Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Akkumulátor töltő
Az agydinamókban általában van zener! Nem ad le többet 6V-nál. Enélkül akár 20V-ot is leadhat fordulattól függően. Nem biztos, hogy mindegyikben van.
Én nem tudom, nekem semmilyen nincsen, de ezt írta"
Adott egy hat Voltos, harom Wattos bicikli agydinamo," akkor most mit gondoljak?????
Hello!
A köznyelvben az áramfejlesztő mindig dinamó volt és maradt. Pedig a bicón sosem volt az. De mindegy, lényeg hogy tudjuk miről van szó!
Úgy emlékszem az első PF126-ok még dinamóval jöttek ki, aminek nagy korlátja a csúszgyűrűn keresztüli áramlevétel. Talán a '80-as évek vége felé tértek át a generátorra.
Ha csúszógyűrűs, akkor generátor, ha dinamós, akkor akkor kommutátoros. Autóban gyakorlatilag azóta használnak (csúszógyűrűs) generátort, amióta megfelelő félvezető egyenirányítók léteznek.
A generátorban a csúszógyűrű, csupán a gerjesztési áram átvitelét szolgálja, a nagy áramot az áálórészről veszik le 3 fázisban, ezért tud jóval nagyobb áramot, hatásfokot.
Sziasztok!
Van egy univerzális tápom amin lehet állítani a feszültséget. Van rajta 6V, 7.5V, 9V, 12V, 13,5V 15V. 6, 7.5, 9V on 5000 mA, 12, 13.5, 15 volton 3800 mA tud. Kérdésem az lenne, hogy ezzel tudok-e 6Vos és 12V os zselés akkut tölteni? A válaszokat előre is köszönöm.
Szia, Természetesen tudsz, de jó lenne legaláb egy ilyen kütyü bele, amivel a feszt/ áramot pontosan be tudod állítani. Van ennek 3 potis verziója, de most nem találtam meg, azon a töltési végfeszültséget is lehet állítani, s ott lekapcsol.
Mindenkinek koszonom a valaszokat! Oszinten megvallva nem tudtam arrol, hogy az agydinamo elnevezes muszakilag megteveszto. (Eddig kizarolag erositoket epitgettem, nincs tul sok ismeretem a temaban.) Szerintem a fesz. korlatozo elektronikat le tudom venni rola, mert -ahogy nezem- a szerkezeten kivul helyezkedik el. Erdemes lehet nelkule folytatni a fenti cel erdekeben?
Szerintem 1 próbát megér, egy hátig birnia kellene a cellának saccolásom szerint, persze ez nagyban függ a váltások számától. Ha nem próbálod ki, sosem tudod meg!
De volt. Háború környékén halt ki. Nekem volt még egy működő és egyenáramot adott. Nagy volt és gyenge. A helyét 100%-ban átvette a váltóáramú.
Hello! Én készséggel elhiszem, de a háborúban még nem bicikliztem (maximum lóbálództam). Csak nem értem, miért küzdöttek volna egyenárammal az izzó számára. Mert más világítás még akkor nem volt, mint ahogy dióda sem lehetett benne. A kommutátornál egy csúszógyűrű is egyszerűbb, ha netán a forgórész volt kivezetve.
Egyik pólus a tengely, másik a forgórész végén egy gömbölyű vég + egy rugós érintkező néhány bakelitdarabon átvezetve. Itt még az állórész a mágnes, a forgórészen volt a tekercs.
Jóval későbbi "dinamókban" a forgórész az állandómágnes és az "ujjas" lemeztartóban a tekercs az állórész. Hasonló a pici szinkronmotorokhoz és a kis léptetőmotorokhoz. A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2018
És hogy lett abból egyenáram és főleg minek?
Nem én mondtam, hogy egyenáramot termelt.
Köszönöm
Ha egy gyár más célra kis dc motorokat gyártott (pl játékautóba stb) akkor szinte ugyanaz a motor dinamóként is funkcionálhatott. Nem kellett két különböző dolgot gyártani. Egy gépsor.. Nekem ez a tippem.
Sziasztok!
A lenti egyszerű áramkört szeretném akkumulátor töltésre használni, de szeretném ha egy led jelezné, mikor a töltés kész. Megoldható lenne e?
Hello! Bele "rajzoltam" milyen lehetőségek vannak. Válaszd a számodra megfelelőbbet..
Hello! Miből gondolod? Akkor fog lezárni, ha a bázisfeszültsége alacsonyabb lesz mint az emitter. Mivel az emitter az aksi 12V, vagy 6V-ján van...
Régebben csatoltam relés akkuvédő kapcsolást leddel.
Szia.
Ha még aktuális a problémád akkor tapasztalat alapján azt tanácsolnám, hogy a rajzon szereplö értékeket tardsd tiszteletben és akor minden rendben van, nekem mindig sikerült beüzemelnem a megépités útán. Ami nagyon fontos, hogy legyen meg a 18v (egészen 22V-ig teszteltem) és az R12 értéke 0,33 esetleg 0,47 Ohm. Jelenleg is fejlesztés alatt van a nyákja, mivelhogy az a célom, hogy egy ojan változatot tervezek ami minél kisebb és sokat tudo. Ha szükséged van a továbbiakban még segitségre szivesen meg osztom a tapasztalataim.
Szervusztok!
Újdonsült regisztrált vagyok itt, és kérdéseim lennének. Akkutöltőt szeretnék összehozni, kicsi autó kicsi akkumulátorához, és még kisebb motorakkumulátorokhoz. Igyekeztem minél figyelmesebben átolvasni e 230 oldalt, és az olvasottak és a gyártmánylapok alapján ezt gondoltam ki, ami az én kevés tapasztalatommal, csekély szaktudásommal kivitelezhető lenne: -Azért a 13,75 V, mert olyan töltőre van szükség, amit magára hagyhatunk bármeddig, hiszen igaz, hogy nincs szükség töltőre autókhoz, de előfordulhat kisebb baleset (rajtahagyott helyzetjelző, téli reggel –10 fok), akkor elkarikázik, buszozik a nejem dolgozni, közben hadd töltődjék a kis akku. Motorakku fenntartó töltéséhez is így lenne jó, ha jól értettem az eddigieket, és a kocsi sem tölti sokkal nagyobb feszültségre. -Azért az LM338, mert bár kisebb is elég lenne a jelenlegi trafómhoz, de hátha szerzek még egy nagyobbat (most is van, csak ővele most más a cél), és akkor csak trafót-egyenirányítót kell majd cserélnem, meg plusz ellenállásokat betennem, vagy egy-két jelenlegit kisebbre cserélnem, és 5A is elérhető lesz. Ha használható a rajzom, és jók az elgondolásaim, azután a következő kérdéseim lennének: -1: Azt megértettem az előző oldalak alapján, hogy maga az akkumulátor egyáltalán nem kíván simított töltőfeszültséget, azonban az LM338-ak kívánják-e vajon? Az ő kedvükért beépítsek mégis az egyenirányítás után puffert, olyan 5000 mikroFarád körül? És a kis kondenzátorok a lábaknál (ahogy a gyártmánylapon berajzolták) elegendőek ebben az alkalmazásában az IC-nek? -2: Hűtés: Ha jól számolok, akkor az első (az áramgenerátor) IC-nek a terméklap szerinti feszültségesését, 2,5V-ot szorozva a max áramerősséggel kell figyelembevennem a hűtés számolásánál. (Ezt jól gondolom? Mert láttam már olyan rajzot is, ahol csak 1,6V feszültséget írtak…) Azonban a második (a fesszabályzó) hűtésénél a 16 voltot, vagy a csúcsfeszültséget (ami kb 21V lesz egyenirányítva) vegyem alapul? (persze az áramgenerátoron elfüstölt feszültséget végül levonva) 16-13,75=2,25 volt vagy 21-13,75=7,25 volt Azt látom, nem mindegy. Egyelőre ennyi kérdésem van, bár azt hiszem akartam mást is, csak elfelejtettem.(?) Köszönöm, ha rámszánjátok az időt.
Szia, Nem akarom az építési, fejlesztési kedvedet elvenni, de egy ilyen modul 1€ feszt, áramot/5A-ig/, és töltési-végfesz lekapcsolást is tudsz rajta állítani.
Hello!
- Az LM338-nak nem szükséges a szűrt feszültség, Viszont miivel aksi van a kimeneten, reverz dióda kell mind két szabályzó ki és bemenete közé. Mert a stabilizátor nem szereti, ha a kimenetén a feszültség nagyobb, mint a bementi feszültsége. (adatlap 17. ábra) - Áram csak akkor fog folyni az aksi felé, ha trafó pillanatnyi feszültsége meghaladja az aksi plusz a veszteség feszültségeit. Vagy is szűretlenül és 21V csúcsfeszültség esetén a 10ms félperiódus időből, kb. 3ms ideig fog áram folyni. Tehát ha 5A az áramkorlát árama, az átlagos töltőáram kb. 1,5A lesz. (A valóságban még ennél is kisebb, hiszen a 21V sem állandó, hanem a nő és csökken ez alatt is.) - Az elfűtött teljesítmény a 3ms töltésidő idő alatti trafó átlagfeszültség, levonva az aksi feszültségét, szorozva az átlag töltőárammal. Vagy is 20V körüli átlagfeszültséget és 12V aksi feszültséget feltételezve, az 1,5A átlagáramot figyelembe véve, a teljesítmény kb. 12W. De ez a teljes szabályozási láncra vonatkozik. - Az adatlap a szabályzó megfelelő működéséhez szükséges minimális ki és bementi feszültségkülönbséget adja meg. Bár ezt számszerűen nem látom az adatlapon, de a paraméterek Vin-Vout 3..35V tartományban vannak megadva. Általában 2..2,5V többletfeszültség szükséges. Ha 2V-ot veszünk figyelembe, akkor a két szabálysóhoz 4V plusz a sönt-ellenállásokhoz még 1,2V feszültség szükséges. Vagy is a töltésszabályozás akkor fog ténylegesen működni, ha 13,5V aksifeszültséghez még 5,2V-ot hozzáadunk. Ez 18,7V-ot jelent. - Amíg az aksi el nem éri a 13,5V feszültséget, addig a feszültség szabályzó fokozat teljesen nyitva lesz, és az összes feszültség az áramkorlátra jut. A 2,5V az a minimum, nem pedig a számított feszültség érték. Tehát kb. 6W..12W lesz a hőtermelés a két szabályzón és az aksi feszültségének függvényétől fog megoszlani a két szabályzó között. Kb. ezek alapján kell döntéseket hozni a töltés mikéntjéről.
Szervusz!
Köszönöm a segítségedet, tegnap már elolvastam, de ma még agyalgattam rajta, mit miért is úgy írtál, ahogy, és így már sokkal tisztább előttem a dolog. Érdemes volt kérdeznem, mielőtt nekilátok, és nagyon hasznos hogy hosszan leírtad, mert így végiggondolható másnak (pl. nekem) is. Azaz, egy dolog nem világos számomra (nem ellenkezés, csak ennek az egésznek a tanulás is a lényege), hogy az a reverse dióda a kimenő és a bemenő láb közt végül is milyen nagyobb feszültség ellen van? Hogyan tud nagyobb feszültség kialakulni a kimeneten a bemenőnél? Még egy dolog: a feszültségszabályzó lábainál a kis kondenzátorok -az IC ebben az alkalmazásában is- változtatás nélkül maradhatnak, úgy, ahogy az adatlapon szerepel? (ja, ott van az a dropout az adatlapon, csak valamiért nem a táblázatban, hanem a 6. és a 7. ábra közt van ábra szám nélkül ((figure . )) egy grafikon, 1, 3 és 5 amperre, a hőmérséklethez viszonyítva. Onnan vettem a kb 2,5 A-t) |
Bejelentkezés
Hirdetés |