Így van, hiszen helyi adottságtól függően lehet hőforrás is - nem csak Izlandon. Akár itt a budai hegyekben is. De ha jól emlékszem a villamos energia drágasága volt az alap kérdés, amit persze a technológia megfelelő felhasználásával egyrészt lehet jócskán más irányba vinni, másrészt mindez napelemekkel kombinálva messze nem a drágaságról szól, hanem arról, hogy más hozzáállással, akár ez a villamos energia - ingyen is lehet fenntartható módon. Ha szigorúan vesszük - az elektromos autó is badarság, de mégis valahol - kényszer. Elindult egy másfajta gondolkodás, ami vonzza az innovációt is. Ennek már most is vannak eredményei az akkumulátorgyártásban és a közlekedésben.

És a hűtő-fűtő klíma?

Egyébként az egészet úgy értettem, hogy hősugárzót kapcsolsz be otthon.

Hát azért oké hogy elméletileg lehet csinálni de ki fog itthon értelmes árban olyan kutat fúrni ami meleg vizet ad. 12 COP akkor is nonszensz. Már csak a szivattyúk miatt is jóval szarabb lesz.

Laza egy-két milláért vannak rá jelentkezők.

Szia!
szerintem meg a 2-4 milla játszik.ha 90m a kut .
Az elmúlt 5 év 0% inflációja.

Nem kell feltétlenül kút. Az enyém levegős, kínai, rozsdamentes kivitel. 4,6kW. kb. mint egy hűtőszekrény. Nem kellett neki más, csak 1mx1m talapzat (mondjuk kb. 400kg) Nem kell neki szonda és nem drágább egy pelletkazánnál, vagy egy újabb gázkazánnál kéménnyel együtt. Mert ugye ehhez meg nem kell kémény - ha már az árakat nézzük. Az egyetlen hátránya a hangja. De ezt meg jó elhelyezéssel sok helyen meg lehet oldani, vagy mint nálam - némi hangszigeteléssel. A levegős nem tud ugyan túl magas COP-t, de 4 körülit igen. Az is jobb mint egy fűtőbetét. Ráadásul ez sem állandóan üzemel, beprogramozható, hogy mondjuk akkor termeljen többet, amikor a nap is rásegít. Nekem közös primer körön van a napkollektorral, ugyanarra a tartályra dolgozik így átmeneti időszakban a kollektor melege is sokszor szinte elég önmagában, és csak ráfűt kicsit.

Most még jó mmert csak 5 fok van. Majd ha beüt a -10 akkor annyi a 4es copnak

Az enyém -15 foknál még tud kettőt. Pedig nem a csúcskategória. Akad, ami még -20-nál is tud ennyit.

És valami kedvezményes tarifát adnak rá így napelemes rendszer mellé?

Nem. Nem is foglalkoztam vele, nem éri meg a fáradságot. Állítólag létezik H tarifa, de vezérelt órával megy. Nincs köze a napelemes visszatápláláshoz.
Nem megy túl sűrűn a klíma. Eleinte egyáltalán nem hűtöttünk vele, tavaly 2 napon ment, idén már többet. Ahhoz meg nem lenne jó a vezérelt óra.

Erre van a geotarifa.
Bővebben: Link

Mint írtam, nem találtam értelmét. Az index Napenergia fórumán többeknek is van, pontosan tudom, mi mire való. Amíg van szaldó, így is jó. Ha nagyon akarnám, el tudnám használni a teljes termelésem, de azzal se szórakozok. Kiszámlázom az EON-nak azt az évi 27-29000.-Ft-ot.

Ja ok. Nem volt egyértelmű számomra, hogy képben vagy. Csak a H traifát hoztad fel, a GEO-t nem. Illetve azt írtad cimonak, hogy nincs kedvezményes tarifa (napelem mellé) hőszivattyúra, holott vanni éppen van, csak ilyen-olyan korlátozásokkal.
Csak egy kis agymenés: H vagy Geo tarifán kemény 10 forintot lehet fogni 1kWh-ként (sima A1-hez képest). Ahhoz, hogy a tarifa korlátozottságát áthidaljuk, szükséges egy puffertároló.
Egy 300.000Ft-os tartály megtérülése leghamarabb 30.000kWh kedvezményes tarifájú energia elfogyasztása után lehetséges. 2,5 effektív COP-ot feltételezve 75MWh fűtési energia elfogyasztást jelent. Ez egy kisebb családi házban kb 4-5 fűtésszezon alatt megy el (ez 25 erdei m^3 akáccal egyenérékű. =25m^3*700kg*15Mj/3600s [MWh]).
5 év megtérülésű befektetés az már nem olyan rossz. Bár ha 10 évet működik, akkor is csak 300eFt plusz hoz, ami nem sok, tekintve a sok macerát, ami a beépítésével jár, illetve szükségessé válik. Meg 15 év után ezek is csereérettek lesznek!
Lég hőszivattyúnál módosíthatja valamelyest a számokat, hogy a tarifa rendelkezésreállása, és a fűtési szokás együtthatásának eredményeként a nap mely szakaszaiban kell működtetni a szivattyút. A napszakkal erős kapcsolatban van a léghőmérséklet, ami közvetlenül meghatározza a COP-ot (ejjel lowcop, déli "melegben" hihgcop).
A pufferrel bizonyos mértékig, szándékosan időben el lehet választani a fűtési energia termelését és felhasználását, így tulajdonképpen lehetne a rendszer effektív COP-ján emelni csak azzal, hogy melegebb hőmérsékletnél üzemeltetjük többelt a szivattyút. Elvetemülten hiperszuper inteligens vezérlést kell erre a feladatra kreálni.
Szóval a kedv. tarifa puffer nélkül a rendszer paramétereinek romlását okoza.
A puffer beépítése meg több gonddal jár, mint ami hasznot hoz cakompak.
Osztom az álláspontodat, a kedvezményes tarifa tisztességes kiaknázása annyira megbonyolítja a dolgokat, hogy inkább nem is érdemes foglalkozni vele.

Napenergiás aprítékszárító
Aprítékfeldolgozás
Prototípus Erbe02
Prototípus Erbe01
Ez utóbbi a második elkészülése óta használatom kívül.
A kertemben fű helyett a képeken látható farakások nőnek a fák alatt. Idén már nem hordom haza a kivágott fák koronaágait, átmenetileg a tulajdonos területén tárolom.
~3 éve elkészült egy 1200 literes puffer, de még nem építettem be. Számításaink szerint (lakatos szomszéd) várható életkora legalább 30 év. Engem túlélne. A szomszédot már én is.
Igazából nincs jelentősége, mert >2 éve nyugdíjas vagyok, akkor és annyit fűtök, amennyit akarok. Ami miatt jó lenne, hogy 1 napot tárolni tud.

Amit kifelejtettem.: A puffer eddig ~50000.-be van. Az igazi költség a váltószelep és a körítés lenne. Nem akarok lemondani a gravitáció előnyeiről és a legalább 1"-os vagy nagyobb elektromos működtetésű váltószelep ára már összemérhető a pufferrel.

Szép forgácsoló kütyü! Nálunk a másik verzió készül, 2 tengelyes 8 késes apító.
A kép régebbi, a próbavágás megvolt már, de sajna nincs időm befejezni egyenlőre.
Váltószelepet csinálhatnál két sima golyóscsapból, szembefordítod a tengelyeknél, összerögzíted 90° elfordítással, és egy szervómotorral nyitod zárod. Egyik végére készítesz egy Y idomot (amint látom el tudod készíteni). Szervó irányításához koppintani lehetne az autók lámpamagasság állítását (citroen xsarámét javítottam mostanság, ötletes megoldás van benne a pozícióállításhoz, ez még tök analóg.)

Tucatnyi nyomtató hányódik a lomtáramban, anyag volna bőven. Tanultam PIC programozást, le is vizsgáztam, de a programozás nem az én műfajom.
Ahogy írod, az analóg még jobban megy. Csupán időm nincs a sok javítanivalótól. Ha meg már nagyon elfáradtam, akkor ülök a gép elé. Olvasgatni, firkálgatni.

Hja - ha te bírod az 5 fokot - akkor értem. Én nyáron születtem, így ilyenkor is fázok. Mellesleg nagyon nem mindegy, hogy a fűtéshez használt vizet a hőszivattyú kevés energiából felfűti mondjuk 45-50 fokra, utána pedig a különbséget kell csak gázból fedezni, vagy 0 fokról kell a gázzal fűteni. 1-es COP-nál meg ott vagy a villanykazán hatásfokánál, ami még mindig nem túl rossz, főleg geotarifával, mert a hőszivattyú ugye azt használ. nem beszélve a napelemmel való kombinálásáról, amivel nem a hálózati áramot fogyasztod. Nálam ez a cél.

Szia

Egy éve telepítünk alvállalkozóként több napelemmel foglakozó cégnek ilyen rendszereket. Főként Fronius inverterrel szerelve, más márkát jelenleg még nem szereltem, ott hiába 2 munkapontos az inverter, egy munkaponttal is elindul, első bekapcsoláskor kérdezi is, hogy a másik munkapontot bekapcsolja-e, jártunk már úgy, hogy a tetőmunkások összekeverték a két stringet, a kettes munkaponton több napelem volt, mint az egyesen, hiba nélkül elindult az inverter, ugyanannyit termelt, mint amikor kijavítottuk a hibát.

Nekem is olyan van.
Sok függ attól, hogy az inverter szoftverének megalkotója hogyan képzelte el az inverter működését.

Igen, ezért is írtam, mit szereltem eddig, mással nincs tapasztalatom, jövőhéten elvileg szerelünk mást is, ma egy 2,3KWp rendszer, 290Wp napelem*8 (nem is értem minek...) termelt 160W-ot beüzemeléskor.

Ma napközben egyszer ránéztem az enyémre. 3,25 kWp-ről jött éppen 117 W. Szállíngózott a hó.

Üdvözletem Mindenkinek.
Még új vagyok a napelemes rendszerekben.
Ezért kérem a kioktatást mellőzni, viszont hasznos okítást nagyon szívesen fogadom.
Tehát...
Lehet e , ha igen , hogyan, párhuzamosan használni a szigetszerű napelemes rendszert és a hálózati áramot úgy, hogy nem visszatermelek csak a saját igényeimet pótolom.

Válaszokat előre is köszönöm.

Hogyne lehetne ha süt a nap.

Szia!
Köszi
Hogyan?
Tehát csökkenthetem a szolgáltatótól jövő felhasználásomat a saját termelésemmel?
Ez megy úgy is, hogy nekem semmit sem kell tennem, pl egy autómatika kapcsol ide oda?
Bocs a fapados fogalmazásért...

Szia

A legtöbb akkumulátoros hibrid rendszert lehet úgy programozni hogy prioritásként kezelje az akkumulátort és ne termeljen vissza a hálózatba. A hálózatot csak tartalék rendszerként kezeli vagy amikor az aksikapacitás vagy az energiafelvétel már elérte a kritikus szintet. Pl. a Victron EasySolar inverterei erre vannak kihegyezve.

A másik megoldás az akku nélküli rendszer, mikor vagy wattroutert használsz vagy egy olyan gridtie invertert ami áramszondával van felszerelve, ami a villanyóra után figyeli a hálózatból való felvételt és csak maximum annyit tol a hálózatra amennyi átjönne a villanyórán. Ilyen pl. a GridFree limiteres gridtie invertere. A hátránya hogy a túltermelés aksi nélkül lényegében elveszett.

A szakmabeliek szerintem még ajánlanak más megoldásokat is.

Szia lehet. Hibrid rendszernek hívják, van cég aki gyárt ilyen rendszereket. De... a hálózatra visszatápláló rendszer a legrentábilisabb megoldás. Az akku ugyanis drága és a napelemes töltés bizonytalantalanul szolgáltatott árammennyisége miatt az élettartam is rövid. Bár nekem van egy saját megoldásom, ingyen (újrahasznosított) akkumulátorokkal, rajtam kívül nem sok őrült foglalkozik ezzel. Azaz vagy szigetüzem, vagy hálózat. Van még egy vetülete a dolognak, amivel sokan nem is foglalkoznak pedig fontos lehet. Sok szigetüzemű rendszeren vagyok túl. Van egy óriási hátránya a hálózati áramhoz képest. Nem végtelen a zárlattűrő képessége. Azaz az inverter teljesítőképessége a rendszer vége, nem lehet büntetlenül túlterhelni. Emiatt a szigetüzemű rendszereknél a trafós, mig hálózati rendszereknél a TL azaz a trafómentes a nyerő. Hálózatos készüléknél túlterhelés esetén egy relével, mágneskapcsolóval áthidalható a túlterhelés. Ez az elektronikát is védi. Ez csak pár szempont abból a több százból, amit érdemes mérlegelned. És most elvonatkoztattam attól - egyáltalán mivel termeled meg az energiát.

A Fronius egy alkatrésztemető. A supportja meg.. hát. Nem mondom hogy rossz inverter, mert működik, de nem a legjobb a sorban.

Szia!
Vagy beépítesz egy ilyet. Bővebben: Soladin

Azért ezzel vigyáznék, mert a szolgáltatóra nézve életveszélyes. Ha ugyanis hálózati karbantartás alatt ő lekapcsolja a hálózatot, ez az inverter visszatáplálhat és áramütést okozhat. Ez nem játék! A napelemes rendszer hátránya, hogy éjszaka nem termel. Minden megoldást ezt igyekszik korrigálni. Az említett 550W-os rendszer Jó egy hétvégi horgászlakba, vagy egy hajón, de egy házban már nem kívánatos megoldás.