335Vac (470Vdc) a maximum megengedett feszültsége, ezen érték felett lép működésbe, de ez nem azt jelenti, hogy ennyire is korlátozza a feszültséget. A névleges levezőképességét elérő áram mellett 1-2,5kV körüli értékre korlátoz (ez is rá van írva - ha nem, ott az adatlapján), kisebb áramnál a feszültség is kisebb lesz. Ez a névleges áram közel sem egyenlő azzal, amit nagy számokkal szoktak feltüntetni a készüléken.

Köszönöm szépen. Akkor inkább maradok ennél

Vigyázz, ez csak II osztályú.

Szia, és az nem jó? Azaz mi külömbség 1 ás a 2 közt?

Röviden: a túlfeszültségvédelem lakáson belül 3 lépcsős I+II, és a dugaljakhoz a finomvédelem.
Együtt a 3 megbizható a hálozat felöl jövő tüskékre. Önmagában mindegyik több a semminél, de a 3 együtt az igazi.

Lakás elosztóban B+C, ott a FI relé mellett.
HIFI torony/házimozi mellett D (igen az a drágább elosztó/konnektor).
- Az is segít, ha van EPH.
- Az is segít, ha van kiépítve mindenhol védőföld.
Ahogyan Papó69 írta: Semminél bármi jobb...
De nem értek hozzá.

A kismegszakítók egy átlagos lakásba elég ha csak a "B" karakterisztikájú van.
De a többivel egyetértek.

Itt villámvédelemről van szó, nem a biztosító karakterisztikájáról.

Itt a különbség részletesen leírva:
1.A külső, vagy elsődleges villámvédelem az épület tetőszerkezetét védi , villámhárító eszközök segítségével.
A villámhárító egy az épület legmagasabb pontján elhelyezett vezető, amely közvetlen galvanikus kapcsolatban áll a földdel egy földelő szonda segítségével. A külső villámvédelem feladata tehát az, hogy közvetlen villámcsapás esetén a villám becsapási talppontot károkozás nélkül a villámhárító felfogóján képezze és a villám-áramot, megfelelő keresztmetszetű és villamosan jól vezető áramúton biztonságosan levezesse a földbe.

2.A villámhárító azonban nem véd a villám másodlagos hatásaitól. Amennyiben villamos vezeték van az épület közelében (szabványos hálózat, telefon, internet, stb.), ezeken keresztül a villámcsapás okozta túlfeszültség egy része bejuthat a villamos hálózatba. Az otthonokban kiépített szokásos védelmek csak a túláram ellen védenek (kismegszakító), vagy érintésvédelmi feladatokat látnak el (FI-relé). Eszközeink védelme érdekében a villámhárító mellett többlépcsős túlfeszültségvédelmet is alkalmaznunk kell. A belső villámvédelem feladata a villám-áram behatolásának megakadályozása a külső villámvédelem által védett térrészekbe.
Egy többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer erősáramú (400/230V) hálózatok esetén általánosan három fokozatból áll. Az 1. osztályú („durvavédelmi”) fokozat célja a nagy energiájú részvillám-áramok levezetése, a 2. osztályú („közbülső”) védelmi fokozat feladata az energiájuktól megfosztott túlfeszültségek korlátozása, míg a 3. osztályú („finomvédelmi”) fokozat a túlfeszültség-hullámok további korlátozását végzi.

Nos, bocsi a késői válaszért, el is felejtettem, hogy írtam.
A dolog lényege, hogy egy csöves Beag erősítőbe gitárt dugtam és az a húron keresztül kb 10 perc gitározás után megrázott. A konnektor földeltnek tűnik, van zöldsárga benne. Az erősítő háza össze van kötve a földeléssel, az erősítő testpontja pedig a házzal. Elvileg minden jónak tűnik és nem találom a hiba okát.
Ez erősítő első csöve egy EF86-os 120V körüli anódfesszel, de hogy kerülhet feszültség a húrokra?

A "balesetkor" egy pillanatra elhalványult a szoba világítása, ami nem hiszem, hogy miattam történt, de nem vagyok benne biztos.
Akkor szokott elhalványulni, ha beindítok egy porszívót és felránt 10 Ampert... Ehhez én meg nagyon kevés vagyok.
Nem lett amúgy semmi bajom, azon kívül, hogy úgy éreztem magam, mint egy 10. emeletre fellépcsőzés után.
Fi relé nem tudom, hogy van-e, villanybojler és gázkazán van, nem tudom ezekhez tartozék-e.
Egy sima Maxwell multi van itthon, meg néhány fázisceruza.

Az, hogy van-e Fi-relé, elég ha készítesz egy képet a kismegszakító dobozról, arról meg lehet állapítani, ha te nem ismered fel.
Hidd el, jobb, mint ha utólag már más írja le egy jegyzőkönyvben.
Ha nincs minél előbb fel kell szereltetni.

Na közben kinyitottam a kapcsolódobozt, ami a műhelyben van. Feltöltöm a képet róla.
Valószínűleg az a Ganz KK hfi egy 3 fázisú FI relé, ami nem működik. A T gombot megnyomva nem old le, a piros gombot megnyomva igen.
Az, hogy az égésnyom mi a tetején, nem tudom. A doboz bal oldalán lévő konnektorból vettem a delejt. Látszik a 3 vezeték, ami oda megy.

Ezt sürgősen meg kell csináltatni rendesen.

A "B" legjobb helyen a bejövő méretlen vezetéken lenne (mérőszekrényben), a lehető legrövidebb kapcsolattal a földelőszonda felé, minden vezető és a föld között szikraköz kialakítással (a kisfesz. hálózatba csapó villámmal kizárólag ez bír el). A lakáselosztóba kellene kerülnie a "C" fokozatnak, ha nincs meg a "B" és "C" között a készülékek gyártója által előírt minimális vezetékhossz, akkor közéjül kell egy induktivitás is. Ha "B+C" kombináltat (vagy induktivitás nélkül egymás mellé tett két fokozatot) használsz a lakáselosztóban, tekints rá úgy, mint ha "C" fokozattal kezdődne a védelem. Ha pedig távol kerül a fogyasztóktól az előbbi kombinált, tekints rá csak "B" fokozatként. Panelba/társasházba vagy a földkábeles hálózatra kapcsolódva esetleg jó lehet a kombinált is.
Ha még nincs túlfeszültségvédelem, a felépítését (ha nem egyszerre történik) bentről kifelé jobb elkezdeni.
Azért a sok idézőjel, mert a betűzés hivatalosan már nincs használatban.

Egy saját célra készült berendezésben, kb. 800VA-es leválasztó trafót szeretnék kismegszakítóval védeni, a trafóval lesz egybe dobozolva a védelem is, meg még néhány, számomra hasznos kiegészítés. Ennek a legnagyobb üzemi árama elméletben 3,47A lehetne. 3A-es kismegszakítót nehéz beszerezni, a 4A-es meg esetleg nem ad elég hatékony védelmet. Tapasztalatom szerint ha két egyforma kismegszakítót párhuzamosítok (ügyelve, hogy a vezetékhossz is egyforma legyen) akkor kb. dupla áramnál oldanak le. Működhet-e hasonlóan ez a dolog egy 1A-es és egy 2A-es kismegszakító párhuzamosításával, tehát a hőkioldók belső ellenállása vajon arányos-e a leoldási árammal? 3db 1A-es kismegszakító párhuzamosításán is gondolkoztam, de az sem túl szép megoldás. Vagy 4A-es kismegszakító, és mondjuk egy 3A-es multifuse sorbakötve? (szerk: közben megnéztem, 240VAC-re 2A-es a legnagyobb áramú multifuse amit találtam) Hogyan oldanátok meg ezt a feladatot?

Lehet, hogy jobban járnál, ha építenél hozzá egy elektronikus biztosítékot. Áramváltóval, vagy valami hall - elemes félvezetős... Lehetőséged lenne többféle áramra esetleg -hogy írjam: időzítésre, mennyi idejű túlterhelésre oldjon le.

A védelem fokozatokra tagolásánál van egy másik szempont is. Ez az idő.
Jó esetben szikraközzel (T1 vagy "B") kezdődik a védelem, viszont abban az ív felépülésé, ellenállásának lecsökkenése villamos mércével sok időt vesz igénybe, többet, mint a feszültség felfutása a hálózaton, ezen túl a gyújtófeszültségének is elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy az átlagos kapcsolási tranziensek még véletlenül se gyújtsák be. A második (T2 vagy "C") fokozatban alkalmazott varisztor sokkal gyorsabb működésű és alacsonyabb feszültségen "megszólal", így a feszültség felfutása, a szikraköz ívének felépülése alatt és a gyújtófeszültségénél kisebb túlfeszültségek esetén védi az épület(rész) hálózatát.

Mondasz valamit, de mi lenne a kapcsoló/megszakító elem? Mágneskapcsoló?

Az a gond, hogy félvezetővel, egy zárlat esetén nem tudnám az esetlegesen kA nagyságrendű zárlati áramot megszakítani (egy mezei kismegszakító 6kA-t meg tud szakítani). Ha pedig olyan védelmet készítek, hogy abban a pillanatban leold amikor túlmegy az áramlimiten (tehát nem lomha kioldás van) akkor bármilyen fogyasztót bekapcsolok, attól le fog oldani. Lomha védelem esetén viszont túlmegy a terhelőáram a névleges értéken, majd ha ez egy adott ideig fennáll, akkor leold. Azonban ilyenkor már lehet, hogy nem 3...4A folyik, hanem akár többszáz A.

Esetleg lehetne egy ÉV relét leoldásra késztetni elektronikus úton... működhet, de ez sem valami szép megoldás. Vagy kismegszakító + másodlagos védelemként mérni a trafó hőmérsékletét , de itt is felmerül a kérdés, hogy akkor mivel bontsam az áramkört.

Most, hogy tovább gondolom a dolgot, valami izmosabb triak talán kibírja a zárlati áramot, amig a nullaátmenetnél kikapcsol....

Nem tudom, ha a méret és elhelyezés nem gond, akkor egy-kettő megfelelő kismegszakító lehetne végső védelem, akár főkapcsolónak is megtenné, összekötött nyelvvel. Én a toroid primerén elképzelhetőnek tartok még egy NTC-t, a szekunderre meg a mágneskapcsolót, amit vezérelhet az áramfigyelés, és a ki-bekapcsolás. Ha rendszeres használatra lenne, akkor nem lenne rossz rá egy áramkijelzés - hőmérés..., hamár nem úszod meg az elektronikát.

Létezik a kismegszakítók oldalára felpattintható ú.n. kioldó munkatekercs. Ha erre feszültség van kapcsolva akkor kiold a megszakító. Én beépítenék egy 6A-s kismegszakítót zárlatvédelemnek és egy saját elektronikát ami a kívánt túláram hatására old le finom védelemnek. De én 10kA-es megszakítót használnék, de az is lehet, hogy az is kevés lesz. Ki kéne számítani a zárlati áramot.

Szerintem a transzformátor, meg a motor nem a kismegszakítóról szól. Egy tisztességes hőbiztosíték a tekercsek között(esetleg a tekercsekre rögzítve) sokkal hatékonyabb. Hűtőgépekben van talán, amin a tekercs árama is keresztül megy , meg a környezet is fűti, ha túlmelegszik lekapcsol. Ha elektronika akkor a transzformátor hőmérsékletét mérném, és azzal vezérelnék egy mágneskapcsolót. Persze a kismegszakító is fontos és kell, de nem tudom találsz e olyat ami a transzformátor üzemhez pontosan alkalmazkodik. Bekapcsoláskor nem old le, utána melegedésre viszont igen. Ha a trafó nem melegszik túl szinte örök élet.

Megkerestem, pl. a TRACON-os az ilyen: Munkaáramú kioldó.

TRACON... vagy inkább ajánlj neki STILÓ-t... inkább ne... Ha már ez a megoldás, akkor valami normálisat ami működik is!

Ezeknek a katalógja volt kéznél, szinte minden gyártó kínálatában elérhető ez a kioldó tekercs. Pl. a Schneidernek is van. Schneider 21127 Acti9 P25M MX munkaáramú kioldó.
Vagy vegyen LEGRAND-ot, az megfizethető is. LEGRAND MUNKAÁRAMÚ KIOLDÓ.

Szerintem túlkombinálod . Kimenő oldalon egy B 4 A-es kismegszakitó bőven elég.

Azért nem akarom túlbonyolítani sem a dolgot. Van egy kínai (és egyébként egész jó) V-A-CosFi-W mérő modulom, ezt tervezem beépíteni. Hajlok arra, hogy lesz egy 4A-es kismegszakító (vagy 2db 2A-es párhuzamos - így két lépcsőben "állítható") és egy ahhoz hasonló hővédő bimetall, mit ami a mikrosütőkben szokott lenni, csak alacsonyabb hőmérsékletre. Ha bekapcsoláskor levágja a kismegszakítót akkor vagy kap egy NTC-t, vagy egy lágyindítót.

Még olyan jutott eszembe, hogy jó lenne bele a GV2 motorvédő. Ez rendelkezik túláram és zárlatvédelemmel is. Ráadásul olyan értékre állítod be amilyenre szeretnéd. Egy fázisú üzem esetén két áramkört sorba kell kötni, a harmadikon pedig a nullát kell átvinni.

Erről, vagy erről, mi a véleményetek? Alkalmas lehet trafó védelemnek?

Szerintem kA-es zárlat csak a trafó meghibásodásakor fordulhat elő, ha a trafó szekundere kap zárlatot akkor szerintem n*100A nagyságrendben marad a zárlati áram. Pont ezért gondoltam arra is, hogy akár triak is szóba jöhetne mint kapcsoló. Egy 40A-es triak egy teljes periódursa elbír 400A zárlati áramot. Egy fejlesztés során 40A-es triakkal többször csináltam (nem szándékosan) fáziszárlatot, minden alkalommal leoldott a kismegszakító, és a triak túlélte a dolgot, igaz nullaátmenet környékén volt bekapcsolva - persze nem tudom, hogy ezen múlt-e.

Alkalmas. Választhatsz magasabb hőmérsékleten kikapcsolót is. Fontos, hogy szorosan a tekercsen legyen. Ez megvédi egy tartós túlterheléstől, rövidzár ellen pedig egy B4A (ha nem toroid).