Illetve még valami. Ha a kimenőt nem terhelem akkor miért hajlamosabb az átütésre és ezáltal a leégésre???

Valamikor én is ezt hittem, de nem ilyen egyszerű a dolog.
Olvasgatni kell hozzá, akár a kimenős topicban, vagy egyéb alapfokú irodalomban a tárgyban.

Erre aludjál picit

Felugrik a feszültség. Áramgenerátoros jellegű táplálás mellesleg...

Kimenőtrafónál törekedni kell a szekunder minél kisebb Ohmos ellenállására (olvass utána). Az 1-mm-esnek negyede a 0.5 mm-es keresztmetszete. Valamint, ahogy O. J. írta.

Kérlek, folytassuk a kimenőtrafós topikban, ne itt offoljunk.
Egy négy ohmos hangszórónak szerinted mekkora az ohmos ellenállása? Ennél (jóval) kisebbnek kell lenni a trafó szekunder ohmos ellenállásának.

Jogos jogos.
megyek.

Kedves elektrotechnikusok!

Az alábbiakban kérem a segítségeteket:
Van egy csöves fejhallgató erősítőm, amelyet hobbiként bütykölgetek és próbálom rajta lassacskán megérteni az elektronika alapjait. Most épp azt találtam ki, hogy a 20K impedanciás gyári hangerőszabályzót egy -10dB fix feszültségosztóra cserélném (kapcs.rajz mellékelve) hogy megtudjam mekkora a szabályzó hatása a hangra. Kérdéseim:
- Az eredeti változaton mi a funkciója a 150 ohmos és 360K ohmos ellenállásoknak?
- Az új változatban a párhuzamos 10K és 360K ellenállás helyettesíthető egy 9730 ohmos ellenállással, ami majdnem 10K. Tehát jól gondolom, hogy a 360K-s simán elhagyható?
- Van még további egyszerűsítési lehetőség ezen a kapcsoláson?

Ez a bütykölgetés útvesztője, mikor nem vagy tisztában azzal, hogy egy áramkörben mi micsoda, és miért van ott. Célszerűbb az elmélettel kezdeni, és vagy utána, vagy közben bütykölgetni. Csak bütyköléssel soha nem fogod megtanulni.
A hangerő szabályzó ilyen formában nem nagyon fog működni. Annak egy állítható feszültségosztónak kéne lenni, a potméter talpának földön, a csúszkáról lehet levenni a leosztott bemeneti feszültséget.
A 360 kohm a rácslevezető ellenállás, ez nem engedi, hogy a rács feltöltődjön. Általában a max értékét adják meg, ennél kisebb lehet, de gyakorlatilag ez határozza meg a fokozat bemeneti impedanciáját.
A 150 ohm a Miller kapacitással (nézz utána, hogy ez mi) aluláteresztő szűrőt alkot, gerjedésgátló szerepe van.
Egyébként a csatoló kapacitások elhagyása azt vonja maga után, hogy minden hat mindenre, és még tervezés nélkül a gyakorlottaknak is gondot okozhat.
Ügyelni kell(ene) arra is, hogy a hangerő szabályzón nem folyhat áram, még rácsáram sem, mert akkor recsegni fog a leszedő csúszka nem egyenletes átmeneti ellenállása miatt.
Dióhéjban ennyi.

A hangerőszabályzó az első képen azért van úgy ábrázolva, mert ebben a rajzolóban nem találtam jobbat rá.
A rácsvezető ellenállás max értékét az ECC89 csőhöz nem sikerült megtalálnom a dokumentációjában. Mindenesetre utánanéztem mi az, de továbbra sem értem hogy ebben az erősítőben hogy működhet. Közvetlen előtte ugyanis ott van a 20K impedanciás hangerőszabályzó, ami ugyebár egy állítható ellenállásosztó. Az képez egy max. 20K rezisztort párhuzamosan a 360K-ssal. A kettő eredője kevesebb mint 20K. Tehát ha nem lenne a 360K-s ott, akkor is szinte ugyanannyi lenne az ellenállás ott a + és a föld közt... Esetleg akkor lehet szerepe ha a hangerőszabályzó nulla hangerőn van?
A csatolókapacitás elhagyásáról amit írtál, azt nem igazán értem. Mellékelek egy képet, azon látszik hogy az input cső előtt nincs kondi. Jobb alul jön be a jelplusz a hangerőszabályzótól, a mínusz mellette rákötve a földre. A + megy ehhez a két ellenálláshoz, aztán a cső Grid1 lábához. Később, a cső után van az első kondenzátor.

Vagyis, ha csak a poti lenne ott, kellemetlen hanghatásokkal jár a poti mechanikai/elektromos hibája.
Általában minimum 50k potmétert szoktak tenni egy csöves erősítő elé, de nyilván lehetnek egyéb megoldások is...
Mint korábban már szó esett róla, többen - cégek is - szerencsésebbnek találják a végfok előtti előfokot. Így a végfok mindig állandó értékű impedanciát lát, a végfok előtt nincs potméter.

Annak csak egy nagy hibája van, hogy az előfok teljes zaja ott lesz a végfok bemenetén, míg egyébként csak a poti által leosztott. Manapság én már nem tudnék megtűrni olyan erősítőt a lakásban aminek a hallgatás helyén saját hallható zaja van. Azt szeretem, ha onnan tudom csak hogy be van kapcsolva az adott erősítő, hogy világít az előlapján valami.

Ha megnézel néhány neves gyártó neves gyártmányát, bizony nincs ott a végfokon potméter.
Nem a mostani, agyon elektronizált végfokokra, hanem a klasszikusokra gondolok - deck...
Rengetegen boldogan tulajdonolnak, vagy tennék, pl. az LS7 előerősítő és bemenetválasztót.
Még egy tranyós klasszikust is említek: QUAD405
Ezzel ellentétbe az összes kommersz végerősítőnek ott van az elején a potméter.
Kinek a pap, kinek a valamit valamiért...
Néhány, számomra szavahihető amatőrtől is azt vettem le, meglepően jobb lett a hangzás egy jó előreősítő/bemenet választó alkalmazása után.
De mindenkinek a legtetszetősebbet, szabad a vásár.

Idézett szöveg, szerintem nem igaz! Tudom nem te írtad...
Jó előfok nem termelhet érzékelhető zajt!
Lehet példálózni, ha nem megfelelő előfokot használunk. LS7 jó példa az ellenkezőjére. Végfok elé bátran beköthető, nem fog zajproblémát okozni.

Bitos úgy van, de ezek a szavhihető amatőrök inkább azzal szoktak példálózni, hogy az égvilágon mindent (előfok, hangszín) ki kell onnan venni, mert azok csak rontanak a hangzáson. Most akkor rontanak vagy javítanak?

Csak a kukacoskodás kedvéért: az előfok által termelt zaj bizony ott lesz, ha érzékeljük, ha nem

Ez igaz, lényeg, hogy érzékeljük-e hangzásban , vagy dominánsabb az alacsony kimeneti impedanciáról történt meghajtás hatása, ami az IC kábelek hatását is csökkentheti...?

Számomra a tanulság:
Nincs nekem előítéletem egy szál se.
Meghallgatom mindkettőt - amit az elméleti kollégák, tankönyvek mondanak - meg a kész LS7-et és amelyik nekem szebben szól, annak hiszek...

Egy tisztességesen megépített meghajtó, végfok kombinációnak a zajszintje önmagában -100 dB alatt van. (60 - 70 dB jel/zaj viszonynál már nem fogsz zajt hallani) A zajszint (jel/zaj viszony) nem a végfokban dől el, hanem a megelőző fokozatokban. Lehet az erősítőkben hangkorreketor, és hangerő szabályzó fokozat is, (ne mond, hogy a tiedben nincs hangerő szabályzó). Példának tudom említeni, egy régi csöves keverőt, aminek a teljes zaja a mikrofon bemenettől a vonal szintig -110 dBm alatt van, igaz már múzeumi darab. pedig már abban is legalább négyféle hangkorrektor van.

Változtatnak. Hogy jó, vagy nem, döntse el mindenki maga. Egyébként a lemezjátszó hang korrektora nélkül hallgatni sem tudnál lemezfelvételt, amire pedig sokan referenciaként tekintenek.
De említhetném a mágnesszalagos hangrögzítés korrektorait is.

Valaki tudna segíteni,hol lehetne beszerezni ilyen forrfület,vagy szegecs,( nem tudok jobb kifejezést)
Találkoztatok már ilyennel?

"hollow single turret pin" néven fut.

Pin, PCB

Itthon is kapható ehhez hasonló: Bővebben: Link

Köszönöm a segítséget, találtam.

PP doboza is készül, faváz ragasztása elkészült, csiszolása, festése következik.

Hogy hogy irigyellek ezért, én sohasem tudtam tisztességes dobozt faragni a cuccaimnak.

Nekem sem egyszerű, ezért választottam a fát. Nagy nyomulásra, asztalos hajlandó volt méretre vágni a 4db oldallapot. Barátom elő és hátlapba bemarta a lemezek helyét, innentől már én is tudom folytatni, házi körülmények között is.

Jó látni, hogy végre valami értelmes dolog is épülget. Phono bemenet is lesz rajta???

Hát, oda van írva, balról, így esélyes.

Na, jó, de lesz benne RIAA korrektor is, ez lett volna a konkrét kérdésem...

Nem lesz benne, nem lenne szerencsés beépíteni, csatlakozók külső phono fogadására alkalmas.

Így viszont megtévesztő lehet.
Talán még odaférne, hogy "Ext-Phono" így egyértelmű lenne, bár ma a sok felirat is elijesztő némelyeknek.
(Mert nem tudja, hogy melyik jelölés milyen készüléket takar és nem jön rá magától a sok amatőr.)
A "Tape" meg a "Tuner" lemarad?

Üdv!