Rendes fűtésnél nem keletkezhet korom (minimális mennyiség mindig lesz) hanem pernye. Az meg mehet a cementbe (pernye-portlandcement). Még abból is hasznot csinálnak.

Szerintem Gafly a CO₂ iránt érdeklődött.

A szén is vízzé ég el...
Ja nem, az CO2-vé, de azzal nincs baj, mert az oldódik a keletkező vízben, csak az erőmű mellé telepíteni kell egy szénsavas ásványvíz palackozó üzemet...
Persze, az is lehetséges, hogy a szénporból a befúvás előtt kiszedik a szenet, hogy ne bocsásson ki üvegház-hatású gázt... ( Low-Carb szénpor... )

Komolyra fordítva a dolgot: Ha széntartalmú anyagot (szenet, kőolajat, földgázt) égetünk el, akkor azzal széndioxidot juttatunk a levegőbe. Akármennyire is lecsökkentjük az egyéb szennyeződést (kormot, NOx-et, egyebeket...) ezt (CO2) elvileg sem lehet eltüntetni belőle!

Egyébként pedig, bárki utánanézhet, hogy a Föld átlaghőmérséklete hogyan alakult az évmilliók során... Ne 500-1000 évet, hanem mondjuk 2-300 millió évet nézzünk... A kréta korban pl. 10 fokkal volt magasabb, mint most! Akkor az északi és a déli sarkon is melegebb volt, mint ma az egyenlítőnél! 120 ezer évvel ezelőtt 2 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint ma, és 6000 éve is 1 fokkal.
Igazából nem a hőmérséklettel, vagy a változás irányával van baj, hanem a változás sebességével! A Föld és az élet köszöni, jól van sokkal (5-10 fokkal) melegebb időben is, csak az embernek okoz problémát, hogy ez a magasabb hőmérséklet magasabb tengerszintet is jelent, és pechünkre sokan a tengerparton élnek. Cserébe mezőgazdasági művelés alá lehet majd vonni Grönlandot, Szibériát és az Antarktiszt...
Hogy ez a klímaváltozás sok élőlény kihalását fogja eredményezni? Nos, eddig is volt már legalább 5 nagy kihalás, és az Élet túlélte. Ezt is túl fogja. Az emberiség? Korábban is volt olyan faj, ami több kihalási eseményt is túlélt, de olyan is, ami a kifejlődése utáni legelsőben el is tűnt. Majd kiderül...

Nem hiszem, hogy a szén tisztább lenne, mert CO₂ kibocsátás mindenképp van, az pedig nagyon nagy probléma. Mint ahogy az is, hogy pl. itthon a napelem télen a 15%-át termeli annak, amit nyáron, és áramot nem nagyon tudunk tárolni. A fél világot "átvinni" se egyszerű az áramot sajnos.
A legjobb módszer a fúziós erőmű lenne, de attól évtizedek óta konstans 20 évnyire vagyunk.

Az energia utaztatás akkor is rentábilis lenne a két félteke között - fosszilis források és atomenergia nélkül. Ráadásul az energiát utaztatni vezetéken tisztább és biztonságosabb, mint a kiégett fűtőelemek szállítása és tárolása.

Szerintem ezt nem gondoltad végig...

Ha nem gondoltam végig, akkor képzeletben tedd egymás mellé a szigetüzemű rendszerekben felhasznált akkumulátorokból és inverterekből származó fémet. Ha körbeérné a fél földet - nyertem.

De vajon a távvezeték veszteségeivel mi lesz? Mennyi energiát fog feleslegesen elfűteni a rendszer? Olyan távvezeték rendszert kéne kiépíteni ami szó szerint a fél világot elbírja. Ehhez eszement nagy keresztmetszet szükséges. Hiába építenénk ki HVDC hálózatot az ellenállás veszteség akkor is jelentkezne. Érdekes volna ezzel kapcsolatban számításokat végezni. Ráadásul globális méretben a bolygó légkörét fűtenénk vele, jó kérdés, hogy a felszabadított energia kevesebb-e lenne mint az az energia ami jelenleg okozza a globális felmelegedést.
Persze elképzelhető, hogy ezzel a hálózattal csökkenteni lehetne egy esetleges háború esélyét, mivel minden ország függene a másiktól (ellenféltől). Ez a félelem arra ösztönözné az országokat, hogy saját erőművet építsenek és már vissza is értünk oda ahonnan elindultunk. Ahhoz, hogy ez működjön szerintem először az emberek gondolkodásának kéne megváltozni, de erre belátható időn belül esély sincs.

Hát a szigetüzemtől lehet hogy versenyképesebb lenne, csak ugye nem az az alternatíva, hanem a ma létező elektromos hálózat erőművei, és még napelemmel sem számoltál

Másrészt nem csak az anyagköltség van, vannak más gondok is.
1. Keresztül megy egy csomó országon, nyilván mindegyik meg akarja majd vámolni -> a tranzitdíj miatt drága lesz
1/b. Bármelyik tranzitállam megzsarolhat bennünket, hogy ha nem kapnak X pénzzel többet akkor elvágják a kábelt -> komoly biztonsági kockázat
2. Bármelyik tenorista vagy egyéb fanatikus számára csábító célpont -> komoly biztonsági kockázat
3. legalább egy tengeren/óceánon át kell mennie, a felszínen komoly hullámzás van, a tenger alatt pedig a százezer-millió voltod miatt komoly szigetelést kell használnod
És ez csak ami most hirtelen eszembe jutott, biztos előjönne még pártucat potenciális probléma, ha néhány hozzáértő komolyabban nekiülne átgondolni és megtervezni a dolgot.

Érdekes, hogy a takarékosságban senki nem igazán gondolkozik, csak a nagyobb (esetleg ingyen) energiában...
Tudom, az nem annyira látványos (meg nem mindig könnyű).

A takarékoskodás nagyon jó, egy darabig. De egy idő után nem lehet megerőszakolni a fizikát. Pl. hűtőknél is az A kategória még jelentős előrelépés volt, aztán ahhoz képest az A+, A++, stb. már nem jelent előrelépést.
Mosógépnél olvastam olyat, hogy a nagyon szuper, nagyon takarékos, nagyon A+++++ mosógép gyakorlatilag nem mossa ki a koszt a ruhából, mert nagyon kevés vízzel próbál mosni, úgy pedig nem sikerül. Ha a tulaj a program elején megállítja, bimetal kikapcs után beleborít egy vödör vizet és utána indítja újra a programot akkor kimos szépen, csak egy viszonylag drága készüléktől nem ezt várná az ember...

Ezért szoktam a mosószer adagolón keresztül pótolni a fel nem vett vizet a "nagyon A" mosógépnél. Méghozzá meleg vizet...
A hiper-szuper takarékos és hosszú élettartamú LED fényforrásokból sem az első darabok mennek már. Vagy a fényével (spektrumával és színhőmérsékletével) nem voltam kibékülve, vagy nem működött 1-2 évnél tovább (a kompakt fénycsövekkel ugyanez előtte végigjárva - többszörösen). Igazából itt is oda a(z anyagi) takarékosság, de még környezetvédelmileg is véleményes a dolog...

Ha a veszteségektől eltekintünk, még akkor is ott az évszakok problémája. A napszakok miatt kelet-nyugat, az évszakok miatt észak-dél irányban is be kellene hálózni a Földet. Az már tényleg sok lenne.

Repülőgépnél a "Szovjetúnió"-ban próbálkoztak nukleáris meghajtással.

Persze, hogy takarékos a sok A+ mosógép. Nem mindegy, hogy egy, vagy két óra alatt fogyasztja el azt a 2 kW -ot, ami a víz melegítéséhez kell. Az előbbi esetben a fogyasztás 2 kWh, míg a másikban csak 1 kWh.

Nyilván lenne veszteség, de ha belegondolsz ezzel előre is lehet számolni, azaz egyrészt a keletkező hőt is fel lehetne használni , másrészt nagyfeszültségen kisebb a veszteség, harmadrészt szép lassan fejlődnek a szupravezetők is - ezt is ki lehetne használni. Én ha mérnök lennék, leülnék és elkezdenék számolgatni (bár ehhez még mérnöknek sem kell lenni). Tenger alatt is lehetne vezetni a kábelt, ami jobb hűtést is eredményezhetne. Szerintem ha egyáltalán gondolkodna valaki a lehetőségen - meglennének a megoldások is. Mindig azt mondják, mérnöki szabály, hogy a nagyobb - jobb hatásfokot eredményez. Csak nagyban kell gondolkodni. De számos egyéb megoldás kínálkozna. Az afrikai fókuszált tükrös napenergia koncentráció is relézhető lenne. stb. Nyilván ennek is van vesztesége. De számítások után érdemben lehetne erről beszélni.

Azért óvatosan az A+-al. Nem akarom megnevezni a céget, ahol azért alakították át a mérőlaborukat, hogy az egyébként nem A+-os gépek a mérési hibák kijátszásával mégis A+-t tudjanak kapni. Azaz fejlesztettek, de nem az eszközökön, hanem a mérőlaboron. Ez nem urbánus legenda, mi voltunk az egyik beszállító.

Franciáknak volt ilyen tervük a Szaharával, de már hallani sem lehet róla.

A szupravezetők működhetnek, de az még messze van, hogy több ezer kilométeres szakaszokat tudjanak belőle kialakítani.
Érdekel az elképzelés, hogy a több ezer kilométer hosszú "fűtőszál" által termelt hőt hogyan lehetne felhasználni?
Az sem megoldás, hogy betesszük a tenger alá, akkor a tengert foglyuk fűteni, ami nagyon nagy kataklizmával járhat (pl. megváltoznak az áramlatok, kihal rengetek tengeri állat). Több kárt csinálnánk mint hasznot.

A takarékosságnak van egy ésszerű és használhatósági határa. Ha kevesebb energiát fogyaszt a mosógép, több mosószer kell - máris adtunk a nagy barna masszának egy csattanós pofont. Mosógépeknél nyilván alternatíva lehetne a hőszivattyús, vagy a napkollektorral előmelegíthető kivitel. Bojlereknél már működik. Az tényleg takarékosabb megoldás. Persze innováció is segíthet - a Samsungnak is vannak ilyen például aktív ezüstös , vagy buborékos megoldásai. Ennél már csak az erdélyi hideg patakos mosók takarékosabbak.

Azt a kettes szorzót hol láttad odaírva? Különben mi a bánatnak mos két, két és fél órát, úgy hogy közben azért pihenget. Biztos elfárad szegény.

Tudtommal, a sok kicsi sokra megy elvet használják. Összességében sok kis dobmozgatás kevesebbet fogyaszt, mint kevesebb, de intenzívebb. Ez viszont magával hozza azt, hogy a folyamat tovább tart.

A másik módszer a sok + megszerzéséhez az, hogy beenged pl. 10 l vizet és azzal mos. A baj ezzel az, hogy ha a ruhák felszívnak 8 l vizet, a dob a maradék tócsa felett pörög.

Mindkét esetben 2 kWh a fogyasztás, csak nem egy óra alatt történik mindez meg, hanem széthúzva két órára. Összességében akkor is 2 kWh jön ki.

Érdekes cikk, hasznos hozzászólások: Tékozló Homár.

Azt hiszem az usákban is volt ilyen terv, de ott talán még a kísérletezés előtt rájöttek, hogy a kevés előnye mellett rengeteg hátránya van.

Pedig igaza van, mert a kWh a felhasznált energia mennyisége. Szóval ha 2 kWh energia kell a víz felfűtésére, az akkor is 2 kWh ha 2 óra alatt csinálja 1kW átlagos teljesítményel, vagy 1 óra alatt 2 kW átlaggal, vagy 10 perc alatt csinálja 12kW átlaggal. (Már nem számolva a hőveszteséggel, de azzal nem akarok.)

A több mosószer tévedés, általános tévhit.
A mosószer egy detergens, annak pedig a szennyeződés fajtája, a víz mennyisége szerint megvan a szükséges koncentrációja. Mindkét irányba eltérve ettől rosszabb lesz a micellumok képzése.
Tovább áztatva a ruhát és hosszabb ideig mozgatva nő a szennyeződés eltávolításának valószínűsége.

Szerinted 2 x 1 nem egyenlő kettővel?

Hiába cserélném ki az összes lámpámat LED-esre (egy részük évtizedek óta hosszú fénycsöves), ha ezekből legfeljebb 2 világít egyszerre, közben az a szemét ágaprító az 5,5 kW-os motorjával képes egy-egy vastagabb ág berántásakor lecsapni a 3 db 16 A-es kismegszakítót. Pedig már mondtam neki, hogy legfeljebb 1 A-t ehet fázisonként.
A hegesztő sem akarja 20 A-rel megvarrni az 5-ös lemezt. Na itt a megoldandó takarékossági feladat!

Nem érted. Így lesz "energia takarékos". Máskülönben nem lehet, egy adott tömegű víz felmelegítéséhez adott energia szükséges. Marketing, nem műszaki kérdés. Mi a bánatnak mos két, két és fél órát, mikor a régi Energomat végzett fél óra alatt, igaz nem is nevezték energia takarékosnak. Ugyanúgy 5 kg -os volt mindkettő. Lehet hogy még vízzel is spórolnak az energia takarékosok, de az már részletkérdés.

Én magamra mosok, nem hiszem, hogy tévednék. A mosószer is folyamatosan "higítva" van, így takarékoskodhatok, ha a gyártó gondoskodik a magasabb mosószer felhasználásról. Jó ideje mosóbogyót használok. Az első széria szenzációs volt. A mostaniból már kettőt kell tennem. Azaz ha el akarod távolítani a szennyeződést rendesen, tovább kell a gépben legyen a ruha. Addig megy az elektronika, a motor és programtól függően a fűtés is.