Köszi, időközben én is ezt találtam meg.
Amíg jobbat nem találok, ezt mazsolázom ...

Valóban ...

Jobbat nem hiszem, hogy találsz, az ilyen manuálokból lehet a legtöbbet tanulni. Elég sok általános érvényű dologgal is foglakozik.

Jó lenne ez csak - szerintem - ez az eredeti leírásáról készült régi stenciles másolat beszkennelt változata. A szöveges rész még olvasható de a rajzok azok felejtősek. Ezért írtam, hogy "amig jobbat nem találok". Sajnos valószínűleg nem lesz, mert egy órányi keresgélés után is csak körbe-körbe küldözget a gugli.

A kapcsolási rajzok valóban gyenge minőségűek, de aki tudja minek kell ott lenni, az tudja olvasni. Ha már lesz gyakorlatod, meglátod, Te is fogod tudni olvasni. Ezért ha több ilyen user manuált is elolvasol, rájössz, hogy mennyire hasonlítanak egymásra, (a szkóp nem egy bonyolult műszer) tudni fogod olvasni magad is, bár nem hiszem, hogy nagy szükséged lesz rá, hacsak nem nyitsz szkópjavító boltot.

Közben kiprobáltam lassabb 3.2 Mhz-es kvarccal, és ez már kb normál négyszögjelnek látszik. Megmértem közvetlenül a kvarcot is, és ott még szép szinuszos jel van, ahogy a másik képen látszik.
Tehát valószinüleg a 14 Mhz -es is, négyszög jel akar lenni, csak az ic azt már nem tudja kiadni magábol. Utobb megnézve a 14 mhz-es képet alul látszik hogy egyenes akar lenni, tehát az oszciloszkop képes lenne talán megmérni.

Így van. A szkópnak azt még bőven meg kell tudni jelenítenie, csak már az sem négyszög közel sem ami az IC-ből kijön. A múltkori szimulációs ábrát amit feltettem azon egyébként ott van a bemeneten az 1Mohm 14pF, de azon még az 50MHz-es négyszög is négyszögnek látszik akkor is, ha teszek elé egy 9Mohmot.
Régebben nézegettem ilyen gyári kis oszcillátor kockákat, meg TTL IC-ket és hát elég lesújtó volt a látvány. Az oszcillátorok néhányszor 10MHz-en már olyan harmonikus tartalommal bírtak, hogy a látványnak köze nem volt a szinuszjelhez. A TTL IC-k meg úgy néhány MHz-ig még elvoltak, aztán felette meghaltak, inkább már csak háromszögjel jött ki belőlük.

Arra volnék kiváncsi, hogyan lehetne mérsékelni a milivoltos nagyságrendű jelek mérésekor a mérést nehezítő vagy akár teljesen lehetetlenné tevő mindenféle zajt ? 10-20 millivoltos jeleket teljesen elfedhetik a zajok. Vannak erre esetleg valami bevált módszereítek ?
A legtöbb szkopban persze vannak szoftveres szűrők, amik lehet hogy jol letisztitják a jelet, de a trigger nem működik, mert az még szüretlen jelet figyeli, meg hát lasabb is lesz tőlle a szkop.
És azt se értem, hogy hogy nem építenek be alapból minden szkopba valamilyen 50 Hz-es szűrőt ? Mert ugye legtöbbször a hálozat 50 Hz-e űl rá, és akadályozza a mérést.

A varázsszó FFT. Az egy szoftveres eljárás, a zajból is jól ki tudja szedni a jelet. (azért találod lassúnak)
De az 50 Hz, az nem zaj, hanem zavar. A zaj az nem periodikus jelek összessége (pl. fehérzaj, a vizsgált spektrumban egyenletes teljesítménnyel van jelen, minden frekvencián), a zavar pedig a periodikus jelekből áll.
Ha csak az a baj, akkor meg kell keresni az okát, hogy honnan kerül bele mérésbe, és meg kell szüntetni az okot. Ha ebben a tartományban nincs szükséged a mérés eredményére, akkor egy felüláteresztő szűrő segít.

Leginkább oszcilloszkóp vásárlásával, de ha van benne szoftveres szűrű talán az is segíthet, de a fő probléma az, hogy nagyon zajos az analóg fokozat, amin az sem segít. Mutatok egy mérést, ez teljesen ugyanaz a jel, egy labortáp kimenete 1A-es terheléssel, és a kimenet búgófeszültsége. A beállítások ugyanazok, a mérőfejek is 10-es osztásban, így 20mV/osztás a legkisebb állás. A Siglent-en látszik a búgófeszültség, még a graetz-ben lévő diódák kikapcsolásánál keletkező tüske is, az Owon-on képe pedig konkrétan értelmezhetetlen a brutális zajszint miatt. És, utóbbi szkóp a drágább...

Pont ilyen a DSO-m jele is, de nem az analóg részből jön hanem a prociban szedi össze sajnos.

Itt vannak a szkóp zajok. Owon XDS3102A, és a Siglent SDS1104X-E. A Siglent 0.5mV állásban van, Owon 1mV állásban. Siglentnél 1mV állásnál fele lesz a zaj. A Siglent zajosabb.
Az Owonnál itt automatikusan bekapcsol a 20MHz sávszűrés.

Az Owon 12bites, a Siglent 8bites, nyilván eltérő a saját zajuk.
Ha a Siglent is 20MHz-re korlátolt, akkor lényegesen kisebb ám a zaja, pláne, hogy 0,5mV-ban nézzük!
A (saját)zaj sok mindentől függ, a mintavételezés nagyságától, a sávszélességtől, a bemeneti fokozat kialakításától, érzékenységétől, a felbontástól, a trigger-érzékenységétől és beállíthatóságától, a készülék tápegységének felépítésétől és a stabilitásától is, sőt a még a mérőkábel is beleszól a zajosságába. Meg maguk a digitális áramköreik is keltenek zajt, ami átjut a kijelzőre és láthatóvá válik.

Üdv!

Itt van a Siglent 1mV és 20MHz sávhatárolt jele, bemeneteken rövidzár előző hsz-nél is. Jobb némileg a sávhatárolással, azt írtam, hogy 1mV-nál fele lesz a zaj, de engem inkább az a véletlenszerű hullámosság zavar, ami sávhatárolás mellett is megmarad, jóval alacsonyabb frekvenciás, ez nincs az Owonnál.

Ez a hullámosság lehet külső zavar is. Ha nem külső zavar, akkor tápegység hiba, ami így válik láthatóvá.
Mindegy, szép ez, mert kb. 100-200uV-nyi a zaj, csúcstól-csúcsig! - ami kb. 35-70uV RMS lenne, ami azért nem rossz egy ilyen bonyolult készülékben.
Én meg vagyok elégedve a Siglentem zajával(SD1102X), soha rosszabbat!
Mellesleg ennyire kicsi jeleket nem is mérek, van baj a nagyobb jelekkel is épp elég.


Üdv!

Én is meg vagyok vele elégedve, nem mérek ilyen kis jeleket, csak Ge Lee kérdezte a zajokat tőlem privátban, és tény, hogy ebben az Owon egy kicsivel jobb. De sok másban nem.

Köszi a képeket, nálam pont fordítva volt, mondjuk a Siglentemen is automatikusan bekapcsolt a sávszűrő de nem csak azért volt kisebb. Az az érdekes, hogy ha rövidrezárom a mérőfejet akkor az Owon sem annyira zajos, de mérés közben brutálisan. És bandwith limit sincs benne, a Siglentben meg olyan sávszűrő volt, (alul, felül, sáv) hogy oda állítottam ahova akartam, akár egy 5MHz-es szkópot is csinálhattam vele belőle.

Azért ha jól kancsalítok, úgy tűnik, van benne némi periodikusnak tűnő jel is. Az pedig valamiféle külső zavar eredetű lehet.

Sziasztok!
Segítség kellene! Van egy Tektronix 2215 60mHz-es szkópom. Két hibája van. Az egyik hogy nem egyenes a sugár útja. Tudom hogy ez szinte kizárt de tényleg így van. Ráadásul bármit csinálok, mindegyik időalap beállításnál ugyanaz a szitu. Rövidre zárt bemenettel stb. Ráállítom az egyik vonalra, és azt látom, egy darabig mögötte halad majd alá, aztán fölé megy. Nem nagyon csak egy picit, de roppant idegesítő, így hogy tudom, én látom a jelenséget. Méréskor persze ez elhanyagolható hiba, de azért jó lenne ha nem lenne ez a jelenség. A másik hiba hogy az egyes bemenet pontatlan. Pl. 6 voltnál beállítom 1V/div osztásra és az 5. és 6. vonal között halad a sugár. Tehát fél voltot téved - irányba. Vajon van lehetőség belül az érzékenységet korrigálni és ha igen akkor hol? Köszi. Várom az ötleteket. (vagy a tutit)

Nem jól fogalmaztam, mert nem elsősorban az oszciloszkop saját zaja a probléma, mert az még türhető, ennek a 70 Mhz-es picoscopnak a legalacsonyabb +-20 mV- os tartományban, 1x mérőfejjel, rövidre zárva, +-0.85 mV a zaja. Tehát ez még nem akadályozza a 10-20 mV körüli jelek mérését. Inkább a külső zavarokra gondoltam, mikor csatlakoztatom a mérőfejet például áramméréshez, egy mérő ellenálásra . Most azért körülnéztem és megtaláltam a problémát, az egyik asztali lámpa kapcsolóüzemű tápja csinálja a zavarás nagyrészét. Ez szinte mindig be van kapcsolva, ezért idáig nem tünt fel különbség. És hát az asztali gép is növeli zavart. A szkopot akkumlátorról táplált laptopról müködtetve, még tovább csökkent a zavarás, igy már nem sokkal több mint a szkop saját zaja. Be is szerzek majd egy usb leválasztot.

Kérdés, hogy mennyire görbe a vonal, valamennyi görbeség természetes, geometriai hiba.
Az R870 "GEOM" feliratú trimmerrel lehet minimalizálni, ez a ks. cső áramkörében van.
"Érzékenység": a V/Div forgókapcsoló közepén lévő "CAL" piros forgópoti alaphelyzetben van-e ütközésig. Az erősítés R186 trimmerrel állítható a panelon. Meg kell keresni, 1 csatorna panelon.

Újravizsgálom majd én is a dolgot, mert az fura, hogy összezárva ennek sincs nagy zaja, mégsem lehet vele mérni ugyanabban a környezetben és körülmények között, ahol a Siglenttel meg igen.

Azért ahol tudnak, ott spórolnak a gyártók:
Ugyanis, az asztali oszcilloszkópok fém házba vannak építve, az asztali DSO pedig, műanyag házban van, persze némi fóliás belső árnyékolása van, de az azért nem ér fel egy fém-házzal. Az a grafit-szerű, fekete színű réteg belül a dobozban, szintén valami árnyékolás-szerűség.
A sok digitális áramkör is közel van egymáshoz a DSO-ban, bizony okozhat olyan zavarokat, ami előbb-utóbb valamilyen kritikus méréskor láthatóvá válik és mi bosszankodunk, hogy nem jó a mért áramkör, vagy a műszerünk járatja velünk a bolondját!

Üdv!

Ne hidd. A Siglent-nek teljes belső árnyékolása van, azaz az egész szkóp egy fémköpenyben van a műanyag burkolat alatt, mondjuk az Owon csak részben, de az alaplap ott is árnyékolva van, a bemenő fokozatok pedig kompletten fémrekeszben vannak.
Valamennyit el tudok tüntetni a zajból a mintavétel manipulálásával, de a jelből sem marad semmi, mintha nem is lenne. Ugyanez a mérés a másik szkópon pedig minden gond nélkül ment, ugyanazon az asztalon, ugyanazzal a világítással, ugyanazt a tápot mérve.

Üdvözletem !
Szeretném megkérdezni hogy oszcilloszkóppal milyen módszerrel lehet megmérni a 220V(230V) hálózati feszültség színuszhullámát és egy fázishasításos fordulatszabályozó színusz képét. Köszönöm

Hello! Úgy hogy a fogyasztót egy 230V/230V-os biztonsági leválasztó trafóra kapcsolod. De a méregetés akkor is rejt veszélyeket önmagában!

Én mint laikus optocsatolóra gondoltam.Esetleg ez járható út?

Az biztos hogy nem. Talán még áramváltóval lehetne, de azt ilyen alacsony frekin még sosem próbáltam. Fogsz egy kis szekunder feszültségű trafót, olyat aminek a szekundere elbírja a szabályozott áramot. Ennek a szekunderét sorba kötöd a mérendő körrel, a primerét pedig egy ellenállással lezárod, hogy ne szökjön az egekbe a feszültsége. Mivel a trafó áramot is transzformál, az áttételének és a lezáró ellenállásnak a függvényében fog alakulni a primer (ami most szekunder lett) árama. Tehát a szkópod nem lesz galvanikus kapcsolatban a mérendő körrel.

Köszönöm a választ!

Üdv, régen írtam már a fórumra, ha írtam. Ha esetleg dupláztam a kérdésem elnézést kérek.
A témában még nagyon új vagyok!
Nemrég hozzá jutottam egy Micsig TO 1104 Plusz tablet szkóphoz.
A kérdésem a vele mérhető max feszről lenne.

A készülékre az van ráírva a bemeneteihez, hogy:
"ALL INPUTS 1 MOhm/14pF 300Vrms CAT I"

A gyári leírásában (pdf) :
"Max input voltage : CAT I 300V (1MOhm)

Gyárilag négy 1:10 mérővel van szállítva.(Max voltage <= 600V pk)

Az eszközön is a mérő beállítása gyárilag 10 es osztóra van állítva.
függőlegesen 10 osztás van.
10 es osztóra állítva a bemenetet 100V/DIV azaz max 1kV jeleníthető meg.
1 es osztón értelem szerűen 10V/DIV azaz 100V.
Ebből gondolom, hogy a ráírt érték a gyári 1:10 es mérőfejhez van.

Több szkóp leírásán nézegettem, ott pl.: 400VDC+AC-pk és 800V ACpk-pk találtam.
Ha jól értelmezem akkor a 300Vrms azt jelenti, hogy tudok mérni 424V DC+AC-pk ill 848V ACpk-pk.
Vagy 300V DC+AC-pk ill 600V ACpk-pk?

Ill. van egy olyan észrevételem, hogy 5mV-100V/Div ig állítható, 14 lépésben. A 2V és 5V os beállítás között hallható, hogy egy relé kapcsol. ez 9:5 részre osztja.
Lehetséges hogy ha nagyobb pl 100V os feszen akarok nézni egy 50mV os tüskét akkor az eszköz károsodhat?
Válaszotokat előre is köszönöm, üdv Péter.