Akkor ez már csak tiszta matek. Le lehet tölteni androidra is olyan számolószoftvereket, amivel egész pontosan be lehet lőni a fogyasztás alapján az akku kapacitását. Régebben számolgattam, ma már csak beírom én is és egészen közel van az eredmény az általam terhelésekkel mért tényleges fogyasztáshoz. Nyilván a hőmérséklet is jelentős befolyásoló tényező és a tengerszint fölötti magasság is.

Inkább cekász a neve.

A volt szovjet államvédelmi szervezet volt a "cseka"...

Sziasztok!

Pár hónapja napelemes, azaz termelést is mérő villanyóránk van. Van mellette egy H tarifás villanyóránk is, kizárólag a hőszivattyú meghajtására. Mivel vélhetőleg túltermelés lesz a "napelemes", azaz normál villanyórán, egy alternatív forrásválasztó kapcsoláson gondolkozom. A túltermelést így értelmesen el tudnám használni.
Itt most technikai és elméleti oldalról és nem jogszabályi oldalról érdekel a kérdés!
Nem biztos hogy meg is lesz valósítva (lehet hogy nem is lesz annyi túltermelés, stb.), de tudni szeretném, hogy alaposan végiggondoltam e a dolgot.
Készítettem egy rajzot hozzá, talán az mondja el a legtöbbet.
Alapvetően egy egyszerű forgókapcsolóval választanám ki a forrást (1-es pozíció: H villanyóra. 2-es pozíció: normál villanyóra, 0: semmi), ami a nullát és a fázist is kapcsolja. Feltételezem, hogy a nullát amúgy felesleges átkapcsolnom, de így tiszta a leválasztás.
Kerülne bele még egy mágneskapcsoló, ami akkor húz be, ha van áram a H villanyórán. Erre azért gondoltam, hogyha a H óra le van kapcsolva, nehogy bárki logikusan azt feltételezze, hogy a hőszivattyú feszültségmentes - így mindenképp az lesz, kiválasztott forrástól függetlenül.
Egyfázisú a hőszivattyú. Elsőre ugyanazt a fázisit szeretném használni a normál villanyóráról, de ez terhelésfüggő lesz, illetve mivel az átkapcsolás ritkán fog megtörténni és szünettel, lehet bármelyik fázis is - ez nem egy "szünetmentes éjszakai áram átkapcsoló".

Mire érdemes még figyelni? Kihagytam valamit a gondolatmenetből?

Hello!
Ezzel a gond az hogy áramszünet lesz az átkapcsolás pillanatában, ez nem feltétlenjó, PC-nek, órákat be kell állítani stb.
Használj a közönséges forgó kapcsoló helyett Bypass kapcsolót, ezeket szünetmentes tápok megkerülésére használják és áramkimaradás nélkül kapcsolnak.

üdv.

Egyébként működőképesnek tűnik, én a mágneskapcsolót feleslegesnek tartom, egyel több hibaforrás. De ki kell táblázni a villanyóraszekrényben.

Szia!
Sok értelme nincs a dolognak.
A szolgáltatód az advesz óra által mért vételezett és visszatáplált energia különbségét számlázza le neked bizonyos elszámolási időszakra.
Ha ez vételezésre pozitív, akkor a normál árszabásnak megfelelően 35-40 Ft/kWh áron (veszed meg), ha visszatáplálásra pozitiv, akkor meg a szolgáltató veszi meg tőled olyan 18 Ft/kWh áron. Amit vételezel a H tarifán az meg olyan 23-25Ft/kWh.
Tehát ideális esetben, ha minden túltermelésedet át is tudnád irányítani a hőszivattyúhoz, és az éppen el is fogyasztja, akkor az van hogy:
nem veszed meg 25 forintért a H-t, de nem is adod 18-ért a solart, így 7Ft-ot tudnál nyerni kWh-ánként.
Na most azért talán érzed a bibit, a solár pont nem akkor, és pont nem annyit fog termelni, mint amennyi a hőszivattyúnak (akkor és amikor) kell!
Ezesetben a solár által nem fedezett részét normál árszabáson a normál mérőn veszi fel a szivattyú normál áron.
(minden fedezetlen kWh-ára 10 forintot ráfizetsz, A1 en veszed a H helyett)!
Azt tanácsolom, hogy járasd a rendszer egy évet, és a számlákat tedd el kielemzésre, pár kWh miatt nem érdemes belebonyolódni.
Ha a túltermelésed kWh-ája megközelíti a H tarifás vézelezésed (túltermelést csak a H időszakában összegezve, nem egész évre!), akkor lehet értelme elgondolkozni a dolgon.

gulyi88!

Ezt egészen jól átgondoltad ahogy látom.

Arról tudsz valamit, hogy a visszatáplálós óra mekkora időszeleteken belül méri a nettó energiaáramot? (Én ha ilyet terveznék, 20 ms, vagy max. 1 s-on belül átlagolnám a nettó energiát, és ennek az előjelének megfelelően billenne a tarifa.)

Brazsik!

Elvileg elektronikusan megoldható a napelem felől a normál hálózatra és a hőszivattyúra menő teljesítmény szabályzása két külön inverterrel, az egyik MPP helyett kívülről szabályozott (vagy csak vezérelt) energiaárammal, a szabályozási cél az lenne, hogy a normál hálózat a visszatáplálással együtt is mindig fogyasztó üzemben menjen (tehát a szabályzónak figyelnie kell a normál hálózat fogyasztását), a maradék pedig mehet a hőszivattyúra.

Ha nagy mennyiségű fölös energiáról van szó, vagy valamiért eleve két inverter lenne, akkor esetleg meg is érheti foglalkozni vele.

Sziasztok!

Az árkülönbözet, illetve kevés differencia számomra is ismert. Ez télen igaz amúgy.
Sajnos az ELMÜ nem engedi a H órán fogyasztás számszaki elszámolását a napelemes óra termelésével szemben. Azaz nekem mindenképp ki kell fizetnem a H fogyasztását, majd kiállthatok a plusztermelésemről egy számlát az ELMÜ felé. Ez az egész igy azért elég sok macerával és adminisztráióval jár.
A H tarifa ára nyáron A1-en megy, azaz normál áron, akkor hűtésre használjuk. Azaz a nyári H fogyasztást lesz érdemes átvinni a napelelmes órára, és akkor már jobb a helyzet.
Nota bene, nekem is az a gondolatom, hogy egy évet kivárok, de mellette már elméletben (azaz itt) végiggondolom a technikai oldalát a dolgoknak.
Az hogy a solár nem pont akkor termel, az nem lényeges, mert éves szaldóelszámolás van az ELMÜvel. Azaz az ELMÜ nekem egy nagy veszteségmentes akkunak látszik.

Nem kell szünetmentes átkapcsolás. Itt évente egyszer-kétszer kapcsolok csak át, sőt akkor amikor a hőszivattyú látom hogy nem megy.

Pontosan nem tudom, nekem nincs ilyen.
De a legvalószínűbb, hogy ugyan az a procedúra, mint a sima vételezésnél.
Évente 1szer kimegy valaki leolvasni, majd jön egy plusz számla, ahol az előző időszakra befizetett és gondolom kifizetett összegek (általánydíjjak) a valóságos viszonyoknak megfelelően korrigálásra kerülnek.
A mérő külön méri (külön regiszterben) a be és kimentő energiát.
A fenti módon nem szükséges az, hogy időben egyszerre fogyaszd el amit megtermelsz, a hálózatot így mintegy energiatárolót lehet igénybevenni, és csak az abszolút túltermelés részt kell nyomott áron adni, a saját fogyasztással megegyező részt meg nem kell megvenni normál áron, vagyis saját fogyasztás mértékéig akkor és amikor éppen termeltél normál áron adtadhattad el, ez a lényeg!
Ha pillanatnyilag lenne különbségképzés az sokkal roszabb eredményt hozna a polgárnak.
Minden pillanatban, amikor többletteljesítmény áll rendelkezésre, azért csak nyomott árat kapna. Márpedig leginkább eltérő időben fogyasztsztunk, és áll rendelkezésre megújuló (főleg ha napelem).
Tehát a java megtermelt energiáért csak nyomott árat adnának, és a java vételezett energiát normál árral kellene venni (soha az életben nem térülne meg, hozamról még álmodni sem lehetne)...

H nyári időszakban A1 áron van, és használod is, és esélye van a túltermelésnek, akkor tényleg érdemes áttenni a klímát az advesz mérőre nyáron.
Erre csak egy kapcsoló kell, semmi hókuszpókusz, H tarifa téli időszakában oda kapcsolod, nyári időszakában meg az advesz mérőre.
(valószinűleg a H szerződésén szerepel, hogy közvetlen bekötött nem dugaszolható fogyasztó lógjon rajta, ezt nem teljesen szegi meg a kapcsolós dolog, de ettől még csúnyán nézhetnek miatta...)

Ha mindegy hogy mikor történik a fogyasztás és visszatáplálás, akkor nincs értelme két regiszternek, úgyis csak a különbség számít, lehet 1 regisztert léptetni föl/le. De ez nagy öngól lenne az áramszolgáltatónak, ingyenes akkumulátor szolgáltatás. Nem gondolnám hogy így lenne, hisz pont ennek ellenkezője nyilvánul meg az időszakosan változó árú áramban: ők fizetnek (adnak kedvezményt) nekünk, hogy egyenlítsük ki az áramfogyasztás ingadozását. Hacsak nem az állam fizeti a költségeket támogatásként.

Vagy fizikailag elkülönülne a fogyasztási és a termelési áramkör? Ekkor lenne még értelme a két regiszternek.

Jelenleg a napelemes villanyóra tényleg két értéket mutat: visszatáplált és fogyasztott energia.
De ezeket "abszolút értékben" kezelni.
Azaz:
amikor termelünk (jó sokat, napos idő...), a termeltet, azat visszatápláltat csökkenti a házban pillanatnyilag felhasznált energia.
És ez visszafelés is igaz.
Azaz ha van napelemes termelés, de nem túl sok, akkor a villanyóra felöl a vételezett energia az azért ennyivel kevesebb lesz.
Számszakilag a napelem invertere jóval több összmegtermelt energiát mutat mióta megy, mint amit a villanyóra visszatáplálási kiirása mutat.

Azért nem kell olyan nagy akkuszolgáltatást képzelni bele, amíg nincs minden házon napelem.
Amit te feltolsz azt a két szomszédod már le is veszi, kb 20 métert használtad a hálózatot.
Az igaz, hogy emiatt vissza kellett szabályozni valahol egy szélturbinát, vagy gázos erőművet, vagy be kellett kapcsolni pár B szabású fogyasztót, hogy azok egyék meg valahol máshol (máshol, de időben pont akkor és pont annyit) annak az energiának a "tükörképét" amit a szomszédaid az inverteredről kapnak ezért nekik már nem kell az erőművi.
Ha nagyon sok lesz a napelemes minierőmű, akkor majd nagyon sok lesz a probléma is a hálózat kézbentartásával...

Sziasztok. Szerintem pár forintot megér , hogy a hálózatot használhatjuk akkupakkos energiatárolás helyett.( Mai költségek szintjén minimum1.3MFt a 10KWh akkupak. amit 3Kw-nyi cella simán naponta feltölthet.) Persze ha majd az elektromos autók kiszolgált akkuit használjuk akkor már gazdaságos lesz akár a sziget üzemmód is. De ez még kb. 10 év.
Taláttam egy rosz hírt:Bővebben: Link Védik a nemlétező uniós szolár gyártást? Á csak símán gazemberek. Ha csak a minőségi szintet köteleznék, hogy magasabb legyen annak volna értelme, mert a hócipőm tele hogy , a rengeteg selejt ,gagyi cucc ( esetenként használhatatlan szemét) ide kerül. És nem olyan pótcselekvést kéne csinálni mint a porszívóknál ( max. 900W engedélyezése!?) , inkább pl. a hatásfokot kellett volna 30-35%-ban mint minimum érték előírni a levegő szívási munkára számítva, vagy 85%-os elektromotor hatásfokot. Ha ezt a gazemberséget folytatja az EU akkor több lesza kár, mint a haszon a tagságból. ( személyes meggyőződésem szerint ma is jóval több a kár, csak keveseknek van de nagy hasznuk a bulikból amit a jónép sokszorosan megfizet- de kezd összeomlani a szisztéma.)

Hát igen, ezek a fránya naplopók bekevernek a szegény tisztességes áramszolgáltatónak.
Ha majd ráérek, sajnálom őket….

Szia! Nem jó játszani a betápokkal. Nem véletlen az, hogy a szolgáltató is előír pár dolgot. Nem feltétlenül csak az a szempont, hogy melyik forrás az olcsóbb, hanem tekintettel kell arra is lenned, hogy folyik-e munkavégzés a közcélű hálózaton. Ha például valamilyen elektronika úgy döntene, hogy rákapcsolja az áramot visszirányban a hálózatra - embereket ölhetsz meg. Javaslom, ne variálj a mérőkkel. Nem véletlenül találták ki úgy az ad-vesz rendszert - ahogyan. Ha éppen nem fogyasztasz, mert szabadságon vagy valahol, vagy éppen dolgozol, de nem vagy otthon - a rendszered akkor is termelni fog. Éves viszonylatban pedig nem jársz rosszul, ha jól van méretezve a rendszered.

Őszintén irom: többször elolvastam amit írtál, de nem értem.
A kapcsolásban itt hogy keletkezhetne visszáram? Max ha "átég" a forgókapcsoló (de ezzel az erővel bármilyen egymás melletti kábelek is összeéghetnének...). De a H tarifás villanyóra ugyanazokat a fázisokat használja mint a normál napelemes villanyóra. Olyat nem tud a szolgáltató megcsinálni, hogy kikapcsolja az egyiket de a másikat meg nem. Csak akkor ha szétszedi a villanyórámat.
Amúgy analógiában a dolog annak felel meg, mintha a hőszivattyú mondjuk most egy konnektorba lenne bedugva, és néha kihúznám és bedugnám inkább egy másikba.
Extra védelemként terveztem be a mágneskapcsolót, hogyha elmegy a H tarifán a fázis, akkor mindenképp áramtalanítsa a hőszivattyút, megtáplálási forrásától függetlenül.
A napelemes áramtermelésről még annyi információ, hogy az invertere aktivan figyeli a hálózatot és ha azt érzékeli, hogy nincs áram a hálózaton (pl szerelnek, vagy bármi), leválasztja 0.2s-on belül a saját termelést pont emiatt (lekapcsol, azaz sehova nem ad áramot ki). Ez megkövetelt szabvány.

Az invertert illetően igazad van. A barkács átkapcsolásban nincs. Te pedig szeretnél egy ilyen megoldást az általad leírtak alapján - úgy tűnik: Azaz te a betápodra rá kell kössed a napelemet . Lehet, hogy lesz kapcsolóeszközöd közben ami leválasztja a közműhálózatot, de ebben az esetben egy eszközre bízod - házi barkács megoldással - egy közözemi hálózaton esetleg munkát végző ember életét. Erre értettem, amit írtam. Igen, az inverter is ezt teszi - de azzal a különbséggel, hogy azt bevizsgálták. A te saját kapcsolástechnikádat meg nem. Hacsak be nem vizsgáltatod, de gyanítom itt erről szó sem lesz. Itt már kevés az, hogy te jónak találod a megoldást. Igaz - a saját felelősséged - ezt nem vitatom. Ahogyan az is, ha egy fegyverrel a kezedben kezdesz játszani.

Szerintem nem értetted meg Brazsik mit akar.
A visszatápláló részt nem piszkálná meg, az tök gyári állapotban marad, pont olyan biztonsági szinttel, mint eddig.
Annyit szeretne, hogy a hőszivattúját, ami csak egy tök közönséges fogyasztó, át tudja tenni az egyik mért körről a másikra. Ha ezt egy darab megfelelő kapcsolási sorrendű kapcsolóval végzi, akkor kizárt, hogy összekapcsolja a két mért kört (3 állású, 6 pólusú...).
De ha össze is kapcsolná sem történne semmi (ha fázishelyesen köti be), az inverter tudja mikor termelhet, attól függetlenül, hogy melyik óra(órák) kerül(kerülnek) elé.
A közüzemi hálózatról összesen 4 drót jön be, teljesen függetlenül attól, hogy hány mérő(tarifa)van utána, az inverter vizsgálja a közüzemi hálózat paramétereit, és csak akkor termel, ha minden kritériumnak megfelel (a közüzemi hálót vizsgálja és arra csak egyszer, egy kábellel van felcsatolva a fogyasztó, ahárhány mérőórája is legyen. A szolgáltató meghatározza, hogy mely invertereket engedi feltenni a hálózatára, nem véletlenül teszi ezt. Az engedélyezett inverterek megfelelnek a biztonsági előírásainak).
Ha az invertert a sima A1, B vagy H vagy akármilyen órára teszed az a biztonságot nem befolyásolja (az csak az invertertől függ), viszont a termelést ezek nem tudják kezelni, mérni, tehát hiábavaló lenne így használni.
Bármi zűrzavar esetén az inverter dolga, hogy leállítsa magát, nem a fogyasztó feladata, hogy bármely módon lekapcsolja azt, ennek automatikusan kell megtörténnie.
Az inverter által biztosított biztonsági szintet rontani semmiféleképpen nem lehet, mármint a felhasználó külső eszközökkel (kapcsoló, relé..) nem tudja roszabbá, érzéketlenebbé tenni.

Az első idézetet cáfolja a második. A napelem hatása egészen a hatását kiegyenlítő vezérelt fogyasztóig vagy termelőig tart. Pl. ha egy B fogyasztó bekapcsolásával egyenlítik ki a plusz teljesítményt, akkor az A és B tarifa különbségét bukja az áramszolgáltató.

Biztos ez?
Tételezzük fel, hogy egy órán át a polgár 1kW teljesíményt tesz fel a belső hálózatra
két eset lehet:
-elfogyasztja házon belül (ezesetben a szolgáltató erre nem kap, nem ad semmit, a polgár nyer 40Ft-ot ótánként).
-Nem fogasztja el házon belül:
A szolgáltató ezesetben ezt köteles átvenni.
Majd ezt az 1kW-ot átviszi a hálózatán és eladja a szomszédoknak 40Ft-ért óránként.
És a stabilitás megőrzése miatt be kell kapcsoljon egy B 1kW fogyasztót 25Ft/h-ért
(az is lehet, sőtt valószínű, hogy pont a polgár környezetében kapcsolja be (a polgárunk eladja saját magának, az ad-veszen kimegy B-n bemegy, lehet hogy semmit sem kap érte
(vagy legfeljebb 18Ft-ot) plusz még 25Ft-ot ki is fizet rá, egyszerűen zseniális! Illetve borzasztó, fizet a szolgáltatónak, hogy megvehesse, amit megtermelt ! )).
Akkor a hálózaton rövid távolságra 1kW továbbításáért, plusz a stabilizálásért 1kW B fogyasztó bekapcsolásáért plusz ehhez az 1kW előállításáért óránkánt 25+40=65Ft-ot számolhat el
(amúgy meg a polgár termelése nélkül csak 40Ft-ot ugyanarra az 1kW előállításra egy órára, közben pedig amúgy is feladata a hálózat stabilizálása).
Lényeg hogy a szolgáltató minden egyes polgári abszolut feltáplált kWh után 65Forintot számolhat el. Visszafizetési kötelezettsége csak azokra a kWh-ra van, amelyek 1 éves összegzés után a polgár saját fogyasztása felett marad, és azt is csak 18Ft/kWh árral.
Ki van ez találva!

A szolgáltató még úgy is jól jár, ha a polgár 1kW-ját B árszabáson adja tovább a saját B 1kW-ja mellé, mert még így is 50Ft-ot számolhat el a szolgáltatásra és az erőművi 1KW-ra óránként (minusz ha vissza is kell fizetni a polgárnak elszámolási időszak végén).
Akár hogy is legyen a szolgáltató jól jár, ha a polgár órája visszatáplálást mér. Ez pedig elég gyakori lehet az alább elhangzott időben elcsúszott szokások miatt.

Igazad van - tényleg nem értem soha, hogy miért kell ennyit variálni. Ha hálózatra visszatáplálós a rendszer, akkor úgy kell méretezni, hogy beleférjen a hőszivattyú is és pont. Amit nem használ el energiát - azt leszaldózza. Ha éves viszonylatban nézed akkor jól van méretezve a rendszer, ha közel nulla a számla. Ha nem -akkor meg rossz a méretezés. A tarifák közötti átkapcsolgatás meg amúgy tilos, csak úgy fog járni előbb-utóbb, mint Lagzi trombitás Lajos.

Azért, mert Te nem járhatsz jól...

Itt illene rádöbbenni hogy valamit (pontosabban sok dolgot) nagyon összekevertél.

Hasonló kavarásokkal tetszőleges egyenlőség igazolható, de ez a matemaikai érdekességek témájába illene (nem tudom hogy van-e ilyen).

Túl sok mennyiséget vontál be a számításba anélkül hogy megvizsgáltad volna hogy minek mivel kell párban lennie, mi a változás lényegi eleme. Nézd át újra hogy mit is számoltál duplán, és mit rossz előjellel! Vagy csak simán gondolkozz egyszerűbben, ne azzal a vággyal a fejedben hogy gonosznak tudd feltűntetni az áramszolgáltatót! Ha kéred, segítek hogy hol vannak számítási hibáid, de jobb ha magad jössz rá!

Azt azért ettől függetlenül megemlítem, hogy kb. soha nem fordul elő hogy egy visszatáplálás ugyanott vagy a közvetlen környéken kerülne felhasználásra vezérelt fogyasztó bekapcsolásával, mivel az áramszolgáltatónak egyszerűen nincs információja arról hogy pontosan hol van többlet teljesítmény, csak igen nagy körzetek összesített teljesítményét látja, így nyilván nem is lehetséges a ház szintű áramirányítás.

A stabilitás pedig nem egy logikai változó, (igen/nem), hanem mennyiségi feladat, és minél több teljesítményt kell hintáztatni, annál nagyobb feladat, amit az ad/vesz óra felszerelésével ingyen végez azoknak akik csak a saját fogyasztásuknak megfelelő árammennyiséget termelnek.

Vajon hogy lehet ezt érteni?

"Mocskos áramszolgáltató rám kényszeríti hogy használjam az áramát, pedig én gyertyával szeretnék világítani! "?

Fejtsd ki légyszives hol a hiba a gondolatmenetben.
Félreértés ne essék nekem az áramszolgáltató se nem jó se nem rossz, egyszerűen csak profitorientált, és ennek maximalizálása érdekében ténykedik.

Ha tényleg 65 Ft-ot számlázna ki azért mert valaki energiát táplál be, ahogy a konklúziódban írtad, az már rablás lenne. Viszont a valóság az hogy konkrétan az ad-vesz órával ingyen nyújt akkumulátor szolgáltatást, ha úgy van ahogy írtátok. Ez minden csak nem profitorientáltság.



Ez ugyan önmagában nem logikai hiba, csak egy fölösleges változó ami megágyaz a későbbi hibáknak.



Első hiba. Nem lehet. Legrosszabb esetben, ha nettó túltermelt, akkor kap 18 Ft-ot, egyébként meg 40-et. Legalábbis ennyivel csökken a fizetendő ezen a mérőhelyen.



Ha csak 18 Ft-ot kap, akkor durván túlméretezte a napelemet, ami egyrészt az ő hibája, másrészt a szolgáltatónak igenis költség ezzel (még a meglévő kinullázott fogyasztáson felül is) ping-pongozni. Ezért 7 Ft/kWh meglehetősen jutányos ár. De ez tipikusan nem merül föl, reálisabb az hogy a fogyasztás van többletben, illetve én kifejezetten erről az esetről írtam.


2-3(-4). hiba: továbbításért nem kér pénzt, sem stabilizálásért. Fogyasztásért kér. Így tudtad ugyanazt az energiát kétszer (sőt majdnem harmadszor is) számolni, pedig csak egyszer kell kifizetni. Mondjuk 25 Ft-ot ha az általad vázolt esetet nézzük. Előállításért sem fizetsz külön. Csak fogyasztásért, de ebben már benne van az előállítás díja (költsége).



Vagyis az előző hibákat javítva az jön ki, hogy a fenti esetben 15 Ft-tal kevesebbet számláz ha te termeled az energiát, és B-n kapod meg, mint ha ő termelte volna, és ráadásul megmarad egy éven belül tetszőleges időben felhasználható, stabil 1kWh-d. Vagy ha ezt beváltod, akkor kvázi te kaptál 55 Ft-ot egy kWh-ért! (Ennyivel kevesebbet fizetsz az elhasznált áramért.) (Persze ebből csak 40 Ft amit tényleg az áramért kapsz, 15 Ft a B díjszabás árelőnye, ahogy ezt a fölöslegesen elbonyolított gondolatkísérlet előtt is tudtunk).

Mocskosul nem mindegy hogy te fizetsz 65 Ft-ot, vagy kapsz 55-öt.