a kis ívre essen a toldás.

Egyetértek, lehet toldani belső forrasztással.

Egy ötlet a homogén kitöltöttség megtartására.

Szia! Most olcsó pénzért hozzám került egy komplett erősítő. Fisher CA-866.
A trafó tökéletes meg még egy pár alkatrész kinyerhető belőle. (Maga az erősítő már menthetetlen) A trafó 480W állítólag, a dobozára az van írva. Szekunder 2x49VAC meg 2x25VAC.
A 2x49VAC kb 1mm huzallal van, a 2x25VAC az meg dupla huzallal van tekerve. Kb a vastagabb 1,5mm a vékonyabb 1mm. A 2x25VAC-ott tudnám használni az st-151-hez. EZ kb egyenírányítva 2x35DC-lesz. Kb Milyen teljesítményt tudok kivenni belőle? Meg ugye akkor a 2x25VAC az erősebb áramú? Köszönöm a segítségedet.

Erre gondolhattál...

Kép a trafórol

A ±35V táppal 70 W/4 Ω-ra számíthatsz.

Köszönöm. Akkor kb 50W/8 Ohmra ?

Szia!
Igen!
Köszi a válaszokat!

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, hogy szerintetek honnan tudnék venni EI permalloy lemezt hangfrekvenciás transzformátor tekercseléséhez? Egy kettő dobozra pályázok, nem tonnákra

Köszi a válaszotokat!

1. Talán már sehonnan.
2. Mekkora dobozzal?
3. Milyen méretben?
4. hipersil magok megfelelnek kisebb gerjesztéssel.

Üdv !
Az lenne a kérdésem, hogy egy jelöletlen trafó esetén , honnan tudhatjuk meg, hogy hány Watt-os ?
Mekkora teljesítményt bír el maximum, anélkül, hogy leégne ?
Köszönöm előre is a válaszokat !
Gábor

Úgy emlékszem, hogy a szokásos vasaknál, 50Hz, szinusz esetén, EI vas
a vasmagkereszmetszet négyzete (cm²-ben) = teljesítmény.
Körülbelül. Tehát egy 3x3 cm-es vas 80W körüli teljesítményt tud.

Ne emlékezz, hanem számolj! Amit leírtál, madárjóslás kategória.
Trafónál anyag, kivitel, felhasználási mód akár ötszörös eltérést is eredményezhet.

Hány percig? Tartósan vagy impulzus üzemben?

Ha a feszültségek már ismertek, akkor a primer ellenállás mérése után egész jól számolható-becsülhető.

Az úgynevezett drop (százalékos feszültségesés) a névleges feszültség 2-10 %-a szokott lenni, nagy trafók (több kVA) esetén a kisebb, kis trafók (1-2 VA) esetén a nagyobb érték a mérvadó.

A primer feszültség, a drop és a primer ellenállás alapján kiszámolod az áramot, ezt szorozva a primer feszültséggel megvan a teljesítmény.

Ez tetszőleges fajta transzformátorra működik, még nagyfrekis trafóra is általánosítható bizonyos feltételek esetén.

Madárjóslásnál sokkal pontosabb, csak nem veszi figyelembe a tekercs kitöltöttségét, a növekedési törvényt, és a hőmérsékleti viszonyokat.

Ezt már én is javasoltam többször, akkor egyesek lehurrogtak. A négyzetes "szabályt" meg szentírásnak veszik, pedig amit leírsz, aszerint is csak nagyon szűk tartományban régi EI és M magokra használható. Másnál vagy éppen eltalálja, vagy nem.
Éppen ezért emelem a szintet a tűréshatár fölé, hogy ne vegyenek szentírásnak egy már elavult becslést.

Ez sajnos így van, a négyzetes szabályt nagyon is túlértékelik, elsősorban azok akik sok EI trafót tekercseltek. Pedig aki le tudja vezetni ezt a "szabályt" (le lehet), az a hibáival is pontosan tisztában van és azt is tudja hogy ez is a normalizált ellenálláson keresztül határozza meg a teljesítményt.

Engem azzal szoktak lehurrogni, hogy "nehéz kis ellenállást mérni" . Ohm törvény, általános iskola, áram és feszültség mérése multiméterrel.

Meg a trafó kivitele sem mindegy, nekem van egy 200VA-es toroidom (ez van ráírva), és ha így számolom akkor a 2% körüli drop-pal fog kijönni a ráírt teljesítmény. Egy EI esetén meg lehet hogy 6%-kal kellene számolni, ugyanakkora primer ellenállás (5,7 ohm) mellett, mert ezzel így elég nagy különbségek adódnak.

Szia!

A szóban forgó trafó toroid, szóval a primerre akkor rá lehetne tekerni?
Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a trafóra elkezdek feltekerni valamelyik irányban ha lehet körszimmetrikusan 20-30-40 menetet megfelelő vastagságú huzalból? A "menetirány" és a kör mentén az irány számít?

Van egy EI vasmagos trafó, amit szintén alkalmasnak ítélek feszültség szempontjából, de a teljesítményét nem tudom. A vasmagnak, tehát ha az EI-nek beméretezem minden részét, abból lehet számolni, hogy maga a vasmag milyen teljesítményre alkalmas?

1. A menetirány mindegy, mert úgy kötöd, hogy ellentétes legyen.
2- Elég az oszlop méret is, de jobb, ha látjuk az egészet.

Igen. Viszont a toroid szekunderén kívül lévő szigetelést vagy meg kellene vizsgálni szigetelésvizsgálóval, vagy tenni még rá, és ez igaz lesz a pluszban rátekert huzalra is, hacsak nem olyan a beépítése hogy utóbbi nem szükséges. Szigetelőanyagnak pedig az erre a célra gyártott poliészter vagy poliimid szalagokat kell használni, az ilyen olyan amolyan papír az felejtős, nálam a prespán is leszerepelt amióta van szigetelésvizsgálóm, hozzáteszem nem új készítésű trafóban.
Az EI-nél mérd meg a primer huzal átmérőjét tolómérővel.

Sziasztok! A leválasztó transzformátornak készített trafó,a szekundere áttekerésével használható normál transzformátornak mondjuk egy hf. erősítő tápegysége gyanánt? Az ilyen jellegű transzformátorok tekercselési módja,a vasmagja és a mágneses csatolása lehetővé teszi ezt az üzemet náluk? Veszteség szempontjából nem lenne rosszabb mint egy hagyományos trafó?
Nevezetesen egy ilyenre gondolok:

Bőven fér oda még szekunder is. Két jelenlegi tekercs (nem szembe!) és örök élet meg egy nap (és még nem is melegszik).
Highend erősítőben viszont nagyon "hülyén" néz ki, meg kevesen csinálnak hozzá dobozt/takaró tokot

Na igen,ez állítólag egy 1 kW-os darab,biztos nem lehet kicsi..Két tekercs?Mármint a két tekercs együttesen lenne a primer és pluszban mehetne rá egy szekunder?