A dolog akkor érdekes, ha adott időpont(ok)ban akarsz öntözni.

A locsolást a hajnali órákban, napfelkelte környékén kell végezni. Ha később történik, az gond lehet.

Na akkor az én javaslataim a következők:
- Mikroprocesszoros vezérlés
- Ultrahangos szintérzékelő a kútba
- Talajnedvesség mérő, több zónás a különböző vízigényű növények miatt
- Zóna szelepek
- GSM modul, hogy távolról is lehessen vezérelni
- Internet kapcsolat, időjárás előrejelzéshez, a várható csapadékmennyiség miatt
- Frekvenciaválltó
- Nyomástávadó az azonos nyomás biztosítása érdekében
- Áramlásérzékelő, szárazon futás megakadályozására
- Rezgésérzékelő a szivattyúra, kezdődő csapágy hibák detektálására
- Hőmérséklet mérő
- Napsütés figyelés
- Levegő páratartalom mérő
- Szélérzékelő

Villámlásérzékelő is kell, mert olyankor nem dugunk be semmit. Amúgy hiába cinikuskodsz, lehet, hogy egy ilyen elektronika olcsóbb lenne, mint egy úszókapcsoló.

Ismerősöm udvari fűhöz bonyolult műtrágya bekeverős öntözőrendszert telepített, az ő füve volt a legsatnyább az utcában.

A vékony füvet nem is viszi a kasza. Jobban is járt, hogy nem nőtt neki.
Én nem bonyolítottam túl, egyszerűen egy alternatívát adtam az úszókapcsolónak, ami ezresekkel növekszik/méter kábel, és azt se tudom, hogy szét lehet-e szedni, vewhetem-e a legolcsóbbat, tehetek-e bele kábelt. +az úszókapcsolót befolyásolnák az esetleges gyökerek, az elektronikát nem.

Nem rád gondoltam, csak Lamprologus írására jutott eszembe.

Tudtommal minden búvárszivattyú alaptartozéka az úszókapcsoló. Ez a szélsőséges eseteket, amikor kimerül a kút, lekezeli.
Mechanikus vezérlők hátránya a durva felbontású, negyed órás lépésköz. Az elektronikus kapcsolóórák perces felbontást tudnak, de eléggé együgyű szerkezetek, áramszünet esetén megőrzik a beállításokat, meg az időt, ám az elmaradt időzítéseket nem késleltetik.
Ezt viszont az általam ismert öntözésvezérlők sem tudják, még a legkomfortosabbak sem. Ezt csak a manuális vezérléssel lehet pótolni. Viszont vannak olyanok, amik a talaj nedvességtartalmát figyelik, és szükség esetén öntöznek.
Nem tudom, milyen gyakran van felétek áramszünet, de szerintem ezen nem kell sokat görcsölni. Ha pont öntözési időben megy el az áram, akkor azt kézi vezérléssel lehet pótolni, vagy így jártak a növények. Kibírják, automata öntözés előtt is működött a Természet.

Szia. A következő válaszod a brushless topicba írd, észre fogom venni.
Nem mérnek áramot, mert nem szükséges.
Elkezdi pörgetni a motort, ha tudja, akkor a másik tekercsek feszültséget indukálnak, ezt méri az ESC. Ha nincs feszültség, akkor újra próbálkozik, de tart szünetet, hogy a FET-ek ne károsodjanak. Ha egy FET kiakad akár tápra, akár GND-re, azt tudja érzékelni az ESC, tehát hibára ki fog állni. Áramot nem mér, mert a zárlatos FET-tel amúgy sem tud mit kezdeni.
Az ESC-k méretezve vannak. Ha 10A-re specifikálják, és mondjuk 3S lipo-hoz, akkor pont akkora FET-et raknak be, hogy a legnagyobb terhelést is elbírják 10A-en, de ha te 4S lipo-ról hajtod, tönkremennek, mert a FET feszültség tűrése túl kicsi. Ha több áram akarna folyni, mint 10A, akkor a keletkező hő lesz több a FET-en, amit nem biztos, hogy fog tudni kezelni. A FET-ek meghajtása is olyan, hogy 10A-nál a keletkező hő még elfogadható. Pl. sok olcsóbb ESC nem használ FET meghajtót, csak sima SOT-23 félvezetőt, sőt, a drónokhoz készült ESC-knél az alsó FET-et akár direktben az AVR hajtja soros ellenálláson. Képzelheted, hogy a négyszögjel sarkai görbülnek kicsit, tehát itt is spórolnak, de 10A-hez ez még megfelelő. A sönt ellenállás relatív nagy, melegszik, kell hozzá műveleti erősítő is, ezeket kispórolják inkább, plusz a 10-30A-es indulási áramot egyébként sem egyszerű mérni.
inkább megoldják szoftverből, hiszen tudja az AVR, hogy forog-e a motor vagy sem, mekkora RPM-mel, és ez alapján határozza meg a maximális kitöltési tényezőt is, amit utána növel, a fordulatszám alapján. Komplex a rendszer. A hotlidő is szoftveresen van beállítva.
0.7ohm tekercsellenállás brushless motornál igen magas érték, én ennél sokkal kisebbel találkoztam (20-30mOhm). Ki tudod számolni, hogy egy 10T-s motorra hány méter huzal fér el kb. Az outrunner motornál gyönyörűen látszik minden. Ez a 20-30mOhm már igencsak összevethető a FET RDS_on-jával. A keletkező hőt is kiszámolhatod, 10A-nál 4mOhm-os FET-en 0.4W ha tökéletes a meghajtás (gate kapacitás, és a meghajtás tökéletlensége miatt több is lehet), 20A-nél már 1.6W-ot kellene elfűteni. Láthatod, hogy drasztikusan növekszik a keletkező hő is. Ha próbálkozni akarsz, én vennék egy 60A-es szabályzót, azt hiszem linkeltem is (OCDAY), abban legalább van fék és tolatás is. Ha a kínai 5$-os ESC-t szeretnéd tuningolni, az kicsit komolyabb meló, kell FET meghajtót is szerezned. Jó munka, sokat lehet tanulni vele, de ha nem jó a szoftver, akkor pukkanni fognak a FET-ek. Játszottam ugyanezzel, a brushless topicban írtam róla sokat, hogyan használtam fel a BL szabályzót sima kefés motor meghajtónak, hogyan próbálgattam különböző firmware-eket, amikben van fék, és emiatt pukkantak a FET-jeim, pedig 30A-es ESC volt...

Ha nem láttál még olyan búvárszivattyút, írd be a google képkeresőjébe, hogy búvárszivattyú! A szebbeken nincs.
Nekem még mindig nem tiszta. Az egyik linken a képen volt egy tárcsa 0-24 óráig 15 perces lépésekkel. Ezen hogy lehet az időt is, meg a bekapcsolási hosszt is beállítani? Na meg akkor is azt csinálja végül is amit írtam, hogy beállítok 40 percet, letelik, kikapcsol, és 24 óra -40 perc múlva megint bekapcsol 40 percre és így tovább.
Találtam egy régi 30 perces dobozosat. Az akkor ha működik, azt csinálja, hogy ha beállítom 1 perce, hogy 1 perc múlva kapcsol, utána 29 perc múlva, aztán 1 perc múlva? Vagyis 48 perc/nap? Ha bármilyen védelmet akarok elé rakni, úgyis hiába van rajta konnektor. De a digitálisakat is igazán csinálhatnák elem nélkülire. Lehetne kapcsolási időközöket állítani, vagy rádió vezérelt órás.

A csőbúvár egy másik kategória. Ahhoz egy szivattyúvezérlőt kell használni, az általam már említett 15 rugó környékén már lehet olyant is venni, ami megéri a pénzét. Ezeket fúrt kutakba lehet leereszteni, nagyobb mélységből küldik fel a vizet. Ezekhez viszont kell nyomáskapcsoló, áramlásérzékelő.
Ott követtem el a hibát, hogy a kérdésed feltevéséből egy olcsón megoldandó induló szintű projektre következtettem. Ezt korrigálandó, moderációt fogok kérni.
A következő topikok valamelyike megfelelő lesz a folytatásra:
Automatikus öntözés
Komplett öntöző rendszer
Öntöző rendszerek időzítő áramköre
A linkelt képen levő időkapcsoló szerintem egy indítójelből állít elő egy meghatározott idejű vezérérlést. Mechanikusan beállítható az időzítés hossza. Ebből kellene 12 darab, valamint egy tucat (mindegyik öntözőkörre külön) kapcsolóóra.
A legjobb az lenne, ha valamelyik szaktopikban ismertetnéd a körülményeket. Ott választ is kapsz a megfelelően feltett kérdésre.

Ilyesmi
Amúgy mit írtam, ami bonyolult, és drága? Azt a sok hülyeséget nem én soroltam fel, hogy nekem kell, és a villámlásjelzőt sem komolyan írtam...

Ez fúrt kutakba való szivattyú. Írd már le, mennyi víz kell, milyen mélyről, milyen nyomással. Ha jól értettem az eddigieket, 12 különböző kört akarsz locsolni.

Kérem, hogy a továbbiakat a vonatkozó szaktopicban folytassátok, ez a téma hadd maradjon meg a valóban kezdőknek!
Köszönöm.

Rosszul értetted. Ásott kút, alig van benne 1 méter víz, nálunk mindenkinek ilyen szivattyúja volt 30 éve is, pedig szerintem akkor nem volt olyan elterjedt a fúrt kút. Semmilyen körről nem beszéltem egyszer se. Azt írtam, hogy van már egy digitális kapcsolóórám, amiben sajnos elem kell az órához, és a memóriához, és nyomnia kell az elemtartónak, ami letört, és a linkelttel ellentétben amin 10 időt lehet beállítani, ezen 12 tól-ig beállítás van. Amihez írtam egy programlistát 2 óránként, hogy melegben 1 percig megy, hűvösebbe, éjszaka meg többet, összesen 40 percet 1 nap. Nem írtam soha több körről, több szivattyúról.

Csinálj egy fényképet, és kitaláljuk hogy hogyan tudjuk megragasztani/javítani az elemtartót.

Nincs meg, 2 csavar fogta, csináltam NYÁK-ból, de már a csavar se fogja, LR44-es elemek vannak benne, beleraktam egy nagyobb csavart, ideiglenesen működik, mert egy napig töltöttem előtte a lemerült elemeket, egy napig tartott is. A lényeg az, hogy itt azt javasolták, hogy az elemeset dobjam ki, és vegyek egy digitális 220-ast. Pedig szerintem az is ugyanilyen megoldású...

Ha ásott kút, akkor elfér a kapcsoló bója. Teszel mellé egy fénykapcsolót, -időzítőset-, és kész.

Egy CR2032 elem, elemtartóval 200 Ft. Elfér?

Sziasztok!

Adott egy samsung monitor hibás inverterrel. Típusa QGAH02113 A 09TM 16C. Több helyen is kerestem de pontosan ilyet nem találok illetve csak részben.

Amit találtam abban a típus első része megegyezik QGAH02113. Azonban a második rész eltérő. Pl. A 09TM27 A.

Véleményetek szerint ezzel is helyettesíthető lenne?

Köszönöm

Van erre másik topic.

Ennyiből nem lehet megmondani. Mint az autóknál, egyetlen betű akár más motort jelenthet.
A csatlakozók helyétől kezdve akár a csövek számára is utalhat. Ha a fényképe megegyezik, azért nagy valószínűséggel jó lesz. Esetleg a rögzítő furatok vannak máshol.

Nem ez a lényeg, hanem a jövőben el akarom kerülni az ilyet.

Sziasztok.
Nullkilóméteresként beszállnék én is
Remélhetőleg a kitartádom révén nagy dolgokat viszünk majd véghez.. (közösen??)
#1 peltier elem. Arra gondoltam játszanék egy tetszőleges, HEstorban elérhető darabbal. Konkrét tervek is vannak de előbb gyermeki kísérletezésbe kezdek.
Ugye jól tudom hogy ha a fegyverzetein energiakülönbség ébred azt elektromos áram formájában tudja nekünk visszaadni, max 70fok differencia erejéig..? Ha pedig elektromos áramot adok pólusaira, polaritásnak megfelelően a fegyverzetek között energiakülönbséget generál? Fontos lenne tudnom ha az energiakülönbség létrejön de a termelődött áramot nem veszem le akkor akadálymentesen halad tovább a hő? ( pl ha egy proci-hűtőborda közé helyezem beüzemelés nélkül...)
Köszi

Nem tudok róla, hogy Peltier elemet áramtermelésre használnának, valószínűleg nagyon kicsi lenne a hatásfoka. Van egy ilyen témával foglalkozó topik.
A Peltier elemet egy tér fűtésére, vagy hűtésére szokták használni, az áram irányától függően, arra aránylag jó.
Ha azt szeretnéd, hogy a levett energiával "szabályozd" a hő áramlását, arra alighanem alkalmatlan.

A szennyvízre igaz a simákra nem annyira hogy van rajta úszókapcsoló

Szia!
Köszi !
Nem az áramot akarom levenni, csak az érdekelt hogy jok e az isnereteim.
Ráadott arammal szeretnem a rameno energiat atvezetni a tuloldalra .. procihoz szeretnem a hűtőborda alá berakni csak tudnom kell mi torténik ha csak simán berakom géllel .. de megnézem az ajánlott topicot.

Ha a hőt akarod elvinni egyik oldalról a másikra, arra pont jó.
Az ilyen autós hűtőtáskákban is ez történik.
Bármihez használod, lehetőleg el kell választani a hideg és a meleg oldalt. Ha a Peltier-re rakott hűtőbordáról lefújod a meleget, de az vissza tud keveregni a hideg oldalra (a procira), akkor nem sokat ér az egész.

Szevasztok!
A kérdésem a következő:van egy elpumps szivattyúm 1300W egyszer csak megállt piszokul forró volt és nem indult csak búgott,Szétszedtem a motort,nincs leégve, kondit csereltem de a 16 os helyett 20-ast tudtam csak szerezni hirtelen,meg volt szorulva a motor megjárattam kézzel,elindult de nem pörög fel rendesen csak4 bar-t tud ott erőlködik.Megint szét újj csapágyat vettem,megnéztem a régieket nincs széttörve a golyóskosár a régi kondi multimeterrel mérve 14,6(maxwell mx25306)arra gyanakszom,hogy a regi kondi miatt állt meg és a forróságtól szorult meg a csapágy,viszont nincs ötletem miért nem pörög fel rendesen.Lehet,hogy a 20mikrofarádos túl nagy?

Ha a csapágyazás jó, nem szorul, de a motor nem pörög fel, akkor valószínűleg menetzárlatos valamelyik tekercselés.

Sziasztok,

Ha egy LCD TV-t az oldalára fordítva tárolok, annak lehet ettől baja?

Köszi,
Tamás