Sziasztok.
Tudom nem kompresszorhoz való ezek a vizes visszacsapó szelepek de volt hogy évekig ment,most 2 hónap alatt a måsodikat cserélem.
A kérdésem az lenne hogy a direkt kopresszorhoz való ami a második képen van abban mi zár el?mert gondolatom szwrint abba is csak egy gumis tányérka zárhat el ami lehet ugyan úgy hamar tönkre enne mint a vizes visszacsapó.

Kis műanyag dugattyús szerkezet, amit rugó tart zárva, illetve a tartályban lévő levegő.
Nincs esetleg túl közel a kompresszorhoz ez a szelep, illetve nem lehet, hogy túl meleg levegőt kap üzem közben?

Köszi válaszod,s ezek a pneus visszacsapó szelepek jól birják?
Elég messze van a kompresszorhoz.

Ez azért nincs túl messze. Nekem egy kb méteres csőszakasz után van, ott kb semmi meleget nem kap. Egy éve raktam össze a kompresszort, eddig semmi gondja nincs. Nyáron elég sokat ment, volt hogy többször megállás nélkül, mivel festettem is róla.

Épp mák mert kompresszor szervízben dolgozok mint karbantartó/szerelő és el kell mondjam kb. 15 év alatt pusztul meg, akkor is könnyen javítható. Ami általában gázos (1-5 év): légszűrő, tartály kondenzátum leeresztő mechanizmus (időzített okés a szintérzékelős szokott megdögleni), ékszíj és kb ennyi (ez a 7Kw-os 3 dugattyúsra is érvényes). A sűrítők kivitelezése és hűtése is nagyon sokat számít az életkor előrehaladtával. Van olyan kompresszor amiben 4 éves pályafutása alatt kb mindent ki kellet cserélni,de van olyan is ami 21 éves és dugó-gyűrű meg egy hengerfal hónolás és melózhatott tovább. Akinek bármi kérdése van a sűrítőkkel,motorokkal, szelepekkel vagy bármely más segéd rendszer kiegészítéssel bátran kérdezzen privátban segítek amennyit csak tudok. A Cégünk mögött több mint 30 év szakmai tapasztalat áll biztos tudok segíteni.

Sziasztok, tudna valaki segíteni abba , hogy a tk200-as kompresszorba mennyi és milyen olaj kell?

Szia! Például: ilyen is jó a sok közül, a lényeg, hogy a "vékonyabb", hígabb olajokat kell előnyben részesíteni. A mennyiséget a szintjelző, kémlelő, betöltő csonk alsó szintjéig érdemes tölteni ha más jelzés nem áll rendelkezésre. A hajtókaroknak bele kell érnie az olajba forgás közben kb. 5-10mm-re.

Köszönöm szépen,akkor nyugodtam megvehetem ezt a fajta visszacsapó szelepet.

Igen általában elég sokat elviselnek, de ha tönkre is megy akkor is intenzív használat okán ( minimum 5-10 év) van hozzá bőven pótalkatrész.

Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni. Szert tettem a csatolt képeken levő kompresszorra. Van pár dolog, ami nem tiszta... az első, miért van összekötve a vízhűtés az olajjal? Ha nem megy magas fordulaton (1410 a motor fordulat, ha jól emlékszem), és egyáltalán nem melegszik, akkor is szükséges bekötni a hűtést neki? Ha a forgattyúsházba vezető csőre teszek egy tartályt és a tengely szintjéig felöntöm olajjal, akkor jól járok el? A harmadik csatolt képen levő alkatrész mi pontosan?

Szerintem csak tudatlanságból van a víz összekötve az olajjal. Nekem is ilyen kompresszorom van, hűtés nélkül használom lassan húsz éve. Volt amikor folyamatosan ment órákat akkor sem melegedett túl.

Én is erre tippeltem.
A tiednél miként oldottad meg az olajozást?

Azért a tudatlanság túlzás. Amikor ez a kompresszor még egy ZIL-en szolgált, a kompresszor környezeti hőmérséklete 45-70 fok is lehetett, ott kevés lett volna a hűtés.
A lehetőség megvolt, az építő használta, lehet, hogy ez volt az első átépítése, és biztosra akart menni. Egyébként pedig a hűtés nem csak az olajat és a kompresszort kíméli, a hidegebb kompresszor hidegebb levegőt is szállít, ami tömegáramban több is mint a forró. Ez akkor számít igazán, ha nagy az elvétel.

Ha ezt jelen állapotában felöntenénk olajjal, akkor azzal hosszú üzem esetén annyit érnénk el, hogy még lassabban hűlne ki, vagy rosszul gondolom? És a kartergáz távozását se könnyítenénk meg.

Az olajnak van egy belső súrlódása.
Ha a kompresszor forgattyús tengelye ezt folyamatosan keverné, az külön hőfejlődés lenne.
Az olajozás szempontjából a legjobb megtartani a gyári szintet és keringtetési megoldást.
De ha jól értelek, akkor a hűtővízteret akarod olajjal feltölteni, ami nem baj, (ha levegő van a helyén az sokkal jobban szigetel, és a külső felületen nem is lehet érezni belül mennyire meleg).
Ha még mozgatni is lehetne valahogy (egy hőleadón keresztül), akkor tökéletes megoldás lenne.
Láttam már olyan megoldást, hogy a nem használt víztéren keresztül szívta be a levegőt egy kompresszor, így a töltése romlott kicsit, de volt valamennyi hűtése a hengerfalnak.

Az olajtérbe bekötöttem egy kis tartályt egy csővel. Ezen keresztül feltöltöttem egy kevés olajjal, amit a működés közben a forgattyúsház nyomása felnyom részben a tartályba, majd amikor leáll szép lassan visszafolydogál.

Ha valamennyit kinyom, akkor mindet kinyomja.... elsőre nem túl jó megoldás. :-/

Nem nyomja ki mindet, mert a nyomás váltakozik a forgattyúsházban. Mint írtam lassan húsz éve működik így. Manapság ugyan csak ritkán használom, de az első tíz évben napi szinten ment.

Akarja a fene feltölteni olajjal Pont, hogy nem értettem, miért van ez így összekötve...

Ha belegondolok, a nyomás a két henger miatt alig változik a forgattyúsházban, talán egy kis pulzálás lehet. Ha valóban csak a felesleget nyomja ki, valóban használható, de sajnos kézbentarthatatlan, mert a működés függ a csövek átmérőjétől, fordulatszámtól, és az olaj viszkozitásától, tehát a hőfoktól is. Nehéz reprodukálni.

Köszi, akkor így járok el én is.

Mert így van hőátadás, benne álló levegővel meg alig. Nem is kellene olaj, vízzel is lehet, de kényelmesebb olajtartálynak használni mert víz esetén fagyvédelemre meg minden hasonló aljasságra számítani kell.

Este lefotózom neked, ha el nem felejtem.

A hűtés szerintem felesleges. Viszonylag kevés hőt termel. Az autóban inkább melegíti a motor által termelt hő, minthogy hűtené a rendszer. Hiszen a hűtővíz 90C° körüli.

Hálásan köszönöm!

A hűtésnek a keletkezés helyéről kell a hőt elszállítania (mindegy hová), ez pedig a hengerfal felülete, ahol súrlódik, és érintkezik a sűrítés közben felforrósodó levegővel. A súrlódási hő a löket közepén a legnagyobb, ahol a relatív sebesség a legnagyobb.
Ha nincs semmiféle hűtőközeg, akkor pont ott lesz a legrosszabb a hűtés, ahol a legtöbb hő keletkezik, mert a víztér a hengert veszi körbe, ha pedig ott levegő van, az jól szigetel. A viszonylag vékony hengerfal nem tudja a hengerfej vagy a karter felé elvezetni az összes hőt, (ezért kívülről sem érezhető hogy mennyire meleg) a hőeloszlás egyenetlen lesz, a henger középső részén megnő az átmérő, a gyűrű minden löketnél nyílik csukódik... és még sok más huncutság is történik, a lényeg, hogy nem az alacsony hőfok a célunk, hanem az egyenletes eloszlás.
Ipari alkalmazásban ahol az idő a minden, el tudom képzelni a gyors félmegoldásokat, de pont egy hobbista - akinek csak egy kompresszora van - nem árt ha törekszik az optimális megoldásra.

Ha simán feltöltöm, mondjuk fagyállóval, az egyik lyukat ledugózom, a másikra meg teszek egy tágulási tartályt, akkor az jó lehet, ugye?

Sok olyat láttam. Nekem nem kellett mert hosszú üzem után is csak kéz meleg.

Van egy több száz kilowattos motoron egy két kilowattos kompresszor. Vajon hol keletkezik a hő?

Elfér rajta... akkor teszek rá egyet, bajt nem okozhat Ne feledd a képet!