Nos? Mi történt? Milyen változást mértél?

Várjuk ki a 100 órát. Nem kell kapkodni. Az előzetes vélemények szerint még így sem nagyon fogok semmit mérni.

Arra viszont vigyázz, időben kapcsold le a kábelt, mert a túljáratás is minőségcsökkenést okoz.
A kábeleknek is van élettartamuk.
Magam még nem tapasztaltam, de biztos forrásból tudom, egy kifáradt/túljáratott kábelnél kevésbé részletező a hang, és a színpadkép is nehezebben meghatározható.
Csak óvatosan! Sok sikert kívánok!

Most látom, néhány botfülű kontár (furcsa, névvel is vállalják) azzal igyekszik ártani, hogy lepontozza a hozzászólásaimat.
Nem baj, legalább látszik, ki az igazi audiofül.

Szerintem legyen béke, ne adjunk felesleges munkát a moderátoroknak!
Kérek mindenkit, koncentráljunk a kábelek bejáratására!

A DAC megszólaltatását követően, az első tesztek

Sokat ígérő térábrázolás, dinamika, rendkívül szellős hangzás, erős torzítással.
JRC 5532 ki, kettő az egybe adapterrel LME 49710-ek be.
A mély dominancia megszűnt, és így még nem hallottam a Mike & The Mechanics-ot. Mármint a térrészleteket, szellősséget illetően.

Azonban jött a fekete leves.
A FH6-300-ból V5 ki, DAC-ba be, FH6-300-ba V6 classic be, csodavárással.
Hát csoda az lett.
Kifelejtettem, hogy a V6 classic 250 bejáratási órához tartozó napot pihizett.
Felborult minden, mintha csak álom lett volna, amit addig hallottam.
És amilyen a fuldokló, belekapaszkodik mindenbe, hát elővettem a K701-et is, hogy majd az részletesebbé teszi a hallottakat, hát persze, majd ha bejáródott volna a több napos magánya után.
Káosz!

Megáll…, erdő, hogyan is tovább:
A Maxellal hallottam az első változásokat, marad.
K701, több óra kellene neki, doboz.
DAC, V5 ki LME49701 be, vele volt jó, amikor a DAC-ba volt.
FH6-300-ban a V6 classic-ot hagyom, megpróbálom kicsit fellehelni, hogy halljam a V5-höz képest az eltérést ez alkalmi rendszerben.
Később, csere, vissza a V5.

Volt saját elképzelésem az ES9038q2m tuningolásáról amikor KT paneljét megláttam. De tájékozód-tam más fórumokon is a tapasztalatokról.
Nekem az volt az elképzelésem, hogy hátulról célszerű kezdeni, az analóg résszel. Hiszen ez legalább annyira érzékeny a tápjára, meg a megépítés módjára, és utána jöhet a digtális rész tápolása is.
És egy jó táp kivitelezése „ezotéria” számba megy egyes fórumtársaimnál, Talán itt elnézhetőbbek lesznek elképzeléseimmel, e dolgokat illetően.

Telt az idő, előkerült a mechanikai segítségem is. Ha minden igaz egy csomó, eddig akadályozó alkatrész hiányom megszűnik. Ügyködés közben szépen stabilizálódott a DAC hangja, hiába ebben is vannak kondenzátorok.

Az egyik este rám tört egy kis ezotéria.
Kiszereltem a panelt, hogy ismerkedjek vele. Este meg vissza, hogy hallgassam egy kicsit, hadd ösztönözzön a további munkákban. Elvoltam vele, de amikor egy olyan felvételt hallgattam volna meg, amit feltekerve szoktam, koppant a poti, és halk maradt. Odanézek a DAC-ra, hogy mi fáj, hát elhűlve látom nem dugtam vissza az IC-ket, amit mérések miatt vettem ki.
Visszacsatlakozás után a hangerő rendben.
Másnap reggel kipróbáltam megint, hogy kihúzva is megy-e…..
Hát ment, és megnyerőbben szólt mint ha be lett volna dugva. Szépséges térrel, szellős részletes hangzással, kellemes benyomást keltve.
Mondom magamban: hát ezek a Kínaiak…….
Nem akartam volna keresni ennek az okát, hiszen úgyis lebontom az egész hangrészt. Közben tettem-vettem háziasan, és leesett a tantusz……
Réges-régen, a 709, 741 IC-k idején még nem építettem osztott táppal erősítőt.
Az IC-k tápolását azokban az időkben úgy oldották meg, hogy az invert bemenetet féltápra húzták, és az erősítést a bemeneti osztóval állították be.
Azaz a földre menő, és a kimenetre kötött ellenállások arányának az eredője volt az IC erősítése.
Így ha az IC nem volt a helyén, a felső tag (a bemenet és a kimenet közötti osztótag) juttathatta a bemenetről a kimenetre a hangokat.
Márpedig az YJ-ES9238q2m 12 voltról megy gyárilag. A 8 lábon +12V, a 4-en 0V van.
Hát ugrott a varázslat….

Amit viszont ajánlanék, figyelembe véve a rendszeremen adódott tapasztalatokat, ha jó dinamikájú végfok előtt kap helyet egy ilyen DAC, nem ajánlom a Burson V6-os sorozatot IC-nek bele, mert leültetné, metálosítaná a hangzást, az adódó dinamika többlet.

Bekötöttem a hangerőszabályzót….

Valahol olvastam, hogy milyen jó a hangerő szabályzási lehetőség.
Most így alapból kiindulva, mint hangerőszabályzó, kevés.
Vagyis, mint hangerő és hangszín szabályzó, korrektebbnek tartanám.
Ahogy eltekered a maximumról, lágyítani kezdi a hangzást, de nem mondanám tompításnak.
Csúnyán mondva:……… változott a hangspektrum.
Szokták mondani, ízlés (felfogás) kérdése a dolog.
Ezzel párhuzamosan a meglévő kevés torzítás is kevesebb. Ennek oka szerintem az erősítő üzemelési sajátosságaiból fakad.
Az üzemi feszültsége is kevés, és a tápolás színvonala is szerényke.
Nem nehéz túlvezérelni.
És még így is, ahogy van, kellemes írás közben Joan Baez-t hallgatni vele.

Teltek a napok, és az alkatrész beszállításom akadozik.
A felmerült kérdések azonban aggasztottak.
A két lényeges, hogy nem tartalmaz-e korrekciót a hangfokozat, no meg csak az I2S bemenet (USB port) tud DSD256-ot.
Így hát, ha ideiglenesen is, de nekiláttam az erősítő fokozat cseréjéhez.
Sajnos a Monacor kondik csak egy hét múlva érkeznek meg.
Azért döntöttem ezek mellett, mert a Jantzenek (4 db) nem fértek volna el a készülékházban, mivel a beltéri magassága 50mm.
A szimmetrikus erősítő fokozatnak KT szimmetrikus bemeneti fokozat rajzát használtam fel.
A duál mono kivitelezéshez tartozott az építéseim során szokásos csillagpontos táp is.
Ha nincs az erősítőben Zobel tag ( RC tag a kimeneten), akkor a föld csillagpontokat a hangszórók testpontján szoktam kialakítani.
A helyes csillagpont kialakítás zavarvédettebbé, és jobb hangzásúvá teszi az erősítőt.
A kábelezéshez tömör 1mm-es ezüstözött rézvezetéket használtam.
Ezt fogom a prímér huzalozáshoz is használni dupla szigeteléssel.

Az első tapasztalatok az erősítő csere után egyrészt pozitívak, másrészt kezdődhet megint a türelemjáték a bejáratások miatt.
Ez érinti a kondenzátorokat, és a majd bekerülő OCC silver vezetékeket egyaránt.

De eddig is megállapíthatóak bizonyos előnyök.
Jobb a kivezérelhetőség, a dinamika testesebb, már-már agresszív bizonyos felvételeknél. Nem olyan érces hangú, és barátságosabb a térhatás is.
A panelen, a digi „hangerő szabályzó” hasznos tere úgy 30 fok.
Jelenlegi állapotában benyomásaimhoz tartozik, hogy a régebbi felvételek (CD minőség) nem zavaróan szólnak rajta, és kellemes a térképzésük, ha a felvétel ezt lehetővé teszi.
Szívesen kipróbálnék benne egy Burson V5-öt, de hát nincs még egy pár belőle, és ami van, az stabilan a FH6-300 része immár.

Hát irány a digitápolás módosítása.

Azt is kalkuláld bele, hogy milyen a füled. Természetes, hogy a hangerőszabályzó tekergetésével mást, mást hallasz.

Kedves pucuka!
Nem gondolnám, hogy ez a topic az orr-és fül gégészet lenne.
Az meg, hogy a hangerő potméterrel történő változtatása milyen változásokat okozhat a hangspektrumban az több dolognak is a függvénye, és nem mondanám természetesnek e dolgokat.
Az a bizonyos "hangerő szabályzó" inkább trimer funkcióra jó, nem "tekergetni".

Miért is változik a hangspektrum? Mert a füleddel (hallásoddal) "méred". Az oka a cikkben található leírás, hogy a hallás milyen összetett és szubjektív dolog, frekvencia, szint, és időtartam függő.
És ezt használod műszerként, objektívnek látszó következtetéseket levonva.

Sokszor belinkeltem már az erősítős topikokba a Fletcher-Munson görbesereget, amikor (magukat nagyon okosnak gondoló) "audiofil" emberkék jönnek azzal a buta szöveggel, hogy mekkora eretnekség már egy rendszerben hangszín szabályozót használni, amikor meg leírom hogy nekem a szobai hangerőn néha 40dB mély emelés is kevés, azt sem tudják miről beszélek, és kikiáltanak valami hozzá nem értőnek, meg vacak hangrendszerem van, hiszen az övékbe ilyen nem kell.
Pedig a tény az tény, az emberi hallás olyan amilyen, és a görbeseregen nagyon jól látható, hogy mondjuk 20dB hangnyomáson a 40Hz-es hangot közel 40dB-lel kell emelni ahhoz, hogy ugyanúgy halljam mint mondjuk a 200Hz-et.
Meg ezért van az is, hogy az emberen már lobog a nadrág, mégis durvábbnak érzi ahhoz képest egy sokol rádió visítását.

Kedves pucuka, Te csak mondod a magadét.
Nem tudom Te miről beszélsz?
Amiket én írni szoktam adódóan, azok csak szubjeltívek lehetnek, mert például Neked sincsen FH6-300-as fejhallgató erősítőd Burson V5-el, OCC silver kábelezéssel, így nem is lehetne általánosítani. Az objektivitás, amit említettél, ez esetben nem tudom mért, az is lehet eltérő személyenként, nevezzük viszonylagosságnak. Nem értem az okoskodásod?
Én nem igét hirdettem, csak tapasztalatokat közöltem adott körülményekre vonatkozóan. Nem én találtam ki,hogy egy erősítőt nem jóra kell mérni, hanem jóra kell csinálni. A hallás szerintem, pedig olyan fogalom, mint az intelligencia, van ami általánosítható benne tesztekkel, és van ami nem. Én azt mondom ne akarjuk lemérni valaki intelligenciáját, de a hallását se méricskéljük így távgyógyászatilag, mert még adott esetben sértő is lehet e dolog.

Kedves Gee Lee!
Én megértem a méréseket, láttam már fiziológiai hangszínszabályzót, és vannak szomszédaim is.
Remélem nem bántalak meg vele, de már jó ideje nem építek hanszínszabályzót (semmilyet) az erősítőimbe. De megértem azt aki szereti az extra mély hangokat, és nem a szomszédom.
Mert nappal senki nem halkítja le a cuccát a zajviszonyok miatt.
Azonban van egy érdekes dolog, nem mindegy, hogy egy hangfal mekkora teljesítményű, és azt mennyivel kell meghajtani, és van-e benne hangváltó, vagy nincs, és milyen hangszórók vannak benne méretre és egyéb tulajdonságra. Szóval nem olyan egyszerű általánosítgatni.
Meg mindenkinek lehet valamilyen saját elvárása a dologgal szemben.
És ezt talán nem azt jelenti, hogy másnak rosszat akar.

Az nagy baj. De még nagyobb, hogy nem is akarod tudni. Csak mondod a magadét, immár oldalakon keresztül, a méregdrága cuccaiddal szerzett tapasztalataidról. Ne érts félre, nem irigyellek, mindenki oda szórja a saját pénzét, ahova neki tetszik.
Pedig, ha megértenéd, legalább egy picit, a hallás mechanizmusát, már beljebb lennél, hogy egyszer miért így hallod, máskor miért úgy.
De ha nem, hát nem.

Lefutott a több mint 100 óra járatás. Ezalatt az ominózus kábel lett használva hangszóró vezetékként is, jobbára rejtő Jenő hangoskönyvek hangjai mentek át rajta. Kevés Hamvas Béla is.
Rátettem a differenciálra a kábelt és mértem. A mérés eredményén nincsen mit részletezni. Még járatom, hátha történik valami. De valószínűleg az lesz, amire már próbáltak az előttem szólóak rámutatni. Nem jóval mérek nem jót, nem jól.

Kedves Ge Lee,
kérlek, írd le, hogy milyen audio rendszert használsz.
Erre azért kérlek, hogy megértsem, hogy milyen audio reprodukciós szinten hallgatsz zenét.
Egy audiofil fórumban magától értetődik, hogy a hozzászólás tartalmazza a felhasználó által használt rendszer paramétereit.
Köszönettel
Szabó Zoltán

Kedves Pucuka,

a tanult hallás kifejezés mond Neked valamit?

rendszerem: Spendor SP-100 hangdoboz, Harmonic Technology Magic Reference Tweeter/Woofer , Musical Fidelity A308, Kimber KcAg interconnect, Marantz Cd14 / Krell Kav 280 CD, Wireworld Platinum Eclipse jumpers

Kérjük, maradjunk a topik eredeti témájánál, mert az, hogy ki min hallgat zenét, vagy hogy tanult hallása van, vagy sem, az nem tartozik a témához. Az OFF-ot kíméletlenül moderálják ebben a topikban.
De ha már a tanult halásról beszélünk és OFF-olunk, akkor én tudom, hogy mi az. A feleségem szerint nekem is van ilyenem és egyre fejlődik.

Kedves "mateatek",

szerinted mi a topik eredeti témája? Miért nem kapcsolódik hozzá, hogy ki milyen szintű rendszeren ítél meg hangzásbeli dolgokat? Egyáltalán jártál már audiofil fórumon, hallottál már audiofil/high-end szintű rendszeren zenét?
Érted egyáltalán azt, amihez hozzászólsz?

tudod, az zavar, hogy itt mindenki minden viszonyítási alapot nélkülözve, kellő tapasztalat és tudás hiányában véleményez dolgokat, melyekről fogalma sincsen.
Sőt, akadnak szép számmal olyanok, akik csak trollkodni járnak ide (Secret, Triger, stb), mert képtelenek elfogadni más, általuk nem ismert dolgokat. Nem ez lenne az "OFF" inkább?
Üdv.
Szabó Zoltán

Tudod, az zavar, hogy itt mindenki minden viszonyítási alapot nélkülözve állít tényeket. Én elhiszem, hogy bejáródik egy OPA. Elhiszem, hogy bejáródik egy kábel. De ezt hogyan mérik? Mi a szakszerű mérése? Mi az ezüst kábel bejáródásának a mértékegysége? Egyáltalán, ha egy audiofil szakember szakszerűen bejárat két azonos kábelt és azokat sorosan köti, akkor az eredmény "bejáródott kábel * 2" lesz? Összeadódnak a változások? Vagy egy 20 méteres kábel pont ugyanazt az eredményt fogja nyújtani járatás után, mint akár csak 1 milliméter? Ugyanez áll két tranzisztor járódásánál is?
Szakember vagy és annak is tekintelek. Kérlek válaszoljál a kérdésemre. 20 méter járatott kábel változása ugyanannyi, mint 1 milliméteré, vagy a hossz arányában áll? Miként méred ezt meg úgy, hogy egy kezdő is reprodukálhassa? Én nem azt kérdőjelezem meg, amit hallasz. Hanem azt kérdezem meg, hogy miként mutatod ki ahhoz a viszonyítási alaphoz képest a változást. Nem személyeskedő választ várok, hanem egy olyant, mint például amikor egy audiofil találkozón elmagyarázod egy nálad kisebb tudású embernek ezt. Egy olyannak, aki az Ohm törvénye, a bőr effektus és a többi viszonyítási alap révületében él.

Komoly laborok próbálják mérni a hangzás béli difiket, de mégsem jöttek rá, mit mivel, hogyan...

Teljesen mindegy hogy milyen rendszert használsz, a csökkenő hangnyomás melletti mély hiány ugyanúgy jelentkezik a tízmilliós rendszeren is mint a húsz ezresen, lévén hogy a fül az oka. Nézd meg a grafikonon mondjuk a 90dB-hez tartozó görbét, 1kHz-ig szinte egyenes, ami tökéletesen korrelál azzal, hogy ilyen hangerőn valóban nincsen szükség mély emelésre. Aztán nézd meg utána mondjuk a 30dB-es görbét, ahol már 50dB-es különbség (hiány) van a mély hangokban az 1kHz-eshez képest!
Hogy mekkora hangnyomáson hallgatok zenét azt meg nem mondom, mivel sosem mértem, lévén nincs mivel mérjem. Azt viszont pontosan meg tudom mondani, hogy miért ilyen alacsony hangnyomáson hallgatom. Azért, mert itt szól olyan kellően lágyan, mondhatni úgy a zene, ahogy az nekem is tetszik. Itt lehet meghallani az apró altéréseket ha vannak, és nem akkor, amikor bömböl valami, és összefolyik, elkenődik az egész hangkép a lármában.
De ha érdekel akkor elmondom, hogy egy SB Live hangkártya a forrás. Azért ez, mert ennek a hangja nekem jobban tetszett minta azoké az asztali CD játszóké amik nálam megfordultak. Az erősítőm egy saját építésű HTA, ugyanilyen okból, szebb hangja van mint a nálam megfordult gyári vagy akármilyen épített erősítőknek, csövest meg egyebeket is beleértve. A dobozaim szintén saját készítésűek, pár centi híján olyan magasak mint én, egyéb okok mellet azért is, hogy ezen az alacsony hangnyomáson is kellő mélyet produkáljanak, tehát ne úgy szóljanak mint egy 15-20 literes akármi, amiben van egy 17 centis, hangszórónak nevezett valami. Meg van még a szekrény tetején 2db felújított Videoton DC2050E, de azok csak olyan szintet ütnek meg, hogy rájuk van kötve az LCD TV, hogy ne a TV-ben lévő kis öklömnyi hangszórók visítsanak.

Még hozzá tettem volna, hogy milyen minőségű felvételekkel?

Én kb 20 éve mixelek. Soha nem ültem le úgy keverni, hogy ne hallgattam volna végig referencia zenéket. Rászánom azt a 7-8 percet, hogy tudjam, hogy a fülem beállt-e. Volt olyan, hogy azt mondtam, hogy ma nincs zene, mert nem hallok úgy, ahogy szoktam. Rá lehet fogi, hogy akkor "túljáródott" valami az gépben és azért szól máskepp? Rá. Csak tisztában vagyok a fül alap működésével.

Más
A FM rádióadás hangátviteli sávja nem 30-15KHz?

Egy baj van az állításoddal, hogy minden hozzászólásotok a témához képest, csupán kötekedés.
Tévesnek tartom azt az elképzelésedet: "mert az, hogy ki min hallgat zenét, vagy hogy tanult hallása van, vagy sem, az nem tartozik a témához. "
Az én véleményem szerint ezek a dolgok alapjai az audiofllnek. A tanulás pedig nem a kottaértésre értendő, hanem a tesztek során edzett memóriára, ami a változtatásoknál viszonylagos tájékozódást jelent e tevékenységben. De aki nem képes a hallott zenében a zenei részleteket felfogni (mert nem vagyunk egyformák), az mért érdeklődne a hangspektrum után. Mért érdekelné, hogy mennyire élethű egy hegedű vagy egy zongora hangja, amikor az előadó, és a zeneszerző gondolatait a hangszerből kibújva életre kelti, nevezzük ezt "zenei hangzásnak". És ezt akarjátok Ti méricskélni?
Tisztelettel kérlek Benneteket fogjátok fel, hogy ez a téma egy olyan mozi, ami titeket nem érdekel.
És így modortalanság papírcsörgéssel, pusmogással a filmet nézőket zavarni.

Megértéseteket köszönettel venném (és gondolom sokan mások is),
Elek

Kedves Gee Lee!

Már jeleztem, hogy ez mért nem ilyen egyszerű.
Mi az, hogy mindegy, hogy milyen eltérések vannak egy rendszerben?
Kinek mindegy?
És mi van hangspektrummal?
Mert ugye, hogy MK-ra hivatkozzak a nem hallható tartomány harmonikusai is jelen a hangspektrumban, tehát némileg hallhatóvá válik. Persze annak, hogy az előbbiekre hivatkozzak, aki felfogja a részleteket, és nem vélt mélyeket és cincogásokat szokott hallani némi középtartományú "ricsajjal".
És van mégegy dolog, az, hogy mi mennyibe kerül, az csak némileg táppont. Ha belenézhet az ember egy "gyári" készülékbe, hát láthat némi csodát benne. És bizony ezek a dolgok inkább tartoznak az önköltséghez, mint az audiofilhez. Én azt mondom, hogy jobban viszonyul az alkatrészek ára a minőségükhöz, mint a késztermékek esetében.

Az apró eltérések észlelése esetében természetesen egyetértek veled egy apró kiegészítéssel.
Ebben is van némi rendszerfüggő tényező, pláne egy hangfal esetében, ahol a helység akusztika egy nagyon sumák körülmény. Beleértve a helységben lévő tárgyakat is, meg a hallgatási poziciót, meg......

Az FM rádióadásra, én is így emlékszem.
Azonban ebben a nagyobb probléma a felvételek adásba kerülő minősége.
Még a Bartókon is jócskán van gyenge minőségű felvétel. Természetesen a mostaniakra gondoltam, nem a gramafonosakra.
Azonban az analóg adás (a rádió technikai hátterével), jó felvétel esetén csodás tud lenni.

A kábelek bejáratódását nem önmagában vizsgáljuk. Egy rendszer sok elemből áll, azok együttese adja a végeredményt. Ezért fontos beszélni arról, hogy milyen a rendszer többi eleme.
A "bejáratódás" jelenségét, mértékét nem lehet megvizsgálni hanggenerátorral- oszcilloszkóppal.
Ezt mindenki tudja, aki ismeri a jelenséget.
Erre a legjobb eszköz az ember "füle".
Itt jön képbe az általam említett "tanult hallás", ami az én olvasatamban a következőt jelent:
A lehető legtöbb tapasztalat megszerzése élő hangszeres zene hallgatással. Ez lehet kamara koncert, templomi orgona, szabadtéri rézfúvós koncert a falunapon, akusztikus gitárzene, bármi,
ahol a hangszerek hangosítás nélkül, egy adott akusztikus rendszerben szólalnak meg.
Így lesz egy (folyamatosan finomodó) referencia a fejedben, amihez hasonlítod a hifi láncod hangját.

Nem beszélünk el olyan nagyon egymás mellet, mint ahogyan gondolod. De egy dologban tévedsz: Nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségű komponensekből áll a rendszered, amin megítéled a hangzást. Ez számodra is ismert dolog az alapján, amit írtál. Nyilván azért választottad forrásként a az SB live-ot, mert jobb a hangja, mint az általad hallgatott (saját rendszeredben, ez fontos) más forrásoknak. Ezt le ís írtad.
Az alapvető mérések fontosak egy berendezés elkészítésekor. De rossz úton jár az, aki minden füllel detektálható változást (egyszerű) mérésekkel akar igazolni.
Gondoljátok, hogy a nagy, tőkeerős high-end gyártók nem rendelkeznek kiváló mérőeszközökkel , vagy nagy tudású szakemberekkel? Ha ez ilyen egyszerű lenne, már rég meg lenne a szent grál, és nem lenne miről beszélni.