Hasonlót tapasztaltam már magam is. A Te trafód látszatra házi készítés, de mindenképpen eltér a nekem megszokott kiviteltől.
Én említettem a gyártónak, aki a teljes impregnálást javasolta, amit persze már utólag nem lehet megcsinálni. Szerintem a vasmag egy kis része be tud remegni a gerjesztéstől. Amikor a jelenség nálam előjött, akkor egy nagyon határozott lemez-zúgást produkált, és általában ki-be kapcsolás után megszűnt.

Azt hittem ez már - itt a fórumon mindenképpen - köztudott, hogy a toroidok a hálózati "egyentartalmat" így reagálják le.
Néhány kapcsolás is megjelent itt már az egyen komponens leválasztására.

Sajnos ez gyári toroid (giant sound).
Ez csak ilyen zümm-zümm hangot ad azt is eléggé halkan . Lehet észre sem vettem volna ha nem nyitorr tetővel lenne itt tőlem cirka 1 méteren belül. Most például már egy jó negyed órája semmi zümi. Mindenesetre érdekes.

Most írtam a megfejtést. Csodálkozom, hogy csodálkoztok...

Tudnál linkekkel segíteni az egyen-komponens leválasztási megoldásaihoz?

Gyorsabb voltál na!

Na mindegy csak érdekesnek találtam és furcsának. Nem vagyok ebbe mélyrehatóan beleásódva így nekem fura volt ez a zümmögés. De megnyugodtam hogy ez normális dolog úgyhogy ennyi.

Mindjárt megkeresem. Volt itt már róla szó, hogy a sok kapcsitáp asszimetrizálja a hálózati színuszt és a toroidok nagyon kicsi egyenáramú belső ellenállása ilyen periodikus zümmögéssel "jelzi"
2 nagyáramú dióda és két kisfeszültségű, nagy kapacitású elkó megfelelő összekötése sorban a trafóval...

Én szeretném azt hinni, hogy a hálózati feszültség egyenfeszültséggel való "szennyezése" az egyáltalán nem normális dolog, hanem hiba.

Itt van 2 séma. A saját lemezemen kerestem meg, de fenn van valahol a csöves topikban is.
A "földelés" nem leválasztás miatt van...

Esetleges magyarázat:
Bővebben: Link
Túlgerjesztés esetén biztosan előfordulhat.

Köszönöm, tanulmányozom.

...és elnézést, azt hittem ezt a nálam tapasztaltabbak bizonyára jobban és régebben ismerik.
A jelenség nálam egy 120VA BEAG trafónál jelentkezett/zik, az is igaz, hogy amíg ez a periodikus zúgás nem jelentkezett, én sem néztem utána, mi lehet ez.
Lemezelt, hagyományos trafóknál talán csak nagyobb teljesítményeknél jelentkezhet.
Bizonyára sokan keresték a zúgás ellenszerét és hihető volt az is, hogy a nem kellő impregnálás okozhatja - toroidokról van szó.
Meglepően kicsi egyen tartalomnál már előáll a jelenség. Volt erről valahol alaposabb társalgás, de nem emlékszem pontosan hol...

Itt olvasható egy kiterjedt leírás.

A gugliba beírva a DC blocker vagy DC blokkoló kifejezést nagyon sok találatot kapni, rajzzal együtt is. A toroid trafónak amennyi előnye van, éppen annyi hátránya is, gondolom nem ok nélkül nem használják minőségibb dolgokban, mondjuk drága erősítőkben stb.
A hagyományos trafókkal nincs ilyen gond, meg még meg is tudja az ember tekerni otthon.
A toroidnak ugye teljesen zárt a mágnesköre ( 0 mm légrés van benne), meg még jól meg is van gerjesztve, így a legkisebb hálózatban lévő anomália (DC eltolódás, harmonikus tartalom) is kibillenti ebből az egyensúlyából.

Amit még említenem kell, szintén nem újdonság: A hálózati szinusz csúcsai messze vannak az ideálistól. Szintén ludas a csonkolásban a kapcsoló üzemű tápok tömege... Állítólag ennek a szinusznak helyreállítása, vagy helyettesítése érezhető a felső hi-fi osztályban.

Nem csak a kapcsolóüzem, hanem az összes egyenirányított és pufferelt táp, mivel azok is csak a félperiódusok csúcsaiban fogyasztanak áramot, ráadásul jó nagyot, hiszen abban a pillanatban a puffert is fel kell tölteni, meg közben a kimenet felé is kell áramot biztosítani.
Kell egy jó csöves, aztán az jól fog szólni szinusz teteje ide vagy oda.

A környezetünkben a sima egyenirányítás a kapcsoló üzemű tápokhoz elenyésző nagyságrendű, szerintem. PC-k, nyomtatók, egyéb számítástechnikai eszközök, telefon és mai akku töltők, szerszámgépek gyorstöltői, televíziók...mind csonkolják a szinusz sapkát.

Több forrásból tudom, ahol igen magas szintű csövessel fűtenek, messze nem így van.
Ha lehet mondani ott - csöveseknél - igazán fontos a hálózat, egyenirányítás, (hexfred diódák) szűrőelemek minősége. Legtöbbször bonyolultabb a jó táp, vagy megközelítő a jó táp költsége az erősítőével, lásd ARC VT60. Az "ínyencek" tápjában nincs pl. elektrolitikus szűrőkondenzátor...
Nálam vegyesen készülnek. Egyik ilyennel, másik meg nem.
Van eljárás, és az egyik Kivitelező fórumtársunk, aki készített "szinusz sapka" cserélő elektronikus eszközt. Beszéltem azzal, aki használ ilyent, nélküle nem is hallgatna ma már zenét.
Biztos így van, én már nem hiszem, hogy meghallanám a különbséget, de legyen igazuk.

Még méregdrága erősítőkben is sokszor előfordul a toroid. Persze nem valami "bolti" termékskálából kiválasztott típus, hanem az erősítő gyártók által saját maguknak tekert, tekertetett, olyan paraméterekkel, ami leginkább megfelel a magas szintű elvárásoknak.
Mindenesetre helyigényben és tekercsellenállásban is verik társaikat, ugyanakkor lehet zajtalan és kis szórású trafót is készíteni ilyen módon.

Így van, nem véletlenül gyártanak olyan készülékeket (Pl Isotek), amelyek rendbe teszik a hálózati feszültséget. A jobb minőségű Hifin is hallható már a különbség, amit egy ilyen készülék okoz, nem kell ahhoz High-End minőségű cucc. Amiket itt készítünk erősítőket, azokon is bőven hallani, és jót tesz a hangzásnak. Bizony, én sem hallgatnék enélkül zenét. A tavalyi Békéscsabai talin hallható volt egy ilyen szerkezet.

Biztos úgy van, de most itt van nálam ez a félig hervadt AE211, csak úgy alaphelyzetben, mindenféle hókuszpókusz nélkül, és hát az van, hogy már így féloldalasan, brummosan, zajosan, szinte használhatatlanul is olyan gyönyörű selymes lágyság jön belőle, hogy most már én is azt mondom hogy félvezetővel ilyet tuti hogy nem lehet, még sok pénzből se, de én még csövest se hallottam ilyen hangon megszólalni. A mélye az meg leírhatatlan. Bekapcsoltam utána az etalonomat (HTA) és majdnem elsírtam magam, hiába van fényévekkel előtte műszaki paraméterek tekintetében, a hangja a fasorban sincs...
Szóval ha nem lenne ilyen szerteágazó, ágas bogas, teljesen érthetetlen, egymásnak ellentmondó, bonyolult és drága ez a csöves téma, akkor biza minden ellenérzésem ellenére becsövesednék.
Csak úgy elég nehéz hogy az embernek fogalma sincs hogy egyáltalán minek lenne értelme nekiállni, miből, pláne készen megvenni, mert lehet hogy kiad 300 ezret, aztán az eredmény meg nagy nulla. Szóval ez csak úgy menne hogy valaki idehozza, meghallgatom, megveszem (vagy nem veszem). Most már tudom hogy van jó hangú csöves is a sok rossz között, meg azt is tudom, hogy nem kell neki félmillás lemezjátszó sem, mert egy laptop hangkártyáról is bődületeset produkál, szinuszosított táp nélkül is.

Nekem ölembe esett pár éve egy mono MV3-as kis csöves. Egyrészt, ahhoz képest, hogy őskövület, teljesen zajtalan, mikrofon és gitár bemenete van azt hiszem. A műsorforrás egyik csatornája a klasszikus JLH, másikon a kis Regent.
A hangerő szabályozókkal játszva egyik, vagy másik csatorna szólt. A tranzisztoros egyedül jól érzékelhetően abból a dobozból, behatároltan hallottam a műsort. Csak csövesnél meg akkor is térérzetem volt, ha egyedül muzsikált.
Nem gondolom egyedüli üdvözítőnek a csöves technikát, de talán eleve a kevesebb alkatrész, a nem kívánt jelkombinációk hiánya miatt könnyebb jó hifit csövekkel csinálni.
Egyik ismerősöm azt mondta - nyilván nem lehet általánosítani, ki tudja hány kivétel lehet, de:
"Soha nem fogsz tudni olyan erősítőt építeni, mint egy viszonylag jó gyári. A gyárnak az alakrész gyártók a lehető legtöbb paraméterben összeválogatják az alkatrészeket. A többi megy a boltokba...Ebből lehet építkezni"
A párba válogatást ismerjük, mi mindenben kéne együttfutni a tranzisztor pároknak...
Ezt megcsinálni...? Az Alexander erősítőmben a felsorolt p-n tranyókból vettem egy csomót, majd párbaválogatom én jeligére.
A p-sek erősítésben meg sem közelítették az n-eseket, hiába volt mindegyikből szép számmal.
Én nem javítok hifit, de hallottam olyanoktól, akik ezt jól is csinálják, hogy rossz régi erősítőkből kiszedik a kisjelű tranyó párokat és azokkal javítanak. Múltkor szétbontottam valami kis erőstő nyákot. 2-2 tranyót, amik szemmel láthatólag párban voltak, megmértem, csak úgy felületesen...Teljesen egyforma volt az erősítésük.

Én meg azt tapasztaltam, hogy össze sem lehet hasonlítani a kettőt. A jó csöves (szerintem) épp erről ismerszik meg, teljesen máshogy szól mint a félvezetős, ég és föld a két hangzás, és sajnos nem a félvezetős tetszik jobban...
Hallottam olyan csövest is, nem is egyet, ami kb. úgy szólt mint egy TDA IC vagy még úgy sem. Szóval én ezt a csövekkel könnyebb dolgot egyáltalán nem osztom. Pont ezért nem, mert lehet hogy egy százasból elsőre sikerül hű de jót csinálni (erre elég kevés esélyt látok), de az is lehet hogy kétszázból is csak TDA hangút sikerül (erre is van azért esély) és akkor elköltöttél egy csomó lóvét, meg dolgoztál vele jó sokat a semmiért.
Erre a 211-re pl. azt írják, hogy a 16 ohmos kimenőjét sem lehet áttekerni 8 ohmra, mert hiába tekered át, csinálod meg ugyanúgy ahogy gyárilag volt, vége a jó hangzásnak, dobhatod a kukába.
A 782/A pl. ha jól emlékszem elvileg tök ugyanaz a kapcsolás, még a trafók is ugyanazok, még sincs hozzá sehol sem hangban, tudom mert olyanom is volt.

Szerintem ez a véleményed is változna, ha építenél is egy csöves végfokot.
.
Aki ezt írta, nem jól tervezte át a kimenőt és csalódott, jól méretezett kimenővel, 8 ohmos kimenettel sem lesz rosszabb hangja.
211 nem rossz végfok, de házilag is tudnál ennél jobbat készíteni. Már akkor is jobb lehetne, ha kitakarítanád belőle a felesleges dolgokat..

Szia!
Egy kis trafós tapasztalatot szeretnék megosztani.
Ha lehet én egy darab trafót használok több szekunderrel, ezért feladat volt a készenléti áramfelvétel csökkentése. Úgy gondoltam, hogy ellenállásos, kondenzátoros soros előtéttel hajtom a primer oldalt. Így sokkal kisebb, de elégséges szekunder feszültséget kapok, amiről egy IR vevő, vagy egy jeldetektor (aktív mélyláda) vígan elvan. Elméletileg így 1W alá szoríthatom a készenléti teljesítményfelvételt, ami megfelel az uniós szabványnak is.
Első körben megpróbáltam megsaccolni az előtét ellenállás értékét. Hagyományos (bár most már kérdéses hogy melyik az) lemezelt trafóknál szépen esett a szekunder oldalon az egyenirányított feszültség, az elméletnek megfelelően, ám a toroid trafók különcködtek. Nem hogy alacsonyabb feszültséget mértem a puffereken, hanem jóval nagyobbat. Szóppal megnézve a szekunder jelalakot, hatalmas túllövéssel indult minden félperiódus. Ezt "szép" zizgő hang is kísérte. Hiába növeltem az előtét ellenállás értékét, a trafó névleges terhelt áramfelvételnek ezred része is elég volt a túllövésekhez. Gondolom ilyen kicsi áram is képes átdelejezni a vasat, így kalkulációk alapján ha egy 100VA-es trafó primer ellenállása 10 Ohm körüli, a névleges terhelt primer áram 430mA, akkor ennek ezredrésze 430uA. Ezek szerint a 10 Ohmos primeren már 4,3mV is átmágnesezné a vasat? Vagy ekkora DC szint is zavart okoz? Nem merem elhinni, de a hangot én is hallom.
Remélem tévedek.
Csöves erősítőket (igaz csak gitárhoz) én is építek. A hálózati trafó kifejezetten örül ha a szekunder oldalon jó nagy tisztán Ohmikus terhelést lát. A fűtőteljesítmény gyakran eléri a névleges teljesítmény felvétel negyedét, harmadát. Talán ennek is van köze a nyugodtabb hanghoz.

A 211-ben a "lepke" hangszín szabályzót nem lehet lineáris állásba tekerni. Ezen keresztül pedig teljesen más lesz a hangja.

Félvezetős basszus erősítőben van "valve loop", vagy más néven csöves fokozat. Ez ki/be iktatható. Bekapcsolva melegebb hangot kölcsönöz a hangszernek. De nem a cső, hanem az utána lévő korrekciós tagok miatt. Ott ugyanis egy három utas passzív hangszín szabályzó középre tekert állását fix elemekkel helyettesítő kapcsolása van, ami ebben az állásban 100Hz-en +2, 300Hz-en -10, 3kHz-en +1 dB kiemelést illetve csillapítást okoz. A 300Hz ráadásul elég nagy jóságú, ami egybeesik a legtöbb 4x12-es láda egyik csúnya kiemelésével. Hát persze hogy jobban szól a csöves hurokkal.

Hallottam jó csövest hifiben is, mert egy csúnyácska Klimo Kent monoblock páros valóban jó hangú volt, pedig kapcsolástechnikailag egy semmi, és ebben nem volt hangszín korrekció.

Csak azért írtam, hogy ne tévesszen meg minket egy átviteli görbület.

Én nem birtokolom az angol nyelv ismeretét, de Itt az első bekezdésben valami olyasmiről is szó van, hogy a maximális fluxussűrűség terheletlenül alakul ki.
Ez magyarázhatja a tapasztalatodat az előtét ellenállással.

Takarítást főleg erre a fokozatra írtam: Szerintem hangszínszabályozó zenehallgatáshoz nem kell.

Nálad nem hozott semmi javulást a hangzásban ez a tápszinuszosító?

Na de pont erről beszélek, hogy egyetlen kapaszkodó sincs a témában, aki olvassa csak annyit szűr le belőle hogy vak vezet világtalant. Az egyik leírja hogy csakis az SE, a másik mindjárt rávágja hogy az butaság ezért meg azért, és mindenképpen PP. Aztán a következő leírja hogy kizárólag trióda mert az csak páros harmonikust termel, a pentóda meg mindkettőt, utána jönnek ketten akik leírják hogy a trióda hangja nem jó, és lehetne sorolni a végtelenségig.
Én nem építgetni meg barkácsolni akarok hanem hallgatni szeretném. Tehát bekapcsolom, és szól, legalább úgy mint a 211, vagy jobban. De eszem ágában sincs ezért a vakvilágba próbálkozni, ezzel is azzal is meg amazzal is, hogy vagy jó lesz vagy nem, elkölteni (elpróbálkozni) százezreket a semmire, stb. Kimenőt sem fogok nekiállni tekergetni, nem is akarok, meg nincs is mivel, szabad kézzel meg nem fogom vezetni a 0,2-es huzalt több száz meneten keresztül, osztott sorok, stb. A készen vett (pl. Indel) kimenőre azt mondják vicc, ha meg csináltatom mindjárt 60 de inkább felette van a 2db kimenő.
Én a hangszínt nem tartom feleslegesnek, főleg azért nem, mert adott hangnyomás alatt igenis szükség van rá. Ráadásul a 211-é valami különleges darab lehet, be is rajzolom majd szimulátorba mert elképedtem tőle, olyan mélye volt. A poti valahol fél állásban volt a közepe és a max között, és még úgy is sokkal teltebb és erőteljesebb mélyet adott mint a HTA teljesen feltekert potival. Nem is értettem, fizikai képtelenség, de tudom hogy mit hallottam.
Egyébként egyre biztosabb vagyok benne, hogy ami nekem (is) tetszik a csövesben az a csöves torzítása, attól lesz szerintem olyan selymes, lágy, zenei a hangja, amihez képest a tranyós olyan műanyag hangú, semmilyen, élettelen, hiába dinamikus meg tökéletes egyébként műszakilag.
Tehát műszakilag jó csövest semmiképpen nem építenék, mert annak tranyós hangja van. Átvisz 50-60kHz-ig, meg aránylag "szép" 10kHz-es négyszögátvitelt produkál, a hangja meg semmilyen, inkább tranyós mint csöves jellegű. Ez a vacak meg torzít 0,5%-ot, meg 15kHz-nél vége van, mégis szebb magas hangokat ad mint a HTA a 100kHz-es átvitelével.
Szóval értem én, csak nincsen kapaszkodó. A lábamat meg nem kaphatom a hónom alá, hogy elinduljak meghallgatni az ország összes csövesét.

Csatoltam régebben valahova a toroid meg az EI indulásának áramalakjait, érdemes megnézni, magáért beszél. Volt az a hogyan készítsünk rossz hangú erősítőt cikk valahol, nem emlékszem rá hogy a tápról írtak-e benne valamit vagy sem, de én hozzáírtam volna, hogy a rossz hangú erősítő építése úgy kezdődik, hogy végy egy toroidot...
Nem csak a gerjesztésében produkál mindenféle anomáliákat a hálózatban lévő kutykurutty, hanem a nagy kapacitásán még át is csatolódnak ezek a szekunder oldalra.