Üdv mindenkinek!

Van egy napelemem 14V üresjárási feszültséggel és 90mA árammal. 5 db sorba kötött AA ceruza akkut szeretnék tölteni vele. Ha jól számolom akkor 7V-al lehetne őket tölteni. Találtam egy MAX1649-re épülő kapcsolóüzemű DC-DC konvertert a mellékelt képen látható kapcsolással.
A kérdésem az, hogy ez megfelelne e a célom eléréséhez?
Ha igen akkor az Si9430 MOSFET helyett milyet rakjak be, mert ilyen típust nem találok.
Ha a kapcsolás nem alkalmas a célra, mit ajánlanátok?

Köszi előre is!

A dc-dc konverter arra jó hogy nagyobb feszültséget csinálj nem pedig kissebbet. Elég egy sima stabilizátor. 7807 el meg lehet oldani. 5 ceruzaaku sorbakötve 6 volt mivel 1 cella 1,2 voltos. 7 voltal nyugodtam töltheted de figyelj hogy teljesen le legyen merülve amikor fel akarod tölteni és arra is figyelj hogy ne tölsd túl. Készíts hozzá egy kisütő áramkört mert ha pl. félig van lemerülve az aksi úgy töltöd akkor emlékezni fog hogy milyen töltöttségi szintnél kezted a rátöltést és amikor használod addíg a szintig rendesen működik utánna teljesítmény csökkenés lessz.
Remélem érthető volt.

Ezzel a kijelentéssel vitatkoznék. A dc-dc konverter lehet step-up vagy step-down konverter. Az su felfelé, sd lefelé viszi a feszültségget. A max1649 pedig step-down theát tökéletes a célra. Illetve jelen esetben annyiban nem tökéletes, hogy a NiCD, NiMH ceruzaakkuk nem állandó feszültségű, hanem állandó áramú töltést igényelnek, tehát neked inkább egy áramgenerátor kell. Az elé, a jobb hatásfokért azonban célszerű lehet a max IC.
(A 7807 azért nem szerencsés, mert elmelegíti az energiát, sokkal rosszab a hatásfoka mint a kapcsolóüzeműeknek.)

Bocsánat, lemaradt. A si9430 elég fura jószág, mármint tokozás szempontjából, amúgy semmi extra. Megfelel bármilyen gyorsabb FET, az sem árt ha az Rds(on) kicsi.

Én is nagyjából igy gondolkoztam ezért gondoltam erre a megoldásra. De a fentiek tekintetében a kérdésem részben módosítanám.
Mivel ennek folyamatosan, szünetmentesen kéne tápot szolgáltatnia, az aksik kisütése nem jöhet szóba. Ha ezeket egy kissebfajta 6V-os ólomaksira cserélem az bírná a strapát?
Gondolom az ólomakkunak is állandó arám kell. Tudnál ennek megoldására vmit javasolni?

Üdv.
Ha probléma a beszerzés van néhány más lehetőség is. Én Li akku töltéséhez használok egy kapcsolóüzemü fesz.csökkentőt MC34063-al és nincs külső FET. (ezzel 5V-ot állitok elő a Li akku töltője egy mikrochipes SMD IC)
Az elmelegitéssel teljesen egyetértek idlob reagálása!

Szerintem a válasz nagyon egyszerű:
Nem kell stabilizátor, DC-DC konverter, meg ilyesmi.
A napelem 90mA teljesítménye rövidzárási áram. Tehát inkább áramgenerátorként viselkedik, mint feszültség generátorként...
Tehát a feszültségét kell korlátozni egy 6,8V-os Zener-rel, a rajz szerint. A 7V túl sok lesz neki...
5x1,35=6,75V bőven elég, sőt... a 6,5 is elég lenne.
Persze lehet bonyolítani a dolgot egy akku töltő IC-vel, vagy egyéb tranzisztoros áramkörrel, de csak akkor, ha ez valamiért nem válna be...

Valóban sokkal egyszerűbb lenne amit mondasz, de milyen ennek a hatásfoka a DC-DC konvererhez képest? Nem szeretném azt keveset sehol elfűteni.
Hogy mire elég a 90 mA? Elvileg nagyon kevés lesz amit az akkuról fogyasztok, így elég lesz neki ekkora töltés. Ha mégsem, akkor páhuzamba kötök két ilyen napelemet.

hello, kobzolinak igaza van...eleg adioda napelemnel, mert a feszko lefog esni es nemnyirod ki az aksit hisz toltesnel a magasabb fesz sem akkora gaz!
Napelemnel ugykell szamolni, hogy a terheletlen feszkojanak a felet veszed mindig alapul a max. terheleshez. tehat ha 14Volt neked idealis esetben amax feszkod terheles nelkul akkor abbol kb 7voltot tudsz kihajtani max amperfelvetellel azaz kb a felere esik majd le a feszkod, es akkor nem vettuk figyelembe hogy neha nem sut merolegesen a nap neha felho van es a diodan is esik 0.7volt. Szerintem 14voltossal 7voltnyi aksitoltes egy Si diodaval megoldhato es nemkell mas vedelem.

A napelem, mint fentebb írta valaki, jó közelítéssel áramgenerátor, aminek legfontosabb paramétere a nagy belső ellenállás, amin ugyanúgy hővé alakul az a teljesítmény, ami mégsem megy bele az akkuba. Tehát, ha a minél jobb hatásfok a cél, a step-down szabályozó a legjobb. Ha az a cél, hogy minél olcsóbb legyen a cucc, elég a dióda, csak kb. 20-30 %-kal kisebb lesz a töltőáram.

udv,

Tegyük fel hogy a 14voltos napelem megis birna terhelten 10voltot es csak addig esne le a feszkoja.
A stepdown valoszinuleg 80% hatasfoknal ugysem lesz jobb, es egy keves aramfelvetele is van ami 90mA-hoz kepest jelentos lehet, szerintem meg igyis csak 10-20% aramot tudsz sporolni de kivanom hogy több jöjjön össze!

Énis használok stepdown-nal napelemet, de nekem terhelve is 15Volt marad a napelemről a bemenő.
Én nem töltésre használom, hanem egy PSP-t használok tóla.
A legutóbbi mért adataim:
BE: 15V 80mA
KI: 5V 180mA
Azaz 70% hatásfok, de neked 7volt kell azon hatékonyabbak a stepdownok, tehát 80% simán lehet!

Kicsit becsapósak a stepdownok mert minél kiseb akimenő annál jobban csökken a hatékonyság valószinüleg adioda miatt amin az eső feszkó aránya a kimeneti feszkóhoz egyre jelentőseb, de ezt én nemtudom csakmondták lehet valami más is tehet róla.

Kicsit kevesebb információ közlésével érthetőbb lenne a hozzászólásod. Mindenesetre az általad közölt mérési eredmények bizonyítják, hogy ha csak egy diódát kötsz a napelem és a fogyasztó, vagy akkumulátor közé, a rendelkezésedre álló áram 80mA. Step-down szabályozó közbeiktatásával 180mA. Pontosan ez a lényeg. A profi napelemesek is ezt alkalmazzák úgy hívják, hogy MPPT (Maximum Power Point Tracking) magyarul: teljesítmény-maximum-pont-követés.

Teljesen jól látod. Ha szünetmentes táplálásra akarod használni, legjobb a savas akku. A DC/DC konvertert beállítod 6,9V-ra, ami a 6V-os savas akku csepptöltő feszültsége és kész a napelemes szünetmentes tápod. A zárt savas akkuk kezdeti töltőárama általában C/10, ami pl. egy 4Ah akkunál 0,4A. Erre célszerű beállítani a konverter áramkorlátját, ami te Maxim konverterednek R1 ellenállásának 0,2 ohmra növelésével könnyen megoldhatsz. A 6,9 V az R2-vel állítható be. A rajzodon lévő képlettel tudod kiszámolni. Üdv

oké akkormeggyőztelek hogy mégis stepdown kell
legalább a sok fölösből ktudtad szűrni ami meggyőzött.
Ma bemértem a stepdownom terheletlen áramfelvételét, 7mA-ra jöt ki kb 18Volt bemenőre.

Hali
Én egy 12V 1A akksit szeretnék tölteni napelemekkel.
Az akksi gyári töltője 15V 400mAH-el tölt.
A feszültséget már sikerült összehozni 7db sorba kapcsolt napelemmodullal.(kerti lámpa)
Az töltőáram valószínű nincs meg 400mAH..
Valami tipp hogyan tornászhatnám fel 400mAh-ra?

Pacsi! nos én is ezzel kinlódok mostanság igaz én 10 kertilámpát gányoltam szét

Sziasztok!
Szeretnék építeni egy napelemes töltőt.Bővebben:LINKKét helyen elakadtam.Először is:nem találok napelemet.Nem tudom,hogy lényeges-e,de a PSP eredeti hálózati töltőjén ez szerepel: 5V 1500mA.Ez a kapcsolás 4x1,2 volt(4,8V),azaz 4 darab újratölthető AA elem van benne.Esetleg valami olyan napelemet tudnátok linkelni ami jó lenne ehhez?Másik:Az elemek és a napelem közé kell egy egyenirányító dióda.13 évesen nem sokat tudok róla,annyit amennyit a neve sejtet,egy irányba folyik rajta az áram.Egy ilyet is tudnátok linkelni??-Megköszönném-
Üdv: Dani

A 4,8V miatt ne aggódj, egy áramkörnél általában teljesen természetes, hogy bizonyos eltérést megengednek a tápfeszültségre, nem is lehetne pontosan megadni, mert ha azt adnák meg, hogy 4,55V kell egy áramkörnek, akkor se lehetne pontosan 4,55000000-t előállítani és mindig annyin tartani lehet az 4,5598603210V is, szóval emiatt minden áramkörre van megadva tűrés...

Ezeket a cuccokat általában számítógépről(USB) tölthetőre tervezik, ami miatt az usb 5V-jára a szabványban megengedett +-5%-os eltérést ennek is el kell viselnie... (4,75V..5,25V)
Viszont ha ez 4 elemről is tölthető akkor ettől valószínű még nagyobb eltérést is elvisel, ugyanis attól, hogy egy ceruzaakkura rá van írva, hogy 1,2V, az csak "névleges" feszültség, ha feltöltöd telire és megméred, akkor 1,47V körüli a ceruzaakkuk feszültsége, épp úgy, mint a nem tölthető ceruzaelemeké!

Diódából, ha elmész egy boltba kérj '1N5819'-es típusút ez valószínűleg ide pont megfelelő lesz, esetleg 1N4001,1N4003,1N4007 vagy hasonló is jó lehet, de amit először írtam az jobb ide! Ez Ún. gyors dióda, a többi pedig hagyományos típus, azok jobban lecsökkentik a napelem feszültségét, jobban fogyasztva a napelemből kijövő teljesítményt, mint ezek az ún 'Schottky' vagy gyors diódák!

Napelemekhez nem értek, így ebben nem tudok tanácsot adni! Majd talán valaki más!

Azt írod, nem találsz napelemet?
A linken a cikkben említi, hogy "kibelezett" kerti lámpából való. Bizonyára te is találsz idehaza ilyen napelemes-ledes kerti lámpákat.

Szia!
Ahogy azt már előtte szólók is elmondták, a feszültségszintekre megadnak bizonyos tűréseket, amik lehetnek kisebbek-nagyobbak. A PSP hálózati tápegysége sacc/kb valahol 4,8-5,2V körüli feszültséget szolgáltat a névleges árammal terhelve. Ez amiatt fontos, mert léteznek olyan tápegységek, amik ugyanilyen specifikációk mellett üresjáratban akár 7-9V-os feszültségre is felugorhatnak. Ilyenek általában a kis teljesítményű nem kapcsoló üzemű hálózati transzformátoros tápegységek.
Talán nem tévedek, ha feltételezem, hogy a PSP tápegysége már kapcsoló üzemű, aminek a kimeneti feszültsége konstrukciótól függően általában közelebb marad a névleges értékhez terheléstől függően.
Általános mondás, hogy a legjobb megoldás a legegyszerűbb, de ebben az esetben én mégsem javasolnám a túl egyszerű megoldást, mert ha a PSP bemenete nem tolerálja a szándékunkat, akkor az drága mulatság lehet.
Az angol nyelvű cikk szerzője NI-MH (nikkel-metalhidride) akkumulátorokat használt, amiknek a kapocsfeszültsége teljesen feltöltött állapotban kb 1,4-1,5V, ami terhelve gyorsan 1,2-1,3V körülre esik. Kisütni pedig emlékeim szerint 1V körüli feszültségig szabad.
Látható tehát, hogy a cikkben szereplő kütyü kimenetén 6V-tól a teljes kisülésig (0V) bármilyen feszültség előfordulhat.
Én a helyedben nem kísérleteznék ennyire egyszerű kapcsolással, mert lehet, hogy bírja majd a PSP, lehet, hogy nem.

A napelem után valószínűsíteni tudom, azért kell diódát tenni, mert, ha nem süt a nap, akkor fogyasztóként viselkedve lemerítené az akksikat.
A kerti lámpából bontott napelem nem biztos, hogy alkalmas erre a feladatra, legalábbis a kis hazánkban olcsón kapható napelemes lámpákban napközben általában egy darab, az ni-mh akksikhoz képest kisebb kapacitású ni-cd akksi töltődget, ami aztán sötétben egy alig pislákoló ledet táplálva néhány óra alatt le is merül. Magyarul: olyan napelemet kellene találni, aminek a névleges árama legalább 200mA, a névleges áramhoz tartozó névleges feszültség pedig legalább 6V. Ez egy 1,2W teljesítményű napelemet feltételez, melynek a mérete kb 5%-os hatásfokot figyelembe véve 240cm^2 hasznos területet feltételez (10*24cm méretű napelem). Az előzőleg kiszámolt napelem használatával is kb 10óra kell egy egy 1800mAh kapacitású akksicsomag feltöltéséhez.
Ime néhány napelem "lelőhely": Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link

Még egy pár gondolat az akksikról: Sajnos a NI-MH típusú akkumulátorokat nem egyszerű tölteni, sem kisütni.
A kisütés művelete egyszerűbb: itt arra kell figyelni, hogy az akkumulátorcella kapocsfeszültsége ne essen 1-1,1V alá, különben az akksi károsodik.
A töltés jóval bonyolultabb dolog, mivel ezeknél az akksiknál töltés közben nem lehet a cella feszültségéből következtetni a töltöttségi állapotra (a gyári töltők többféle technikával próbálják megsaccolni az akksi teljes feltöltődésének pillanatát).
Bővebben: Link Itt egy cikk az ni-mh akkumulátorok töltéséről. A cikk tesz egy kijelentést, miszerint ezeknek az akksiknak jobb a gyorstöltés, mint a lassú, amivel nem értek egyet. A cella szempontjából mindegy, hogy gyorsan vagy lassan töltjük, mégis a lassú töltés hátránya az, hogy nem tudjuk megállapítani, hogy mikor van az akksi feltöltve.
Még egy gondolat a ni-mh akksikról: egy teljesen feltöltött akksi az első nap elveszti töltöttségének 5-10%-át, utána minden nap még 0,5-1%-át, magyarul önkisül, tehát egy feltöltött akksi nem tárolja hetekig-hónapokig a bele töltött energiát.
Egy kis tudomány az akkumulátorokról: Igaz ez egy 1994-es írás, de a főbb szempontok ugyanazok. Bővebben: Link

Köszönöm! Nagy segítség nekem ez is!

Az itthon kapható napelemes lámpákból nem merek beépíteni semmit. :no:

Köszönöm a linket! Egy kicsit tovább gondoltam a konstrukciót.Egy biztosítékot az kapcsoló és a kimenet közé,és egy 6,3 mm-es jack aljzatot teszek be a vezetéknek,hogy ne kelljen feltekergetni,stb.

A biztosíték jó ötlet, de nem elég. Sajnos egy biztosíték nem védi meg a PSP bemenetét a túlfeszültségtől.
Szerintem inkább stabilizálni kellene a kimeneti feszültséget.

Értem.Ez mi is?Stabkocka?Ebben is kérnék egy kis segítséget.

Lehet stabkockának is hívni akár.
Ebben a témában is több megoldás is lehetséges:
1.: legolcsóbb ellenben legtöbb veszteséggel jár: 7805-ös stabilizátor IC (stabkocka) 3 lába van, terhelhetősége 1A, létezik belőle 100mA-es és talán 1,5, meg 3A-es verzió, de ebben nem vagyok most teljeseb biztos. Előnye, hogy olcsó, kiegészítő alkatrészek nélkül is képes működni, tehát egyszerű. Hátránya, hogy a bombabiztos működéshez kb 4V-al nagyobb feszültségre van szüksége, mint a névleges kimeneti feszültsége (drop feszültség), valamint a drop és a kimenő áram szorzataként keletkezett energiát hő formájában "elfűti", ami egy akksiról üzemelő készüléknél nem előnyös.

2.: következő lépés valami modern stabilizáló IC, ami még szintén áteresztő rendszerű, de képes jóval kisebb drop mellett működni. Típust nem tudok ajánlani, szét kell nézni interneten és közelebbi alkatrészboltok kínálatában. Ezek az IC-k szintén kevés vagy 0 külső alkatrésszel működőképesek, viszont kicsivel többe kerülnek és az alapvető problémát nem oldják meg: 4db ceruza méretű akksi esetén a feszültség könnyen 5V alá esik, amin az áteresztő rendszerű stabilizátor nem segít, és mivel áteresztő, ezek is ugyanúgy tudnak fűteni.

3.: kapcsoló üzemű stabilizátor, ami csak feszültségcsökkentésre alkalmas (buck converter). Szintén az interneten érdemes szétnézni. Előnye, hogy sokkal kisebb veszteséggel képes működni. Hátránya: általában jóval drágább az előző megoldásoktól, itt már biztos van külső alkatrész igény és végül: az 5V alatti bemenő feszültséggel ez sem tud mit kezdeni.

4.: kapcsoló üzemű feszültségnövelő kapcsolás (boost converter). Előnye, hogy akár kisebb feszültségből is elő tudja állítani a kívánt nagyságú feszültséget, és ez a megoldás nem fűt nagyon sokat. Hátránya: drága, mint az előző, bonyolult, kiegészítő alkatrész igény.

Azt hiszem ezeknél egyszerűbben jóra nem lehet megoldani. Bonyolultabb megoldás is biztos létezik.

Eszembe jutott valami: talán ami miatt ez az eredetileg szóbakerült kapcsolás működőképes lehet mégis 5V-os töltőként, az az lehet, hogy meg kéne tudni, egy ilyen a célnak megfelelő napelemcella(cellacsoport) üresjárási feszültségét, mivel ha ez a névleges tűrésen belül van(amit a töltendő cucc elvisel), akkor nyilván a saját akkujait sem fogja ettől magasabb feszültségűre feltölteni, hiába lehetne azokat, akár 4*1,5=6V feszültségig is feltölteni, és így szimplán csak működhet!

A működtetőn múlik csak, hogy nem csinál-e olyan "árulást", hogy az akkukat mondjuk egy valamilyen töltőben csurig tölti és úgy rakja őket a készülékbe, mert akkor bizony ki is nyírhatja vele a töltendő eszközt!

Szóval talán így ez az egyszerű ötlet is működőképes lehet! Sőt mivel a napelem kapocsfeszültségét (az átfolyó áram hatására) a dióda is csökkenti így, az üresjárási feszültségtől nyugodtan lehet 0,3..0,6..0,7V-tal kevesebbel számolni!

A buck és a boost konvertereket sorba kötve a cél el is érhető(először mondjuk 8V-ot csinálni az akkuk feszültségéből, és abból lefelé konvertálással pedig 5-öt), és nem feltétlenül lesz drága(pl 34063-as IC-t elég sokan gyártanak és állítólag mindegyik teszi a dolgát...), csak esetleg a 7805, 50Ft-os árához képest, viszont napelemmel meg mindennel, meg hogy ennek valami nyák is kell (így az elkészítés is bonyoultabb), lehet hogy egyszerűbb kb 4-5000 ft-ért venni egy gyári készüléket,

A gond az, hogy az ni-mh celláknál töltés közben nem tudod a cella kapocsfeszültségéből megállapítani, hogy mennyire van feltöltve.

A sorbakötéses megoldásnál inkább jobb volna, ha inkább kevesebb vagy több mint 4 cellával építené a szerkentyűt, mert akkor nem kellene két hatásfokcsökkentő konvertálást is csinálni egymás után.