Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Ez azért kockázatos manőver, mert jó eséllyel a műszeren belül valamilyen galvanikus kapcsolat van a sönt és a feszültségmérés között (valószínőleg van közös pontjuk). De a labortápban is van egy "közösítés", és mivel ott éppen a pozitív a referencia potenciál, így akár zárlatot is okozhatunk.
De ha esetleg éppen szerencsés lenne a kötések egybeesése, ismerve a söntök értékét, a nagyon jelentős különbség szinte garantáltan okozna beállítási gondokat A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2018
Sajnos most a rajzát nem tudom felrakni, de emlékeim szerint a tápfesz földje, a feszmérő osztójának földje és az árammérés söntjének földje közös. Ráadásul az árammérés egy eltolt offszetű müveleti erősítőt vezérel, ezért van a műszeren árammérés nullázási opció, amit a vezérlő pic megtanul. Szóval ezért írtam, hogy a legjobb a gyári ajánlàs szerint bekötni, mert elég összetett módon mér.
(Az árammérő felbontása 10mA, hogy ez mennyire pontos, nem tudom.)
Sokszor előkerült már ez az áram/feszültség mérés mikrovezérlős megoldással...
A gond az, hogy a feszültség mérést a kimeneti - és a kimeneti + pont között kell mérni, de az áram mérő söntön a kimeneti - ponthoz képest negatív feszültség áll elő. Egy megoldás lehet egy invertáló erősítő, amivel az áram mérő söntön eső feszültséget a kimeneti - ponthoz képest pozitívvá konvertálhatjuk és a mikrovezérlővel feldolgozható szintre hozhatjuk.
A felbontásban én tévedtem. Megzavart, hogy végig az árammérésről volt szó, aztán hirtelen a feszültségmérés felbontására váltottál. Ez utóbbi elkerülte a figyelmem.
Remélem nem zavart meg senkit.
Köszönöm mindenkinek a segitséget. Megpróbálom átvágni a söntöt megnézem igy mit csinál. Még az a kérdés hogy a labortápban maradjon e az outp-sp és outn-sn közötti átkötések maradjanak e? Mégegyszer köszönöm.
A műszer babrálását nem javaslom.
A tápon az átkötés nem hagyható el. Azért van így megoldva, hogy lehetőséged legyen közvetlenül a kimeneti csatlakozón összekötni őket, így a labortáp arra a pontra állítja be a stabilizált feszültséget. Ezzel a bekötő vezetékek hatását is ki lehet küszöbölni.
INA226-ot senki nem használ? IC2-n kommunikál, 36V-g mér feszültséget. Áram mérő része 80mV, nekem 0,01 Ohmos ellenállás a sönt. Arduinóval építettem, lcd kijelzős. Belefért az arduinóba még a borda hőmérséklet mérése és a venti szabályzása is.
Feszt teljesen korrekten mér, a Benning multihoz képest 6mV az eltérés. Áram mérésnél a söntől függ. Minnél pontosabban adod meg annál pontosabb. A söntöt tudod programból kalibrálni.
Ez az Arduinos megoldás mennyire publikus? Engem érdekelne.
Semmi titkos nincs benne. Ha kell átküldöm az ino fájlt, de neked kell saját ízlésedre szabnod. Ha arduinóztál már akkor nem lesz gond. Alig pár sor.
A grafikai munkák után az előlap felragasztva és az első tesztek. Természetesen a poti gombok még nincsenek a helyükön rendesen.
A műszer minden változtatás nélkül beköthető pontos gyorsan reagál. Nekem eddig tetszik. Köszönet az alkotóknak és segítőknek.
Megkérdezhetem hogy a fekete alapra a fehér feliratokat hogyan csináltad? Mert nekem is ilyet kellene elkövetnem ha nem túl macerás a technológia. Ezek a műszerek nekem is megtetszettek, bár nem szeretem ha az árammérés nem analóg, mert nem látszik rajta a változás (pl. impulzusszerűen ugráló áramfelvétel). Megmértem a műszer söntjét, 23 mohm, tehát simán bekötve sem vészes, 3A esetén keletkezik rajta 69mV hiba. De bármelyik labortápba beköthető úgy, hogy a visszacsatolás a söntje után legyen, így ahhoz képest fog szabályozni, azaz nem lesz semmilyen hiba a szabályozás és a kijelzés között. A 90V/2A-es analóg labortápomba épp megfelel ez a műszer, az analóg műszerek nagyon nagy helyet foglaltak volna az előlapon.
Szia. Az előlapot saját magam csináltam Front Designerrel. Elvittem itt nálunk egy dekoroshoz ő nyomtatta ki műanyag alapú öntapadós papírra. 500 Ft volt a két darab papír. Mert ugye elsőre nem biztos hogy sikerül felragasztani.
Sziasztok!
//Ha volt már ez a kérdés feltéve/tárgyalva akkor elnézést kérek. Szükségem lenne stabil 5V-ra és nagyjából 3-4A terhelhetőségre. Meg lehet-e oldani azt, hogy több 7805 stabkockával párhuzamosítva összeépítem? Tudom fűteni fog, de egy halom 7805-söm van.
Inkább fejeld meg egy PNP tranzisztorral...
Jobb lenne egy 7805-ös, megfejelve egy tranzisztorral. Alapvetően az a baj, hogy a kimeneti feszültségük különböznek, nem lehet egyeneletesen elosztani a terhelést csak nagyjából. Igaz, ha hat-nyolc darabot párhuzamosan kötsz, működhet a nagy számok törvénye szerint.
Erre voltam kíváncsi, köszönöm szépen a válaszokat!
Heló!
Az alkotós 50V 5A tápnál a feszültség finomhangolónál ez a helyes beosztás? Alkotó Gondolom ezt te csináltad, mennyire pontos így a beosztás? Jól gondolom, hogy a poti 300°-ot tud fordulni? Köszi! A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2018
A skála pontossága kb.10%, amit nem minősítenék pontosnak. Maximum tájékoztató jellegű, de valójában alig van jelentősége mert a műszerek jelzik az értékeket.
Az én potmétereim valóban 300°-ot fordulnak, de vannak ettől eltérő típusok is.
Köszönöm a választ!
Sziasztok!
Megépítettem a mellékelt képen látható kapcsolást. Tranzisztorként 2sc5200-t választottam illetve 4,7kOhm potenciomer helyett 10kOhm lett berakva. A probléma az, hogy még a 14V feletti feszültséget tudom vele szabályozni addig az alsó tartományban sajnos nem. Csak simán az lm317 a teljes tartományt szabályozhatom vele. Mitől lehet szerintetek?
1., mérd meg a 317 kimenetét, poti rövidzárnál ( adj láb a gnd-n ) hány voltot mérsz, megvan-e az 1,2..1,3 volt.
2., ha ez oké, akkor ugyanebben a szituációban mennyi a fesz a dióda után, a tranyó bázisánál és az emitterénél ( kimenet ). Ezekből már következtethetsz a hibára.
Hello! Lehet terhelés nélkül mérted és a multii a tranyó szivárgási áramát mérte. Tegyél valami ellenállást a kimenetre. Azért ez nem egy labortáp, csak egy mezei szabályozható tápegység lesz..
Be kell terhelni a kimenetet! 1k vagy kisebb ellenállással.
Sziasztok!
Régebben megépítettem az Alkotó féle 2.7.1 labortápegység 4 tranzisztoros változatát. Elég sokáig állt a doboz elkészítése miatt. Nemrég befejeztem és épp használni is szerettem volna, de egy olyan gondom van vele, hogy kb. 200usec hullámzás van a kimenetén. Épp egy komparátoros áramkört szerettem volna tesztelni, valamiért nem jól működött és ez volt az oka. A kimenetének jelalakja, olyan mintha egy kondi épp szép lassan kisülne majd feltölt. Kb. 200usec-enként ismétlődik. Hol keressem a hibát? A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2018
Ez egy korai változat, amin több módosítás is történt. Javaslom tegyél a kimenetre egy 10 µF-os elkót, ami jó eséllyel megoldja a problémát.
Értem egyébként pontosan megnéztem most szkóppal pl. 15V kimeneti feszültség esetén +-1V a kimenet hullámzása azaz 16V-ig felmegy majd szép lassan csökken 14V-ig azután ismét emelkedik 16V-ig. A hullámzás periódusa kb. 150usec. Kipróbálom a kondit.
A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2018
Kipróbáltam tényleg megoldódott. Kösz. Érdemes low esr-t tenni vagy felesleges?
A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2018
Ennek a kondinak a milyensége, az értéke, de még a létezése is kérdéses.
Azt gondolom nem kell alacsony ESR-nek lennie, és a 10 µF érték már képes a lengést stabilan megfogni, de mégsem lassítja le túlzottan a kimenet reagálását. A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2018
Szia Ge Lee ! Az EM-1 lay , vagy a rajz jó ? Csaf a feteknél lévő 22k ellenállások , amely kérdésesek számomra . Lay alapján készül egyébbként. Előre is köszönöm!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |