Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok! Köszönöm mindenkinek a véleményét! Azért gondoltam a stabilizált táp építést, mivel elképzelhető, hogy az erősítőt mozgatni fogom, azaz más és más e-on hálózatra kerül. Mivel köztudott, hogy az e-on hálózatokon 220-250 volt közötti feszültséggel lehet számolni, ezért a transzformátor szekunder oldalán is lesz eltérés, ami kis mértékben de nem elhanyagolhatóan befolyásolja az áramkör nyugalmi áramát és a féltápfeszültséget is. Javítsatok ki, ha esetleg rosszul gondolom ezt.
A ±10 % tápfeszültség ingadozás nem zavarja az erősítő működését, a nyugalmiáram változása a megfelelő kivezérelhetőség irányába hat, a kimeneti csatoló előtti féltáp ugyan elmászik, de a kondis kicsatolás miatt nem fejt ki káros hatást.
A feszültségstabilizátor arra jó, hogy a 100 Hz búgástól teljesen mentes legyen a kimenet. Mivel labortápról élesztetted az erősítőt tudod mire számíthatsz. A kapacitássokszorozó a nevében rejlő módon Farádnyi puffermezővel ér fel. Kevésbé csillapítja ugyan a táphullámosságot a stabilizátornál, viszont az elektronika egynél kisebb erősítése miatt nem kell káros lengésekkel számolnunk (vagy foglalkoznunk annak elnyomásával ). A táp építésének még egy fontos szabályáról kell szót ejtsek. A pufferkondenzátoron semmi keresni valója a nF nagyságrendű párhuzamos kondinak. Az a tápvezeték induktivitásával rezgőkört alkot! Ugyan ez a helyzet a kimeneti csatoló kondi átkötésével is a hangszóró vezeték miatt. Sajnos mindkettőre látok példát amatőr építéseknél. Idézet: „A táp építésének még egy fontos szabályáról kell szót ejtsek. A pufferkondenzátoron semmi keresni valója a nF nagyságrendű párhuzamos kondinak. Az a tápvezeték induktivitásával rezgőkört alkot! Ugyan ez a helyzet a kimeneti csatoló kondi átkötésével is a hangszóró vezeték miatt. Sajnos mindkettőre látok példát amatőr építéseknél.” Ezt tudományosan tudod is be bizonyitani mérésekkel esetleg vagy csak olyan nagyot mondok feltételezés , nagyon kiváncsi lennék erre a feltételezésre hogyan lehet ezt nem laboratóriumi kisérletek mérések nélkül bizonyitani ? Azt hogy úgy véli valaki az ide édes kevés és mindaddig még nincs rá mérési bizonyiték addig csupán egy nagyot mondás marad ! A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2018
Idézet: Vagy éppen ellenkezőleg, és lerontja az ott már jelenlévő rezgőkör hatását, lényegesen javítva ezzel a fellépő anomáliákat. Szóval ezt én nem merném így kijelenteni. „Az a tápvezeték induktivitásával rezgőkört alkot!”
Ott a pont.
A téma részletes megismeréséhez itt találtam magyar nyelvű cikket. A második rész is hasznos olvasmány.
Konkrét esetleírásokkal többnyire angol nyelven találkoztam, amint rábukkanok abból is linkelek be párat. Ha a gyakorlatban találkozol a magas tartományban indokolatlanul tompán szóló erősítővel, melyet amatőr kéz rakott össze, nagy valószínűséggel patkolt puffer lesz a készülékben. Üzem közben letörve, vagy körültekintően elcsípve a kondi lábát látványos az eredmény. Mérnök tervezte erősítő tápegységekben nem szokott ez a hiba előfordulni, mint ahogy a puffert megelőző egyenirányítás diódái viszont nem maradnak snubber nélkül. Oda viszont tényleg ajánlott a nF nagyságrendű kondenzátor a félvezető nyitási/zárási tranzienseinek csillapítására. Magán az erősítő panelen természetesen van jogosultsága a hidegítésnek, hogy kézben tartsuk a tápegységünk impedanciamenetét, de ide sem rakhatjuk nyakló nélkül a kondikat, a tervezés juthat olyan eredményre, hogy az alacsony értékű kapacitást soros ellenálláson keresztül illesztjük a táp és a test közé.
Nelson Pass Úr végfoktápjában figyeltem meg, hogy Ő is rakott be nF értékű kondikat a puffer elkokba, uram bocsá még fojtót is! Az viszont tény, hogy kettős táp esetén mind a két szekunder ágat külön egyenirányította, pufferelte, zavarszűrte, és csak a legvégén közösítette az ágakat. De itt is használt nF értékű kondikat. Szóval.. Ugayanezt láttam Király Úr táp ajánlásában is.
A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2018
A rezgőkört ellenállással csillapítjuk, kondenzátorral hangoljuk - szerintem.
Szia! Egy 100 nF-os kondenzátor kapacitív ellenállása 20 kHz-en 80 Ω. A hangfrekvenciás tartományban a táp belső ellenállásához képest egyáltalán nem jelentős. Az imént linkelt cikkből mellékelek egy kondi impedanciamenet ábrát.
Na és mindez csak mendemonda semmi alapja nincs ezek csak olyan népámitó irások te magad sem hiheted ennek mivoltát.
Ha majd tudsz róla laboratóriumi méréseket mutatni szólj addig csak egy jó nagy durranás duma az egéssz! Amit az internet elbir az sajnos ha mind igaz és helytálló lenne hu mi lenne akkor! A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2018
Ez csupán egy kiollózott ábra na és ez mit jelent semmit!
Szóval! A napokban olvastam egy elgondolkodtató írást, már nem emlékszem hol. A cikk írója arról értekezett, hogy lecserélték a lakás árammérő óráját, analógról csillivilli digitálisra, és ezzel totálisan elrontották a rendszere hangképét. Addig könyörgött a szolgáltatónak, hogy visszatették az analóg típust, és helyreállt a rend. Aztán hosszan értekezett arról, hogy felfigyelt arra, hogy változik a hangkép, ha más és más konnektorba dugja a cuccot. Miért is írom ezt? Mindössze azért, mert azt látom, elveszik a lényeg nálatok. Nem akarok bántani senkit, de én idehaza mondjuk Peter Gabrielt, vagy Netrebnkot, Sam Cookot hallgatok, és nem kondenzátor hangot, ellenállás zajt, vagy félvezető félrevezetéseket. Elismerem, hogy általában minden erősítő meghálálja azt, hogy ha odafigyeléssel rakják össze, és az ésszerűség határáig márkás alkatrészeket használnak. De könyörgöm, sokan beleölnek egy valag pénzt pl. ebbe az erősítőbe is, osztán rádugnak egy mobiltelefont, valami ramaty felvétellel, jó ha mp3 256Kb/s es minőségben, és véleményeznek. Hogy melyik tipusú félvezetőnek, aktív passzív elemnek, esetleg tyukbélnek milyen hangja van. Maradjunk a realitások talaján. Soha senki nem fog tudni olyan erősítőt építeni, amibe valaki valami okosságot ne tudna még belevinni pluszba, vagy felhívni a figyelmet arra, hogy valami ami jó, miért is nem jó. A zene felszabadít, a technika fogollyá tesz.
Osztom a véleményt. Nálam a zenével, hallgatással kapcsolatban, ha a hobbival, építéssel 100%-ot értek, a nagyobbik hányad maga a zene...
Ne légy már ilyen.
Az ember csak segít, informál, de nem több. Van aki erre, van aki arra használja. Semmi közünk hozzá, hogy Ki, mit, hova dug. Azt hiszem az a lényeg, hogy Neki ez jó legyen!
Sziasztok... Nem akarok belekotnyeleskedni a témába, de: Építettem, terveztem már pár (tucat) erősítőt, mint lelkes DIY is, de jó 15 évig hivatásszerűen is foglalkoztam ezzel a témával.
A JLH egy kiváló erősítő, de kevesen tudják hogy egy norvég tervező elkészítette a korszerűsített változatát pár éve KHN Nostalgia néven. Az eredeti koncepció alapján, de szimmetrikus táppal, Fet-ekkel és valamivel nagyobb kimenőteljesítménnyel. Építettem egy párat már ebből -a JLH-ból is- és az eddigi tapasztalatok, visszajelzések alapján jelentősen jobb hangú az eredetinél. Nem nagy ügy összerakni egyet, érdemes összehasonlítani őket. Ha valaki kedvet kap hozzá tudok tanácsot adni (tápellátás, Fet-ek típusa, stb.) az építéshez. https://docplayer.net/23946786-Nostalgia-a-25-w-class-a-power-ampli...r.html
Nem is csillapításról írtam, hanem a meglévő szerelésből adódó esetleges rezgőkör tulajdonságainak lerontásáról, ahol esetleg a rezgőkör már megszűnik rezgőkör lenni. Mondjuk az is elég csúnya lenne, ha a mellette lévő több mF kapacitás ezt alapból nem tenné meg.
Ez pont ugyanolyan ingoványos talaj mint a többi. Olvastam ilyen véleményeket, ha megtalálom majd belinkelem, ott ennek éppen az ellenkezőjét mondták, tehát az eredeti rajz produkálta a legszebb hangot, sőt, a szimmetrikus táplálású fetes végűt mind közül a legrosszabb hangúnak vélték.
A csillapítási tényező, a jósági tényező reciproka (ha jól tévedek).
Semmi gond, persze ez is igaz lehet. Csak annyit jegyeznék meg, hogy a rajzon látható vég Fet-ekkel tényleg elég gyengécske a hangja, mert azoknak nagyon nagy a gate kapacitása. Én ott IRF 510-eseket használtam, bár azokkal - a max disszipációjuk miatt-csak kb. 12W-osra lehet építeni (+/-20V, Io:1.2A). Nem is okoskodok többet, vannak itt akik ehhez sokkal jobban értenek...
Nálam Villanyszerelés Budapesten, és egy csomó üres oldal jelenik meg ezen a címen. Az utolsó oldalon konklúzió és néhány adat.
Nálam hibátlanul jön a linkelt oldal....
Most megjelent az első 2 oldal (3"-ig), aztán a villanyszereléses. Harmadszorra, az utolsó 3 oldal, és a szöveges rész. Zavart érzek az erőben.
A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2018
Nem én csinálom...
Ha nem sikerül, adj egy e-mail címet, elküldöm PDF-ben. A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2018
Utoljára a Fet-es JLH-ról.... Azért ajánlom, akit komolyan érdekel ez a téma tegyen egy próbát, veszíteni max. pár ezret fog az alkatrészek árán, de lehet komolyan meg fog lepődni.... Gondolom aki benn csücsül ebben a dologban, annak nem gond összedobni egy ilyen kapcsolást.
Pár gondolat: ez a változat gyakorlatilag DC csatolt (sem bemenő, sem kimenő kondi), az üzemmódja választható egy kapcsolóval (PP vagy SE), belőni halál egyszerű, nagyon stabil működésű, és az ajánlott Fet-ekkel tényleg szuper jó hangja van. Nem fogok senkivel vitatkozni, semmit bizonygatni, mert hát messziről jött ember azt mond amit akar. Tény az, hogy egy mára világhírű audiofil cég tervezőmérnöke voltam 10 évig, bár gondolom sokakat itt ez sem hat meg....
Szólhattál volba előbb...Anno megkérdeztem egy zenész, elektromérnök ismerősömtől, aki megépített JLH-t, melyiket javasolja, kettőstáp, no csatoló C-k, vagy a jó öreg csatolós.
Így máig sem tudom, milyen a kettőstápos, remélem beszámolnak majd többen is, milyennek találják. Bár ezen a vonalon már - szilíciumos telj.ampok, már befejeztem a ténykedést.
Köszönöm! Most is ugyanaz megy, mint a 2. h.sz.-omban.
Ha nem sikerül, adj privátban egy email címet, és elküldöm a cikket PDF-ben.
Kattints a nyomtatás ikonra, utána betölti lassacskán az ablakba, majd nyomtatás, és ott kiválasztod hogy mentse el pdf fájlban és ott lesz a vinyódon.
Egyébként ha jól emlékszem ez a fetes változat már itt a topikban is ki lett tárgyalva sok évvel ezelőtt, meg az itthoni audiofórumokon is, ott is utána tudsz olvasni.
Idézet: Ilyenkor azért illik megnevezni hogy melyiké, hogy esetleg utána tudjon kérdezni, és ne ez legyen az első gondolata mindenkinek: „Tény az, hogy egy mára világhírű audiofil cég tervezőmérnöke voltam 10 évig” Idézet: Egyébként pedig jól látod, „mert hát messziről jött ember azt mond amit akar.” Idézet: „sokakat itt ez sem hat meg”
Értem a célodat cimbora, de nem veszem fel .... sok hozzád hasonlóval találkoztam már, de engem meg ez nem hat meg. Mindenkinek a hite szerint, ahogy egykoron nagy tanítómesterünk mondta. Ha Neked ennyi jutott, az nem az én problémám
Amúgy a Totem Acoustic az említett cég, az 1998- 2002-ig készült termékeiket én terveztem, (13 hangdoboz, + Amber integrált erősítő). A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2018
|
Bejelentkezés
Hirdetés |