Fórum témák
» Több friss téma |
Oke holnap kezdem szombaton remelem eljutok az újabb tesztig, eredetileg amúgy is 0.6w-os ellenállásból csináltam megcsinálom 1w-osakkal ahogy írtad köszönöm szépen a segítségét.
Igazad van' de nem mindenki rendelkezik scoppal. Nekik pedig egy iranymutatás a feltap, nyugalmi áram műszeres beállítása. Nem vagyok híve annak, hogy szétfűtsem a tranyókat. Semmi ertelme brutal ampereket beallítani. Anno kaptam Tőled egy képletet, ehhez tartottam magam. Az eredmény pedig egy üzembiztos, nagyon szep hangú erősítő lett, amit megelegedessel hallgatok most is. Fogalmam sincs, hogy szimmetrikusan klippel-e, de nem is erdekel. Soha nem tekertem max. Hangerőre.
Üdv
JLH Bemeneti csatolókondenzátornál meddig szabad lemenni értékig ? Gondolok 1uf alá ? pl
Ferci segítségével átjutottam a problémán köszönöm szépen a segítségét mégegyszer, nélküle nem sikerült volna még a végtranyokat cserélgetem majd melyik tetszik .
Inkább fölfelé célszerű menni, legalább 2,2uF, de még jobb a 4,7µF-os bemeneti csatolókondenzátor a jó mély-átvitelhez. A kimeneten pedig 4700µF ELKO+10µF MKT(MKP) párhuzamosan kötve.
Üdv!
Bocsi, mek, mek a kimeneten, meg a pufferen, meg még,+ 2uF, + 100-220nF,+ 10-20nF.
Már megint nem bírok magammal, bocsi.
10 uf volt a kezdet de kicsit olyan mosott hangja volt,aztán lett 4,7 az már tetszetősebb,de a 2,2 uf lett a tuti utána az 1 uf nem hozott változást ,a mélybe is a 2.2uf a nyerő, a kimeneten 4 db párhozamosan kötött 2200 uf nichicon fine gold van így 8800 uf,és egy 4,7 uf jantzen audio párhozamosan , kompromisszum ide oda de sok teszt után ez vált be
Ez már túlzás, nem is mérhető a differencia, ha van egyáltalán.
Többféle=sokféle egyéb kondenzátor ront a hangzáson, nem javít. Az ELKO+MKT, vagy MKP az jó variáció, ettől nem kell több. Üdv!
A 4,7µF pedig jó érték, MKT, vagy MKP gyártmányban egyaránt jó minőséget ad.
A 4db kimeneti kondi biztosan nem jó, egy darabból legyen és párhuzamosan vele egy MKT, vagy MKP ezek a jobb hangzásúak, de mint minden rendszer, ez is több tényezőtől függ. Üdv!
Mutass 1 darab jó minőségű legalább 4700 uf kondit ,nem olcsó mezei kondira gondoltam hanem audio célra gyártottra ,a nichicon fine gold kondi kimondtt erre a célra lett gyártva van is hangja,csak 2200 uf 35v ez a plafon ettől nagyobb nincs
A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2018
Szétszedtem néhány hibás elkót. legutóbb egy basszuserősítő pufferét, ami spontán meghalt. Egy-egy aluszalag az összekötés a snap-in lábhoz. Ez valahogy feloldódott az elektrolitban. Nem is volt a feltekert szalaggal összehegesztve, csak közé szorítva. A márka: Su'scon.
Nippon Chemi-Con (sajnáltam mert leesett és megsérült) a feltekert fegyverzetekhez ponthegesztésekkel rögzített szalagok voltak a alaplap szegecseihez a hozzávezetések. Fegyverzetenként három helyen csatlakozott a szalag. Ez a két véglet amit láttam. A többi valahol a kettő között van. A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2018
Már a 2200µF csatolónak is 15Hz körül van az alsó átviteli határa. 8800µF nál már infrahangokat akarsz? Tényleg érdemes végig gondolni, hogy a kicsatoló kondi hogy is működik, hogy hat a frekvenciaátvitelre. Erről már írtam itt egy gondolatsort, de a lényege az, hogy ha a kicsatoló több darabból ál, és a kicsatolók nem atom pontosan egyformák a pakkban, "ne vitázz, nem egyformák, hiába fine gold" a különbözőségük végett elmaszálják a hangot, mert mindegyik a pakkban külön dolgozik. Erről egyébiránt N. Pass Úr is beszélt egyébiránt Ő pedig tudja mit mond. Bár szerinte az egész kicsatoló megoldást ahogy van felejteni kellene. Javaslom, hallgasd meg egy kondival, + Mkt. S ne akard meggyőzni magad, hogy a kondi pakk a jó. Ezzel azt akarom mondani, hogy ne légy előitéletes. Zeneforrásnak pedig használj 192Khz/24 bites zenefilet, wav formában, nem flac formában. Lejátszónak pedig egy sima Blu Ray lejátszó is megteszi, ha van RCA kimenete. Utána mondj ítéletet.
Samwha 4700µF/50V LL, azaz, Long-Life, szerimtem jó a hangja, egyébként sem fogom kétnaponta cserélni benne az alkatrészeket, mert fölösleges. A 10µF pedig Arco 100V-os MKP.
A tápban Samwha 2x10.000µF/50V oldalanként, azaz, 4x10.000µF a szűrés. 2x2,2µF/100V Wima MKP paralel kötve. A paneleken alulról 2,2µF/100V MKP a nyákra forrasztva a betáp pontokban. Üdv!
"Bár szerinte az egész kicsatoló megoldást ahogy van felejteni kellene."
Milyen igaz ez az állítás. Mondhatni egyszerű és nagyszerű egyaránt. "Zeneforrásnak pedig használj 192Khz/24 bites zenefilet, wav formában, nem flac formában." Egyetértek ezzel a gondolatoddal is, de ez már nem annyira egyszerű, szerintem. Ajánlanám Király Tibor fejtegetéseit ez ügyben a -tkiraaly, mizujs-.
Bocsánlat ha neked irom mint választ de a kicsatoló kondenzátor hasznáról és jó tulajdonságairól nem szól senki illetve azt nem ecsetelgeti senki. Vajon miért?
Annó elkezdték azokat az erősítőkapcsolásokat gyártani amik nem tartalmaznak kimeneti csatolót mert sajnos akkoriban nem tudtak megfelelő minőséget csinálni belőlük. Most jön az a dolog hogy minnél kevesebb alkatrész a hang útjában meg hasonlók de erre meg csak a csöveseket tudom ellenpéldának felhozni. Ami például saját tapasztalatból jött hogy volt olyan erősítő a kezeim között ami ugyan nem igényelte volna a kimeneti csatolót de a 4.-ik javítás utánn mégis beletettem és azóta is azzal üzemel és érdekes hogy azóta nem kellett javítani addig meg mindíg megadta magát. Illetve csak elmélkedjünk el a kimeneti csatoló jótékony hatásairól is. Idézet: „Illetve csak elmélkedjünk el a kimeneti csatoló jótékony hatásairól is.” Valóban érdemes, szerintem nem csak hátránya van...
A kimeneti csatoló kondenzátor természetesen megváltoztatja a hangot, de a biztosíték is. A kérdés, hogy ez a változás mennyire rontja a hangképet. Talán bele lehetne vonni a visszacsatoló hálózatba a kicsatoló kondenzátort, vagyis a kondenzátor utáni pontról csatolni vissza a jelet.
Természetesen én is úgy gondolom, hogy részben elfogadom elmélkedésedet. Amit nem, azt csak is a hozzám hasonlók vitatnák, vagyis természetesen nem mindenki.
Mivel általában rendszereink, szokásaink, elvárásaink befolyásolják elképzeléseinket, céljainkat, nem célszerű azokat minősíteni, mások elé, alá helyezni a fórumon, bár ez itt néha szokásos rossz. Amit feljebb írtam az csak csoportvéleménynek jó. Mert ugye ki ezt, ki azt, ki ezért, ki azért épít, így változik a besorolása az előnyöknek, és a hátrányoknak. Remélem meggyőztelek, hogy nem vagyok csőlátó, és én itt e témához lezárnám hozzászólásaimat, mert haszontalannak tartanám folytatását.
Egy 2200 uf kevés a mély ,tapasztaltam 6600 uf már jó ,Én nem hallom hogy mossa a hangot ,egy pioneer pd 9300 cd lejátszóm van ami fetes kimenetű de nem gyári a gép .a legapróbb szinte zajokat is hallom a felvételekben, 192/24 bites zenéket sosem szerettem semmivel nem szól szebben mint egy "JÓL MEGÍRT " cd ,de ebbe nem akarok belemenni meg a flac wav különbségbe sem
Egyértelmű a dolog kolléga. Nekem sem az a célom hogy kérdőjelezzek meg olyan dolgokat amik köztudottak.
Csak rávilágítok hogy pro-kontra érvek is vannak mindkét irányban. Amugy magam részéről egy egyszerű és nagyszerű kapcsolásnak tartom eme kapcsolást amit magam is megépítettem . A szerző eredeti ajánlásait betartva szinte teljes mértékben hozza az elvártat . Apró dolgokra ugyan oda kell figyelni az építés folyamán de azt már itt kiveséztük.Ha valaki meg kivetnivalót és kukacoskodást keres benne annak nem ez a kapcsolás való és ennyi. A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2018
Minden lánc erejét a leggyengébb szem határozza meg. Ugyanez áll a kicsatoló pakkra is. Legyen bármilyen minőségi csatolód, két példány között bizony nagy a szórás. Ezt pedig hallani fogod. Hogy a 44.1/16 és a 192/24 között nincs különbség? Ez olyan, mintha a 256 szinű gif képre, és a nyitott ablakra azt mondanád, nem látok különbséget. A stúdiókban a felvételeket nem 44.1 ben veszik fel, vágják, stb. hanem még 192 nél is magasabb mintavétellel. Aztán lekonvertálják CD minőségre. A hanginformáció durván 2/3 a elveszik. A dinamika negyede szintén eltűnik. A felülvágó szűrő 20 khz nél vág. Ugyanez van az alsó tartományokban is. 20-30Hz tájékán a jel eltűnik. Egy SACD egyenáramtól 80Khz ig, egy DVD-Audio vagy Pure Blu Ray 3 Hz től 170Khz ig ad vissza jelet, 140 db dinamikával, szemben a CD 90 db ével. A CD nél még a bakelit lemezek is jobban szólnak! Bocsánat, elragadtam magam.
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2018
Csak hozzátéve, a hangzásnak, a DAC-nál, az analógra fordítást tartom a harmadik láncszemnek.
Nem beszélve a szintillesztő fokozat analóg erősítőjének a milyenségéről. Előtte van a felvétel stúdió munkája, és a felbontás milyensége. Mert azért egy DSD jobban szólhat egy SACD-nél, és állítólag lehet 100.000HUF táján kapni nagy felbontású albumokat. Erről én is csak hallottam, és nálam marad is ebben a kategóriában.
A cd 99 100 db tud ami bőven elegendő,a Pure Blu Ray 3 Hz től 170Khz ? Az emberi fül maximum 15-16 khz ig hall ,a cd frekisávja bőven tudja ezt 2 hz-től ,a bakelit is csak 16 khz-ig megy ami bőven elegendő, akkor minek ezek a marketing fogású 170 khz es blu ray lejátszók ? Vagy Te hallasz 170 khz-ig ? De jó neked . Alapból a cd lejátszók le vannak butítva ,gyenge alkatrészek gyenge órajel,stb...az Én cd lejátszómban ezek a hibák mind meg lettek szüntetve . a bakelit az más tészta ott egy rakás pszichoakusztika is közrejátszik hogy azt hallom és az jobban szól .
Talán a vége a legzavaróbb számomra.
Amennyiben most eltekintünk az alapot jelentő stúdió munkától, ha analógra rögzítenek nincs szükség trükkökre. Mért kellene a citromos teához citrompótló. A jó analógban az átlagos DAC hiánya a nyerő, legalább is nálam.
A régi analógoknál még nem volt jelen a loudness war jelenség,a mai felvételeket mind megölték ezzel !
Régen sem volt egyszerű a hanglemezgyűjtés.
Amiben nem lehetett kompromisszumot találni, azt visszavittem vagy eladtam. Mostanában sokat hallgattam rádiót, a bejáratások miatt. Ritkán ért katarzis, de azért volt. Értem ez alatt az összes zenei műfajt. Az általad írt drámát megtoldanám a stúdiós tökfejek visszhangosítási mániájával. Ilyenkor azonnal levettem a hallgatómat tehetetlenségemben.
Nem tartozom a vájt fülűek közé (sajnos!), vak teszten az sem tudnám eldönteni, hogy CD vagy LP szól, csöves vagy tranzisztoros vagy hibrid erősítő. Kis túlzással a Sokol-t talán ki tudnám szűrni, a többi között de kb. ennyi telik tőlem....
Idézet: Megállapításod viszont nagyon tud zavarni még engem is, tudja valaki ennek a vélt, valós vagy képzelt okát, ideológiáját?„a stúdiós tökfejek visszhangosítási mániájával.” Erre kíváncsi lennék....
Bocsánat, de a SACD az maga a DSD technológia, csak meg van spékelve egy bonyolult titkosítási algoritmussal, és veszteségmentesen tömörítve van. A DSD nincs tömörítve, és nincs titkosítva.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |