Fórum témák
» Több friss téma |
Ez pedig egy Dunavecsei asztali fúró. Adatlap szerint 220/380, most mégis 2 db kondival van bekötve, h egy fázissal lehessen használni.
A kérdés az lenne ,hogy mikor van nagyobb teljesítménye 1 fázisról a villanymotornak, hogy érdemes bekötni. Köszi!
Ha ezzel a motorral szeretnéd megoldani a hajtást, akkor innen kezdődő beszélgetéseket figyelmesen végig olvasva ott találod a megoldás is közte, kapcsolási rajzzal együtt.
Ehhez a fúróhoz az a teljesítmény tartozik ami rá van írva DE ez a három fázisú bekötésre vonatkozik! Az egy fázisról való működtetése majdhogynem működésképtelenné teszi a hajtást, olyan gyenge lesz. Bővebben: Link
Be van kötve, és el is indul, ha kézzel zárod a lábakat a relén, és a bekötött kapcsolóval irányt is vált, csak hülyén nézne ki , ha az eszterga gépen, ott lenne egy nyomógomb is, mindenképp a relé kellene valahonnan...
vagyis ha van relé, akkor elég 1db ilyen kapcsoló, ha nem lesz relé, akkor kell 1db KI-BE kapcsoló, 1DB csengőgomb, és egy BALRA-JOBBRA kapcsoló.
Ezek a régebbi vgk 25 kapcsolók annak idején alkalmasak voltak arra, hogy minimális átalakítással alkalmas legyenek ilyen kiegészítő kapcsolásra. Kellet egy plusz kamra és egy alkalmas érintkező működtető görgő, amit hozzá kellett alakítani a megfelelő pozícióhoz, hogy a kapcsolt irányhoz hozzá lehetett "billenteni" a segédfázist. Egyszerű segédfázisú kapcsolót lehet kapni de az nem irányváltós Bővebben: Link. A másik kivitelezhető megoldás a tengely végére lehet felépíteni egy mikrókapcsoló párost, amit megfelelő mechanikával lehetett kapcsolni kis túlfordítással. Ilyenkor elegendő volt a tengely pozíció korlátozót kiigazítani a túlfordításhoz, mert a többi érintkező mozgató görgő ekkor még nem lépett működésbe.
Tehát egy ilyen segédfázist automatikasan rákapcsoló kapcsoló és egy külön irányváltó kapcsoló t javasolsz relé helyett?
Nem. A most meglévő kapcsolódhoz lehetne hozzáépíteni egy kiegészítő kapcsolót a kapcsoló végénél lévő záró lemezre. A relé az automatikusan végezte el a kondenzátor bekapcsolását az áramfelvétel alakulásától függően. Ha ezt meg lehet oldani nyomógombosra, akkor nem okozhat gondot ráépíteni ezt a megoldást a meglévő irányváltó kapcsolód végére.
Jelenleg semmi sincs....
Indítókondi levágva. Indító relé lába megégve, nem funkcionál, áthidalva el tudta indítani a bácsi, és be van kötve egy keresztkötéses irányváltó kapcsoló. Ezt kellene kulturált formában, jelenleg is megvásárolható összetevőkből újra építeni. Egyenlőre a relé nem beszerezhető, nyomógomb helyett lehetne 3 állású kapcsoló, ami 2. állásban ráadja a segédfázist, mint a nyomógomb, elengedve visszaugrik 1 állásba, 0 ban lekapcsol. És lenne egy teljesen külön irányváltó kapcsoló. A bácsi aki a motort kapja rendbe, csapágyak, kapocsléc, kondi, nem hiszem ,hogy rá tudná építeni a kapcsoló végére.
Egy ilyen elven működő kapcsolót is el tudok képzelni, ez ugye a nyomógomb kombinálása. Csak valami normális , érintésbiztos kivitelben, mert ez így ház nélkül KO. De a nevét sem tudom az ilyen tipusú kapcsolóknak.
Na ezt pedig már meg sem merem kérdezni... a dunavecsei szépségre találtam egy ilyen IMI motort, HZ 762 r7h2. Indító és üzemi kondi nélküli. Nyomógombos segédfázis, ennek a kapcsolója van fentebb lefotózva. Persze ,hogy rossz irányba forog. Meg lehet változtatni a forgásirányt? A 380/220 motorok teljesítményvesztéséről írt HSZ alapján, ez jobb lenne a fúrógépet meghajtani... persze , ha jó irányba forogna. Mivel közel dupla a fordulata, bőven elég az 1 db szíjtárcsa hozzá, a legkisebb áttétel lenne használva folyamatosan.
Ezeknek a motoroknak speciális a segédfázis kialakítása és a tekercselése ezért nincs szükség kondenzátorra. Ha a kapocsdekniben ki vannak hozva a rajz szerinti kivezetések, akkor meg lehet próbálni U1-ről átkötni U2-re a segédfázis indítását.
Nézd, ha a nyomatéka elegendő számodra egy bizonyos átmérőjű fúrásig, akkor hagyd meg ezt a felállást egy fázisra, mert ebből többet nem lehet kihozni.
Azt a speciális HZ762***** motort gondoltam rá, csak induljon el a másik irányba...
Ennek fuss neki még egyszer, de immár rendes helysírással, nem chat-szlengben!
Meg tennéd, hogy az indító relé fedelét leveszed és így a róla készült fotót megmutatod? Irányváltó kapcsoló-t azt lehet kapni hasonló áron az indító relét pedig itt forgalmazzák nagyobb választékban a szegedi térségben. A nyomógombot azt például lábbal is lehetne működtetni de ha ezzel a géppel menetet akarsz majd vágni a klasszikus módon az biztosan le fogja oldani a hálózati elosztó automatáját.
Sziasztok! Nekem is van egy Imi motorom, indító relés, ami meghalt benne. Égen földön kerestem 100/235 Miha relét, de egyszerűen nincs. Vettem egy kicsit erősebbet, ami a legközelebb volt hozzá, és megpróbáltam a rugó feszítésen állítani, elsőre jó is volt, csak utána a rugó feszítés nem tudta legyőzni az üzemi rázkódást, és néha nem engedett el a relé, vagy visszahúzott. Szóval más irányba indultam. Találtam itt ezt a rajzot. Meg tudja nekem valaki mondani, pontosan, hogy is működik ebben ez a feszültség figyelő relé? A feszültség figyelő relém be és kikapcsolási feszültsége állítható. Az indító kondít nem a nyugvó érintkezőre(NC) kellene kötni?Szerintetek ez működhet?
Az eredeti hozzászólás
Szia VIM!
Repült a levesbe az indító relé, de megpróbálom az öreget elérni, hogy kidobta vagy csak félre tette... amit először írtál, 3 állású kapcsoló+ nyomógomb lett bekötve. Beszéltem motortekercselővel is közben, ő abszolúte nem javasolja a start funkciós DARÁLÓ KAPCSOLÓT, mert lassan kapcsol, ívet húz, beég vagy beragad, motor kuka, aminek nagyon örül, mert ebből él.
Szia! A start kapcsolós megoldás az csak egy fázisú irányváltás nélküli kapcsolóban leledzik. Amit most alakítottál ki a gépednek az a lehető legjobb a maga nemében. A nyomógombra adtam volna még kivitelezhető megoldást, hogy hogyan lehetne egy kezelőszervvel működtetni a kapcsolási műveletet. Ezt a nyomógombot lehetett volna egy külön lábpedállal vagy a kapcsoló tengelyén csúszó tárcsával működtetni.
Közben kezdik bele beszélni a fejembe egy frekvencia váltó beszerzését... / 230V - 3x230V / olyan 3Kw osban agyalok. Van ezekről tapasztalatod?
Köszi Ui: konkrétan, akkor megmarad a teljesítmény és a nyomaték, vagy nem marad meg?
Nem én csináltam, Gábor bá Szentendrén, ő rázta gatyába a motort és küzdött a bekötéssel is. Nem enyém a dicsőség... Ő mutatta a frekiváltót is, 25 Herz nél sem tudtam lefogni a próba motort a tetőléccel darabbal.
Kedves DJozso,
Engedd meg, hogy segítsek. nekem egy IMI OZF 90C 4ND-s motorom van, abban egy ugyanilyen típusú (áramú) relé működik, mint amit említesz a hozzászólásodban. A relé működési árama 10A, behúzási árama 23,5 A, ha a gyártó nem hazudik.... Az én motorom "IMI OZF 90C 4ND" indító kondenzátoros 100-125 mF-os kondival. Ha a tiéd is ilyen, vagy ehhez hasonló, akkor a rajz amit linkeltél nem az igazi hozzá! A OZF 90C 4ND nem "üzemi kondenzátoros" motor! Tulajdonkép az indító kondi csak 1-2 mp percig működik, ezt a relé működteti. Nincs szüksége folyamatosan a segédfázisra kapcsolt kondenzátorra! Ezért szokták berhelni "inditó gombosra". A relé helyére egy indító gombot teszel, amivel a segédfázisra kapcsolod az indító kondenzátort. Azon már elgondolkoztam, hogy ezt a megoldást, simán egy relével meg egy időtaggal kilehetne váltani, és akkor nem kellene a nyomógombosdi játék sem. MIHA 100/235 relét már nem gyártják, és szerintem még hasonló sincs. Sajnos. A motor működése viszont azért is érdekes, mert nagy terheléskor, amikor megnő a főfázis áramfelvétele, akkor a segédfázis visszakapcsolhatja, ezzel is egy löketet adva. Na itt a nyomógombos trükk sem segít. Viszont, mint említettem, egy sima időtagos relés megoldással, de akár egy nyomógombbal is életre kelthető.
Ilyesmire gondolok, nyomógomb helyett.
Először is köszönöm, hogy segíteni próbálsz.Teljesen igazad van. Az én motorom is indító kondis. Az indító kondim értéke 120uF. A nyomógombos indítást ismerem, de nem akarom használni, mert ez a motor após szalagfűrészén teljesít szolgálatot, és ő az a fajta ember, aki biztos tovább nyomja, vagy nem elég ideig, ilyesmi. Neki olyan megoldás kell, ami automata. Az időkésleltetés lehet(ne) megoldás, de ezzel nekem az a bajom, ha mondjuk a fűrész befullad, az újra indítás a segéd fázis nélkül lehetetlen. Tehát valami olyasmi lenne a tökéletes, ami méri a főtekercs áramát, ha megáll a motor húz egy relé, ami rákapcsolja a segédtekercset, ha felpörgött, lekapcsol. Ezt a funkciót látja el a Miha relé. A linkelt rajzon, azt mondják az "okosak", hogy 2 kondi van a segédtekercsen, egy üzemi (állandó), és egy indító (a kettő összege lenne a 120uF). Az üzemi csak rásegítene a segédtekercsre(állítólag így nagyobb a motor nyomatéka). Az indító kondi be-kikapcsolását pedig a feszültség figyelő relé csinálná valahogy, a segéd tekercs feszültségéből. Csak fogalmam sincs, működhet ez így? Persze nem az üzemi kondi a lényeg, az ki is hagyható éppen.
A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2017
Üdv! Ezeket a MIHA reléket el kell felejteni! Ezek a 70-es években voltak divatosak, akkor kezdték tömegesen gyártani a nagyobb (750-1100W-os) teljesítményű egyfázisú motorokat. Ezek eredendően felügyelet nélküli üzemre készültek. A segédfázis csak a motor megindításához kellett, abban az időben hasonló teljesítményű motorok nem nagyon készültek üzemi kondenzátorral. A mosógép motoroknál a 60-as években még ellenállásos indítást és sárgaréz segédfázist (nagyobb volt az ellenállása, mint a vörösréznek) alkalmaztak. A kondenzátor nem volt elterjedve ilyen célra. Az áram relék eltűntek az üzemi kondenzátoros motorok megjelenésével.
Rengeteg motor lett áldozata ezeknek a reléknek, általában falun használták ezeket a motorokat, körfűrész, betonkeverő, daráló, stb, ahol nem volt felkészítve a házak vezetékezése ilyen teljesítményre, nem beszélve a plusz hosszabbítókról. A használt motorokhoz jutó feszültség sokszor 180V alatt volt.A gyárilag beállított relé paraméterekkel nem működhettek ezek a motorok.Sokszor nem engedett el a relé és egy perc múlva leégett a segédfázis (a motor tekercselőknek jó üzlet volt) Mivel ezek a motorok nem felügyelet nélkül működtek nem volt feltétlen szükség a relére. Amik a kezemen keresztül mentek, én mind nyomógombosra kötöttem be, aki azzal is leégette....
Egyetértünk a problémát illetően.
A kapcsi rajzon lévő üzemi kondi nélkül nem fog működni, ezt gondolom Te is látod. Igazából egy áramfigyelő kapcsolásra lenne szükség, ami kiváltja a MIHA relét. Magyarul a MIHA relét kellene megépíteni aktív elemekből.
Ettôl féltem, hogy nincs más kiút, mint áramkör kisérletezés, panel gyártás, megépìtés. Imádom csinálni, csak mióta megvan a picur idôm nincs, de ez legyen az én gondom. Köszi, hogy megerôsìtettél a dologban.
Állítólag léteznek elektronikával ellátott kondik a MIHÁ kiváltására. Oláh-VILL, de én még nem jártam utána.
Hello VIM!
Meg lett a relé, mivel nekem már nem kell, ha privátban írsz egy posta címet , ünnep után föladom neked, ha van kedved belenézni. Boldog Karácsonyt mindenkinek!
Sziasztok!
Egy mézpergetőhöz szeretnék vezérlést építeni, viszont semmi tapasztalatom nincs villanymotorok terén. Van egy IMI motorom, ami eddig hajtotta a pergetőt, a mellékelt képen a látható. Elsősorban számomra elegendő annyi, hogy t idő múlva lekapcsoljon a motor, idő állítható, fennmaradó idő is látható. Ennek megoldására egy mikrovezérlő + SSR-t gondoltam (konkrétan ezzel a típussal szemeztem). Mit gondoltok működhet az elképzelés? A későbbiekben szeretném, ha a fordulatszámot is tudnám szabályozni, viszont nem tudom, hogy ez szinkron vagy aszinkron, bár gyanítom, hogy aszinkron. Ha szinkron, akkor frekvenciaváltóra lesz szükségem? Aszinkron esetben hogy érdemes szabályozni a fordulatot? Tirisztor vagy triak?
BUÉK!
Nézz be ide: http://www.powtran.hu/ 12V-os DC motor fordulatszám szabályzóval Méhészet, mézpergető alkalmazás |
Bejelentkezés
Hirdetés |