A 1008-at nem ismerem, de a 2008-at megnézném belülről mert valamivel többet tud mint az enyém. Az enyémből nem tudtam 750-800W-nál többet kivenni 6 ohmon sem, arra meg 1050W-ot írnak 8 ohmon.

Nekem egy elromlott 1004-es roncsom van, annak le tudom fotózni a belét. Állítólag csak a tápfeszben térnél el a család tagjai. Na meg esetleg a fetek, meg a táptrafó tipusában. Egy dolog miatt nem nem lenne egyszerű az utánépítés, mégpedig hogy egy mikrovezérlő van egy kis kártyán, és nem tudom mit csinál. Nem szeretem a szoftveres dolgokat pont ez miatt.

Kedves flaci76!
A "sas83"-s ábra a hangszórók lesugárzási sávjára vonatkozik a rezonancia frekvencia nélküli frekvencia részre! Például agy basszus sugárzó 20 Hz-500 Hz-ig sugároz, akkor erre a frekvencia sávra! Ha például 40 Hz-n van az önrezonanciája, akkor az említett sáv 40 Hz-re és annak környezetére NEM vonatkozik! Ez lehet például 38-44 Hz-s sáv. Egy középsugárzó, mely 80 Hz-től 9000 Hz-ig sugároz, az ábra csak erre a sávra vonatkozik. Itt is a rezonancia frekvenciával nem foglalkozunk. Ezeknél a rezonancia ebben a sávban bárhol lehet, gyártmánytól függően. Egyébként vizsgáltuk a hangszórókat a rezonancia frekvencián és annak környezetében is. Bonyolult a jelenség. Terjedelmes lenne a leírása (sok oldal).
A vizsgált sávban frekvencia szerint is történt vizsgálat. Nincs lényeges eltérés! Az ábra frekvencia független. A teljes hallható frekvenciáknak csak a hangszórók által sugárzott frekvencia sávjára vonatkozik!
Az ábra "A"-val jelölt sávjára készültek és terveztettek a hangszórók. Ez teljesítményre és torzításra vonatkozik. Ha így üzemeltetjük évtizedeken át működő képesek lesznek. Írjátok, hogy a 600W marketing érték. IGEN, én is annak tartom. Ki az aki ezt 600W-nak tartja? Mekkora az Ő szakértelme? Hogy jön ahhoz, hogy ilyet írjon? Aztán erősítőre is így írnak teljesítményt. Mekkora ennek a hangszórónak az RMS értéke? Végül is az RMS teljesítmény adja a hangerősséget. A hangerő állítás fizikailag és technikailag teljesítmény növelés, vagy csökkentés, mely hangfrekis műszerekkel mérhető.
Az "A" szakasz vége a "P" teljesítmény. Ez az üzemeltetési felső határ! A crest-faktor legnagyobb feszültség és áram csúcsai ezt NEM léphetik túl! Az sajnálatos dolog, hogy egyesek tudatlanságból klippelve járatják az erősítőjüket. Sőt nem tudják a teljesítményeket mérni. Így aztán a marketing erősítő és hangszóró teljesítmény alapján állítanak minden félét. Akik itt vitatkoznak velem, azok szerintem a marketing teljesítmény alapján állítanak dolgokat.
Felejtsük el a TBA810 és hasonló IC-t. A műhelyünkbe érkezett leégett tekercsű és pille, perem nyúlásos hangszórók egy "kicsit nagyobb" teljesítményű erősítőktől mentek tönkre. Ezek 30 (12')-tól 51 cm (21') kosárátmérőjű hangszórók.
Ha valaki 20 cm és ennél kisebb kosárátmérőjű hangszórót hoz, akkor újra cserélünk!
Amit írtatok, azt még egyszer olvassátok át, mert van benne nagyfokú szakmai melléfogás és szakértelmi hiányosság. Egy lajikus számára a sok műszaki szöveg még esetleg "felnézést" kelt. De szakember ezen csodálkozik, hogy hogyan lehet ennyire mellé fogni!
Egy nem erre az oldalra vonatkozó eset: Egyik iskola 120 wattos erősítőt vett a régi BEAG helyére. Megdöbbenve tapasztalták, hogy halkabb a hang. Hozták az erősítőt bemérni. Mi 15 Wattosnak mértük klippelési határ előtt. A kereskedővel ismét meggyűlt a bajunk. Ugyan ilyen magyarázkodást kaptunk iskolástul. Ez is marketing teljesítmény!
Tisztelettel F.

Még mindig nem kaptunk semmi konkrétumot hogy milyen műszerekkel hogy és mit mértetek, nem furcsa hogy profi hangosítók pár évtizede nem használnak (vagy nem is használtak) Beag végfokokat. Tegyük mâr nyugdíjba a Beagot, mérj rá egy PKN végre, reméljük pár wattal több kiugrik mint a sokat emlegetett magyar "Góliátból".

Javítanom kell, mert az említett erősítő nem PC1008, hanem az is PC1004. A hangszóró 8 Ohmos. Én írtam rosszul. 2X 90V tápfesz (ezt még egy működő példányban mértem meg), IRFP260 fetek az erősítőben, a félhidas tápban IRFP450. A primer oldalon 6X220µF/200V vagyis ez megfelel 330µF-nak, a szekunderen 4X390µF/100V. A táp hardswitch, direkt tölti a kondikat. Egyetlen 5 ohmos termisztor fogja meg a hatalmas indulási áramot. Sem a táp, sem a végfok kapcsolófrekijét nem tudom, ugyanis halott.

Kicsit off volt, talán ki is dobja a moderátor.

Sziasztok! Egy hangszóró B*L értékét Tm-ben hogy számoljuk ki , és milyen adatok szükségesek hozzá?

A képlet amiből átrendezhető, ill. az átrendezett változat csatolva. (Bár biztos lehetne szebb alakra is egyszerűsíteni) A Tm (Tesla-méter) és az N/A (Newton/Amper) fizikailag ugyanazt fejezi ki, mindegy miben adják meg.

Köszi!
Cms mm/N vagy m/N értékkel reális?

Minden SI-ben, Mms kg-ban, Cms m/N-ban

Kedves Feri!

A 600 wattot én nem úgy értem, hogy ez égbekiáltó marhaság lenne, csak annyit jegyeztem meg, hogy az ilyen számok nem valós méréseken alapulnak, ez csak egy marketing szám egy számháborúban. Nem villamos szakember méri az ilyen "adatokat", hanem marketinges mondja rá hasra ütésből, lényeg, hogy jól nézzen ki a termékkatalógusban. Ettől még létezhet, és létezik is 600W-os erősítőt biztonságosan elviselő hangszóró, de természetesen nem 600W szinuszjelre vonatkozik ez, hanem ebben az esetben az 1200W-os csúcsokkal rendelkező zenei jelet. 20dB crest-faktor mellett, kb 6W-ot kell fűteni ilyenkor, 10dB esetén kb 60-at, ami mondjuk tényleg sok, ha a 40W szinuszjeltől megsült, akkor a 600W-os erősítőt se fogja jól viselni. Bár a méréseidben az áramerősség mérése (azaz a hangszóró impedanciájának kiiktatása) és a hibás, egyenáramú képletbe való behelyettesítése a 40W-os érték pontosságát, valódiságát számomra megkérdőjelezi.

Ezt a két mondatot nem igazán tudom hova tenni. Hangerő növelése minden jellemzőt növel vagy csökkent, RMS-t csúcsot is, kivéve a frekvencia és amplitúdó eloszlást, ezek állandók maradnak, viszont klippelés fölött pont ezek változnak, illetve az RMS érték tovább nő, sőt ez az erősítő szinuszos kimenőteljesítménye fölé növelhető (Bármilyen erősítő kivezérelhető az RMS teljesítménye kb 170-180%-ra és tartósan, amikor a crest faktor 3dB alá esik)

Visszatérve az ábrára: Az A szakasz nem lehet lineáris, az A-B szakasz határa nem a nemlinearitás határa, ez az elhajlás normális, így fut a négyzetgyök függvény. Szinuszjellel még alacsony frekvenciás jellel is nem, vagy csak több perces állás után nagyon rövid ideig vezéreljük ki a hangszórót, pl egy gyors mérés erejéig. Nem rendellenes üzemeltetés. Crest-faktortól jobban függ az RMS teljesítmény, mint a kivezérléstől, P, 2P, 4P között csak 0,3,6dB különbség van, CF-ben meg röpködnek a 10-20dB-ek, azaz P, 10P, 100P csúcsban vagy inkább P, 0.1P, 0.01P RMS-ben. De azt hiszem, ezt elég kimerítően leírtam régebben is, fölösleges ismételni.

A frekvencia függetlenségről pár szó:
- frekvencia szerint oktávonként a negyedére esik a kitérés
- tehát oktávonként 16-szorosára nő az xlin vagy xmech határ eléréséhez szükséges bemenőjel teljesítménye
- a hangszórónak van induktivitása, ami szintén frekvenciafüggő (frekvebciát növelve csökken)
- megjelenik a vasveszteség, mely egyrészt disszipál (és amit a vas disszipál, azt nem a réznek kell) és ez is frekvenciafüggően változik. (frekvenciát növelve nő)

1kHz-nél már nem lehet mechanikai terhelhetőségről beszélni, nincs az a villany, ami Xlin-be vezérli a hangszórót, legfeljebb az, ami termikusan túlterheli, azaz leégeti a csévét. Jó lenne egyébként a két esetet végre ténylegesen nem összemosni amúgy, csúcsok túllépésekor mechanikai károsodás, RMS túllépésre tekercségés. Rezonancia frekin amúgy pontosan úgy vizsgálható a túlterhelés, mint felette. Persze az impedanciamenet körüli sokszor 80-100 Ohm impedancia miatti nagyon kis áramfelvétel zavaros lehet abban az esetben, ha úgy akarunk mérni, mintha vasalót mérnénk, mert nagyon nagy feszültségjel kell, amit talán elő se lehet állítani (több száz volt, kV-ok), esetleg ott már az átütés veszélyével kellene számolni, na meg az áramütésével...

Végül egy helyesbítéssel tartozom a korábbi irományomhoz, az első ábrán nem áram i(t), hanem feszültségjel u(t) függvényében látjuk a kitérés nagyságát és fázisát, a többi ábrán az áram helyes, meg ott az F(t) erő és a kitérés viszonya, ellenfázisban játszása a magyarázat lényege.

Kedves pinyó39!
Írod, hogy a BEAG-t el lehet felejteni a PKN-nek időszakában! Na de hány wattos a PKN műszeres méréssel? Ezt kérdezhetjük az utóbbi évtizedekben importált "marketing" teljesítményű erősítőkel kapcsolatban. Én már mértem 1200 W-os erősítőn kétszer 60 W-t, 600 wattoson négyszer 15 wattot. Folytathatom a sort. A mostani sokféle teljesítmény megadás káoszában nem lehet kiigazodni, csak dicsekedni nagy "marketing" teljesítménnyel. Én a hat darab 100-s BEAG-al érzékeltetni kívántam a 600 watt teljesítményt. Ez lehet valakik szemében amolyan etalon. Kérlek, hogy nézd meg a hangszóró javítás(otthon) oldalon a korábban feltett izzólámpás 100 wattos BEAG-t!
Három hang frekis csővolt mérő műszerem van, mond egyik 10Hz-től mér, az egyik 40KHz-ig, a másik 1MHz-ig, a harmadik 20MHz-ig. Ez utóbbival rádiók 460kHz KF frekiét (AM) és 10,6MHz-t (FM) mérhetem. Ezek bemenetén DC leválasztás után feszültség osztó, majd széles sávú erősítő, végül jelformáló és mérő áramkörök vannak. Ezen kívül még két analóg műszerem is van, melyek 20kHz-ig mérnek csak szinuszos váltakozó áramot és feszültséget. Zenei áramok mérésénél 10%-s eltérések előfordulnak, de nem tízszeres-százszoros "marketing" értékek. A hangszóró mérésre most nem térek ki, de ha érdekel, akkor erre is kitérek.

Valamt magâra adó, profi hangosítós cég elég jól specifikálja a termékeit (nem a V...án kapható 50ezres bóvlik). A tömegcikkekre meg mi van írva a tusko polcain azt meg a szakemberek tudják, engem pl hidegen hagy és nem is rugózom rajta. Jelenleg bârki bármit forgalmazhat ha megvan a gyártói megfelősségi nyilatkozat, arra ügyelnek hogy a klienst ne csapja agyon (most jön jól hogy csak 15 watt jön ki a "2000" wattos cuccból, még meg is rázhatnâ csóri hozzánemértőt ha tényleg ott figyelne a több kwatt a kimeneten, vegyük úgy hogy a gyártók a többséget védik). Régen rengeteg többek közt autóba való cuccot is mértem, a profik mind rendre alulspecifikálták a cuccaikat, mert (részben) nem akartàk blamálni magukat (meg persze nyerni akartak a hangnyomin).

Kedves flaci76!
Írod, hogy "frekvencia szerint oktávonként negyedére esik a kitérés". Mi a méréseink alkalmával nem ezt tapasztaltuk. Különböző gyártmányú és teljesítményű hangszóróknál más-más jelenség játszódik le. Gondold végig a hangszórók által lesugározható frekvencia sávot, és a felső frekvencia határt. A mély hangot sugárzók több száz vagy egy-két ezer Hz után teljesen leállnak. Hasonlóak a magas sugárzók, melyek meg mély hangon alig rezegnek. Lásd a könyvem 81. ábráját. Ez egy átlagos hangszóró kitérés görbéje.
A rezonancia frekvenciát mutató "tüske" erősen eltérő a a különböző hangszóróknál. Rezonancia a mélyeknél a infra hangtól (10 H) 150-200 Hz-ig bárhol előfordulhat. A közép sugárzóknál ez több száz Hz körül szokott lenni. A magas sugárzók több kHz frekvencián rezonálnak.
A rezonancia frekvencián erősen lecsökken az áramfelvétel (ahogy írod), de a kitérés igen nagy, sokszor a mágnes pólusába verődik a szerelvény nyaki része, kalapáló hangot keltve. A leégetéshez nem kell több száz voltos feszültség. A baj a zenével van, mert egyszerre sok frekvencia van jelen, és ezek égetnek.

Kedves pinyó39!
Írod:"Valamit magára adó, profi hangosítós cég jól specifikálja a termékét..." Én úgy gondolom, hogy a gyártó írja a termékeire az adatokat. A vásárló, aki profi hangosítónak képzeli magát, valamilyen terméket vesz, amit "hülyére dicsértek" neki, és egyéni ízlése szerint tetszik is. Így van több száz és ezer wattos hangszóró és erősítő. Kitalálnak elméleteket és szabványokat a hülyeség megmagyarázására.
A könyvem 205. oldaláról idézem ezt a táblázatot. A hangszórók és erősítők szinuszos váltóáramú effektív értékeit jelenti. Látható, hogy növekvő teljesítményhez nagyobb feszültség és áram értékek tartoznak.
Ha 1000 wattos hangszóró létezik, akkor 16 ohmos hangszórón 126 volt feszültségnek, sőt zenei feszültség csúcsoknál ennél sokkal nagyobb feszültségnek kell megjelennie. Ez már életveszélyes feszültség szint! Érdekes a diszkókban és popzenekaroknál meg csak úgy lazán fogdossák a PA technikán a hangszóró vezetékeket. Én már régen a föld alatt pihennék, ha a zenei hangok között nem lenne alacsony feszültségű, sőt szünetes rész, mert a kis BEAG-k 100 voltos részei halálra vágtak volna. A 100 voltos rendszeren gyakoriak a 140-150 voltos csúcsok. Nem véletlen, hogy a 100 voltos vonalakon dolgozó kollégákkal lekapcsoljuk a végfokot szerelés alatt!

Ki az a ma..a aki saját magát szivatja a csupasz kábelekkel a helyszínen, ezt még vidéki diszkósnál sem látom. Mindenki törekszik a csatikra, átalakítókra, hogy a placcon minimálisat kelljen forrasztani. A legtöbb közepes és kis klubban azt figyeltem meg hogy az erősítők kevesek, felfűzik a dobozokat párba 4 ohmra, oszt megtolják max túlvezérlésbe (szakemberek EQ val rásegítenek) , aztán könnypotyogás , majd irány hangszórós. Mindeközben kutyát nem érdekli hogy mi van a készülékre karcolva.

Kedves Fery45!

Idézet:
„Írod, hogy "frekvencia szerint oktávonként negyedére esik a kitérés". Mi a méréseink alkalmával nem ezt tapasztaltuk.”

Kellett volna, mert a fizika ismert törvényszerűségei szerint ezt kell csinálnia. Nem lehet a hangszóró kitérési görbéje olyan, mint a sas81 ábrán. Túl lapos, és a rezonancia előtt nem lehet eső szakasza, csak monoton növekvő. Bár kicsit töprengtem, hogy milyen áramgenerátoros meghajtás produkált ekkora csúcsot fs-nél, vagy talán Qts>2,0 jóságú hangszórón lett mérve? Aztán rájöttem, hogy 1VA bevitt látszólagos teljesítmény a konstans paraméter. Kíváncsiságból modelleztem egy ilyen esetet is (ld. 1.kép), de a 12dB az 12dB, a cséveinduktivitás is legfeljebb 1-3dB-t módosít ezen. Az modellezésben a cséveinduktivitás is be van avatva, és igen pontos méréssel 10-40000Hz között frekvenciafüggően, veszteségével együtt (ld. 2.kép).

Idézet:
„A baj a zenével van, mert egyszerre sok frekvencia van jelen, és ezek égetnek.”

Pont fordítva. Minél jobban eloszlik az energia frekvenciában, annál kevésbé éget. (ld. 3.kép) A jobb alsó grafikonon van a hangsúly. Bemenet névleges impedancián 1W teljesítménynek megfelelő feszültségvezérlés. Az ábrán sárgával látjuk a rézben keletkező disszipációt ill. annak frekvenciafüggését, fekete mechanikai disszipáció, kék vas disszipáció (örvényáramok). A sárga a lényeg, különböző frekvenciákon ennyit kell elfűteni a bevitt 1W-ból. Szélessávú és egyenletes spektrumú jelnél ennek a beátlagolása adja a teljes disszipációt, ami a kis táblázatban látható 0.37W. Ellenben egy 226Hz szinuszjellel ugyanez 0.943W, úgyhogy amennyiben a hangszóró szinuszjellel történő leégetése a cél, az ezzel a frekvenciával biztos siker ennél a hangszórónál.

Emlékeztetni szeretnélek arra, hogy szerviz voltam évtizedeken keresztül. E miatt sok zenekar és hangosító keresett fel javítás miatt. A témát ismerem. Igazad van, hogy legtöbbször csatlakozókkal kapcsolják az erősítőkhöz a hangszórókat. De milyenekkel? Például elég gyakran a 6,5 jack. Mekkora áramot és feszültséget bír? Ugyan ez kérdés a többi csatlakozóra is.
A múltkori táblázatot nézve, Nagyobb teljesítményhez, nagyobb áram és feszültségek tartoznak. Ez egyszerűen csak fizika. Egy 2000 wattosnak mondott erősítőn 4 ohmnál 89 volt és 22 ampernek kell lenni. Ez szinusz effektív értéke. A csúcsérték 1,4 szeres. Zenei hangnál ezek az értékek 20-40%-l nagyobbak lehetnek. Szkópon feszültséget és áramot mérve ilyen értékek adódnak. (Két sugaras szkóp).
Természetesen, ha ez a "marketingszabványban 2000 wattos erősítő csak 20-30 wattos RMS-ben, akkor valóban a jack csatlakozó tökéletes többi társával együtt.
Most mutatok egy hangszórót 800 wattos marketing teljesítményűt! Ez is diszkóban dolgozik "fülsüketítő, mell döngető hangerővel. A 32 cm-s vonalzó a nagyságát mutatja. Mérve csak 15 watt.
A nemzetközi multik megszívatják a Kelet-Európai diszkósokat és Ti is az ő oldalukra álltok. A migrációval is így állunk.
Tisztelettel F.

Kedves flaci76!
A méréseket mindig teljesítmény generátoros méréssel végezzük, mert a hangszórók is teljesítménnyel vannak meghajtva zene és beszéd közvetítéskor. Feszültség vagy áramgenerátoros módnál nem a valóságos viszonyoknak megfelelő helyzetben mérünk. Az ilyen értékek a valós üzemeltetéshez viszonyítva hamisak, megtévesztőek! Persze a nemzetközi multiknak ez ilyesmi jól jön.
Amit az ábráiddal mutatsz az nem a valós üzemi állapot. Vegyél egy szintetizátort és nagy teljesítményű erősítőt, kapcsold rá a vizsgálandó hangszórók sokaságát. Ezek után mély hangoktól a magas hangokig nyomva a billentyűket figyeld a kónusz mozgását. Egy erősítő mégis csak hangszerekről kap jelet. A zenészek a tömeggel ezt hallják, és ítélik.
Gondolkozz el az ábrámon! Érdekes a lektoráló villamos mérnököm helyben hagyta ezeket a mérési adatokat. Te meg itt okoskodsz velem.
Tisztelettel F.

Kedves Fery45!

Minden boltban kapható, házilag épített vagy bárhogyan is keletkezett hangfrekvenciás végfok feszültséggenerátoros kimenetű, 0 közeli Rg ellenállásra és lineáris feszültség-frekvencia átvitelre törekszik, és egy félvezetős végfok ebben igen jól is teljesít. Vannak kuriózum-woodoo áramgenerátoros történetek is, meg vannak a negatív kimenőimpedanciájú mozgás-visszacsatolásúnak nevezgetett dolgok, de maradjunk a klasszikus végfokok eseténél. És mivel a végfok feszültséggenerátor, a szabályozása pedig feszültségkövetésre kényszeríti, így a feszültséggenerátoros vizsgálat az életszerű, pont a Te módszered a hamis, a külön mért feszültség és árammal. Mutasd meg nekem, hogy emeli meg a BEAG a jelszintet az 1kHz-es szinuszjelnél a 100Hz-hez képest, ha ott az u*i nem adja ki a kívánt teljesítményt, mert magasabb az impedancia? Nincs teljesítmény-visszacsatolású végfok, és egyik végfok se foglalkozik azzal, hogy milyen áram indul a kimenetén milyen irányba, hogy az kifelé megy, vagy éppen visszatáplálódik a reaktív terhelés felöl és hogy az mennyi hasznos és meddő teljesítményt produkál. Csak azzal foglalkozik egy végfok, hogy a kimenetén a feszültségjel hűen kövesse a bemenőjelet, zérus kimeneti impedanciát tartva közben. Nincs szükségem sem szintetizátorra, se más bizonytalan jelforrásra, meg tudok mérni egy hangszórót, és láttam szabadszemmel is szinuszrezgést membránon. Ha meg a lektoráló villamosmérnöködre tudsz csak mutogatni, akkor hívd meg ide a fórumba, megvitatom vele is sas81-es ábrát, meg természetesen a sajátomat is. Másodrendű (két tárolós) rendszer átviteli függvényében nincsen rippli. Ehhez több energiatároló, több bejárt komplex síknegyed, nagyobb fázistolás kell. Ennyi a történet, egy villamosmérnök elvben érti amit most írtam... Amit bizonygatsz azzal az ábrával, az olyan, mintha be akarnád nekünk bizonyítani, hogy 2x2=5, mert te ezt "mérted", mi pedig próbáljuk elmondani, hogy matematikai tanulmányainkból úgy értesültünk, hogy az csak 4.

fery45 Elnézést a közbeszólásért,de ez a hangszóró ugyebár egy PA30100-as.? 4 colos tekercsel 8 ohmos 10-11 kiló. Hogy lehet mindössze 15 wattos? Ez a mérés nagyon érdekel.

Hát igen, és ez is pont 15W, pedig ez egy régi szoci cseh hangszóró, nem lehet multikra meg migráncsokra mutogatni, és szinuszos terhelhetőséget írtak rá, nem IEC-t, és akkor még állítólag mindent jól speckóztak fel. De akkor hogy lehet, hogy az a méretben sokkal nagyobb szintén csak 15W-ot bír...? Sok az ellentmondás Feri elméletében. Jó hír, viszont, hogy egy Tesla NZC420/431 lemezjátszó ideális lehet a PA30100-hoz

Ez a Tesla akkor max 0,8W.

Kedves mlaci989!
Ez a hangszóró régen volt nálam javításon! Egy UNIVOX APT 100 típusú erősítő égette le a tekercsét. Ez a gyári adatai szerint 100 watt szinusz, 140 watt zenei RMS szerint. A 8 ohmos kimeneten 28 volt effektív feszültséget ad szinuszos jelre. (Ugyan is minden hangszóró égésnél bekérjük az erősítőt is. Korábbi években komoly vitát váltott ki az,hogy újból leégett a hangszóró, és nem vállalunk garanciát.)Vissza térve a 8 ohmos hangszóró tekercsen 3,5 amper körüli értéket mértünk. A tekercs a 28 V-tól és 3,5 A-től égett le. Amikor sorba kapcsoltam a saját hasonló 8 ohmos hangszóróimból kettőt, és így 24 ohm terhelte az erősítőt, lehetetlenség volt leégetni a hangszórót! A három hangszóró jelentősebb nagyobb hangerőt produkált. Ez a tulajt is meglepte. Ez után csak az Ő hangszóróját kapcsolva, de 16 ohmos huzal ellenállással sorba kötve ismét leégethetetlen volt a hangszórója! Az ellenállás döbbenetesen felforrósodott.
Ezek után csak a hangszórón mért adatokkal számolva 9,3 volt és 1,2 amper 11 Watt adódik. A mérési értékekre rá számolok egy 10%-s pontatlanságot akkor bele fér a 15 wattba. Ennél többet nem bír a kérdéses hangszóró. A rá írt 800 watt finoman szólva "egyszerű kitaláció". Ahogy azt írja Matthias Cartens: Zenei elektrónika studióban es diszkóban című könyvében a 39-40. oldalon
"... A zenei teljesítményre vonatkozó másféle adatok általában megbízhatatlanok, sőt gyakran egyszerű kitalációk, ennélfogva a professzionális felhasználás területén nem is jutnak szerephez.
"
Sok idézetet lehetne közölni a Magyarországi szaksajtóból!
Számos alkalommal a tekercségés alkalmával saját hangszórót kötünk a tulaj hangszórójához és leégethetetlenek a hangszórók és nagyobb a hangerősség. Ezért is állítom, hogy minden hangszóró tekercs égésnél nagyobb teljesítményű az erősítő a hangszórónál. A múltkori 81. ábrát nézve ezek a hangszórók a "C" szakaszban vannak üzemeltetve!
Nem probléma, hogy közbe szóltál, sőt örülök, hogy kérdeztél.
Tisztelettel F.

Kedves flaci76!
A mellékelt fényképen egy hangszóróra egy kis fehér festék foltot festettünk. Majd hang generátorral megnéztük, egyre nagyobb teljesítmény hatására ez a fehér kis szakasz hogyan növekszik. Ezt ábrázoltuk a 83. ábrán. Van egy kis probléma, mert a frekvencia növekedésével ez a kicsi csík egyre kisebb lesz. 2 kHz felett szinte mozdulatlan. Ezt mutatja a 81. ábra.
A nagyobb kitéréshez (hosszabb fehér szakasz) nagyobb hangerő társul.
Írtam,hogy a rezonancia egy tüske szerű kiugrás. A mély sugárzóknál 20 Hz-től 100 Hz -ig jelentkezik. Azzal mi itt nem foglalkozunk, hogy az áram és feszültség viszonyok a rezonancián hogyan alakulnak. Ez a fizika könyvekben részletesen le van írva. Ha könyvet ír valaki, akkor nem fogalmazhatok át egy másik könyvet, és beírom a könyvembe, mintha én fedeztem volna fel. Ilyenkor a kiadók és lektorok eléggé nemtetszésüket fejezik ki a kéziratról.
Én a szintis dolgot azért írtam, mert a korábbi hozzászólásaid alapján úgy tűnik, hogy nincs hang generátorod és erősítőd. Gondoltam, hogy van a környezetedben valamilyen pop zenekar, és őket megkérve megfigyelheted a jelenséget.
Az erősítők és hangszórók frekvencia szerinti impedanci

Sajnos, a gépem a nettel eléggé vacakol. Így történt, hogy az útólsó sortól levágta a szöveget. Nem lényeges. Tartalma az erősítők és hangszórók impedancia változásairól szól a frekvencia függvényében, melyet leírtam a könyvemben sok oldalon keresztül.
Az alap problémát mégsem sikerült a hosszú vita folyamán tisztáznunk, hogy a hangszórókra írt teljesítmények és valódian használható teljesítmények milyen viszonyban vannak. Ha valaki nem rendelkezik hangfrekvenciás műszerekkel, akkor megértem, hogy ellenez minden nemű mérésen alapuló adatot. Az ilyen egyének nem tudják megmagyarázni a hangszóró tekercs égések okait.
Tisztelettel F.

Hozzászólásaidból süt, hogy amit nem ismersz, az nem létezik. A PKN audio kft magyar cég (Fehérváriak), az XD6000 végük egy csatira 16 ohmra több kakaót présel ki magából mint a hat Beagod, ha hozzáértők használják mégsem égeti szét a rákötött hangszórókat minden használat után.

Köszönöm a választ.
Érdekes és elgondolkodtató. Tehát akkor mint egy fűtőtest teljesítmény számolás U x I Még le nem ég és amennyit bír annyi watt. Durván fogalmazva.?

Azért érdekes. Nem? Valamit nagyon eltekertek a gyártók az adatok megadásánál,vagy Mi vagyunk tudatlanok. Mondjuk régebbi 80-as évekbeli RCF hangszóróra ami hasonló méretre szintén 4 colos tekercses az van feltüntetve hogy 100/150 Watt ami mondjuk elfogatható. Akkoriban még nem voltak kínai marhaságok. De ezek a mostani 800-1000 Wattok egy 12 colos hangszórótól hát nemtudom

Amit Feri mér, az lényegében az a wattos teljesítmény, ami felett elég a tekercs. Régen ilyen adatot is megadtak, pl. valaki ebbe a régóta zajló vitába is bedobott egy Vifa M21 adatlapot, amin volt egy 3,5W-os terhelhetőség (egy 20 centis 25mm-es lengővel szerelt Hi-Fi hangszóróról van ügye szó, HB-1, Videoton Prelúdium mélyközép hangszórója) A régi szinuszos terhelhetőséget kb 15W-ban állapították volna meg akkoriban, a névleges meg kb 30-40W körül lehet, elő kellene szedni az adatlapját. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy 3,5W-os, 15W, vagy 30-40W-os erősítőről lehet-e használni, akkor a válasz az, hogy 3,5W-al kibírja az egyenáramot és a legvadabb szinuszjelet, ahol alacsony és rezisztív az impedancia. Ekkor ténylegesen 3,5W-ot is disszipál el. 15W szinuszjelet elbír egy régi nem szabványosított mérés szerint (szoci gyárakban kb ezt vésték volna bele, mint a szintén 25mm-es lengővel szerelt korábbi Tesla) De az IEC 30-40W azt jelenti, hogy 30-40W-os erősítőről elbírja a zenei jeleket, és évtizedekig használták ezt a hangszórót emberek ilyen nagyobb végfokokkal zenehallgatásra, igaz rendeltetésszerű használat mellett, nem torzításig tekert hangerővel. Lényegében ilyen erősítőre érdemes rákapcsolni a hangszórót. 3,5 Wattra kapcsolni csak azért, hogy egyenáram, négyszögjel meg szinuszbiztos legyen, nem sok értelme van. (És akkor még nem is szólva arról, ha mondjuk 2 utas rendszerben egy magashangszóró is van mellette, amit meg lehet, hoyg 1W-al is égetni lehet ilyen alapon, na akkor mennyire is speckózzunk?) Egy 4 colos cséve olyan 400W-os végfokot biztosan elbír. Korábban pl írtam, hogy amikor apámék zenéltek, a vermona 100W/4Ohm végfok a két Reflex ládában kinyírta a mélyeket, mert kevés volt a hangerő és a torzításba vezérelt végfok kimenetén úgy szökött fel az RMS átlagteljesítmény, hogy nem követte hangerőnövekedés, a csúcsok levágása miatt. Érdekes, hogy a 2x250W-os végfoknál soha nem volt ilyen se előtte, se utána, és a hangerő is kielégítő volt az akkori bálok igényeinek. (Ma azért ez kevés lenne egy rendezvényre, már akkor is határeset volt) Rengeteg példát érvet hoztam fel akkor, vissza lehet nézni. Grafikonokat, hogy egy négyszög vagy szinuszjelhez képest milyen kis teljesítménytartalma van egy gauss zajnak vagy több konkrét zenei anyagnak. Hogy saját vizsgálatom alapján mennyire későn észleli a fül a klippelést, pláne egy nem szakavatott fül. Hogy mért jobb az, ha a hangszórón vesszük előbb észre a terhelés határát mechanikai eredetű torzítások útján, szemre nagy kitérések mellett, mint hogy a villamos jel kezd előbb torzítani. Sok hangosító diszkós a saját bőrén tapasztalta meg ezeket a dolgokat. Az meg komolyan vicc, hogy egy diszkós 15W-os végfokokkal lépjen fel A Hangszórójavítás otthon topikban folyt ez a vita pár hónapja. Nem igazán szeretném ismételgetni magam, meg teleoffolni se szeretném a fórumot. Nagyon sok érv elhatzott korábban Feritől is, tőlem is, mások is sok saját tapasztalatot megosztottak, azok alapján szerintem bárki el tudja dönteni, számára melyik magyarázat a meggyőzőbb.

Kedves Feri!

Idézet:
„A nagyobb kitéréshez (hosszabb fehér szakasz) nagyobb hangerő társul”

Attól függ hogy érjük. Frekvencia függvényében a gyorsulással van arányban ha messziről hallgatjuk, sebességgel ha közelről, kitéréssel nagyon kis zárt térben (hangdoboz belseje, fejhallgató). Ergo az 1kHz ugyanolyan hangos megszólaltatásához sokkal kisebb kitérés elég vagy inkább kell, mint a 100Hz-hez, a 100-ad része. (12dB/oktáv az 40dB/dekád, 40dB pedig 1:100 viszony). Bár a saját helyettesítő kapcsolás alapú modellezésemet régen tételesen minden doboztípusra összevetettem ismert hangdoboztervező programok eredményével, amiket viszont korábban több alkalommal hasonlítottam egymáshoz, és a valóságban megépített hangszórón mért valós viselkedéssel, szóval eléggé bízom a saját modellezésemben. Amitől kicsit laposabb lehet: elnyúló könyökív fs-nél, és amitől kicsit meredekebb: cséveinduktivitás hatása.

Idézet:
„Van egy kis probléma, mert a frekvencia növekedésével ez a kicsi csík egyre kisebb lesz. 2 kHz felett szinte mozdulatlan. Ezt mutatja a 81. ábra.”

Pontosan ezt mondom én is, kHz-nél már nem is látszik szabadszemmel a kitérés, és a hangszóró hangosan sípol. Bár ahol belépnek a parciális rezgések, ott megváltoznak a játékszabályok is.

Idézet:
„Ha könyvet ír valaki, akkor nem fogalmazhatok át egy másik könyvet, és beírom a könyvembe, mintha én fedeztem volna fel. Ilyenkor a kiadók és lektorok eléggé nemtetszésüket fejezik ki a kéziratról.”

Ha meg van hivatkozva másik könyv, idézni is lehet belőle, az csak növeli a mű szakmai értékét. Lehet ilyet csinálni, ez még nem plágium. De alapvető fizikai törvényekről, tételekről írni sem az. Az a műszaki akusztika jegyzet, amiből talán a legtöbbet tanultam a témában nagyon következetesen használja pl. a Newtoni törvényeket a működés leírására.

Sok hangszóróba vezettem már szinuszjelet, mértem őket, ellenőriztem, hogy a viselkedés megfelel-e a modellezettel, mértem hangnyomást, közelről, távolról, szabadtéren, doboz belsejében, impedanciát, akusztikus átvitelt, impulzusválaszt, vízesés diagramot, iránykarakterisztikát, T/S paramétereket, torzítást frekveciafüggően, szkópképen a szinuszjel torzulását mikrofonnal, és én is pöttyöztem ugyanígy membránt. Mértem a jelek statisztikai tulajdonságait, egy BEAG szabadalom alapján elkezdtem csinálni egy valódi RMS terhelésmérő készüléket, aminek egy beta verziója már működik ATmega328 mikrovezérlővel, most fogom átírni PIC18-ra, mert annak jobb az ADC konvertere. Szóval egy ideje rajta vagyok a témán. És nem utolsó sorban vannak tapasztalataim az ügy kapcsán, saját és mások eseteiből merítve. Pl. a 15W-os Tesla hangszórók mért nem égtek le egy buli alkalmával a 2x70W-os erősítőn? A gép tudta a 70W-ot, én csináltam, kb 300VA-es trafó, 2x43V üresjárati pufferfeszültség, TDA7294 végfok IC (sajnos a tranyós végek építésétől elvette a kedvem a sok hamis végtranzisztor és az ebből fakadó problémák)