Hogyan oldod meg a procihűtőre való rögzítést? Hátulról a nyákra odaraksz még valami L idomot, azt pedig a procihűtő eredeti rögzítési pontjaihoz csavarozod? Vagy hogyan?

Tisztán látszik a képen, meg a nyákrajzon is, hogy szándékosan vannak a fetek fejtetőn. Így közvetlenül rácsavarozhatók a hűtőre, amiben ott vannak a furatok benne a 3-as menettel (a hűtő alja 8-10mm vastag). Tehát a 3db csavart alulról teszed be, ezek rögzítik a nyákot és a feteket is a hűtőhöz. A meleg meg ugye egyrészt felfele, másrészt a kisebb hőellenállás fele fog menni, így a nyák felé csak kevés hő távozik, szóval meg sem kottyan neki, meg amúgy sincs ott semmi aminek árthatna. Egyébként itt már csatoltam képet a kezdetleges tesztváltozatról.

Amint kapok jobbat , ki fogom cserélni .

Ok, tehát fúrsz 2.5-es lyukat, majd menetet vágsz bele. Jó megoldás. Nekem hőcsöves procibordáim vannak, abba nem lehet menetet fúrni sajnos, így a félvezetők rögzítési is nehéz. Ezért érdeklődtem.

A bordát a három fetnél kifúrom és menetet vágok bele . Tőcsavarral , vagy sima csavarral rögzítem . Ventilátor rögzítés gyári . Szigetelés és paszta megy közé . Hőkapcsoló 70 fokos a kimenetra , ahogyan Ge Lee is írta egyszer . Nyák egy éve kész , csak tegnap ültettem be az alkatrészeket .

Szigetelő a fetek alá csak akkor kell ha hozzáér valami eltérő potenciálú dologhoz a cooler, ha csak lóg a levegőben mint nálam akkor nem kell, sőt jobb is ha nincs alatta mert csökken a hőellenállás.
A hőkapcsolót pedig érdemesebb a kimenet helyett a stab IC elé tenni, így ha valami oknál fogva túlmelegedne a borda akkor nem a kimeneti DC-t kell neki megszakítani hanem csak a segédtápot. Van is ott a nyákon 2 furat ha jól emlékszem, ami a külső segédtáp helye, vagy ilyenkor lehet a hőkapcsoló bekötési helye is.

Üdv!

Épitettem egy tápot lm723-mal (emlékeim szerint ebből a témából származik a kapcsolási rajz), a feszültség es az áram is szépen szabályozható, viszont nagyon ingadozik a kimenet terhelés esetén.
Több feszültség es terhelőellenállás kombináció mellett is megnéztem, és ugyanazt produkálja, szkóp szerint körülbelül 400mV-ot hullámzik a kimenet, 500-800kHz közötti frekivel. Gerjed, vagy mi baja lehet?


Közben meglett, ez az:Bővebben: Link
Annyi különbséggel, hogz 2x4700µF van a bemeneten.

Köszi a "bemutatót". Hanyagolom a dolgot, találtam egy hasonló méretű, szerelhető dobozt. Nem éri meg a fáradtságot.

Először azt kellene kideríteni hogy valóban így van-e, vagy csak annyi a probléma hogy egy multiméterrel méred és az viccel meg, mert a feszültség semennyit sem eshet addig amíg nem lép be az áramkorlát. Valakinek volt vele hasonló gondja úgy egy éve, de már nem emlékszem hogy valami elkötés volt-e vagy nyákkal volt baj.
A rajzot én tettem fel, csatoltam hozzá később egy nyáktervet is. Azt csináltad meg vagy másik nyákot terveztél neki?

Jelentem , kiválóan működik az EM-1 ! Köszönöm Ge Lee ! A feszültséget is szépen lehet állítani 179.5 mV tól felfelé , illetve az áramerősséget is . Annyi gondom akadt élesztéskor , hogy az egyik BAT85 diódát fordítva ültettem be . Így persze nem működött . Ahogy kicseréltem , megfordítottam jó lett . Elösször egy leddel próbáltam , aztán 5W izzóval , aztán a végén a rövidzárat is . Szuper ! Dobozolás után rakok fel , még képet róla . Mindenkinek szívesen ajánlom .

Még annyi kérdésem lenne , hogy a digitális Ampermérőt , sönt nélkül köthetem is a megadott forrasztási pontra ? A gyári sönttel 2A a maximum .

Az egyszerűségnek ára van. Az árammérésre két megoldás van, az egyik, a nyák jobb felső oldalán lévő AM (amper meter) pontokra kötött külső feszültségmérő műszer. A pontokon lévő feszültség a source ellenállásokon (sönt) eső, 3 ellenállással összeadott feszültségekből és az azt követő ellenállásokból (amik így egy osztót képeznek) tevődik össze, az osztó alsó tagjával (2db soros ellenállás) tudod beállítani hogy adott átfolyó áram esetén mekkora feszültség legyen az AM pontokon. Ilyenkor viszont a kimeneten lévő terhelő ellenálláson (ami szükséges rossz) folyó áramot is mérni fogja a műszer.
A másik megoldás a kínai egyben műszer, amit a táp kimenete után kötsz, és méri a feszültséget és az átfolyó áramot is. Ez viszont mivel nincs benne a mérőkörben hibát okoz, mivel saját belső söntje van amin feszültség esik, úgy amperenként kb. 23mV, de lehet hogy ennél a 10A-esnél kevesebb.

A táp sönt (source) ellenállásainak értékét a kívánt maximális áramnak megfelelően célszerű megválasztani, tehát egy nagyobb feszültségre de kisebb áramra méretezett tápnál nyugodtan lehet 1 ohm (aminek az eredője 0,33 ohm lesz), ilyenkor kisebb lesz a minimálisan beállítható áram is, ha viszont kisebb feszültségű és nagyobb áramú tápot csinálsz, akkor érdemesebb 0,22 ohmos source ellenállásokat használni azok disszipációja miatt.

A kimeneten lévő terhelésre (ami a legutóbb feltett nyákterven akár 2db 2W-os soros ellenállás is lehet) pedig a fetek kimeneti kapacitása miatt van szükség, mert ezen keresztül (ha nincs ellenállás) akkor is feszültség lenne a kimeneten ha a fesz poti egyébként le van tekerve. A fetek szivárgó árama is hasonló gondot okoz, de az ehhez képest elenyésző, uA-10uA nagyságrendű.
Az igazi egy áramgenerátor lenne a kimeneten, mert az a kimeneti feszültségtől független terhelést jelentene, nem úgy mint az ellenállás.

"Az igazi egy áramgenerátor lenne a kimeneten, mert az a kimeneti feszültségtől független terhelést jelentene, nem úgy mint az ellenállás." - nekem egy zöld LED van a kimeneten, amit 2 tranzisztoros áramgenerátor hajt, így már kb. 3-4V-tól a teljes 10mA áram folyik a LED-en, ez amolyan visszajelzés. Rövidzárlatban, és ha a kimenet le van kapcsolva, nem világít a LED, vizuális visszajelzés is egyben.

Köszönöm ! Akkor az AM pontra fogom bekötni ( Voltmérő üzemben ) . Elméletileg egy trimmer segítségével a műszer is állítható , így elvileg a kimeneti pont előtti terhelést is ki tudnám vágni belőle . Igen a kimeneten 10 K 2W ellenállás van beültetve .
Köszönöm!

Offszetet nem tudsz állítani, csak a maximális értéket tudod kalibrálni. A műszer a kalibrált pontban lesz a legpontosabb, onnan mindkét irányban az offszet hiba hatással lesz a kijelzett értékre. Ha ez mondjuk 5-10mA lenne, engem egyáltalán nem zavarna. Pl. a sönt melegedése (nagy áramoknál) miatti kimenőáram változás nagyobb mértékű, mint 10mA, szóval lényegtelen...

A 10mA feleslegesen sok, még 1mA sem kellene konkrétan ehhez a labortáphoz sem.

Köszönöm. Feltámasztottam, működik. Most a doboz, előlap készül. Illetve kész is van. Ha be lesz vezetékelve, teszek fel róla képet.
Mégy egy kérdésem volna. Az áramerősség finom szabályzását hogy (hogyan kellene bekötni?) illetve mekkora potival lehetne megoldani? Lehet, hogy nem sok értelme van, de az előlapon hagytam lyukat annak is.

Már elvesztettem a fonalat hogy melyik tápot építed, de ha azt amiben a 723 a referencia, akkor az áramszabályozó potival kell sorba kötni a finomszabályozó potit, ugyanúgy ahogy a feszültségszabályozó potinál is van. Hogy az alsó vagy a felső oldalára kötöd az igazából mindegy, ahogy neked szimpatikus. Ha alulra kötöd, akkor ugye csak akkor tudod nullára tekerni ott a referenciát ha a finom potit is nullára tekered, ha meg felülre, akkor annyival fog nőni az érték amennyi a finom poti értéke.
Na most. Mivel az egy elég kis értékű (1k) poti, és az értékéhez képest jóval kisebb értékű kellene amit általában nehezen, vagy egyáltalán nem kapni, pláne hasonló kivitelben nem, ezért azt kell csinálni, amit én csináltam az EM-1-nél is. Veszel egy ugyanolyan 1k értékű potit, de nem lineáris hanem logaritmikus karakterisztikájút (B helyett A mostanában), és párhuzamosan kötsz a poti csúszkájával és egyik oldalával egy kis értékű (célszerűen 22-47 ohm körüli) ellenállást. Így kapsz az 1k-sból egy olyan potit, aminek a két végkitérése mondjuk 0 és 33 ohm lesz, tehát lesz belőle egy 33 ohmos potid. A logaritmikus pedig azért kell, mert ha lineárissal csinálnád akkor a csúszka értéke nagyon durván eltérne a lineáris jellegtől. Így is el fog térni, de kevésbé. Ha nem érthető a dolog akkor majd lerajzolom.

De ha lineárist vesz és a "szénpálya" két végére köti az ellenállást párhuzamosan akkor tökéletes marad a linearitás és ugyan úgy egy kis értékű potit kap eredményül. Ráadásul az esetleges kontakt hibás poti sem okoz túl nagy problémát.

Ennek azért számolj utána, mert egyáltalán nem így van. Másrészt pedig itt is a két végére köti, csak a csúszka rövidzárban van az egyik végével. Ha a két vége közé kötöd az ellenállást, és az egyik végéhez képest nézed a csúszkát, akkor az ellenállás értékétől nem csökkenő hanem emelkedő értéket kapsz. Nem hogy lineáris nem lesz, de a célt sem érted el. Az egyedül úgy lesz jó ahogy leírtam.

Nem számoltam, kipróbáltam. Fogtam egy 10k-s potit és párhuzamba kötöttem a két szélső lábbal egy 10k-s ellenállást, majd utána ellenállásmérővel megnéztem a végeredményt.
De lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett. Rajzold le kérlet, hogy mire gondolsz.

Most mennem kell majd holnap lerajzolom. Épp erről beszélek, az úgy nem jó. Az előbb a kezembe akadt egy 470k-s poti, a két végével párhuzamosan van egy 33k ellenállás. Ha elkezdem a végállásból tekerni, akkor a poti középállásában még mindig 27k van a 33k-ból, szóval a lineáristól ez igen messze van.

Más. Feléledt egy újabb 320V-os labortáp, már csak az üzemmódjelző ledeket kell bekötni, meg be kell dobozolni. A beállítható legnagyobb és legkisebb feszültség látható a képen, az áram poti végállását 0,5A-ben limitáltam.

Izgalmasan hangzik ez a széles tartomány ! Mi a topológia?

Nem rajzoltam inkább képet vágtam. Szóval. A szóban forgó tápban az áramszabályozó poti 1k értékű. Szükség lenne finom állító potira is, ami ennek az értéknek a töredéke kellene hogy legyen, viszont pl az általam favorizált fémházas kivitelben egyáltalán nem forgalmaznak 1k-nál kisebb értéket, de úgy általában sem nagyon 100 ohm alatti értéket, ezért ha én egy 47 ohmos potit szeretnék oda finom állítónak akkor azt "le kell gyártanom". És ugyanúgy ahogy a kép bal oldalán, a feszültség állításnál is van, a felső poti ki van egészítve egy kisebb értékű alsó potival. Mivel a felső poti csúszkája van elvezetve nem az alsóé, így ugyanúgy kell hogy legyen kötve, tehát a csúszka az egyik végére, azért, hogy egy tól-ig értékű (esetünkben 0 és 47 ohm a két végkitérés) ellenállásértéket adjon. Ez az érték nyilván nem lesz a fordulat függvényében lineáris a jelentősen eltérő értékek miatt. Erre mondtam hogy logaritmikus potival sem, de azzal valamivel javul a helyzet. Középállásban még mindkettő poti 43-44 ohm körüli értéket fog képviselni, a logos lesz a kisebb értékű. Mivel csak finom állításról van szó, nem kritikus ha az elfordulás mértéke nem követi a feszültség mértékét, a lényeg a durva állításon van, ami követi.

Fetttes a topológia 3 t-vel, akarom mondani 3 fettel. Ha visszakeresel az EM-1 kifejezésre megtalálod. A nyáktervet nemrég tettem fel 1-2 oldallal ezelőtt, az korrekt, korrekt rajz az nem biztos hogy van fent, de egy régi elektoros cikk az alapja.

Köszi. Alkotó "féle" átrajzolt NYÁk-os-t építettem meg. Működik.
Vettem Ilyen panelműszert
De nem vagyok biztos a bekötésében. A tápot rákötöttem, külön stabilizált 12V. A két műszer bekapcsoláskor beáll 0.00-ra. Eddig jó. A labortáp panelen az osztó ellenállásoknál mértem a kimenő feszültségeket, ott szépen megvan nullától - tizen milliamperig.
A műszereken van egy COM és egy IN felirat. Gondolom a COM a negatív az IN a pozitív. Értelmezésem szerint alap beállításban 200mV a max amivel megküldhetem. De ha rákötöm a bemenet akkor hülyeségeket ír. Mivel próbálkozzak?

Ha az Alkotó féle tápot építetted meg ( 50V -ra ), akkor előszőr a műszer hátulján az osztó söntöt P3 - vagy mi - zárd rövidre. Gondolom valami kis átrakható rövidzár van a P1 -en gyárilag -> ezt írja a műszer leírása. Húzd le és tedd a P3 -ra. Ezzel a méréshatár 200mV -ról 200V -ra nő. ( Vagy csak simán húzd le és 2000V -ig mér ...) Így elvileg működnie kellene.

Azokkal a jumerekkel csak a tizedespont helyét lehet áttenni.

Olvasd el a műszer leírását. A tizedespont áthelyezésével változik a méréshatár. Ott a táblázat a műszer alatt.