Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Robotika kezdőknek
Két dolgot kell figyeljél
Azt, hogy amit nézel (a szerkezettel) az tényleg az, amit nézni akarsz és hol van az a fényforrás (pont) amit nézel Ez utóbbit a villámfotó nem teljesíti. De lehet, tévedek, már késő van.
Nem tévedsz. A moduláció arra jó, hogy ne zavarja a környező egyéb fény, mint pl a napsütés, a fénycső, vagy éppen egy távirányító. Ezt meg lehet oldani úgy hogy a lézert mondjuk megszaggatjuk egy adott frekvenciájú négyszög jellel. A vevő oldalon kell egy jó szelektivitású szűrő, ami csak a kívánt frekvenciát ereszti át. Most már elértük hogy csak a lézerünkre reagáljon, a többi fényre vak legyen. De ez csak az egyik része a dolognak!
A másik fele az, hogy a két detektorod kellően el legyen szeparálva egymástól, különben nem tud irányt adni. Hasonlóan a sztereó műsorhoz. Csak akkor jön ki a sztereó hatás ha a hangszórók egymástól kellő távolságra vannak. HA közvetlen egymás mellé kerülnek akkor monóban hallod. Valami ilyesmire gondolok mint a skiccen látható. Lencsés taggal meg kell oldani hogy minél több fényt kapjon az érzékelő, és beállítani a látószöget hogy kellően, de ne túl széles szögben lásson. A kettő közé pedig egy elválasztót tenni, hogy egy tűrésen felül már ne lássák egymás képét. A kapott jellel már közvetlenül vezérelhető a hajtáslánc. Én ezt találtam ki, szerintem akár még működhet is. A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2016
Nekem is ez volt az ötletem, ha lesz kis időm megcsinálom a kapcsolást. Kíváncsi leszek hogyan fog működni.
Kedves Kevin88, és sargarigo!
Gondotokat egy kis csőbe szerelt 15-20mm es fókusz távolságú gyűjtő lencse és a fókuszában elhelyezett differenciál fotódióda/fényelem -ami kereskedelemben kapható- könnyedén megoldja. Ez az eszköz egy kb. 4x8 mm es lapka 3 aktív lábbal, melyre fókuszált fényfolt egyenlően világítja meg a néhány mikron hézaggal ketté osztott érzékelő felületet. Ha a fényfolt jobbra vagy balra elmozdul, a dióda egyik felén nő, a másik felén csökken a megvilágítás, melyet feszültség formájában egy differenciál erősítő IC a földhöz („a hézaghoz képest”) érzékel és meghajtja a szervo erősítő végfokát, motorját ami helyesbíti az eltérést. A Miskolci Egyetem 190501 lajstrom számú szolgálati szabadalma alapján épült vonalkövető és digitalizáló berendezés a 0,1mm- 1,5mm vastag vonalat annak tengelyében +/- 0,01 mm! pontossággal követi és digitalizálja. Remélem tudtam segíteni, sikeres konstruálást!
Köszönjük! Ugyan nekem nem gondom mert csak agyalni segítettem, de ettől még érdekes kis cucc lehet.
Idézet: Valami linket tudnál róla adni? Nekem össze vissza mindent dobál a google, de ez pont nem volt köztük (okosodni sosem késő „ami kereskedelemben kapható”  )
Sajnos linket nem tudok, de ha kevin88 (Úgy tűnik Ő akar robotot építeni) igényli és elküldi a címét, küldök Neki postán egy zsír új differenciál fotó elemet és egy optikai lencsét ajándékba, amivel megépítheti a robot „szemét”. Mert alkotni öröm!
Üdv.
Sziasztok!
Bocsi hogy így eltűntem csak kitörtem a lábamat és kórházban voltam, de aztán ahogy ott feküdtem gondolataimba merülve rá kellett jönnöm, hogy a projekt amit kitaláltam nem megvalósítható az én szintemen. Így aztán a "szem"-ről letettem és inkább egy villámdetektort rakok össze megnyugvásképp. Köszönöm a felajánlást amúgy!
Sziasztok!
Láttam jobboldalt a csodás hirdetések között egyet, ami felkeltette a figyelmemet. Konkrétan egy GreenFoxos csóka fog egy lánctalpas robotot. Ezen a linken megnézhető kicsit jobban is. Összesen ezt az egy képet sikerült találnom róla. Ha tud valaki valami infót erről a kialakítású robotról, akkor ne tartsa vissza, mert mindig is tetszettek a lánctalpasok, de ezen ráadásul négy is van. 
Szerintem ez az:
http://www.ebay.com/itm/CNC-Metal-Robot-ATV-Track-Tank-Chassis-susp...VXBhOj A kezében szerintem a felfüggesztés miatt áll máshogyan.
Sziasztok!
Olvasgattam... de úgy igazán nem találtam leírást egyensúlyozó robotra! Foglalkozott már itt valaki vele? Alap elképzelésem egy I2C-s 3 tengelyes giro! ( mondjuk nekem csak az egyik tengely adat fog kelleni) Valahogy ugy képzelem ( aztán lehet hogy rosszul) hogy PWM jellel vezérlem a motort.... minél nagyobb a kitérés az egyik irányba annál nagyobb PWM kitöltéssel (annál gyorsabban) forgatom a motorot a másik irányba! Mondjuk valahogy gondolom hogy nem lesz ilyen egyszerű mert tuti hogy bizonyos szintű "hiszteréziseket" és tűréshatárokat" kell majd beállitani. A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2017
Nem tudom, valami hasonló leírásra gondoltál-e.
Javaslom a PID szabályzás behatóbb megismerését. Különben nem fogsz tudni egyensúlyozni. (A feladat szép de nem egyszerű)
Probáltam már nézegetni, de nem áll össze a kép!
Igen bonyolult algoritmusokat meg egyenleteket találtam csak, és igen erőssen kétlem hogy mindenki beleirja a programba azt az egyenletet! A lényegéf kapisgálom... hogy nem csak az elmozdulás a lényeg, éa az arra tette válaszreakcio .... hanem kalkulálni kell azzal is hogy az elmozdulás hatására tett válaszreakcio következtében hogy fog viselkedni elmozdulni a "tárgy". De hogy ezt hogy kell modellezni vagy a kalkulácioba beépiteni az számomra egyenlőre nagyon sötét folt!!! Az a baj hogy a technikai angolom ehhez kevés hogy ezt a leirást megértsem! Hogy tudnám magambatukmálni?
Szia!
Ahhoz, hogy előrébb tudjál jutni, el kellene mélyedned egy kicsit a szabályozás-technikában. Erről magyar nyelven is jelentős az irodalom. Ezen belül -egyetértve Borvendéggel- a PID szabályzókkal kellene minél jobban megismerkedni. Az fizikai egyenletek jó része a 4 jegyű függvénytábla (régen ebben voltak összegyűjtve a középiskolás matematikai és fizikai összefüggések, ma nem tudom hogy hívják) egyenleteiből indul ki, ezekről is találsz irodalmat a fizika témakörében. Ha ezeket érted, akkor már nem lesz túl nagy dolog a realizálás, bár egy gyors PID összehozása egy mezei PIC-kel, azért kihívás lehet. Meg kísérelheted ezek nélkül, csak "próbálgatással", de szerintem elég kicsi rá az esély, hogy összejön.
Azért leszögezhetjük hogy a szabályzás teknika 4féléves anyag az egyetemen, előadás+labor.
Na félreértés ne essen... Én se azt mondtam hogy elolvasok két WiKicikket meg egy éjszakára a fejem alá teszem a négyjegyü fűgvénytáblát, aztán másnap reggel passziobol megirom a programot!
 Mondjuk jo lenne!Csak rengeteg videot látni róla mind Ardusat mind PICeset mind LEGOsat stb stb és nem csak vératom fizikusok csinálják hanem van köztük 10-12 éves gyerek is! Sajnos én se hiszem hogy a véletlenszerű probálkozásokkal sikert tudnék elérni!  Anno probálkoztam a LOTTO val ott se jött össze  Csak biztam benne hogy esetleg van valami eszenciálisabb változata, már csak azért is, mert egy két videoba, nem egy hude nagy kapacitásu PIC szerepel! Anno csináltak ilyet RC ből menekitett giroval! Van is itthon egy I2C-s girom! Egy hata jött meg! Lehet turok hozzá a neten valami közepes PIC-et, aztán megprobálok a szögértékek alapján meg a gyorsulás alapján valamit összehozni! Bár mondjuk még olyannal se dolgoztam, pont azért rendeltem hogy ismerkedjek vele!
Én készítettem annó egy egyensúlyozó robotot, igaz az enyém egy négy kerekű jármű volt aminek a tetejét (platformját) tartottam vízszintesen 4 szervóval. Ehhez én giroszkóp + gyorsulásmérő párost használtam Kálmán szűrővel és PID szabályzással, a mikrovezérlő egy mezei PIC18F4620-as volt. Viszonylag jól is működött, igaz nagyon gyors változásokra már nem a legjobban működött a szabályzás.
Szerintem egyedül csak giróval nem fog működni, mert az csak az elfordulások változását (relatív változás) tudja mérni viszont az abszolut helyzet meghatározásához gyorsulásmérő is fog kelleni. Ez a kettő kéz a kézben jár. Vannak kész modulok amiken mindkét szenzor (sőt még digitális iránytű is) megtalálható és egyetlen I2C/SPI vonalon (különböző cím) tudsz beszélni velük... IMU (Inertial Measurement Unit) néven találsz rá (pl: 9DoF Sensor Stick
Szia!
Az MPU 6050-et rendeltem anno! Abbol van most itthon most a PIC et fogom megrendelni hozzá! Aztán előbb rá kell jöjjek a 16 bites adatok kiolvasására, értelmezésére, és hogy utánna a giro meg a gyorsulásmérő adatait össze tudjam fésülni... Mert most még nagyon sötét folt nekem! Remélem ha a kezembe lesz akkor többet fogok belőle érteni!
Esetleg irodalom... feljegyzés..... képletek maradtak neked abbol a projektből?
Utána kell nézzek, lehet még találok valamit de leghamarabb csak a hétvégén vagy a jövő héten, mert sajnos nem ezen a számítógépemen van.
Sziasztok!
Ez a kontroller hogy kommunikál a vevővel! Nem ugy értem hogy Milyen MHz-n hanem milyen jelet ad ki? Látom van hozzá vevő meg egy 32 csatornás szervopanel, de ha nem tul bonyolult akkor én inkább rögtön egy PIC el értelmeztetném a jeleket!
Mert azt azért luxusnak találnám hogy a szervopanel összes kimenetelét a PIC egy-egy bemenetre kötöm és ugy figyeltetem!
A hozzászólás módosítva: Máj 12, 2017
Az általános iskolákban milyen robot programot használnak ?
Ez mekkora ötlet már! Tényleg DIY, és bármit rá lehet pakolni a későbbiekben.
Ha tudna valaki a képen látható bluetooth modulról doksit küldeni, vagy esetleg arduino kóddal dokumentumot, azt nagyon megköszönném!
Üdv: Krausz Krisztián
Sziasztok!
A megújult hobbirobot weboldalról eltűntek a korábbi cikkeim. Többen kérdezték hogy elérhetőek-e valahogy. Ezért indítottam egy blogot, amin a hobbirobotos cikkeim is elérhetőek lesznek hamarosan. Robotépítés Kezdőknek Blog Üdv.: Fizikus |
Bejelentkezés
Hirdetés |
