Hát nem sajnáltad az időd, egy 2012es hsz-t képes voltál megkeresni a kérdésem után?
Ma beszélgettünk szerintem, nem 6 évvel ezelőtt
De hol írtam itt 2012-ben, hogy a szolgáltató adja a földelést?
Utálom amikor ki nem mondott szavakat adnak a számba...

Értelemszerűen ebben a régi hsz-ben vannak hülyeségek, de nem is kijelentés mint inkább kérdésmegfogalmazás akart ez lenni, hiszen megbeszélésre bocsátottam akkor a témát.
kieg: hozzátenném, hogy akkor ez azért került megbeszélés alá (végzettségem nem volt még) mert az óracserénél a szakértelmes ember varázsszavakkal illette kérdésemet.

Így van, ha jó esetben megvan a keresztmetszet, ami PEN esetén minimum 10-es ha jól emlékszem.

Létezik betonalap földelő, amit a beton alapba ágyaztak bele. Erre valóban ráépítették a házat. Általában jobb, mint a levert szondás földelő.

Azt ugyanakkor soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hálózatok PEN vezetői kizárólag a hálózat számára PE vezetők! A hálózattól, annak földeléseitől eltávolodva – egy olyan vezetővel, ami a PEN vezetőre csatlakozik –, a PEN vezető potenciálja egyre inkább olyan idegen potenciállá válik, aminek érintése veszélyes is lehet. Ennek oka az, hogy a PEN vezetőn állandó üzemáram folyik, a rajta folyó üzemáram mérhető értékű feszültségesést okoz, ezért korántsem abszolút nulla potenciálú. A PEN vezetőn ugyanakkor zárlati áram is folyhat, amikor a hálózatról táplált berendezés valamelyikén hiba, zárlat lép fel. Ekkor a PEN vezető feszültségesése (és egy távoli földpotenciálhoz képest mérhető potenciálemelkedése) már életvédelmi szempontból veszélyes értékű lehet, legkedvezőtlenebb esetben elérheti a fázisfeszültség felét.
A 3. számmal jelölt személy veszélyben van, mivel egyidejűleg két, egymáshoz képest idegen potenciálnak minősülő potenciált érint meg. Ha a hálózat PEN vezetőjén zárlati áram folyik és emiatt megnő rajta a feszültségesés, ez a személy is áramütést kaphat.

A kombikazán EPH vezetékét, a fűtés és vízvezetékcsövet is a PEN vezetékre fogod majd bekötni ?

Nem jól emlékszel a PEN minimálisan 2.5 es CU ha a bejövő fázisvezetők keresztmetszete példának okáért ekkora vagy 1X kisebb...
Bővebben: Link
De minden esetben legalább 1 másfélszeresére méretezik.Ebbe sokminden beleszól a hurokimpedancia mérés stb stb.

, a szabvány lekapcsolási időket ad meg – például elosztó áramkörök esetében ez 5 másodperc. Ez azt jelenti, hogy a védővezetőknek a lekapcsolásig ellen kell tudniuk állni a rajtuk folyó áram mechanikus és termikus igénybevételeinek.

A védővezetők keresztmetszetének meghatározása kétféle módon történhet:
• a szabványi előírások szerinti számítással,
• táblázatból való kiolvasással.

Mindkét esetben figyelembe kell venni a következő előírásokat, amelyek fázisvezetőtől külön vezetett védővezetőre vonatkoznak – olyan védővezetőkre, amelyek nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetőkkel, vagy nem részei azok vezetékeinek. Ezek minimális keresztmetszete:
• mechanikai védelemmel ellátott védővezetők: Cu esetén 2,5 mm2, Al esetén 16 mm2,
• ha nincsenek mechanikai védelemmel ellátva: Cu esetén 4 mm2, Al esetén 16 mm2.

Védővezető acél is lehet. Az a védővezető, amely nem része a vezetéknek, akkor tekinthető védettnek, ha védőcsatornában, védőcsőben vagy más hasonló módon van elhelyezve. A védővezetők kapcsainak alkalmasnak kell lenniük az előírt védővezetők csatlakoztatására. TT rendszerek esetében – amennyiben a táprendszer és a testek földelője villamosan független –, a védővezetők keresztmetszete nem kell, hogy nagyobb legyen, mint 25 mm2 réz, illetve 35 mm2 alumínium esetében.
Védővezető legkisebb keresztmetszetének meghatározása táblázatból

Jól ismerjük, hogy 16 mm2-ig a védővezető a fázisvezető keresztmetszetével megegyező, 16-35 mm2 fázisvezető-keresztmetszetig 16 mm2, a felett a fázisvezető keresztmetszetének a fele. Ez azonban csak akkor igaz, ha a védővezető és a fázisvezető anyaga – vezetőképessége – ugyanaz. Alapvetően ezen arányoknak a védővezető és a fázisvezető vezetőképességére (S) kell teljesülnie. A szabványban az 1. táblázatot találjuk.

Bővebben: Link

A rajzon látszik, ha PEN jön a mérőtől az elosztóig, akkor annak a PE sínre kell csatlakozni.
Igen erről a Nulla sínről 3 felé kell ágaztatni a 3 db FI-relé bemenetére.
A 3 db FI relé esetén a FI-relé kimeneti oldalán is már 3 db Nulla sín lesz.
Ezért is javasoltam, hogy ezt a régi elosztótáblát el kell felejteni, nem alkalmas rá.
1 db 3 fázisú Fi-relé elég lett volna, azzal könnyebb lett volna szerelni is, de ez a Te döntésed.

Mivel a tábla sem maradhat, az új táblát a leírtak és a rajz szerint kell bekötni.
A FI-relé után már Nullát ( Nulla síneket ) és PE-t nem kötünk össze.
Arra is figyelj oda, hogy a Fázisok a megfelelő Nulla sínekkel legyenek összepárosítva, mert különben a FI-reléket nem tudod felkapcsolni.

A PEN szétválasztás feltétele többek között a helyi földelés megléte és bekötése a bontási pontba, tehát megfelelő keresztmetszetek esetén, de földelés hiányában nem lehet szabványos, sőt akár életveszélyes is lehet.

Tudnod kell, hogy ha már ilyen mértékben hozzá kell nyúlni a rendszerhez, akkor ez a villamos biztonságot érintő jelentős mértékű átalakításnak minősül és ekkor minden fogyasztási helyre kötelezően el kell vinni a védővezetőt is akár szükség lesz rá, akár nem.

Az ábrádról hiányzik a gázóra átkötése!

Igen, így szabványos! Az EPH jelentősége és szerepe más mint a védővezetőé.

Erről bármilyen írásos evidenciát tudnál csatolni ahol ez le is van írva amit említesz?

Persze, itt elolvashatod a részleteket is, ha még nem olvastad el korábban:
Villanyszerelők lapja 2015. május.Bővebben: Link

Azért a fogalmakat pontosítsuk :
Az MSZ HD 60364-5-54:2012 fejtegetését jelen cikkünkben a védővezetők ismertetésével folytatjuk. Pár megnevezés változott, úgyhogy most áttekintjük, mit is hívunk védővezetőnek.

A védővezető a biztonság céljából alkalmazott vezető. Tipikus védővezető az áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető. A védővezetőnek több fajtája lehet:
• védőösszekötő-vezető: védő egyenpotenciálú összekötés céljára használt védővezető (régen: EPH vezető),
• védőföldelő-vezető: védőföldelés céljából használt védővezető,
• földelővezető: olyan védővezető, amely a berendezés vagy szerkezet adott pontja és a földelő között biztosít vezető utat, illetve ezen út egy részét képezi.

Megjegyezném, hogy a régen EPH vezetőnek hívott vezető megnevezése változott az MSZ HD 60364-5-54:2007-hez képest. Azelőtt egyenpotenciálra hozó vezetőnek, a 2007-es magyar verzió szerint védő egyenpotenciálra hozó vezetőnek hívtuk, a 2012-es verzió szerint védőösszekötő vezetőnek nevezzük. (Az angol elnevezés – protective bonding conductor – változatlan maradt, csak a magyar megnevezést pontosították.)

Nem hiányzik, csak ott kérik, ahol kombicirkó, vagy kombi gáztűzhely kerül üzembe helyezésre.

"Nem jól emlékszel a PEN minimálisan 2.5 es CU"
Ezen csodálkozom, hogy senki sem javította idáig, sosem volt 2,5, régebben volt megengedett az, hogy meglévő szerelésnél 6 mm2, de ma: a keresztmetszetük réz esetén legalább 10 mm2, alumíniumvezető esetén legalább 16 mm2 legyen
"a szabvány lekapcsolási időket ad meg – például elosztó áramkörök esetében ez 5 másodperc"
Igen, de ez lakás villanyszerelésnél gyakorlatilag semmit sem jelent, mert elosztóáramkör legfeljebb egy palotánál a földszinti mérő utáni elosztó és az emeleti szintelosztó közti szakasz, a többi az végáramkör, annál meg 0,4 s.
"Alapvetően ezen arányoknak a védővezető és a fázisvezető vezetőképességére (S) kell teljesülnie." Ez nem egészen így van, mert az alkalmazandó szorzótényezők azonos vezetőanyag esetén is az elhelyezéstől is függenek.

A szövegben sehol nem idéz ilyet a szabványból csupán a 3 móricka ábrán van jelölve egy földelés....

A szabványból tudnál idézni ami ezt előírja?

(Nem kötözködöm, de hatályos szabványból idézve még senki nem tudta megadni azt ahol ez elő van írva.)

Ez tévedés a GÁZ MEO nem veszi át addig amíg a jegyzőkönyv és(!) az átkötés meg nincs! Ahol a létesítéskor nem volt előírás ott fennmaradhat amíg átépítés/készülékcserére nem kerül sor.

Bővebben: Link
Saját magadnak adtad meg a választ.

Nem kell mindent szabványban leírni, az Ohm-törvény sem abban van. A keresett szabályozás sok szabványelőírásból kivetkezik. Például az MSZ HD 60364-5-54 szabvány 54.1. a, b és c ábrákból. Aztán az MSZ 447-ben abból a passzusból, hogy a kapualjban földelés kell, meg abból, hogy felszálló fővezeték öt vezetős legyen (meg persze abból, hogy hol kell szétválasztani). Ésígytovább.

Az általad linkelt oldalon kikeresve, erre gondoltam (rosszul?):

Sajnos nem olvastam azóta itt, csak most jutottam vissza és válaszoltam is, de köszi az észrevételt.

@gyuszo

Amit ott leírtam az a gyakorlat, de sok helyen van ettől eltérően szerelve ezért szerettem volna egy szabványt látni. Paneleknél pl. rengeteg helyen ilyen és szabványos mert a szolgáltató nem piszkálja ezeket, gondolom a létesítéskor ezt elfogadták.

@ötfelezős

Így van a fizika alapjai nincsenek benne, de szerintem egy ilyen kialakítási kérdésnek szabályozva kellene lennie.

Kellene? Tréfálkozol? A hozzászólásom, amire reagáltál, 5 mondatból áll. Ebből három a szabályozásról szól.

Mivel régen a dugaljakban sem volt földelés... Régi panelokban valóban fázis és nulla ment az FK tábláig illetve a fürdőkád kapott egy 4-es alumíniumot. Most ha felújítasz egy panel lakást hívsz reg szerelőt és megkapod a 3 szál 10-es MKH-t Szondázni se úgy kellene hogy leütöm a 1,5m-es szondát és kész, mérni is kellene... Volt olyan hely ahova 9db-ot küzdöttünk le

Sziasztok.3*16 A-es bekötés van a háznál a villanyórából 5 vezeték megy a házba,és szeretnék FI.relét bekötni.Kérdésem az lenne,hogy helyes-e úgy a bekötés,hogy 3db 25A-es 4 pólusú relét kötnék a villanyora szekrénybe,úgy ,hogy a bejövő nullát fésűvel beviszem mindhárom relé egyik N pontjára, a másik N pontról/szintén fésűzve/pedig menne a lakásba a nulla.A 3 fázis a 3 relé 1-1 pontjára míg a másik pontokról a lakásba viszem a fázist.Köszönöm

Bővebben: Link
A 3 db FI-relé különböző érzékenységű lenne? Vagy mi az indok ?
A Nulla szétosztást jobb fővezetéki sorkapoccsal megoldani.
A kimenő Nullákat nem szabad összekötni ! Az elmenő fázisoknak az adott FI-relé Nullájához kell tartoznia.

Szia.Ha jól értem akkor vagy becincálok még 2 nullát a házba vagy egyszerűen veszek egy 3 fázisú áram-védőt,és bekötöm azt a szekrénybe.

Helyesebb lenne a villanyóra szekrénynél ( mérőhelynél ) csak a mérő lenne, kívül.
Lakáson belül a fogyasztói elosztószekrényben lenne az elosztás, FI-relé ( FI-relék) és kismegszakítók.

Utóbbi megoldás jóval egyszerűbb és olcsóbb is. Annyival egészíteném ki, ha van bojler, annak jó lenne külön Fi-relé.