Ehhez elég egy sima 24V-os tápegység, aminek a kimenetéről a +5V-os "Mute jel" előállítható 1,2kohm ellenállás és egy soros 5,1V-os Zenerdióda által. Ezt a két alkatrészt a 24V-ra kell rákötni.
Olyan hálózati transzformátor kell, ami kb. 18V-os váltakozó feszültséget ad ki és legalább 63-100VA-es teljesítményt tud. Sok ilyen van, vagy hasonló, bármilyen kivitelű megfelelhet. Egyenirányítónak egy KBU810 diódahíd és szűrőkondenzátornak pedig 2db. 2200µF/40V-os megfelel, ezek párhuzamosan kötve. Jó ha a tápegység kimenetére még ráforrasztunk egy kb. 1-4,7µF/63V-os MKT, vagy más fóliakondenzátort. Az IC tápfeszültség lábaira közvetlenül, akár alulról, kell egy 100-220nF/63V-os kerámiakondenzátort forrasztani, megelőzendő a gerjedéses hőmegfutást. A transzformátor primer oldalát biztosítani kell, ide elég egy 1A-es biztosíték, "T" jelzésű, vagyis lassú.
Rajz a fentebb leírtakról igen sok van az interneten, keresni kell.
Sok sikert az építéshez.

Üdv!

Első körbe nem igy gondoltam.. hanem ugy hogy csinalok Li-po - bol egy 24 voltos pakkot és azt rákötöm!
De akkor ezek szerint középen kell plussz egy leágazas!
Helyesebben... egy cella 3.7v ha sorba kötök kétszer 4 cellát akkor az 2x14.8 maxon töltve 2x16.8!
Elvileg az ugy jo ugye?

Bocsánat a nagyon Móricka rajzéret de telefonról rajzoltam!

Tehát akkor valahogy igy kéne bekötnöm?

Én egy kicsit tartanék tőle. Amikor csatlakoztatod, lesz egy pillanat amikor csak két vezeték érintkezik. Hogy ekkor mi történik, azt nem sokan tudják megmondani. Valószínűleg nem lesz baj, de ha mégis, akkor zárlatvédelem nélküli LiPo cellák csúnya dolgokat tudnak művelni. Az aksik töltöttségére is ügyelni kell (folyamatosan). Szóval ez ennyire egyszerűen azért nem lesz problémamentes. De ez innentől nem ebbe a topicba illik.

Hacsak nem váltasz egy tápos erősítőre. Még jobb ha ClassD.

Hát igen... igy egy kicsit bonyolult... az eredeti elképzelésem sokkal egyszerübb volt! Ugyhogy erről valószínű le fogok mondani! én azt hittem hogy megtudom táplalni az egyenirányitok után!

Kell keeessek egy olyat ami csak 2 polusu....

A TDA2030 működik szimpla tápról is, az más kérdés hogy szimpla 12V-ról kisebb teljesítménye lesz, plusz azt a nyákot abban a formában el lehet hajítani. Ez az egyik értelmes megoldás, a másik meg egy olcsó autóserősítőből kibontott táp, csökkentett tápfesszel. Abban az olcsóbbak +/- 27V-ot csinálnak a 12V-ból, abból kell letekerni annyit, hogy ne lépje túl az IC +/-18V-os max. feszültségét. De én a harmadik megoldást választanám, ha jól emlékszem a Tripath TA2020-as végfokából is csinálnak 2.1-est készre szerelve, és annak csak 12V kell, semmi más, még be is van dobozolva. Ilyet vagy ilyet kell keresni 2.1-esben.

Vagy mi van ha csinálok elé egy 7815 és 7915 IC vel akkor meglessz a gnd és a hozza viszonyított plusz15 és minusz 15 az egyenirányítokon meg az egyenaram ugyan ugy átmegy.... és hasonlo feszültség mint ami a válto 12 böl lessz egyenirányitás után....

Az a baj, hogy a stabilizátorok is veszteségesek, az erősítőn is van veszteség bőven, ami akkumulátoros üzemnél eléggé fontos. De ha veszel egy ehhez hasonló class D-t, akkor mehet szimpla tápról.

Lehet hogy ez lesz... Csak ezek 2x50w 1x100w! Ez hatalmas nekem.... mi lessz ha alulméretezem hozzá a hangszorokat??

Tekercségesig hajtja az erössìtő...

Nem nagyon kell foglalkozni vele. Ha a hangszóró nem bírja, hallani fogod, hogy mechanikailag torzít. Amúgy a 100W 2Ω hangszóróra van értve, 24V tápfeszről, 10% torzításnál. Ha 14,8V-os feszt csinálsz, ott 50W-ot tud 2Ω és 1% mellett, vagy 25W 4Ω-ra, az meg már egyáltalán nem sok. A 2x"50W"-os rész is 25W/4Ω-ot tud 14,8V mellett. Az adatlapon megtalálsz mindent.

Köszönöm!

Akkor hogy egyszerűsödjön az életem ebbe az irányba megyek tovább!
Olvasok egy kis adatlapot... párosítgatok.. aztán ha megvan minden jelentkezem

Sziasztok!
Ránézne valaki erre a tápra?
Köszönöm!

A 100nf-dal sorosoan kötött 1 ohm-s ellenállásra nincs szükség. Helyette inkább minden elektrolit kondenzátor lába közé tennék 1-1 db 100nF kondenzátort. A 2.2Kohm ellenállást is megnövelném 22Kohm-ra. Feleslegesen fog fűteni, a nagyobb érték is kisüti a kondenzátort. Hangfal védelemről ne felejtkezz el. Illetve a crescendó egyes változatai hajlamosak a magasfrekvenciás gerjedésre, javaslom nézz szét a topikjában!

Szia! Ezt nem te linkelted, 2.1 classD , de nem tudtam nem észrevenni a kimeneti induktivitást. Úgy látom sárga/fehér gyűrű, mint ami a PC tápokban van. Tudnak ezek az erősítő gyártók valamit. Biztos jó hideg marad. Na de az amatőrök ezt nem tudják. Be vannak tojva egy kis szenesedéstől, meg elkó puffadástól. Gyáva népség.

Az még az a kategória, ahol az alkatrészek bőven nem jönnek ki abból az árból, és ugye össze is kellett rakni... Azért javasoltam a TA2020-at mert azt ismerem, az olcsó kivitelek is korrektek, 5000Ft-ban benne van a bedobozolt komplett végfok, semmi baja nem lesz ha rövidre van zárva a kimenete, és még szépen is szól, nem is zajos. Meg abba legalább I ferritből van a szűrő, az nem fog melegedni kicsit sem.

A TA2020-at ismerem, van is egy Lepai féle a melóhelyen. Tényleg jó. A teljesítménye is bőven elég.

Skori szerint azok a TPA3116-ok nem is rosszak, talán lehetne kezdeni vele valamit új induktivitásokkal.

Sziasztok,

Minap vettem egy jamo sub200 melynyomot... Irf530-irf9530 fetek voltak benne, a biztosíték kiégett... Ha a fetek benne vannak, teljes rövidzárlat , ha kiveszem őket, akkor bekapcsol es az előfok rész működik rendesen. Van valakinek valami ötlete, esetleg kapcsolási rajz ehhez?

Ezek a T-osztályú erölködők nagyobb impedanciterhelés (pl. 16Ohm)esetén csak a kivehető teljesítményükből veszítenek, vagy van más káros hatás is?

Ugyanúgy csak a kivehető teljesítménye lesz kisebb. Akkus üzemhez előnyösebb mint egy AB osztályú, a jobb hatásfoka miatt.

Gondolom kikövetkeztethetted hogy a fetek nagy eséllyel zárlatosak, de konkrét infó mérés után lenne. Hűtőbordát egyáltalán nem látok, vagy kis teljesítményű a végfok, vagy nem AB osztályú, bár a pwm szűrőjét sem látom sehol.

Mélynyomóba épített PWM végfoknál a szűrést esetenként a hangszóró induktivitására bízzák. Extra olcsó megoldás.

Sziasztok!
Szervesen nem kapcsolódik a kérdésem az erősítők építéséhez, inkább a komoly gyakorlati tapasztalat érdekelne engem. Egy audiofil erősítő (Proton AM-1) elkoit akarom kicserélni kb 35 év után. A képen látható gyártók közül melyiket javasoljátok? Én nem tudok dönteni, Nincsen is minden gyártónál a teljes sor. Nyilván mivel az összes elko cserés lesz lehet nem úszom meg a több gyártót, de ez nem baj. Sajnos rajzot nem tudtam még szerezni, nem egy elterjedt masina. A jelútban lévő elkokat szerettem volna fóliára cserélni, de rajz nélkül nem biztos hogy nekiállok méregetni. A pufferek értékét megemelem egy kicsit, de más értékhez nem nyúlok. Építek hozzá még egy hangszóró védelmet is, noha elég jól meg van építve a gép, alig koppan indulásnál, és van benne egy mute áramkör is. De az ördög nem alszik. A mute áramkör a dc ellen nem véd. Köszönöm!

Az is lehet, bár az inkább a kisebb teljesítményű DIL tokos megoldásokra jellemző.

A kép, illetve az egyéb fellelhető Proton rajzok alapján sem értem, hogy mitől lenne ez "audiofil". Ugyanazok a kommersz kapcsolások vannak az erősítőikben, a képen pedig kommersz elkók. Ha esetleg jobbra akarod cserélni akkor Panasonic, Elna, Samwha, esetleg még Rubycon.

A hangja és a hozzáértők véleménye alapján jelenthető ki hogy audiofil. Lehet hogy nem a legfelső kategória, sőt biztos is, de akiket eddig megkérdeztem igen jó véleménnyel vannak erről a típusról. Sajnos pont erről a típusról nem találni rajzot, könnyen lehet hogy a többitől eltér valamennyire. Persze tudom hogy csodák nincsenek. A jelenlegi sztereó erősítőm egy Yamaha A-400, na hát annak a hangja ehhez képest nagyon gagyi. Pedig nem szól rosszul az sem. Tehát kommersznek semmiképpen nem nevezhető a Proton. Esetleg az alkatrészek minőségében lehet eltérés, ha a kapcsolástechnikában nincsen is. Van benne csatornánként 1-1db 2200µF/6.3V-os nagy elko, a készülékben gyárilag csak ezek 105°C-osak. Érdekelne hogy miért is lehet benne. Valószínű hogy nem a RIAA tápját szűri, annak ott vannak a 470µF/50V-os elkok, és a RIAA tápjától messze is vannak a 2200µF-os elkok. Majd jobban belemélyülök ha cserélem az alkatrészeket. Már amennyire a tudásom engedi. Rajz nagyon nagy segítség lenne.

Sima AB osztály, földelt source kapcsolás. A két mosfet forma tok a stab kockák. A kép job oldalán a pufferkondik előtt a felfogató csavarvinkli két oldalán voltak a fetek. Most nincsenek benne. A hátlap a hűtése.

Már csak az a baj, hogy a kérdező közben elvonult lekvárt köszörülni.

Nem meglepő egy Yamaha-tól... Szólnak, szólnak, de valahogy nem az igazi..

Ab osztalyu kisteljesitmenyu vegfok+-38 voltot mertem, viszont a fetek labanal a kozepsot kiveve ezt a tapfeszultseget mertem, gondolom ez nem jo. Egyeb tapasztalat, hogy a segedtapban levo ketto stabilizator nagyon melegszik. Ha uj feteket rakok bele, rogton zarlatos lesz az egesz es nagy aramot vesz fel.
A keszulek hatlapja alu, ezt hasznaljak hutobordakent. A fet mimd harom.laba sipol a hutobordahoz kepest, ha multimeterrel vizsgalom.
Szigetelest hasznalok.

Van benne par tl084ic, egyik masik melegszik, nrm tudom ez mennyire normalis. Ha automatan van es nincs bemeno jel akkor is vilagit a bekapcsolast jelzo led.

Azt a néhány tranyót nem nagy ügy visszarajzolni, sokat tud segíteni benne ha beszkenneled a fóliaoldalt. Létezik egy oldal, ahol többek között méregdrága erősítők kapcsolási rajzai is megtalálhatók. Ezek nagy része olyan, hogy teljesen hétköznapi kapcsolás rejtőzik benne. Ha ezeknek valóban sokkal jobb hangjuk van az átlagnál (nem tudom mert nem hallottam), akkor az kizárólag az adott alkatrészekben, azok együttes hangképében keresendő, mivel nincsen benne különleges kapcsolástechnika.