Megint elsiettem, előre kellett volna kérdeznem... Ha jól értem azért is ilyen magas a tápfeszültség, mert komolyabb terhelés mellett bele kalkulálták a jelentős visszaesését, ami álltal kordában lehet tartani a tranzisztorok túlterhelését? Ha egy normális méretű tápot tettek volna bele, akkor kisebb tápfeszültséget állítottak volna be neki, mert nem esik drasztikusan a feszültsége a tápnak?
Egy kérdésem még lenne, ilyen megoldással még nem talákoztam, kétféle feszültség jön le az erősáramú tekercsről, egyenirányítva +/-24V és +/- 62V, majd két reléhez van vezetve és ha jól néztem alapesetben a kis feszültséget kapják a vég tranzisztorok, és azzal működik, aztán meg ha talán nagyobb teljesítmény kell átkapcsolja a nyagyobb tápfeszre???
Tehát azt mondod, hogy 50V-on lenne üzembiztos a készülék ezekkel a tranzisztorokkal? A védelemnél az túláram védelemre gondolsz?
Szerinted akkor is elvetélt ötlet lenne ha sikerülne a tápfeszültséget csökkentenem??

Igen, jól látod.
Ha kisebb ingadozású és alacsonyabb feszültségű tápot építesz, ugyan ott leszel, ahol most tart a készülék. A végfok a topológiája révén nem érzékeny a tápfeszültség változásaira.
Érvelhetnék, hogy egyes dinamika csúcsok visszaadási lehetősége még el is fog veszni, de a gyakorlatban 150 és 100 W közötti hangnyomáskülönbség elenyésző. Ez utóbbi igaz arra az esetre is, ha erősebb trafóval és nagyobb pufferrel ±60 V környékén tartanád a tápot.
A tuning akkor érezteti a hatását, ha a teljesítmény legalább a duplájára nő.

Ha a tápfeszültség maradna és kicserélném erre a tranzisztorra, akkor üzembiztos lenne az erősítő?? Ezt irta csere tranzisztornak egy oldal. Ilyenkor az áramkorlát bele szólna?? Szerinted ez esetleg egy megoldásnak megfelelne??

A magasabb de puhább tápfeszültségek az akusztikus zenéhez jobban idomulnak, mert az ütős, pengetős hangszereknek jól jön a nagyobb tartalék. Elektronikus, metál, vagy erősebben komprimált zenéhez jobb az erősebb tápegységgel ellátott erősítő. Egy házimozi erősítő pedig főként filmek hangjához igazodik. A centerből a dialóg, a frontokból fő akció, a hátsó csatornákból egy-egy elrepülő rakéta, meg valami visszhang szokott hallatszani. Persze csak nagyon egyszerűen fogalmazva. Egyszerre nem szokott az összes csatorna teljes kivezérléssel dolgozni.

Most egy másik kérdésre válaszolok. Van nálam javításra egy Onkyo 509-es, ebben is van kétféle tápfesz választás. Ez az alacsonyabb, vagy magasabb impedanciájú hangsugárzók miatt előnyös. Az alacsonyabb 4 Ohm, a magasabb 8 Ohm esetén ideális.

Azért tértem ki erre a részletre, mert ha nekem kellene tunningolni ezt az erősítőt, a következőt választanám. Egyszerre használnám a magasabb tápfeszt meg az alacsonyabbat is. A két front menne a magasabbról, a többi az alacsonyabbról. A fronton kapnák az extra kondikat, meg a duplázott tranzisztorokat.

De inkább a toroidból meg a kondikból építenék egy izmos 2.0 végfokot, és a frontok erről mennének.

A telefon folyton kijavítja a szöveget, a hibákért elnézést kérek.

Nézd! El vagy szánva, végzetes hiba nem történhet, állítsd össze ideiglenesen a tápot és próbáld ki. Ha tetszik az eredmény, közösen kidolgozzuk hogyan tegyük tartósan üzembiztossá.
Amennyiben bejön a papírforma, hogy semmi pozitív változás nem észlelhető, akkor például összeraksz egy Leach amp-ot és lesz egy kompromisszumok nélküli végerősítőd.

Nem olvastam el rendesen amit írtál, és én is kevertem a készülékeket. A 4-8 Ohmos tápfeszváltó nem az Onkyo, hanem egy Yamaha erősítő opciója. A nálam lévőben szintén huszonegynéhány V a készenléti tápja a végfoknak. Valószínűleg így oldották meg, hogy ne legyen bekapcsolási tranziens. Végül is nincs, mivel ezen a tápfeszen már beáll az egyenáramú munkapont. Ha meg munkára kell fogni, egyszerűen megkapja a teljes tápfeszt.

Köszönöm, hogy segítesz!! A tranzisztort nem szeretném a végletekig terhelni, nem hagy nyugodni mióta irtad, amit linkeltem az beépíthető az eredeti helyére?? Mert akkor azon nem spórolok!

Beépíthető természetesen, de a terhelhetőség növekedés csekély.

Sziasztok. Elkészült a,,N" mosfet amplifier 600 verzióm első métsekről itt van 2 kép. Véleményekre lenénk kiváncsi. Teljes tápfesz-> 184,5Vdc 8R műterhelés.

8ohm, és 78V van a kimeneten?Szépnek hallatszik elsőre de Mert ugye 158 vPP.. Vajon mennyi árammal? 5-6 A ??? Akkor nem volt érdemes 12 fetet betenni 400w hoz.... Ekkora batár erősítőhöz erős toroid trafó dukál..
A 20V tápesés elfogadhatatlan ha itt is ez van... A +-85v ennek az irfp 460 nnak 6 pár esetén nem sok és persze kell az áram is a 600w hoz... Kicsit feljebb kéne mérni 1-10 khz en is hogy mit csinál ott...

Belülről milyen? Szívesen megnézném hogyan oldottad meg a kritikus részeket.
Ha 156 V a kimeneti feszültség csúcsértéke, akkor ez 55,15 V effektív értéket jelent, ami 8 ohmos terhelésen 380 W teljesítmény. Ez komoly érték, de nem tudjuk a mérés közben mindkét csatorna terhelve volt-e egyszerre vagy csak az egyik. A tápegység szempontjából ez lényeges különbség, ha közös a táp.
Ha egyéb korlátja nincs a dolognak, akkor érdemes lenne a mérést 4 ohmon is megismételni (mindkét csatorna egyidejű terhelése mellett). A kér érték viszonyából több hasznos következtetés is levonható. Illetve itt jól tesztelhető a hűtés hatékonysága is.

2*92,25Vdc üzemel.

Csak úgy mondom, hogy a VF2 ekkora frekin közel tápig kivezérelhető, nem marad benne 10V oldalanként. Az ernyőfotón látszik a kivezérelhetőség a freki és a tápfesz függvényében. A bedobozolt változatom +/-91V-ról megy.

4R- en is kb 400w jött le. Sajnos ott már a toroid meg rogyik. 8R en lesz használva. De még csinálok olyan mérést is ahol egyszere a 2-oldalt terhelem meg. 8-8R -en, ott majd ki derül az igazság. (De persze zenét fog erősiteni ,és nem Szinusz jeleket ott meg úgye csúcsok vannak.)

+10V van a meghajtásnak. A pozitiv oldalon.

Üdv beszereztem a kondenzátorokat közös pontra ment minden test, a trafó két szekunderét sorba kötöttem (2x12v kb 26v így) ez ment a graetz be és sorba a két végfok., a csöves előerősítő kapott egy másik 12v os trafót egyenlőre így jól működik. Esetleg még valami jó tanács? Vagy dobozolásnál elrendezésnél mire figyeljek?

Üdv! Mielőtt rögzítenéd a transzformátorokat a dobozban, próbáld ki azok elforgatását egy negyed fordulattal! Úgy fogasd le, hogy a legkevesebb búgást okozzák!
Itt például a trafó helye kötött volt, az előerősítőt kellett alkatrészekkel lefelé a fedél alá szerelnem a teljes zajtalanság érdekében.

Mondjuk egy négyszögjel sarkai milyenek 10khz-nél?

Legjobb ha ez az erősítő nem is lesz hallgatva kilohertzes tartományban ezeknek a feteknek audió alkalmazásban igen nagy a gerjedésre hajlamuk 5000 hz felett... Sajnos.. Én ugyanezt építem de az kifejezetten le lesz vágva 120 hz nél mert csak szubra lesz. Igaz ott 8 pár fet van és 2X120v DC.. ez az erősítő arra való hogy legyen egy tényleg elnyűhetetlen szub végfok ami csak egy bandpass ládát hajt vagy mondjuk 2 db 18" os átmérőjű szubládát...

újabb mérések. ,,N" Mosfet 600/900. 8,7R műteher.

Nem vitatva hozzászólásodat, de hozzátéve, az a véleményem minden erősítő hangjában benne van a kivitelezés módja.
A megfelelő elrendezés, a rövid huzalozás(az előzőből adódik), a huzalok minősége, a kevés alkatrész, a nagy felületek kerülése, a megfelelő csillagpontok kialakítása, stb...
A versenylónál sem mindegy, hogy, hogy tartják.

Nem akarva senkit kioktatni, de elgondolkodom néha mikor látok egy szemre szép panelt, villanyszerelési elvek szerint megtervezve.
Pont az ilyen párhuzamos kapcsolási rajznál, a FET-k közös pontjait sávokra kötve. A sok alkatrész egyik nagy problematikájának pont a minden szempontból megfelelő összekötés kivitelezését gondolom. És ha megnézi az ember, az a jellemző, hogy a panelen kis helyen tárolják az alkatrészeket, mint a raktárban(hogy minden beférjen), és nem a helyükön kerülnek a panelra, és a többi már csak adódik.
A mai félvezetők elég gyorsak ahhoz, hogy a nagyfrekvenciás viselkedésükre is adjunk a paneltervezésben, és az egész erősítő kivitelezésében.

Ez lenne az igazi, erre a tipusra is cserekompatibilitást ír, de ilyent nem lehet Magyarországon venni. Akkor megcsináltatom a panelt a táphoz és jelentkezek az eredményekkel, remélhetőleg pozitívak lesznek. A hangszóró kimeneteken 3A-es relék vannak, azokat nem kéne kicserélni 5A-re?
Itt a teljes dokumentációja.

Szia!
Megjöttek a cuccok. Beszerelve a végtranzisztorok meg ami kellet. Primer izzó 60w ,meg 10 ohm-os ellenállatok +- tápágban.
R 17 ellenálláson +553mV
R 18 ellenálláson -563mV a mért érték.
Hogyan tovább?

Valójában minden erősítőnek van egy olyan átviteli frekvencia határa ami felett igencsak nehézkes stabilan, kis torzítással dolgozni vele. Egy széles sávúnál lehetőleg a hallható tartomány felé illik menni, de egy szubnál ez nem kimondottan követelmény. A nagy felületek, a hosszú vezetések mind-mind kapacitások és induktivitások. Ezek nagyobb frekvencián igencsak megkeseríthetik az életet, viszont 1-200 Hz körül szerencsére nem sok vizet zavarnak. A csillagpontos táp és földrendszer ettől függetlenül minden frekin fontos. Szub erősítőnél a cél, hogy jó nagy feszültséget tudjon szolgáltatni nagy áramok mellett. Bandpass ládában még a torzítás felharmonikusai sem hallatszanak nagyon. Kis belső ellenállású trafó, két furik mennyiségű pufferkondi (alternatív megoldásként három fázisú hálózatról üzemelő táp három csillag és három vonali trafóval összesen 12 fázisú egyenirányítással, oszt nem is kell bele kondi) aztán mehet rá a végfok.

itt a végleges eredmény.

A 2SD1313-nak nagyon kevés a bétája, lassabb is, nem hiszem, hogy előnyére válna az erősítőnek.
A költségekkel csínján bánnék, mert eddig nem merült fel érv ami pozitív eredmény mellett szólna, leszámítva az alkotás örömét
Jussunk el odáig, hogy a táp cseréje folytán neked tetszően szólaljon meg a készülék.

Ha bent vannak a végtranzisztorok, akkor az ötös ponttól folytasd az élesztést.

Hát igen... Az alkotás öröme fene egy dolog Akkor a táppal foglalkozom.