Értem én, hogy szeretnél antennát építeni. Csak van egy apróka bibi. Azt állítod, kezdő vagy az antenna építésben.
Egy ilyen antenna tervezése nem kezdő feladat, Egy Yagi antenna utánépítése nem tűnik nagy feladatnak, pedig azért nem egyszerű. Rendkívül sok múlik a kivitelezésen, és a végeredmény mérése nélkül a kivitel elég kétséges.
Nálunk LTE -t három sávban használják, 2600, 1800, és mostanában a 700 MHz -es sávban. Egy Yagi antenna sávszélessége nem túl nagy, a szükséges sávszélességet nem fogja tudni.
A cikkben is 700 MHz -es sávra készült, tehát a ma használt sávokra biztos nem jó. A másik, miért szükséges a nagy nyereségű antenna használata? Távolsági vétel szóba sem jöhet, a futásidők korlátozottsága miatt.
A rádiótelefon hálózatok cellás rendszerűek, Ami lehetővé teszi ugyanazon frekvencia többszörös felhasználását, a kapacitás növelése céljából. Ha egy nagynyereségű antennát használsz ebben a rendszerben, akkor könnyen "túllősz a célon", és másik bázisállomáson zavart okozol. Ez azt eredményezi, hogy sem Te, sem más nem fogja tudni használni.
Ez azért nem egy régi TV antenna kategória. Én lebeszélnélek a készítésről, inkább vásárolj megfelelő szélessávú antennát.

Apró kiegészítés. LTE (perpillanat, európában): 800, 1800, 2600 MHz. 2100: lassan kezdődik a kivitelezése itt-ott.

A modemen milyen antenna-csatlakozó van..? (4G jelhez)

Végül is mindenhol az lesz, illetve már épülnek az LTE+ (5G) is, csak nem akartam bonyolítani.

Dét darab SMA.

Megoldható a bemérés. Műszaki laborban dolgozom, az RF-es kollégának van hálózat analizátora (Agilent E5061B).



Én 800 MHz-re, pontosabban a Telenor által használt 811-821MHz-es sávra (forrás: Bővebben: Link) méretezném át az antenná(ka)t.



Új építésű utcában lakom, ahol nincs még vezetékes internet szolgáltatás (és egy-két évig nem is lesz). Ezért mindenki mobilnetet használ, ami viszont csúcsidőszakban (16-22 óra között) megbízhatatlan, akadozó, a sima html tartalmak is csak sokszori frissítésre jönnek be. Feltételezem, hogy mindenki ugyan arra a bázisállomásra csatlakozik, ami így túlterhelt. Csúcsidőszakon kívül nincs gond az internettel, a weboldalak megbízhatóan megjelennek, speedtest-tel nem ritka a 80-90Mbps-os letöltési sebesség.
Azt feltételezem, hogy irányított antennával képes lennék távolabbi bázisállomásra csatlakozni, így kevésbé terhelt elosztót használni. Van közvetlen rálátásom több állomásra is, melyet a cellmapper.net adatbázisára alapozok, így az antenna pozicionálása elvileg nem gond.


Ezek szerint milyen antenna lenne az, ami alkalmas a körzetemtől távolabb lévő bázisállomáshoz csatlakozásra? Nem ragaszkodok a B20-as sávhoz, lehet B3 is, abból is van bőven a környéken.

Ami fontos az antennát illetően: DC rövidzárlént kell funkcionáljon, mert a modem csak akkor ismeri fel automatikusan a külső antennát. Sajnos manuális antennaválasztási lehetőség nincs.

Kicsit tovább pontosítok:
B20-as sávban az egyik bázisállomás (eNB ID: 1034), amire rálátok, az 816/857MHz-es (downlink/uplink), a másik (eNB ID: 3157) az 811/852 MHz-es.

A B3-as sávot első körben azért vetettem el, mert cellID alapján sokszor arra csatlakozik a modem. Feltételezem az utcában a többiek-é is. Elsőre megpróbáltam force-olni a B20-as sávot, hátha azzal nyerek valamit, de érdemi változást nem tapasztaltam. Lehet, hogy a force nem sikerült, mert a modem gyári menüje nem támogatja, helyette egy "házi" készítésű toolbox-ot (Bővebben: Link) használtam, ami nem is biztos, hogy jól működik.

Szóval, ha B3-as sávra veszek/építek irányított antennát, akkor pedig az 1870/1775 Mhz-es frekvenciákra kell méretezni ezekre a tornyokra: eNB ID: 4181, 2154, 3157, (23?).

Ezt csak a hálózat üzemeltetője tudná megmondani. Ő tudja megmondani, hogy a környező bázisállomásokon milyen csatornákat használnak, egyébként is a hálózat üzemeltetője tudná megmondani, hogy milyen berendezések használhatók a hálózatában. Minden olyan berendezést, ami a szolgáltató a hálózatába "beenged" alapos teszteknek vetik alá. Egyedi berendezéseket pedig a hálózatba kell illeszteni. Ez az illesztés a hálózat paramétereinek állítgatásával történik, ami azért elég babra munka. Ha ebbe az igen kényes egyensúlyú rendszerbe beleronygyolsz a nagynyereségű antennáddal, abból csak gond lesz, és nyilván észre is fogják venni.
Ennél egyszerűbb a hálózat bővítés, de ez viszont a cég részéről anyagi befektetéssel jár.
Amit tehetsz, egy szélessávú antenna használata, (van ilyen, pl logper típusú) nincs nagy nyeresége, de képe más kevésbé terhelt csatornákat igénybe venni.
Lehet, hogy még ma csak ez a csúcsidőben torlódásos lehetőség van, de erről a szolgáltatónak pontos adatai vannak, és biztos, hogy ott fog bővíteni, ahol szorít a cipő. A rádiótelefon a szolgáltatók üzleti vállalkozások, nagyobb forgalom=nagyobb bevétel.

Ok, akkor hagyom a barkácsot, keresek bolti antennát.
Ezt a kettőt találtam, legyen az egyik neve egybeépített, a másiké különálló.
Melyiket érdemes választani, milyen előnyük/hátrányuk lehet?

Pl. a különálló később, ha LTE-re nem lesz szükség, akkor használható WLAN-ra is nagyobb távolság "bridzselésére"?

Az első megoldás célszerűbb, a második ugyan jobb, de annál nincs közösítő, aminek az elkészítése is elég kunsztos. Nyilván azért nincs benne.
Mivel szélessávú, később akár WiFi -hez is használhatod, bár az nem egészen szabályos.

Miért kellene közösítő?
A routerem MiMo-s, azaz két beépített antennája van a mobil kommunikációhoz. A két beépített antenna (kék oválissal karikázott) helyett lehet külső antennákat használni. Így néz ki (forrás):

Bocs, így már más a helyzet. (az enyémnek csak egy antenna bemenete van)
Az a bizonyos kapcsoló a készülékedben van. A MiMo -nak nem feltétele a két antenna, fázisokkal is szét lehet választani a polarizációkat.

Ma is tanultam valamit

Sziasztok!
Van egy tetőantennánk (amihez régen hozzá volt csatlakoztatva egy 12V-os antennaerősítő tápfeladó adapter a szobában a koaxnál, de most már nincs).
A kérdésem az lenne, hogy ez az antenna használható lenne megfelelő elosztókkal 2 dvb-t képes tévével és egy mindigtv dekóderrel, vagy érdemes mindegyiket külön antennával használni?

Ha megfelelő a jelszint, használható. Nálunk is így van megoldva.

- Milyen antenna? vhf/uhf? és hol? padlás/pince?
- Ha nincs tápfeladó akkor az antennából is ki kell szerelni az antennaerősítőt (vagy új tápfeladót szerezni).
- Ha elég közel van az adó akkor elég lent kettéosztani a jelet. Ha működik az antennaerősítő akkor is (ekkor akár többfelé is).

Köszönöm a választ!

Köszönöm a választ!
Egy lepkeantenna. A padláson van elhelyezve.
De viszont nem teszi tönkre a 12v a tv-k bemenetét?
A dekóderben van tápellátás lehetőség, de az csak 5v.
Vagy ha a dekóderBen bekapcsolom a tápellátást akkor a tv-k is megkapják az erősített jelet?

Ha 12V-os az antennaerősítő akkor 12V feladót tegyél neki. Az elosztó és az antenna közé. A fekadónak 2db koax csatlakozója van: amelyik oldalra az antennát kell dugni arra ad ki tápot de a másikra nem.

Köszönöm! A dekóder menüjében be legyen kapcsolva a tápellátás vagy ne?

Sziasztok .
Egy wi-fi router 10 centi körüli hosszúságú antennája.
Alkalmas lehet-e fm rádió vételéhez szerintetek?

Szia!
Ez relatív. Egy 60-as szög is jó antennának, ha elég nagy a térerő.

Egy strapa antenna kellene autórádióhoz.
De nem igazán találtam......

Szia!
Kérem,ha valakinek megvan a nyák rajza az URZ 1098-as antenna-tápfeladónak,tegye fel nekem!
Előre is köszönöm! kezdomotoros

Milyen autó? Gyárilag nincs antennája?

Szia! 1nF a TV felé +táp, antenna felé egy tekercs kb 15 menet 2 mm átm. rúdferritre 0,4mm körüli CuZ huzalból.

Szia! Kösz a választ,az alkatrészeket sikerült megmenteni,csak a nyák eltörött,és szeretném
újra visszarakni az egészet az eredeti tokba.

Tisztelt Fórumtársak!
Mire használható még az a Yagi antenna, amellyel régen a tv kettes műsorának pécsi sugárzását lehetett fogni?
(A hurokdipól átmérője 26 cm, a 16 db direktor hossza 17 cm-től 23 cm-ig terjed, a két reflektor hossza 34 cm. A szerelési hossz a legkisebb direktortól a reflektorokig 217 cm. Gyári készítmény, mindig padláson volt.
Köszönöm, ha valaki tud segíteni.

A Yagi antenna (az UHF sávban) viszonylag széles sávú, két sávra készült az alsó 470 - 582 MHz, a másik 582 - 680 MHz.
Én most hirtelen meg nem mondom, hogy a pécsi UHF adó melyik csatornán sugárzott, de az antenna adataiból gyanítom, hogy 460 MHz körül lehetett.
Ebből következik, hogy nagy valószínűséggel használhatod a mai földi sugárzású digitális TV adásainak vételére, már ha nincs túlzottan korrodálva.
Másra nemigen, mert (gondolom hajlított dipól van), annak a hosszát (26 cm) elég nehéz csökkenteni.

Most is ugyanúgy használható MindigTV-hez mint régen az analóghoz. Kösd TVre és nézheted vele az ingyenes csatornákat.