A megyényi napelemet azért számold újra, gyors számítás szerint a 100% napenergiához is elegendő 0,25 négyzetkilométert telerakni vele, hogy Magyarországot ellássuk vele.
Persze ha ragaszkodunk a jelenlegi váltóáramú hálózatunkhoz (ami a modern félvezetők miatt már elavultnak tekinthető) akkor szükség van kiegészítő erőművekre, erre tökéletesen megfelelnek pl. a vízerőművek is.

@tbarath
Nem vagyok nagy híve a bioüzemanyagnak sem, de ilyen szintű csőlátásra, és tájékozatlanságra nem tudok másképp reagálni (és többet nem is fogok).
A nagyobb feszültségű gerincvezeték ott lesz hasznos, amit felvázoltam, hogy a szélességi körök mentén, közel homogén eloszlásban kiépítjük a naperőműveket, így lényegtelen hogy éppen hány óra van, mert a földre érkező napenergia közelítőleg konstans.

A hűtőt csak a pufferelhetőség miatt vettem a felsorolásba, valóban manapság már nem számít nagyfogyasztónak. Valóban, a legtöbb eszközt le kell cserélni, de ez nem jelent valami hatalmas befektetést, mert egy általános lakossági hűtőgép átlag élettartalma 4-8 év körül mozog valahol, különösebben nem jelent megterhelést senkinek, ha a következő gépet, amikor a mostani 5 év múlva tönkremegy, már pufferelt verzióra cserélje. A mosógép, mosogatógép magas fogyasztását általában nem a forgógépek, hanem a vízmelegítő komponensek okozzák, meleg vizet pedig fillérekért lehet pufferelni.

A hálózatba táplált napenergia pedig a jelenlegi minimális részesedése mellett egyáltalán nem káros, sokkal inkább hasznos, mert a környező fogyasztók felveszik, így az erőművek, távvezetékek, trafók terhelése csökken (persze ha gombamód elszaporodnak, akkor ez a helyzet változni fog). Mellesleg igen, az energiacég oldja meg, ezért fizet a fogyasztó is, akinek a házán napelem van, és az éves fogyasztása 0, a hálózat használatáért díjat. Ennek kell fedeznie, a hálózat fejlesztését, karbantartását, meg a hasonló költségeket.
Az villamos energia tárolása pedig nem csak akkumulátorokkal megoldható, most éppen a két legígéretesebbnek tűnő megoldás a számomra a sűrített levegős megoldás, illetve amikor egy magas helyre (praktikusan víztoronyba) szivattyúznak vizet, majd generátoron keresztül visszaengedik, amikor szükség van az energiára.

A csőlátás főképpen a szakmához (semmilyen?) nem értő sötétződekre jellemző.

Ehhez a kijelentéshez nem elég azt tudni, hogy TV, számítógép, világítás elmegy sima DC-ről. Sokszor felsoroltuk már, mi minden szól az AC áramelosztás mellett és a DC ellen.
Ha meg is épül az Afrika-Európa HVDC vezeték, ami a Szaharából hozza a napáramot, a meglévő AC rendszereket nem fogják lecserélni. Ha idővel mégis, ~újabb 100 év kell hozzá.
Kívánom, várd ki!
Elektromos áram átmeneti tárolására, bármilyen sok lehetőség létezik, igazából a szivattyús tározó erőmű jöhet szóba. Minden más megoldásnak rosszabb a hatásfoka, nagy léptékben rossz vagy éppen elképzelhetetlen a megvalósíthatósága. ...és ugye ez az a tárolási megoldás, ami ellen legbuzgóbban tiltakoznak a sötétződek. .-(

Sajnos inkább politikai kérdések ezek, mint inkább szakmaiak. A jelenlegi helyzetben a meglátásom szerint a legoptimálisabb az lenne, ha átállnánk 100%-ban DC-re. Talán nem ma fog bekövetkezni, de remélhetőleg valamikor eljön ennek is az ideje.
Most nem erről szól éppen a beszélgetés, de gondoljatok bele, mennyivel szerencsésebb egy hálózat, aminek nincs kapacitív vesztesége, akár be is lehet ásni a föld alá, mert elég egyszer feltölteni, nem elosztott paraméterű, stb.

A cső másik végén állsz.
Gondold át, mi van a cső általad nem látott végén!

Azért arról az "apróságról" ne feledkezz meg, hogy DC élettani hatása sokkal komolyabb, mint az AC-é. Azaz amíg a háztartási 230VAC-ba rendesen bele kell ragadj ahhoz, hogy megöljön, a DC ezt jóval gyorsabban elintézi.

Korábban dízeleztük: Bővebben: Link

Nem tudom, hogy neked hogy jött ki a 0,25 km²... Éves energiafelhasználásunk 31310 GWh. Azért ezt negyed négyzetkilométeren kihozni... Mintha egy atomerőmű lenne a helyén.

Elismerem, hogy számszerűen én is nagyot mondtam, bár az a cikk, ami alapján beszélek, az lakossági fogyasztásra számolt - ott másfél balatonnyi (900 km²) terület szerepelt. Az ipari, közüzemi fogyasztókat lefelejtette a szakértő. Ha hozzávesszük, akkor viszont már más a helyzet!
A lakosságra napi 5 GWh-t számol, évente 1825 GWh. A fentebbi éves fogyasztásból (31310 GWh) adódik, hogy az össz fogyasztás ennek 17-szerese. Tehát a másfél Balatont 17-tel szorozni kell. 900*17 = 15300 km². Azaz nem hogy egy megyényi, de átlag 5000 km² megyeterülettel számolva is 3 megye kell hozzá.

Ja vízerőművek. Érdekes - és szomorú - dolgot olvastam (kiemelés tőlem):

Tehát már nem csak olajlobbi van, hanem a vízerőmű-építésért is képesek gyilkolni. Nem érdekes? Hogy egy zöld aktivista a nagy zöldnek - hamisan - kikiáltott vízerőművek ellen küzd? Amúgy egy vízerőmű csúnyán belenyúl a környezeti viszonyokba, élőhelyek tömegét semmisítve meg.
Tehát mégse olyan szép a leányzó fekvése? Milyen érdekes...

Pont a DC-be bukott bele Edison a Teslával (AC) vívott epikus (és erősen tisztességtelen) küzdelme során. Azt is kifejtettem alább, hogy miért. Nem véletlenül tűntek el a kisfeszültségű DC hálózatok, amik párhuzamosan üzemeltek hazánkban is a 60-as évekig (ha jól emlékszem).

Itt is nagyon pontosan látni, hogy egyáltalán nem környezetvédelemröl meg egészségvédelemröl van szo, hanem közönséges szélmalom harcrol. Akinek az érdeke, mindig talál birkákat, akik az ö malmára hajtják majd a szelet.
Egyáltalán nem létezik még alapokban sem egy közös elképzelés a jövöröl. Vannak kisebb nagyobb csoportok, akik a közérdek subája alatt (ki hatalmazta fel öket?) harcolnak a világmegválto dolgokért és szinte mindig egy másik csoport kárára.
(Legyenek azok a dizelauto tulajdonosok, vagy csak autosok, akiktöl az utcát veszik el a bicajosok számára, vagy vasutakat szántanak fel, mert kell az ut a bicikliseknek - alig 100-nak évente! , esetleg egy egész öserdöt, hogy ott vizierümüvet épitsenek, amik energiáját egészen biztosan nem az ottlakok élvezik majd).

Az oroszoknál már régen van egyenáramú távvezeték hálózat.

Hurrá, van nekünk Gönyü.
Ha már úgyis ott folyik a gáz

Persze, egy akkora országban kell is.
Érdemes tudni, hogy az 50 Hz-es hálózaton 1500 km-t elérő egybefüggő távvezetéket kiépíteni nem lehet, az állóhullámok kialakulása miatt (λ/4). Viszont ez a DC-re nem vonatkozik.

A HVDC hálozatnak az egyetlen gondja ( a másikat már megoldották - HVDC megszakitok), hogy csak két végpontot tud összekötni, nincs lehetöség leágazásra stb. Igy valoban csak a nagy távolságok áthidalására valo.
Azért majd még érdekes lesz figyelni a mellékhatásokat is ( nincs mellékelve semilyen cédula éls sem az orvos sem a patikus nem segit. ), ami nem más mint a korrozio. Annak idején amikor még egyenárammal villamositották a vasutakat, ebböl rengetek gond volt ( rohadtak a hidak stb). Azután megforditották a polaritást ( minusz került a sinekbe, ami némileg javitott a helyzeten, de a jelenség létezik még ma is. (Ott csak 3000 V van a drotokban).

Sziasztok! Csak az utóbbi pár hozzászólást olvastam a DC hálózatokról, ehhez lenne kérdésem, mégpedig a transzformáció. AC-nál egyértelmű és könnyű. DC-nél hogyan oldják meg? Több (száz) megawatt esetén a kapcsolóüzem nem tudom mennyire járható út. Esetleg DC motorral hajtanak generátorokat, majd transzformátort használnak?

Régebben forgógépekkel (umformer), újabban nagyteljesítményű inverterekkel.

Erre vagyok én is kíváncsi, visszább félvezetős kapcsolókat írt valaki. A zavarszűrést megoldani 1 millió volt és ekkora teljesítmény mellett hogy lehet.

Biztos meg van oldva, hiszen vannak többáramnemű mozdonyok, igencsak nagy teljesítménnyel (4 - 6000 kW). A nagyvasúti vontatásban eléggé elterjedt a 3000 V, az 1500 V, és általában a közbenső feszültség is 1000 - 2000 VDC közé esik, szigetelési problémák matt.

Nem tudom mire kell most ezt érteni .Arra vagy kíváncsi , hogy hogy van megoldva a transzformáció , de minek a transzformációja mondjuk egy motoré, vagy ?

A feszültségre gondoltam. Illetve a DC/AC átalakításra, bár ezt nem írtam. De ezek szerint kapcsolóüzemben oldják meg.

Ki hogy ez nem általános .Attól függ, hogy maga a gép milyen kiépítettséggel rendelkezik.De ha mondjuk egy nem mai mozdonyt nézünk , akkor ott van egy primer bevezető 25000v ról , ez megy egy nagy trafóba, majd onnan a szekunder oldal fokozatkapcsolón keresztül adja egy irányváltóra a delejt, majd onnan pedig a motorokra megy.Majd a trafón van még egy úgynevezett teljesítmény kontaktor ami 3db , és ez még a trafón leosztást csinál.
De ha a mai modern mozdonyokat nézzük, akkor ott is van trafó viszont ott már teljesítmény inverterekkel oldják meg , és a motorok asszinkron motorok . Mig a régiek egyenáramú kefés motorok.

Itt azért ovatosnak kell lenni. A többáramnemü mozdonyok esetén a DC felsövezeték alatt (1500-3000V) néha drasztikusan csökken a teljesitmény. Azaz egy 6MW-s mozdony DC üzemmodban gyakran csak 3-4 MW-t tud.

Nem ez nem így van .Azért nincs teljes mértékben kihasználva ez a része, mert csak gondolj bele , ha egy mozdony felzabálná az összes teljesítmény amire képes , akkor a többi mozdony állna , és nem tudna közlekedni.

Ez érvényes ugy kb 5-10000 VDC-ig. A HVDC ettöl akár 100x nagyobb feszültség lehet és itt valoban gond volt, hogy ezzel mit lehet kezdeni - még megszakitani sem egyszerü. A svájci ABB dolgozott ki egy technologiát ahol kaszkádosan kezelik a HVDC-t.

Lehet félreértettél, én a távvezetékekre gondoltam. AC esetén nyilván transzformátort használnak, ami például van minden utcasarkon is. Csak az előző hozzászólásokban említették a DC távvezetéket, ott pedig transzformátort nem lehet közvetlenül használni. Erre voltam kíváncsi, itt hogyan transzformálják használható mértékűre a feszültséget. De ezek szerint kapcsolóüzemű átalakítókkal, mint amilyen a mozdonyban is van, csak gondolom nagyobbakkal.

Olvass utánna, szinte valamennyi többáramnemü mozdonyon meg motorvonaton 3000kV-ra kisebb teljesitményt ad meg a gyár. Régen amikor még kefés motorok voltak ebböl a szempontbol kisebb volt a gond, mert azok a motorok kibirják az 1500 V körüli kapocsfeszültséget igy kettöt sorbakötve nem is igen kellett mást csinálni mint szaggatni a 3kVDC-t.
Az AC motorok ettöl joval kisebb feszültségre mennek viszont nagyobb frekin, amit nem olyan egyszerü elöállitani 3000 Voltbol. A zavarszintek meg a veszteségek szabják meg a határokat.

De nem azért, mert a mozdony nem tudná kezelni, hanem azért, mert nagy az "előtét ellenállás", a felsővezeték. Így is két szál jó vastag drót van, Hollandiában 1500 V -nál két áramszedővel indulnak.

Az egy más kérdés, hogy mennyit bir el a felsövezeték - de azt a mozdonygyártok nem kötelesek figyelembe venni, igy egy ilyen jellemzö nem biztos, hogy bekerül a mozdonykatalogusba. A 6 MW az kb 2000A, amit elvben minden jobb DC felsövezeték tud a betáp közelében, azaz abbol a szempontbol a mozdony is tudhatna DC alatt 6 MW-t. A gond inkább a korábban irtakkal van.

Itt van 4 áramnemü Taurus gyári adatsora.

Biztos, hogy nem a mozdony képességei korlátoznak, nézem a Stadler EC250 motorvonatát, két áramnemben AC (16, 25 kV), és DC (3 kV) egyformán 6000 kW a keréken leadott teljesítménye.

Vannak már ilyenek is - mert az igény megvolt, de sokáig nem tudták megoldani. A Siemens majdnem 10 évig küzdött a feladattal, az Alstom (Pendolino) is 7 évig.

Eléggé részletes és illusztrált mű a HVDC kérdéskörben:
Nagyteljesítményű villamosenergia - átvitel nagy egyenfeszültségen