Az IRF530 nyitásához 10 V körüli feszültség szükséges. ADATLAP

Üdv.Szeretnék tanácsot kérni Hall effektes potméter esetében.Egy elektromos bicikli gázkarról van szó.Az a baj vele, hogy hiába mozgatom semmit nem változtat a bldc motor forgásán, mindig forog ugyanazon fordulatszámon.Talán nem jó? Ellenállást mértem rajta multiméterrel:van három vezetéke:piros, zöld ,fekete.A piros és fekete között 2k ohm az ellenállás, de piros és a zöld, valamint a fekete és zöld között is ugyanennyi.Ha behuzom a gázkar bütyökjét, akkor sem változik semmi az ellenállás ugyanakkora minden esetben.Lehet , hogy a hall szenzor nem jó?

Tegnap már leírtam, hogyan tesztelheted a hallos gázkar jeladód.
Vagy átsiklottál felette, vagy nem figyeltél. Második bekezdés...



Esetleg szedd szét, lehet egy vezeték "le van szakadva".

Tehát lehet helyettesíteni a hall szenzoros gázkart egy ilyen potméterrel?Végül is mi a különbség?Miért nem hagyományos potmétert használnak?

Most kezdem megérteni, amit a tegnap írtál

A potméter feszültségosztással állítja elő a vezérlő jelet (mechanikus alkatrész).
A hall szenzor egy mágnes közelségét érzékeli az alapján állítja elő a vezérlő jelet félvezetővel.
A potméter a levegő párata / portalmától hamar elhasználódik kinti környezetben.
A félvezetőt ezek a tényezők nem befolyásolják, elméletileg örök életű.

Köszi szépen a segítséget.

tbarath, Stewe, vargham Köszönöm!

Eredetileg optocsatolóval szerettem volna. 4N25 (Ami még sohasem működött nekem, de azért újra megpróbálkoztam vele). Egyik oldal 220 Ohm és a Pin másik oldal 12 V és direktbe a relé. Természetesen most sem működött. Az optocsatolóval nem akartam tranzisztort meghajtani és azzal a relét, mert az már tényleg hülyeség, hogy két lépcsőben... Ezért választottam a MOS FET-et.

A kapcsolást a TAVIR -ról néztem, ott tényleg nincs dióda rajzolva, pedig motornál külön fontos lenne. Arra gondoltam a relé csak nem csap vissza, de szerintem nem is ez volt a gond.

Az elektro boltba úgy mentem, hogy IRLZ34 -et kérek, de az nem volt. Egy másik (ugyan így arduinos) kapcsolás miatt IRF510 -et kértem helyette. Az sem volt, adott helyette IRF530N -t "jóvanazúgy". Így lett ez. Az adatlapján a grafikonon úgy láttam, hogy ha a D-S 12 V és a gate 4,5 akkor 10 A kapcsol. Ezek szerint jól benéztem valahol...

Akkor ezek szerint sima IRF FET-el nem tudom megcsinálni, lehetett ez az oka a zárlatnak? És logikai FET-re lesz szükségem?

Eddig mindig BC337 tranzisztort használtam ilyesmihez, de most olyan projektet akartam építeni ami bombabiztosan védi a kontrolleremet, erre életemben először elfüstölöm... ez az analóg elektronika az idegeimre megy....

Itten néztem a 4,5 v-ot...

Valamennyire kinyit 5 Volton is (Arduino topic-ban méregettem egy irf520-as modult a hétvégén), de nem (feltétlenül) lesz igazán alacsony az R_DS(on). A reléd pedig vagy behúz vagy nem.

IRLZ34 helyett IRLZ44, IRL530, stb. is jöhet, inkább mint bármi ami IRF. De ha csak IRF van, akkor "sima" bipoláris tranzisztorral is kapcsolhatod, vagy egy komparátorral, netán opamp-ként használt komparátorral, ha épp az esik a kezed ügyébe.
Olvasmány: Bővebben: Link

Hello! Esőként, egyáltalán nem hülyeség, ha az opto után tranzisztort tettél volna. Ha a 4N25 diódájával sorba volt a 220ohm, akkor közelítőleg (és maximum) 16mA folyhat a diódán. De az optonak van egy CTR tényezője, ami megmutatja, hogy a dióda ás a tranyó árama milyen viszonyban van egymással. A 4N25-nél ez tipikusan 70%, tehát a fototranyó kollektor árama maximum 16mA*0,7=11,2mA. Ez nyilván nem húzza meg a relét, így erősíteni kell..
A MOSFET jó megoldás lehet, de nagyobb áramigény esetén "Logikai" megjelölésű Fet-et kell választani. Ez általában a típusában lévő L betű jelzi. Viszont nem írtad meg, milyen a reléd és mekkora a meghúzáshoz az áramigénye. Védődióda pedig szükséges rá.
Viszont első próbálkozásodnál állításod szerint nem húzott meg a relé, hanem "zenélt". Egyenáram esetén ez nem fordulhat elő. Vagy meghúz ha a tekercs áram a meghúzási áram felett van vagy nem, csak cseppet kattan. Amikor pedig a Gate-et a 12V-ra kötötted, kinyitott rendesen a Fet, de hogy minden tönkrement, azt szinte lehetetlen ha minden jól volt bekötve. Vagy is lehet hogy a Fettel a tápot zártad követlen rövidre és 12V Gate mellett ez már nem maradt nyomtalan. Tönkre ment a Fet és a kontroller is, amire várhatóan vissza került a 12V.
Tehát gyanú, hogy valamit teljes mértékben elrontottál a Fet-Relé bekötésénél..

Igaz. Azért lesz szükségem mágneskapcsolóra vagy relére, mert a kapcsolni kívánt lámpa teljesítménye 2x450 W-os led reflektor. Ezt direkt bekötéssel nem szeretném bekötni a teljesítmény miatt. Ezért gondoltam, hogy egy kontaktor beiktatásával oldanám meg. A refi amúgy 230 V-on üzemel.

Szerintem meg szilárdtest relével jobban járnál...

De egy 12V-os mágneskapcsolónak remek áramfelvétele lehet, és nagyot is rúghat vissza kikapcsoláskor. Így dióda nélkül akár katasztrófa is lehet egy próba vele. Viszont ha nem tudod az áramát, hogy választottál hozzá tápot? Én inkább 24V-os kapcsolót választottam volna, és szigorúan egyenáramút Mert ha ne adj ég váltóáramú a kontaktorod, akkor annak egyenáramon az áramfelvétele akár ötszöröse is lehet..

Malak fórumtárs PIC-e kérdése, és a válaszok áthelyezve ide.

Egy kipurcant alaplapból kitermelhető olyan MOSFET ami 3V Ugs -nél átenged 3-6 A-t. Főleg a kisebb méretűek. Jellemzően a Processzor tápjánál használják. 25-30V Uds feszültség mellett. Tehát 12V is bátran. Egyik másikban még dióda is van.

Modernebb procitápoknál leginkább csak 12V van, a 25-30V elméletben se nagyon jönne össze.

Beszerzem a logikai FET-et, az lesz a legokosabb!

A táp egy PC tápja (az szép sima egyenáram és piszkos sok A-t tud). A relé teljes rejtély, egy villamosmérnök sráctól kaptam ajándékba párat. De tényleg háromszor akkora mint a ma használatos kis fekete kockák, szóval lehet nagy az áramfelvétele... Cserélem azt is kisebbre.

A relékhez is ugyanúgy találsz adatlapot mint bármilyen más alkatrészhez. Szépen meg kell keresni, a háromból az egyiken csak olvasható a típus!

A híradásiparban használt relék meghúzó árama 10 - 20 mA tartományba esik. Még a telefonközpontokban használt öklömnyi reléknek is.

Az lehet, hogy nagyobb a mérete, de az érintkezők feltételezhetően üzembiztosabbak. Ha elfér, a nagyobbat tedd bele.

Még az ipari mágneskapcsolók sem érik el az 1A -t, úgyhogy a FET-nek vígan meg kell vele birkózni.

Be is tenné a kaput, ha 10 A reléárammal lehetne kapcsolni 20 A -t.
Persze vannak áram relék is, de az más tészta.

Megnyugtatlak. Katalógus alapján állítom. A 12V az alaplap betápja. Attól még lazán lehet 30V-os a MOSFET. Csak néhány általam kitermelt típus.
P45N02LDG-UNIKC MOSFET n 25V 32A 35W
P45N02 MOSFET n 20V 45A 90W
50N02 09P MOSFET n 20V 20A 35W
60N03S MOSFET 30V 55A 62W
55N03LTA MOSFET 25V 55A 85W
80N02 MOSFET 24V 80A 75W
Az utolsó például, 3 V Ugs nél 4-5A Id-t tud, de 3,5V Ugs-nél, már 40A Id.
Többet felhasználtam, tápegységhez és e cellás Li-ion aksis áramköröknél.

Ja, hogy a FET-re értetted, az tudhatja a 25-30 Voltot. Én úgy értettettem hogy az alaplapon előforduló 25-30 Voltról írtál.

Sziasztok!
Remélem , hogy jó helyen kérdezem meg a következőket. abszolút járatlan vagyok az elektronikában, de érdekel egy-két dolog. Minap rákötöttem egy 12V 2,3Ah-s zselés akkura, egy autós telefon töltőt(szivargyújtós). Ez ugye 2,3Ah, ami megfelel egy Li-ion akku cellának, ami szintén valami hasonló kapacitású(kb. 2600mah). De mégis mi a különbség, hogy nagyjából ugyan azt a kapacitást az egyik 12, a másik 3,7V-on adja le. Gondolom ez akkor a teljesítménybe mutatkozhat meg???
Ill. hogyan tudom kiszámítani, hogy adott kapacitású akkumulátorokkal, ahol ismerjük a feszültséget, hányszor lehet feltölteni az adott kapacitású mobiltelefont?
Köszönöm a segítséget!!!

A eset:
12 V-ból kell 5 V-ot csinálni, pl. 0,5 A-t. Ha 100 %-os hatásfokot tételzünk fel, pusztán az elmélet miatt, akkor a 12 V-os oldalon kb. 0,21 A-t fog fogyasztani a tápegység.

B eset:
3,7 V-ból kell 5 V, 0,5 A. A 3,7 V-os oldalon a tápegység 0,68 A-t fog felvenni.

Itt jön képbe az akku kapacitása, ami egyszerű arányosság (az egyszerűség kedvéért). A 2,3 Ah azt jenti, hogy elméletileg 2,3 A-t tud szolgáltatni az akku egy órán keresztül, aztán lemerül. Vagy. 0,23 A-t tíz órán keresztül. Fenti adatokból látható, hogy a kisebb feszültségű akku sokkal gyorsabban lemerül a telefon töltésekor.

Az igazság az, hogy a tápegység ami 5 V-ot állít elő, soha nem 100 %-os hatásfokú, többet fogyaszt, mint amennyit szolgáltat. Az akkuk kapacitása nagyobb terhelésnél csökken, a kapacitás kb. akkor érvényes, ha 0,1 szeres árammal terheled a kapacitáshoz képest (pl. 34 Ah-s akkut 3,4 A-rel). Ólom savas akkuk másként merülnek, mint a Li-ion alapúak. A tápegységek hatásfokát meg kell mérni (vagy kiolvasni az adatlapból, már ha van), aztán lehet megmondani -tól -ig tartományban, hányszor tudja feltölteni a telefont. Azt már meg sem említem, hogy az is nagyon számít, milyen hőmérsékletűek az akkuk... El lehet mélyedni benne.

Az egyik 12V, a másik 3,7V, az nagy különbség ám. A kapacitásnak Wh-ban több értelme van, mint Ah-ban, ugyanis azt a energiát tudod belőle kivenni, az Ah leginkább csak egy szám.
Az oka pedig az eltérő technológia.

A kérdésedre a válasz: 12V*2,3Ah / 3,7V*2,6Ah = 2,87

De ez egy elméleti számítás, valójában több dologgal is számolnod kell. Először is: kell egy DC-DC konverteres töltőelektronika, ami a LiION cella számára használható feszültséget és áramot biztosítja, ennek van fogyasztása és vesztesége is. Aztán a cella töltése közben a beletöltött áram egy része hővé alakul (a cella melegszik), ez is veszteség. Aztán a zselés akkudra illik tenni valamilyen túlmerítés elleni védelmet, ez is fogyaszt valamennyit.

Aztán minden akkunak van egy önkisülése, ha ma feltöltöd akkor 1 hét múlva kisebb kapacitást tudsz kivenni, mint ha ma használnád. És van minden akkunak állapota is, nem biztos, hogy tudja hozni a gyári specifikációnak megfelelő kapacitást.

Szóval erre konkrét választ nehéz adni, szerintem 2x sikerülhet feltölteni reálisan, de ez nagyon sok dologtól függ.

Hello! Nyertél.. A teljesítmény a különbség. A 12V*2,3Ah=27Wh. A telefon cella viszont 3,7V*2,6Ah=9,62Wh. A kettő hányadosa lenne a töltések száma. De hatásfok is van, így még sem lesz annyi. Részben a telefon cellába több töltést kell bevinni, mint amennyit kivehetsz belőle. Részben a töltő eszköznek is van hatásfoka. Végül a 12V-os aksiból kivehető kapacitás is függ a terhelő áram értékétől. (A 2,3Ah a kapacitás, 20-ad részével terhelt aksira vonatkozik.) Tehát a névleges töltésszámnak kb. a felére lehet számítani, vagy kicsivel többre..

Nagyon-nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat.....! Most inkább még csak kísérletezgetek, próbálok számolgatni(a segítségetekkel). Sok videót láttam az interneten, hogy amolyan Power boxot építenek. A legtöbb esetben egy 12V 7ah vrla akkut használnak, és erre kötnek mindenféle kivezetéseket. (szivargyújtó aljzat, ledszalag, USB port........., és / vagy mellé raknak egy szolár töltésvezérlőt, így a napelem tölti az akkut, és éjjel meg kivesznek belőle. Végül is lehet ennek létjogosultsága? Vagy éppen jobban járok egy mondjuk 18000mAh-s power bankkal, ami kb. a zsebembe elfér, e-bay rol fillérekért megveszem, és lehet, hogy fél évnél tovább nem
működik(tapasztalat)

DIY Power box