Már megbocsáss, de hol itt az összefüggés? A 400 wattos erősítőről ugyanúgy meghajthatsz 400 wattos ládákat is. Ha az erősítőben a tiszta jel elkezd négyszögesedni, akkor azon a hangláda nem fog tudni segíteni. A felvetett problémára a félig feltekert hangerő potméter (vagy félig húzott master) jelenti a megoldást, nem pedig a felére méretezett ládák.

Arról is volt szó, hogy attól hogy egy 8 Ohm névleges impadanciájú hangszóró teszemazt éppen abban a frekvenciatartományban lesz 30 Ohm ahol pont a szub erősítő hajtja, még mindig 8 Ohmmal számolják. Nem állította senki, hogy ingyenenergiát termel, csak azt, hogy másképp határoznak meg egy erősítő kimeneti teljesítményt, meg egy hálózatból felvettet. Ez mellé még az is hozzájárul, hogy a hangszóró a reaktív teljesítmény valamennyi hányadát visszatolja az erősítőbe. Lineáris disszipatív erősítőnél ez a végtranzisztorokat melegíti, viszont PWM-nél visszatáplálódik a tápegység puffereibe. Tehát rámegy a hangszóróra 100 W, de visszamegy 20 W.

Üdv természetesen meghajthatod ugyanakkora végfokról is, szó sem volt erről a kontextusról csak reagáltam at elöttem szólónak akinek igaza van teljes mértékben A lejjebb tekert keverőpult potiról is írtam, ugyanazon véleményen vagyunk Viszont ha a ládádat határra méretezed (legyen ez egy hangszóró csak jelen esetben) és az erősítő előbb kezd el megrogyni mint kellene, akkor az a végeredmény hogy visszaveszed holott még nem hogy vissza kéne venni hanem még adhatsz is rá egy jól méretezett végfoknál amiben van is tartalék, és semmiféle négyszög meg tápelfogyás, és torzítás nem fog korlátozni Természetesen ésszerű határokról beszélünk és javarészt minőségibb hangládákról!

Ne haragudj, te irtad, hogy 450 W vesz fel és 625 W-t mérsz a kimeneten ( szinusszal ) ez igy abszolut nem igaz....mégha igaz is, azt amit most irsz... az általad most felhozott érvek legfeljebb arra lennének jok, hogy a bevitt 400 valahány wattbol nem 300W szinuszt kapnál hanem 310-t, de soha nem 625-t.

De ha nem találunk értelmes magyarázatot, akkor a kérdező által linkelt aktív szubot átverésnek kell tekintenünk. Meg talán a hálózati stabilizátor is hibásan jelzi ki a felvett teljesítményt. Végül is nem lehetetlen.

Pontosan az az átverés az egészben, kitalálnak egy uj fogalmat ( soha senki nem magyarázta meg ) és semilyen szabványban nem szerepel és már megy is a maszlag.
Az az erösitö simán felvesz ~700W-t, hogy abbol 625W szinusz teljesitményt mérjenek. ( csakhát ez normális igy eladhatatlan). ( elég egy pillantást vetni a következö sorra 3.15A bizti kell a 230V-s változathoz....

Lassú, vagy normál

Ott a tipusa T3,15AL ( a leglassubb a biztik között).

És ki beszélt itt szinuszos kimeneti teljesítményről??? burst jellel mérik és az RMS értéke a jel aktiv periódusainak azt veszik alapul... a szinuszos kimenőteljesítmény amit megadnak az nem hosszu távu hanem rövid ideig érvényes

Specko elsö sora.

És az is oda van írva mennyi ideig? túlmelegedéssel egyebekkel korlátozva van néztem akkor mondjuk konkrétan Peavey erősítő adatlapját na arra mondtam ilyet azért soha 1:8-as kitöltési tényezővel értendő az RMS ... a csúcsot meg a tápfesz és kondi határozza meg azt persze tényleg csak beütésekre tudja... Nekem pl azért van PKN mert ott kb 1:1,5 amit a fiuktól megtudtam de hivatalosan ők is kisebbet adnak meg

Azért már ne vonjunk kétségbe olyasmit, ami egyöntetüen ki van jelentve ( az angolszász vidékeken ez törvény), azaz ha valaki kijelenti, hogy folyamatosan ( continous) akkor azt elvben a végtelelnségig birni a kell. Ha ezt nem tudná, már a konkurrencia üdvédjeinek hada perelné a céget.

OK akkor legyen nem vitatkozok de én nem merném tesztkörülmények közt ezt megnézni Legyen ahogy akarod...

Nekem is teljesen mindegy már kinöttem ilyesmiböl, de nem mindig kell kételkedni a leirtakban. Persze a marhaságokban viszont illik, mint a HzConsumption, . Ilyen paraméter nincs azaz sima parasztvakitás. (Van viszint jol mérhetö jellemzö - a felvett teljesitmény, amiröl mélyen hallgatnak, holott elöirás annak a tisztességes megadása... ( szerintem igy még CE jelet sem igen rakhatnak a dologra).

Azért egy CEA 2006 vagy AES mérési módszer jobban hangzik Mert ugye itt erről megyen a diskurálás.. Az RMS még mindig csak közelít a valósághoz... Átlag négyzetes teljesítmény...
Bővebben: Link
De ez még mindig csak hobbielektronika és nem hiszem hogy otthon valakinek egyáltalán szüksége lenne ilyen laborkörülményekre..

Nagyon sajnálom, hogy nincs lehetőségem mérésre.
A különböző magyarázatok után kíváncsi lennék az eredményekre.

Na mindegy.
Próbálom elhitetni magammal, hogy a 450W-ot valamilyen átlagos igénybevétel alapján számolták és nem parasztvakítás. Aztán ki tudja. (Nem mintha ez olyan sokat számítana. Amúgy szépen szól.)

Még egyszer köszönöm mindenkinek a segítséget!

Onantól hogy elégedett vagy vele, nem igazán kell a wattos teljesítményt figyelembe venni.
Valószínűleg folytonos zenei terhelhetőségre értendő. Érdemes a gyártóval konzultálni, mert sokszor adnak hasznos infókat. A 128dB SPL azért nem kispályás hangfalra utal

Azért abban a tanulmányban is van némi csusztatás. Az RMS teljesitményt olyan torzitásnál kell mérni, amit megadnak. Lehet bármilyen, de meg kell adni. A másik meg az, hogy a mért RMS érték alig fog változni ha 0,01% vagy 1% torzitás mellett mérik ( azaz némileg tulvezérlik az erösitöt). A torzitás megjelenik, de az RMS alig fog változni hiszen a feszültséget éppen a torzitás/tulvezérlés határolja be.)
Persze lehet 1-2%-s eltéréseken is vitatkozni, csak nem igen érdemes, amikor más jellemzöket meglehetösen benevolens modon eltuloznak. Az RMS mérés a mai digitális müszerekkel gyerekjáték ( az egész frekvenciatartományban) és a digitális teljesitménymérés természetéböl következik, hogy neki mindegy milyen torzitásnál méri a kimenetet, igy mindig a valos értéket kapod. ( az analog méréseknél ez messze nem volt ilyen egyszerü.)

Így van, érdemes megnézni szimulátorban egy végfok végtranyójának a disszipációját különböző frekvenciákon, amikor a kimeneten nem rezisztív terhelés, tehát nem egy ellenállás hanem komplex terhelés, azaz szimulált hangszóró van. Az ember egyből rájön hogy miért lyukad ki egy végtranyó olyan méretezés esetén amikor látszólag nem is kellene neki.

Találtam is egyet amit régebben csináltam. Ezen jól látszik hogy amíg egy ellenállás a végfok terhelése, addig a frekvenciától függetlenül állandó disszipációval (10,9W) üzemel a végtranyó ugyanazon kivezérlés mellett. Azonban ha egy szimulált hangszórót (aminek impedanciamenete látható a bode diagramon) kötök a végfokra, akkor az impedanciacsúcson 1,61W, alatta-felette a sávban pedig nagyjából 14,5W a végtranyó disszipációja a frekvencia függvényében.

Igen és hasonló kêppen határozhatnak meg gyártók hűtő borda méretet . Csak nem számolnak a legtöbb esetben a külsö hömérséglettel.

Ez inkább a piac hatása. Régen volt egy tucat erösitö gyárto ( ilyen kültéri célokra ), és azok közül talán fél tucat vált valoban be - minden nagyobb koncerttechnikai cég ezeket használta (részben még ma is).. Nem voltak olcsok, de sok minden kibirtak. Igaz mindegyik tisztességes adatlapot adott a müködési feltételekre (pl -20 + 60 C fokig), és ha baj volt szinte azonnal kaptunk segitséget. Akkoriban volt erösitö a beltéri hangositásra meg a kültérre is, természetesen más más jellemzökkel.
Késöbb jelent meg a tömeges konkurencia, fél meg negyedáron kináltak erösitöket, aminek ez lett a vége.

Hasonlóan megvezet egy visszahajló áramkorlát, mert hiszen tisztán rezisztív terhelésnél nem folyik áram nulla átmenetnél. Aztán hallgatva valami nem tetszik a hangjában. Szkóp, műterhelés, merthogy hajnali kettőkor ér rá az ember mérni, és akkor nem szabad hangoskodni, minden szép megint. Hangsugárzóval másnap ismét csapnivaló. Természetesen az áramkorlát fogta a jelet, mert a feszültség fázisával nem akart kézenfogva járni az áramé.

Szimulációnál olyat is szoktam, hogy a terhelés hideg pontját nem a gnd-re, hanem valamekkora dc feszültségre kapcsolom. Így derült ki, hogy egy régi végfokom miért ült ki alkalmanként valamelyik tápra.

Az alábbiak szerint ma egyetlen boltban kapható erősítő sem felel meg gyakorlatilag, azaz csináld magad. Egyetlen újabb készüléket nem tudok ami megfelelne minden általatok leirtaknak...

Azért ne tulozz, naponta a koncertek százai ontják a hangeröt, és ezt mindenhol erösitökkel meg hangszorokkal oldják meg a feladatot. A legjobbak természetesen mind testre szabott megoldásokat használnak, a többiek meg sima boltban vett cuccokkal dolgoznak. Közel 15 éves koncerti multtal alig emlékszek erösitö meg hangszoro gondokra. Egyszer volt egy nagyobb balhé, amikor a dobos 1 kW-s monitora kipuccant az akkori Leningradban. Nem volt egyszerü a helyettesitése, de 3 nap mulva mégis csak megérkezett diplomáciai postával az uj hangszoro. Igy csak egy koncertet kellett improvizálni.

Én főleg a 3 PKN végfokomat használom meg aktív ládákat, de a leirtaknak természetesen az se felel meg Igaz a Behri inuk-nál jobban

Látod te is, de azért talán az is világos, hogy egy 2-300€-s erösitö nem lehet ugyanaz a kategoria mint egy 600-3000€-s erölködö (1kW-t vettem alapul).

De még ezek sem felelnek meg az alant leirt kritériumoknak...irtam is a PKN-ek pl kiemelkedően jók az 1:1,5 körüli teljesítménymegadással, ami bőven jó mindenhol, de színuszos kimenőteljesítmény ott is a megadott alatt van ... néztem független teszteket a neten is gyakorlatilag egyik tesztelt se tudta a névlegest szinuszosan hosszabb időn keresztül még a legdrágábbak se , a PKN pedig az első negyedben volt

Nem mondtál nagyot, szerintem.
Emlékezve a fiatal koromra, akkor is így volt.
Nincs ezzel semmi baj, ez olyan, mint a konfekció, meg a csináltatott ruha kinézete, és viselése közti különbség. Az erősítőknél azonban a gyárikat jól fényezik.
A gyári készülékeket a piacra, haszonnal csinálják. Az amatőr nem foglalkozik bérrel, bérjárulékkal, elkészülési idővel, stb...csak az elképzeléséhez ragaszkodik.
Persze feltétel a hozzáértés, és az igény a jobbra.

Igen csak annak meg az a következménye, ha arra törekszem hogy egy erősítőt úgy csináljak meg hogy pl tudja szinuszban az 1kW-ot tartósan, az kétszer nehezebb lesz és nagyobb, valamint kisebbet fog szólni kint a helyszinen mint a kisebb 1,5 kW-os persze szinuszban csak max 500 W-os gyári... ma már persze megfelelő védelemmel és ez hangsúlyos!!! inkább a valóságnak méretezünk mert szinuszt valljuk be még 100W-al se szoktunk folyamatosan hallgatni gondolom