Ne a magyar kisvállalkozások 400% -os hasznával számold a csatlakozókat.

Kínából szerzem be. Azzal sem jön ki olcsóbban. Csak a kíváncsiság kedvéért.. Ha van akinek cserépfedés van a tetőn: Mennyi cserép van fent?

Nem tudom végeztél -e egy egyszerű fejszámolást, a kínai ad 952 Ft-ért 5 pár csatlakozót, a magyar mennyiért is adja ugyan ezt? (elárulom 4445 Ft-ért). Azt senki nem mondta, hogy az egész ház héjazatát kötelezően le kell cserélni napelemes cserépre. Szerintem egy cserép felületén kialakítható 3 voltnyi feszültség, akkor hat cserépből kialakítható a 36 cellás tábla. Igen, ide kell 12db csatlakozó, de ha a táblákhoz való szereléket és a munkadíjat megspóroljuk, akkor jócskán belefér az árba.

Én végeztem. Hát nem úszod meg. Mi van a Schottkykkal? Hogyan alakítasz ki egy stringet? Hogyan kábelezel? Ha a cserépen felül van a napelem, hol viszed el a csatikat, kábeleket? Minden tető más szögű, tájolású... Ne sátortetőkre gondolj kizárólag! Igen - valóban nem kell így megoldani egy egész tetőt. De minél nagyobb a felület - annál gazdaságosabb. Volt olyan épület, ahol az egyébként nem használt háromszög területekre is kellett még tábla (koporsótető). Két eltérő dőlésszög és tájolás esetén több stringes inverter kell a hatékony működtetéshez. Én még mindig azt mondom - ez nem átgondolt koncepció. De mindenki abban hisz - amiben akar. Nem meggyőzni akarlak, csak elmondtam a véleményem.

Hát józan paraszti ésszel, a csatlakozók a padlástér felé állnának. Gondolom, ez nem lehet probléma a gyártás során. Most esett le, van aki azt gondolta itt, hogy a csatlakozók a tetőn kívül lennének? Különben meg mindegy is, itt banánisztánban belátható időn belül úgysem lesz ilyen cserép.

Ez nem ilyen egyszerű. A napelem a tető külső felén van, ergo a kivezetései is a cserép külső felén. Hogyan jut át a belső felére a vezeték? Vagy valamelyik élén át megkerüli és akkor dörzsölődhet (tűzveszély), vagy át kell fúrni a hordozó cserepet és tömíteni a vezeték körül. Az ördög a részletekben lakozik. A napelemtábláknál ez úgy van korrekten megoldva, ha szellőztetőn keresztül bújnak be a vezetékek, de ott nincs túl sok. Nyilván a gyakorlatban sok esetben ez úgy van, hogy a cserép aljánál megemelik a cserepet és kész - ez sem korrekt megoldás, de ez van. De tegyük fel, hogy belülre esnek a csatlakozók. Mekkora vezeték lenne a jó a napelemes tetőcserepeken? Mert ugye ma már nem csak tetőlécezés létezik, hanem szigetelt tetőborítás (Bachl), amit nem jó megfúrkálni ennyi helyen. Elmehet a kábelezés a cserép és a héjjazat között is, de akkor a csatlakozások válnak elérhetetlenné, szervizt kizárva. Nem akartam ennyit írni erről, de túl sok a buktató. Sokkal több, mint ami haszna van. A napelemtábláknál ott van mindig a hordozószerkezet, amire lehet kötegelni, hozzá lehet férni szellőzik stb. Nem beszéltem még akkor arról, hogyan szállítod azt a tetőcserepet, amin már lógnak a vezetékek? Az építőiparban nem mérnökök szállítanak fehér kesztyűvel. és nem ők juttatják fel a tetőre sem az anyagot, hanem Józsi vagy Tóni, sok esetben 4-6 osztállyal .

Napelemes cserép cikk:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Engem nem győzött meg.

Még egyetlen gondolat. Ha én kapnék akkora támogatási összeget, mint amit ez a téma kapott eddig, már előálltam volna egy olyan új tetőburkolási formával, ami energiát is termel. De.... nem cserépre épülne az biztos. Túl sok időt töltöttem már a tetőn ahhoz, hogy ilyenben gondolkodjak.

Akkor inkább napelemes zsindely vagy pala.

Sziasztok

Mit gondoltok erről https://www.forwardsolarroofing.com/design

33%-al olcsóbb mint a Tesla megoldása.
Mondjuk így is négyszer annyi mint a normál panelek.

Ára $3.25 /WATT
Energiasűrűsége: 19 WATTS/SQFT ~ 190W/m2

Te komolyan gondoltad, hogy két hagyományos rendszert forgalmazó cég, aki a cikk végén még fel is ajánlja szolgáltatásait, hitelesen tud állást foglalni?

Dög meleg lesz a tetőn belül annál aki ilyet használ az üveg miatt.

Amit leirnak az szerintem igaz.
Egyszerüen ez a megoldás kevesebb előnnyel jár, mint a normál.

Napelemes cserép hátrányok:
- A mostani megoldásnál a panelek alatt biztositott szellőzés a cserepeknél nincs, igy melegebbek leszenek, igy a hatásfokuk csökken.
- Egyelőre drágábbak
- A helykihasználásuk nem jobb, sőt sok esetben rosszabb.
- Hiba esetén nehezebb a javitás.
- Sokkal több hibalehetőség, mivel minden cserépnél csatlakozó kell. Nem mindegy hogy 10 vagy 1000 csatlakozóról beszélünk egy rendszer esetében.

Ezeket a dolgokat emlitik a cikkek, Én ezekkel az állitásokkal egyetértek.
Szerintem ezek miatt nem éri meg.

Hű, de szigorúan, magabiztosan kérdezel.

Én nem fogok vitatkozni veled. Van némi tapasztalatom a kültéren szerelt bármilyen elektronikai eszközök élettartamával kapcsolatban. A levegő, a pára, a víz mind tartalmaz korróziót okozó anyagokat. Ezek szépen tönkreteszik a felületeket (hacsak nincsenek aranyozva), és vége a korrekt működésnek.

De ahogy elnézem ezt az egész eszmefuttatást, nem lehet meggyőzni. De én nem is akarlak, csak leírtam a tapasztalatom.

Te, engem nem kell meggyőzni, nem érint a téma. Nekem meg sem fordulna a fejemben, hogy a csatlakozásokat a cserép külső felületén képezzem ki.

Érdekel a forgatód! Végeztél v.mi összehasonlítást a forgatós és a fix telepítés közötti különbségről? Egy két képet kaphatnánk a forgató megoldásodról! Köszi!

Sziasztok!
Már rég a szakmában vagyok,de ilyet még nem láttam!
A sorbakötött napelemekhez ugy viszik a betápot ,hogy az egyik végét a panelek alatt húzzák végig a másik végpontig. Gondolhatjátok hogy ha sok a kanyar benne bizony komoly órákba kerül a játék nem beszélve a vezetékről!
Mi a véleményetek ez a tökéletes precizitás?!

Konkrétan - a kérdést sem teljesen értem, hiszen mindig stringekre kell bontani éppen emiatt. 6-8-10 napelem panel alkot egy stringet - nyilván az inverterhez illesztett feszültséggel/árammal. Például így.

a vezetéken folyó áram irányának mágneses hatása csökkentése végett?! ugye vezeték többször tekerve erösödik visszahurkolva kioltják egymást.....

Bocsánat hogy beleszolok... de.....
Én nagyon elvesztettem a fonalat!!!! Most fel akarjuk találni a spanyol viaszt?? Vagy házilag akarunk cserepes napelemeket előállitani??
Csak mert ha ujra fel akarjuk találni arra nincs szüksés Mert nem hogy csak a fejlettebb országokban de magyarországon is kapni komplett rendszereket!
A csati rendszer pedig álltalába sines csuszopofával vN megoldva a sin pedig vagy maga a cserépléc... vagy pedig arra rászerelhető!

Ha az a cél hogy házilag készítsünk akkor valóban lapos cserép kell hogy a cella felfeküdjön! Igy jobban rögzithető!

De a csatlakozókat itt sem kell szerintem tulspirázni!
2 verziot tudok elképzelni... mindkettőnél 2 vezeték fut a cseréplécen, csak az egyiknél :
egy vezeték a léc tetején egy pedig az oldalán
a másiknal pedig azonos oldalon mindkettő!

A csatlakozást pedig vagy szigetelt vezeték melett vágopofás csatival, vagy sima szigeteletlen vezeték és ugy ad kontaktot!

Több 10 éve használják a gyári és a HomeMade verziot is!
Én háziba csupasz vezetékes verziot láttam!

Készítettem egy elektromos motorkerékpár töltőt, igaz ezzel nincs kihasználva mert ilyenkor 1 napi töltést 1 hét alatt használunk el.

Látom a 110 Watt teljesítmény megvan
Hát igen, nálam is hasonló a szitu, egy töltés az eBike aksijába 0,7kWh ami kb. 110km-re elég, a szolár meg ad naponta 2-2,5kWh-t napos időben. Úgyhogy még viszi a kerti szökőkutat és a LED világítást, de még igy is visszatáplálok a hűtök és fagyasztóláda fázisára.

Ügyes vagy

Semmiképen nem inverter ellenes vagyok csak meleg víz előállításánál kínálkozik egy egyszerű megoldás.
Nagyon röviden és nagyon egyszerűen:

Vegyél egy új 150 literes villanybojlert.
Vegyél 8 darab 240-260W-os új napelemet.
Vegyél 2 darab új mágneskapcsolót az egyik egyenáramot a másik váltóáramot fog kapcsolni. Van ilyen magyar gyártmány 5-10 ezer forint darabja.(Ganz mágnes kapcsoló, egyenáramnál két fő áram út sorba van kötve)
Vegyél egy szabványos szerelő dobozt amibe két kapcsoló, sorkapocs, két olvadó biztosíték (vagy automata) meg egy kézi kapcsoló (áramtalanításhoz) kényelmesen belefér. A felsorolt alkatrészek inverter esetében is szükségesek. Sőt be kel kötni az óraszekrénybe az inverter vezetékeit fúrás, faragás, vésés . Az áramszolgáltatóval is kapcsolatba kell lépni stb.
Nos tehát a 8db sorba kötött napelem teljesítménye 100% esetén 1900-2100W/h. A bojler 1500W/h teljesítményt vesz fel. Így tehát átlagolva is igen jól kifogja szolgálni a bojlert a napelem.
Egy szakember összeköti neked úgy, hogy a bojler vezérelje a egyenáramú mágnes kapcsolót amely a napelemet kapcsolja össze a bojlerral és amelynek a behúzótekercse 230 voltos és váltóáramú. (ezt a kapcsolót akár a napelem közelébe is el lehet helyezni az új tűzvédelmi előírások miatt). A másik kapcsolót belehet úgy kötni a segédérintkezőkön keresztül, (plusz egy kis panel) hogy amikor nincs " nap" az éjszakai áramról üzemeljen a bojler. Ezt egy szakembernek gyerekjáték megvalósítani. (A két kapcsoló úgy van bekötve, hogy egymást reteszeli így soha nem fordulhat elő, hogy egyszerre bekapcsolhassanak). A bojler hőfokszabályzója meg tehermentes lesz mert csak a mágneskapcsoló behúzótekercsének áramát kell csak kapcsolnia.
Tehát a lényeg: a napelem az egyenáramú mágneskapcsolón keresztül direktbe össze van kötve a bojlerral. A napelem napkeltétöl napnyugtáig termel áramot és hol gyengébben hol erősebben de mindég melegíti a vizet. Így éves szinten 70-80%-ban nem kel hálózatra kapcsolni a bojlert.
Felejtsd el a bonyolult útvesztőket és ne variálj bele semmit, hogy így meg úgy ne kezd centizgetni a napelemek teljesítményét. (néha néha többet termel a napelem stb). Mert ez kb. 500 000-600 000 forintodba került és 30 évig van meleg vized.
Nem kell senkivel (áramszolgáltatóval, szervizel) szerződnöd.
Nem kell 10 évenként invertert cserélned.
Nem kell drága szakembert hívni.
Nem kell évi elszámolás.
Nem kell mindég figyelni, hogy mi van....
Nem kell semmi csak megveszed felteszed bekötöd és kész. 30 évig van meleg vized (ha a napelem gyengül még akkor is van).
Amikor új a napelem max.. 240 volt lesz a bojler fűtőszálán de ezt a 4-5% feszültség többletet eltűri a bojler fűtőszála (a vízbe merülő fűtőszálak akár 10%-t is). Az fűtőszálra kapcsolt napelem tökéletesen fog működni mert a napelemek áramgenerátoros üzemmódban működnek. (A fűtőszál élettartalmának meg teljesen mindegy, hogy egyenáramot vagy váltóáramot kap)
Eleinte ezt az egészet kétséggel fogadod de aztán rájössz, hogy ennél egyszerűbb és gazdaságosabb megoldás nincs ha ...............napelemre vágyol...............
Na most jön a gazdaságossági számítás:
A beruházás 500 000-600 000 forint osztva 30-al (év) az durván 17 000 forint évente az akkor durván 1500ft, havonta a beruházási költség.
A bojler éjszakai áramról egy négytagú család esetén fürdés, mosogatás, esetleges kézi mosás stb.
kb. 7-9 ezer forintot fogyaszt havonta.
Ha csak a 70%-át termeli ki a napelem a középértéket véve az kb. havi 5000Ft. Az 30 év alatt 1 700 000- 1 800 000Ft. A befektetés 500 000-600 000Ft. A nyereség nagy közelítéssel: 1 200 000-1 300 000Ft.
Hát ha a többi megoldás ennél nyereségesebb akkor javaslom azt kell megvalósítani.

Hát, melegvizet ennél egyszerűbb előállítani... Főleg napsütésből.

Pénzügyi számítást eléggé félreviszed.
Ha 600eFt-tot mostantól kezdve 30 évre befekteted pl. államkötvénybe 1éves lekötéssel, átlag évi 4%-ra, akkor az 30 év alatt kamatos kamattal 1 950 000Ft.
Ha a havi 5000ft-tal számolod a havi megtakarítást, akkor az 30év alatt 1 800 000Ft, így -150 000Ft a mérleg tehát marhára nem éri meg.

És harmad áron.

A kamatos kamat meg az egész világot viszi, sajnos nem csak félre. Bővebben: Link

Tényleg napelemes villanybojlert készítünk?

Ez tetszik!!