Google Earth Pro, Advanced Measuring Tools.

Ma már GPS alapú műszerekkel állítjuk be az antennák irányát, régebben sokat használtuk az alkalmazást. Kell az antenna pozíciója, kell egy jól látható referencia pont és egy szögmérő. A Google Earth meg tudja mondani, milyen irányban van a referencia, a szögmérőt a kívánt irány és a referencia közti különbségre kinyitod stb.

Mágneses iránytűt nem javaslom, a mágneses északi pólus perpillanat kb. 5 fokkal tér el a térképészeti északtól.

Az alap a Goggle Earth Pro (ingyenesen letölthető), és abban a mérőléc menü pont. A koordinátákat, a tengerszint feletti magasságokat a kép alján találhatod, de vízuálisan is azonosíthatod a végpontokat. A mérőléc alkalmazással lesz egy kis táblázatod, ahol a kívánt adatok megjelennek. Az egérrel húzol a két pont között egy sárga vonalat a végpontok között. Kis gyakorlással menni fog. Némi ügyeskedéssel a domborzati magasságokat is leolvashatod.
Egy konkrét képlet az ugyan nincs, de lehet használni a derékszögű háromszög azonosságait. Régen volt egy DOS -os program, amit erre a célra használtunk, de ma már igen jól használható komplex besugárzás tervező programok vannak rádióhálózatok tervezéséhez, persze ezek igen drágák, több mill forint, és ennek megfelelően hardverkulcsosok.

Itt megkapod az irányszöget Bővebben: Link

Eov koordináta transzformáció ha csak GPS-ben van Bővebben: Link a GRS80(fok) -ot kell választani ha ilyen formátumod van pl. 46.454512155 stb...

Üdv!

Bézard tájolóval, térképpel is ugyanerre az eredményre lehet jutni.

Plusz egy távcső. Ha azzal se látszik, kár erőlködni.

Ha használsz MapSource-ot (v GPS-t) és csak Magyarországon kell, akkor abban ha átállsz FokPercMásodperc koordinátáról EOV koordinátára akkor az egyszerű derékszögű sík koordináta méter alapú, egyszerűen a Pitagorasz tétel segítségével tudsz távolságot mérni leolvasni.. (akár egyszerűen fejben ránézésre) - A földhivatal is ezt használja.

Nem feltétlen, mivel a mágneses északi pólus kb. 5 fokkal eltér a föld forgástegelyétől, legalábbis hazánkban. Ha a "vevő" megad egy irányt és max. +- 1° eltérést enged meg, akkor minimum egy szögmérő és egy referencia pont kell.

Nehezen hinném el rólad, hogy soha nem lőttél össze távközlési mikrókat. Nekem eddig a legrövidebb táv 50 m volt, a leghosszabb kb. 80 km.

Gyerekek, ne vicceljetek már ennyire. Adott a forrás (a példában Tousa) és adott a cél, Béménon. Béménon 13,68° -ra helyezkedik el Tosa-hoz képest. A szemmel is látható referenciapont legyen Malé. Malé 39,76° -ra helyezkedik el Tosa-hoz képest. A szögmérőt kinyitod 26.08°-ra és rögzíted, rárakod az egyik szárát az antennára és az egész antennát addig forgatod, amíg a szögmérő másik szára Malé-ra nem mutat.

Ennyi, nem több.

Kékes - Szentes?

Németországban volt, X és Y állomások között. Konkrétan nem emlékszem, fájdalmas időszak volt (sok dolog miatt), igyekszem elfelejteni.

80km-re még jó a távcső.

Csádi települések?

Mire? Milyen távcső? Idézet a témaindító hozzászólásból:

Én még a Holdat is látom távcső nélkül, pedig az messzebb van 80km-nél..
Tehát itt a méret a lényeg.

Sziasztok,
Ha van 2db egyforma 5.8Ghz-es antennám vevő oldalon, akkor azokat hogy lehet közösíteni?

Attól függ, hogy mi a cél. Kicsit bővebb leírást kaphatunk?

Miért szeretnéd közösíteni. Nem véletlenül van két antenna a vevő oldalon. A közösítés amúgy sem egyszerű dolog.

Nem az antennákat, hanem inkább már azok valamilyen módon feldolgozott jelét kellene közösíteni.

Szóval, egy ilyen típusú 2 m -es földelő szonda van leverve, a PE vezetőtől külön. Egy MKH 4mm2 -es vezetékkel ellátva, ami az RG58-as koax belsőeréhez csatlakozik,egy sorkapoccsal összekötve és egy zsugorcsővel leszigetelve. A koax külső árnyékoló harisnyáját használom melegérnek. A LW -nek egy 1mm2 rézdrót van kihúzva a padláson 15 m hosszan. Kötegelőkkel fellógatva a cseréplécekre, hogy ne érjen a fához. A rézdrót, szintén egy sorkapoccsal csatlakozik a koax kábelhez, amit szintén behúztam zsugorcsőbe.
Nem tudom, hogy ez így valóban jó-e, de már fogtam CW adást és contestet is ezzel az antennával. Ha esetleg lenne jobb ötletetek szívesen meghallgatom.

Sziasztok !

A szimulációk szerint igazán jó szűrőt nem lehet csinálni hosszúdrót antennához,
és nagy ellenállású bemenethez. A vevőm bemeneti ellenállását nem ismerem,
de valószínű, hogy 500 ohm, mert egy ilyen ellenállás oda be van kötve. Lehet
hogy erősítővel illesztenem kéne 50 ohm hoz, amihez már jó szűrőt lehet csinálni.

Ti mit gondoltok?

Rövidhullámon már a skin-hatás miatt érdemes az antennának nagyobb keresztmetszetű vezetéket használni, ha már LW antennában gondolkodsz. 4 vagy 6mm2 jó, de az MCu legyen, Mkh-t nem javaslom. Ugyan neked csak vevőd van, ez igazán akkor számít, ha adó lógna az antennán(SWR miatt). A földelés jó lehet, tessék csak öntözni száraz időben a szondát.

A nagyobb keresztmetszet rövidhullámon nem sokat ér, ki is szokták fúrni a közepét, azaz csöveket használnak. A Litze huzal sokkal hasznosabb, sok vékony ér egymástól is elszigetelve, és párhuzamosan kötve. Így valóban megnövekszik a vezető keresztmetszete.
Csakhogy az ilyen földelésnek villámvédelmi föld szerepe is van, ahhoz kell méretezni a földelő vezetéket.

Az antennát egy kellően védett bemeneti erősítőre kötöd, akkor annak a fokozatnak már korrekt módon beállítható a kimenete, ami meghajthat egy sávszűrőt. A bemenetre azért lehet kötni sávszűrőt, két, vagy három csatolt rezgőkörből állót. Az első, és utolsó rezgőkör tekercsének megcsapolására lehet kötni az antennát, a szűrő utolsó tagjának tekercsleágazására az erősítő bemenetét. Az ilyen bemeneti sávszűrő akkor jön jól, ha van a közelben nagy térerejű sávon kívüli adó.

Olvastam itt a földelésről, hogy a földelő szonda köré egy kis árkot kell ásni és megtölteni kősóval.
A méretezést sajnos nem tudom , hogy kellene megvalósítani illetve kiszámolni.

Akkor lehet azt kellene kihúznom?

Azért nem kell annyira cifrázni, elég jó antenna a tömör vagy sodrott vezeték is. Az üzletben kapható LW antenna is sodrott réz vezető, jó hajlékony, könnyű kezelni. Ha fix telepítésűt készítesz, akkor annak mindegy, olyan vastag kell min, ami elbírja a saját súlyát, és a kifeszítéshez szükséges erőt is.
Neked (nagyjából) vízszintes antennád van, és csak vételre használod, akkor nincs nagy szükség a földelő hálózat cifrázására, a villámvédelmi föld bőven megteszi. Csak ne a építmény villámvédelmi földelését használd, hanem építs erre a célra külön földelést. Az sem baj, ha nem olyan jó, mint az épület villámvédelmi földje, legalább nagyobb az esélye, hogy nem az antennádat találja meg a villám.
A cikkben adásra is használt függőleges antenna földelő hálózatának (pl toronyantenna, mint a Solti adó antennája) kialakításáról van szó. Ilyen esetben egy jelentős kiterjedésű, komoly földelő hálózat van kialakítva a földben, és ehhez csatlakozik az adóállomás életvédelmi, és híradástechnikai földje is, egy közös pontban. Nálad azért nem ez az eset van.

Rendben, akkor egyelőre így marad, ahogy van.

Üdv mindenkinek!

A segítségeteket kérném a következő feladat megoldásához:

Hat darab UHF adóberendezést szeretnék üzemeltetni egyszerre, melyek egy közös rackbe vannak építve. Csak adókról van szó, azaz egyirányú a kommunikáció.
A működési frekvencia állítható kb 580MHz és 610MHz között. Mindegyiket más frekin szeretném üzemeltetni, mert mindegyiken más-más jel halad át.
Kérdésem, hogy milyen távolságra kell lenni az antennáknak, hogy ne zavarják vagy gyengítsék egymást, illetve lehet-e valamilyen közösített antennát használni ebben az esetben. Ha toldom a jelenlegi kb 40 cm-es gyári toldókábelt, akkor arra milyen szabályok vonatkoznak?
Az adóteljesítmény 10 mW.

Előre is köszönöm a segítséget!

Pucuka majd megmondja

Elvileg:
- Sávszélesség nem indokolja a külön antennákat.
- Hatásfok sem számít sokat ekkora teljesítménynél, tehát akár passzív közösítés is lehet.

Vevők is egy helyen vannak?