Azt se felejtsük, hogy a Stadlerben a 6MW-t 6-8 "kis" motorbol kapják egyenként max. 500kW (az ujabbakban 750kW), mig egy mozdonyban ezt a teljesitményt 4 motorbol kell kinyerni.

Ez is nagyon jó anyag, köszönöm szépen.

Szívesen, gugli barátunk közreműködésével

Amíg a BD249, meg az IRF540 behatárolta az elképzeléseimet el sem hittem volna ha valaki inverterről, vagy hasonló kapcsolásról beszél MW-os teljesítményszinten. Csak egy 60 kW-os targonca (diesel-elektromos hibrid) teljesítmény elektronikáját megpillantva esett le az állam. Nem TO-3, TO-247 stb. tokozású félvezetőkkel dolgoznak, hanem egy akkora egy centi vastag rézlemez alapú izéke kapcsolgatta az áramokat a tekercsekre mint a tenyerem. Szerintem egyedileg gyártott félvezetőkkel, akár vízhűtésű megoldással nem gond egy ilyen átalakító. Csak hát gondolom nem 500 Ft-ért lehet venni az ebay-en egy ilyen félvezetőt. Tirisztort láttam akkorát mint egy 200 Ft-os. Két hűtő közé kellett beszorítani. Ez sem TO-92 tokozású. Vagy néhány éve repülőmodell mániám volt, és 100A-körüli kW-os elektronikát szereltem, amit gyerekfejjel el sem tudtam képzelni.

Nagyon jól összefoglalja, köszönöm szépen!

@tothbela
Igen, a hobbiban előforduló teljesítmények után hihetetlennek tűnnek ezek. Én tanultam, illetve tanulok teljesítmény elektronikát, de főként "csak" "kisebb" teljesítményű DCDC konverterek, motorhajtásokról van szó (mezőorientált). A HVDC szóba sem került sajnos, pedig a _BiG_ által linkelt írás szerint nem újdonság, nagyon sok helyen használják már.

Azért vannak apróbb-nagyobb tévedések abban amit írsz. Ha ugyanis vízszintesen fekteted le a talajra a napelemet, akkor igaz, de ilyenre nem emlékszem a praxisomban. Ferdén tetőre szerelve (ahol egyébként is az épület már elfoglalja a maga területét) sokkal gyakrabb hely napelemek telepítésére. Nem beszélve a hatalmas ipari parkok raktárépületeiről, vagy éppen magasított konzolokról, ami alatt ugyanúgy lehet más tevékenységeket végezni - például félárnyékot kedvelő növényeket termeszteni. Nem beszélve az elosztott termelés előnyeiről, hiszen ha ugyanott használod el az energiát, ahol termeled - akkor a szállításra sem kell további költségeket számolni. Azért örülök, hogy ennyien értenek ehhez a témához úgy, hogy egyetlen táblát sem csavaroztak még fel. Ha nem állunk neki, akkor nyilván nincsenek problémák. Ha azonban kicsit elkezdünk tényleg gondolkodni, rájövünk, hogy a németek már a sokadik generációs problémákon és a megoldásaikon is túl vannak, míg mi csak polemizálunk arról, hogy ez a sok napelem jó -e egyáltalán? Az egyenfeszültséggel azért van jó pár műszaki és élettani gond is. Az egyik a folyó áram megszakítása. A másik, hogy nem csak lehetségesen öli meg az embert, hanem biztosan. Tesla szenzációsan meglátta azt, hogy mennyivel kevesebb a gond a váltóárammal. Nem mellesleg van azért még pár lehetséges műszaki megoldás. Nem csak egyen, vagy színuszos váltóáram létezik. A mai kor technológiája sok új kaput nyitott meg. Az a kérdés melyiket érdemes szélesre tárni?

Lehetséges, viszont egy csomó megoldandó probléma még előttük áll, lásd itt: Bővebben: Link. Nem gondolom, hogy a cikk minden szava igaz de több forrás is azt állítja, miközben Németország világgá külrtöli, mennyi megújuló energiaforrása van, kb. ők füstölnek a legjobban Európában.

Miért is? A Vektronban is csak négy motorból nyerik ki a 6MW -ot 25 (16) kV feszültségen, illetve a közbensőköri 1-2 ezer voltból, akkor mi akadálya lenne magában a mozdonyban, hogy 3000 V -ből ne tudná.
Persze, a motorvonatban sokkal kevesebb a hely a forgóvázban, meg jobb dinamikai tulajdonságokkal rendelkezik a "sok kis motor" elv.

Én csak azt hangsúlyozom, ha nem tesz az ember egyetlen lépést sem és ül, akkor nem tudja, mit jelent megbotlani, majd ismét lábra állni. Az elméleti szakemberek java része ilyen "ülő" ember. A hamis biztonságra törekszik, miközben a világ elmegy mellette. Váltig bizonyítja, hogy egy teória, megoldás mennyire lehetetlen, majd jön egy "szerencsétlen" hozzá nem értő és megcsinálja, mert ő elhiszi, hogy lehetséges. A vicces, hogy emiatt ezek a "szerencsétlenek" viszik előre a világot.

Azért messze nincs igy. Mi már sok 100 panelt felszereltünk. A legöregebb telep már majdnem 10 éves. A kezdetben még nagyon jo üzletnek látszott, aztán részben a politika, részben a "nagyok" közbeszoltak, igy örültünk, ha nem termelnek veszteséget az "erömüveink". Miota csak többnyire annyit fizetnek az áramért, mint amennyiért veszed, nincs az a közgazdász a világon, aki javasolna egy ilyen vállalkozást. ( a bajorok is már ugyanabban a cipöben járnak, a napelemek ezrei állnak kihasználatlanul vagy éppenséggel csak a helyi igényeket fedezik, mert más forrás sokkal olcsobb és igy lenyomják az árakat - Bajorországban az északi tengeren levö szélkerekek árai alig 60% a napelemes áramnak. A stekkerböl meg fogalmad sincs honnan jön az áram.
Ráadásul évente 5-10%-t a paneleknek cserélni vagy javitani kell, azonkivül, hogy éjjel-nappal örizni kell, egyik másik helyen be is kell keriteni meg kamerákat telepiteni a hosszu ujjak ellen. A telepeink egy részét már sikerült eladni a nagyoknak, néhány istállo tetején még megmaradtak, de haszon már nincs. Ami még érdekes a magánházakra telepitett napelem (amihez a tiz éves tudás és tapasztalat bizonyos elönyöket kölcsönöz), mert ott legalább a tulaj maga látja mennyi hasznot hoz neki.

Értem én, de ma már nem így működnek a dolgok. Régen feltalálók voltak, ma fejlesztőcsapatok.

Állítod, hogy a vízszintesen elhelyezett napelem butaság (szerintem is). Ehhez képest itt-ott már napelemmel borított utakról álomdnak. Kinek van igaza?

Ha ferdén szerelik a napelemet, akkor is helyet foglal. Ha a harmadát, akkor nem 3 megyényi kell, csak egy megyényi hely. Fa, bokor kizárva. Magasra szerelve meg a szél nyomásának van jobban kitéve - itt napelemfarmokra gondolok, amik pl. az osztrák utak mentén itt-ott láthatók.

Amúgy én is azt hittem, hogy az egyenáram a veszélyesebb, de nem. Pont az 50 Hz körüli frekvencia a legrosszabb.

Elöbb irtam - nem figyeltél. Az aszinkron motorokhoz relative kis feszültség kell. Azt a trafobol pofon egyszerü kinyerni. Ugyanezt a 3000VDC-böl már sokkal bonyolultabb. Nincs ott olyan, hogy a 3kV-t elöször szaggatják majd transzformálják, hogy ott ujra elérjék a váltoáramu körhöz tervezett motormeghajtokat. Hogyan gondolod lecsökkenteni a 3000 V-t kb 1000V-ra ami a motorokhoz kell ( veszteség nélkül).

Gondolom Te is tudod, az a bizonyos közbenső feszültség DC. Az asszinkron motoroknak szükséges háromfázisú, változtatható frekvenciájú táplálást ebből a DC -ből állítják elő (mondjuk szaggatással, vinnyognak is rendesen). Az AC -ből is először egyenirányítják a letranszformált tápfeszültséget, ez lesz a közbenső feszültség.
Mi akadálya annak, (ma már) hogy ez a közbenső feszültség ne 3000 V legyen?
De tudni nem tudom, nem terveztem, építettem soha vasúti vontató járművet.

Mert akkor is ugyanott lennél mint most. A közbülsö elektronika ( motormeghajto) ha 3000V-t kap akkor az is csak 3000 V-t tud adni gazdaságosan és 3 fázisban a motorra, ami erre egy csokolommal reagálna, mert a tekercsei csak kb 1000 V-t birnak el. Ez egy alapkérdés a mozdonyokban, mert a motor méreteit minimalizáni kell, és a szigetelés foglalja el a legtöbb helyet. Ráadásul a mozdony 1500VDC-re is megy - akkor meg fel kellene transzformálni az 1500VDC-t 3000 VDC-re?
( Ma egy mozdonymotort majdnem el lehetne talicskázni a néhaiakhoz viszonyitva és ezt azzal érték el, hogy az asszinkron motorokba kevesebb tekecs kell igy lehet vastagabb a vezetömag, a kisebb feszültséggel meg a szigetelést csökkentették, igy a motorok elvben elférnek a keréktengelyen - azaz még áttétel sem kell. Ami az ideális megoldás a vasuti vontatásban.

Maradjunk annyiban, hogy a napelemmel borított utak olyan projektek, amik valakinek jó támogatási pénzt hoztak, de valódi haszna annyi mint a pápa szerszámának a lába között. A fejlesztőcsapatok pont ugyanennyit érnek. Ha egy központi utasításra kell "okosnak" lenni - az mindig csak felesleges erőlködés. Néha nem árt ha az ember egyszerűen önmagától okos. Látom, nagy multiknál hová vezet a "fejlesztési kényszer". Ötlettelenek, kisvállalkozásoktól (tőlünk is) ötleteket lopnak ígérvények fejében, de igazán jó megoldásaik jó ha 1000-ből egy van. Ellenben jóval többe kerül.

Azt azért nem mondanám, hogy az összes fejlesztőcsapat munkája egy nagy nulla vagy ahhoz közeli. A "fejlesztési kényszer" viszont valóban látszik.

Ez nem hit kérdése. Szerintem olvasd el itt az élettani hatások részt. Ahogy írod - igen a ferdén szerelt napelem eleve kevesebb helyet foglal. Egy megyényi terület tetőben mennyi is? Ha már tetők vannak rajta, nem kell új terület. A napelemfarm a legkevésbé jó, mert annak tulajdonosa, üzemeltetője van - aki csak szolgáltató (engedélyes) lehet akkor meg nyilván neki is meg kell érje. Ha saját napelemes rendszered van - az a leg-költséghatékonyabb megoldás. Nálunk a közelben két teljes ipartelep van, a Bitep és a Biatorbágyi ipari park. Mindkettőn rengeteg Lindab borítású épület van, jó pár napelem elférne rajtuk. Némelyik hűtőház, tehát ideális a termelésre és a helyi felhasználásra is. Nem értem, ha atomenergiát kiválthatunk az miért olyan fájdalmas? Még ha részben is.

Mert nem igazán váltod ki vele. Pl az atomenergia egy biztos, folyamatosan rendelkezésre álló villanygyár.
A nagy gond az ilyen nap, és szélerőművekkel, hogy termelnek, talán nem is kevés energiát, csak pont nem akkor mikor leginkább kellene. Kell készenlétben tartani megfelelő nagyságú gyorsan elindítható energia termelő kapacitást, mert mit teszel, ha hirtelen beborul az ég, megáll a szél? Ilyenkor kell indítani a gázmotort, felhúzni a zsilipeket. Dehát a készenlét is sokba kerül.

Sokan ugyanezt mondták, majd megépült pár akkora mega cella, amik egy várost is elbírnak egy napig és az utólagos költségkalkulációk alapján rentábilisabb és újrahasznosítható megoldást ad. Csak neki kellett fogni.

Elvben és nyáron igen, csak ha eladásra termeled igy az áramot akkor a jelenlegi szabályozás szerint 24/7-s szerzödést kell kötnöd, azaz gondoskodnod kell az áramrol akkor is amikor sötét van. (Magyarul erre az idöszakra venned kell az áramot).

"Ahogy írod - igen a ferdén szerelt napelem eleve kevesebb helyet foglal. Egy megyényi terület tetőben mennyi is? Ha már tetők vannak rajta, nem kell új terület."

Csak a játék kedvéért: van ma Magyarországon kb. 4 millió háztartás, legyen átlagonsan 70 m² tetőfelület, ennek legyen átlag a fele napelemre használható. 4 millió * 35 m² = 140 km²
Magyarország 93e km² területének 0,15%-a, ez az ország legkisebb megyéjének az 6 százalékát adja ki. Pedig vannak ugye 10 emeletes társasházak és stb., szóval esélyesen a napelemek felé csaltam...

"A napelemfarm a legkevésbé jó, mert annak tulajdonosa, üzemeltetője van - aki csak szolgáltató (engedélyes) lehet akkor meg nyilván neki is meg kell érje."

Pont hogy az a legjobb! Mert akkor nem kell a létező elosztórendszert az alapjaitól kezdve újraépíteni, hanem lehet használni a létezőt.
Amúgy ne tegyünk már úgy, mintha a háztetőt tele napelemező kistermelő nem a saját megtérülését nézné...

"Ha saját napelemes rendszered van - az a leg-költséghatékonyabb megoldás."

Ja. És csináld szigetüzemben ha kérhetem, akkor egy szavam sincs ellene...

"Nem értem, ha atomenergiát kiválthatunk az miért olyan fájdalmas? Még ha részben is."

Ez mekkora hülyeség már. Egyrészt: nincs olyan, hogy részben. Vagy kiváltod, vagy nem, középút nincs. Nem lehet egy atomerőmű 10%-át nem megépíteni csak azért, mert van valamennyi napelemes termelőkapacitás.
Másrészt az atomerőmű alaperőmű: bekapcsolod és max. teljesítményen megy, kivéve persze a karbantartást és a hiba miatti leállást. A napelem éjjel nem termel csak nappal, télen a tizedét (se) termeli mint nyáron, ha épp borús az ég akkor megint sokkal kisebb a termelés, és stb. Egy igazi rémálom szabályozói szemmel nézve.

Jaja, elbírnak, ja. És nyáron megtermelik a télre szánt áramot is?
És ha igen, akkor hova teszik? És mekkora tárolókapacitás kell(ene) hozzá, és az mennyibe is kerül(ne)?

Utólagos költségkalkuláció, hát persze. A bal fülem, az. Tessen csinálni szigetüzemben, az a valós matek, a többi csak mellébeszélés.

Még egyszer, a gyengébben kedvéért: ha valami azért látszik működőnek, mert a létező rendszerre ráakasztva a létező rendszer nem omlik össze, az egy dolog. De ez nem jelenti azt, hogy ez a valami amúgy önállóan működőképes lenne, azt meg pláne nem, hogy rentábilis.

"Jaja, elbírnak, ja. És nyáron megtermelik a télre szánt áramot is?
És ha igen, akkor hova teszik?"

Például ide:
https://www.engadget.com/2017/12/01/tesla-live-world-largest-batter...ralia/

Náluk működik csak nálunk nem? Szándék kérdése az egész, no s az hogy mennyire engednek a lobbinak.

Igazad van - a japánok is hülyék lehetnek, hogy leszerelték az összes atomerőművet és nem értenek az energetikához.

Megint egy hurráoptimista megoldás (mint az akkus auto). Ha leülsz 10 percig gondolkodni, akkor rájösz, hogy a jelenlegi energiaárak mellett megfizethetetlen és igy valoban nem is opcio a jövö szempontjábol. (Már azok a "kis" akkuk is (2 fér egy Sharanba), amiket jelenleg használunk teljesen leamortizálják a napelemes energiatermelést).
(5 kWh akku 7-10 éves garanciával, várhato élettartalom 20 év ill. 5000 teljes töltési ciklus ma 4-5000€).

Ülj le gondolkozni.... Ahogy Te tanácsolod másnak..

Tudod tiz éve lassan iparilag van több napelem farmunk - (még a megmaradt is több mint kellene), de haszon az nincs, csak gond. Azaz nem 10 percig gondolkodunk, hogy hogyan tovább hanem évekig....és valos adatokkal és nem egyedül.
Az ilyen elgondolások csak azoknak jok, akiknek korlátlan forrásai vannak, és nem tudják mit kezdjenek a pénzükkel. Mindenki másnak számolnia kell, hogy mi éri meg és mi nem. Amibe gyakran beleszol a politika is - amira sajnos nem lehet üzleti tervet késziteni.

"Tudod tiz éve lassan iparilag van több napelem farmunk - (még a megmaradt is több mint kellene), de haszon az nincs, csak gond"

Akkor valamit nem jól csináltál.. Pedig nem 10 percig gondolkodtatok..

Amikor kezdtük, közel 1,5szer annyiért vették tölünk az áramot mint ma. Miböl gondolod, hogy ha 1:1-ben veszik (többért nem tudod eladni - lásd a bajor napelemcégeket, még a kölcsönt sem tuják visszafizetni) az áramot, miböl fedezed az épitési, beszerzési stb költségeket? Meg jönnek a mindenféle széllel bélelt viszonteladok ( egyes helyeken már a postán meg a patikában is lehet villanyt venni ), akiknek egy célja van, hogy kuncsaftot szerezzenek és ahhoz lenyomnak minden árat. (Talán ismered a reklám szlogent - "ki az a hülye aki drágán vesz valamit". Pontosan ezt teszik a nagyok ( erömüvek), hogy tönkre tegyék a konkurenciát, és olcson jussanak a kiépitett, kész napelem farmokhoz. ).